Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-11 / 213. szám
<S%gjri«p IMS. SZEPTEMBER II, SZERDA r* Fakanál Minél kisebb a falu, annál nagyobb esemény a búcsú. Hetekkel előbb készülnek rá, gyerekek és felnőttek egyaránt. Bizonyosan így volt a hét végén Kemencén is. Igaz, itt a búcsú fő látványosságát néhány vásározó s válogatott portékár ja jelentette. Megtudhatták például, hogy mibe kerül egy nyuszilufira való levegő, ha az árából kivonják annak a léggömbnek az értékét, amelyet a játékboltban tucatra lehet kapni. Az sem Igaz, hogy a vásározók árkartellbe tömörülnek. Ugyanazt az ízléstelen, idétlen műanyag játékokat három helyen, háromféle áron kínálják. A kirakodás csúcspontja mégi3 a népi motívumokkal és különféle jópofa (?) festett feliratokkal díszített fakanalak seregszemléje volt. Nem idézzük a házi áldások stílusában faragott rímeket, nem bírná a nyomdafesték mindazt, ami az otrombától az ízléstelenen át egészen az cbszcénig terjedt... Van néhány ötletünk, hogyan lehetne jó vásárrá tenni az efféle parádét, s még honoráriumát sem kérünk érte a tanácsok illetékes előadóitól. Szedjék be a giccsadót! M. K. Az ellátás fortélyai A tudás mellé szakmaszeretet Amióta az eszemet tudom, mindig abban a meggyőződésben éltem, hogy a városi emberek messze nagyobb előnyt élveznek mindenben azoknál, akik valahol faluhelyen laknak. Alapjában véve máig sem adtam fel eme véleményemet, jóllehet a falu- és városlakók életmódja, körülményei az idő múlásával sok tekintetben nagyon hasonlatosak lettek. Befolyásolja Azt persze a világért sem állítom, hogy mondjuk egy 30 ezer lakosú város kereskedelmi ellátását okos dolog volna úgy általában összevetni egy hozzá képest alig tizedrésznyi lélekszámú településével. A nagyságrendi különbség óriási. Ebből persze nem következik törvényszerűen, hogy minőségileg is ugyanez a helyzet, sőt, e téren faluhelyen is találunk olyasmire példát, ami a városiak számára is megszívlelendő tanulság lehetne. Azt sem vitatom, hogy a nagy településeken a mindenkori szükségletekhez igazodó árumennyiség zavartalan biztosítása, az ellátás koordinálása, irányítása jóval komolyabb feladatot jelent, mint ahol egyetlen hűsbolt is elegendő kielégíteni a lakosság igényeit. Nos, ha már a húsra célozP-’hagyári fiatalok ...és jókedvvel dolgozom Innen magyek majd nyugdíjba A Május I. Ruhagyár ceglédi telephelyén tudatosan ^gondoskodnak”-* a* megfelelő szakember-utánpótlásról, Az idén .tizenhárom ifjú szakember végzett, s kezdett el dol- ígoknl mint szakképzett varrónő. Közülük kettőt kerestünk íel, akik máris a tőkés exportra gyártott termékeken dolgoznak. Balogh Éva a Földváry Károly Általános Iskolából jelentkezett ruhakészítő szakmunkástanulónak. 4-es eredménnyel végzett, és már a nyáron részt vett az ágazati, szakmai és politikai verse-, nyen, amit Szolnokon tartottak. Mi a további terve? — érdeklődtünk, miközben gyors mozdulatokkal végezte a reá kiszabott műveleteket, i! — Nem tekintem befeje- settnek a tanulást azzal, hogy szakmunkás lettem, hanem folytatni akarom a Szolnoki Ruhaipari Szakközépiskolában. Az a tervem, hogy ott is a jó tanulók között végezzek, és később szalagvezető legyek. — Mivel tölti a szabad idejét? — A helyi vállalati KISZ- ben tevékenykedem. Úgy tudom, hogy a jelenlegi KISZ- titkárnak abba kell hagynia a ténykedését, és a hírek szerint én is szóba kerültem az utódláskor. A választásra nagy igalommal készülök. Itt jól érzem magam, rendesek hozzám a régi munkatársaim, és jókedvvel dolgozom. Sági Aranka ifjú szakmunkásként a 261-es szalagon, szintén exportmunkán dolgozik. ö a Várkonyi István Általános Iskolából ment ipari tanulónak, mert ehhez a szakmához érzett vonzalmat. Az ágazati szakmai és politikai versenyen az ötödik helyezést érte el. Szándékában áll folytatni a tanulást a Szolnoki Ruhaipari Szakközépiskolában, hogy jobban megismerje a ruhakészítés, a szabás összes fortélyát. — Az Iskolai KISZ-bcn minden feladatot teljesítettem, amit rámbíztak, most itt a gyárban a rövidesen sorra kerülő választásokon gazdasági felelősi posztra jelöltek. Jól érzem itt magam, és örülök, hogy a női szabó szakmát választottam. Bátran ajánlom minden fiatal lánynak, aki tanácstalan. Kiderült, hogy Balogh Éva édesanyja, Balogh Jánosné is ugyanazon a szalagon- dolgozik, mini á leánya. Egy Interlock gépet kezel. Amíg dolgozik, elmondja, hogy 1971 óta van a gyárban és a vállalattól kapott építési kölcsönből sikerült felhúzni családi házukat. — A lányom talán az én példám nyomán került a gyárba. Az biztos, hogy más munkahelyet nem keresek, innen megyek majd nyugdíjba. B. Kiss Sándor tunk, maradjunk e fontos élelmezési cikknél. Annál is inkább, mert akárcsak a kenyér-, a húsellátás milyensége mindig alaposan befolyásolja a tömeghangulatot. Sajnos néha úgy veszem észre, a rosszabbik irányban. Igaz, olykor bolttól független okok is közrejátszanak, amikor néhány napon át városszerte is érzékelhető a húshiány, mint történt legutóbb a ceglédi üzem kényszerű állása miatt. Szóval nehéz itt egyszeriben igazságot tenni, de úgy tűnik, több okunk van a zsör- tölődésre, mint az elégedettségre, bizonyítja ezt az is, hogy az ember némi csodálkozással kapja fel a fejét, amikor olyasmiről hall, hogy a kicsi szomszéd várban, a kocsériak- nak soha nincsenek ilyen húsba vágó problémáik. Bcszerzőbázis Amikor odaát jártam, tekintélyes falubeliek nem átallották eldicsekedni egyetlen tenyérnyi hentesüzletükkel, ahol állítólag mindig bőséges a kínálat s a választék. Kissé hitetlenkedtem, s valami körmönfont kereskedői fogásra gyanakodtam, de kiderült, a dolog nyitja egyszerűbb annál, hogy mélyreható elemzésnek kellene alávetni. Tóth István hentes és mészáros, aki immár 9 éve vezeti közmegelégedésre az Áfész húsboltját, azt mondja, a jó üzletmenetnek csupán két fontos feltétele van: legyen mindig árufedezet s a beszerzéshez jó kapcsolat. — Környékünkön nagyon jó a kínálat — teszi hozzá Tóth István —, annyi húst hoznának, hogy el se tudnám mind adni. Kőrösön is csak akkor van baj, ha leáll valamiért a ceglédi vágóhíd termelése. Ahhoz, hogy kielégítő választékot is tudjon az ember biztosítani, még a kis boltnak is szüksége van széles beszerzőbázisra, hát még, ahol üzletek sokaságának kell kielégíteni az igényeket. — Hozzánk Tiszakécskéról jön a birkahús, Törteiről a sertés- és malachús, a körösi üzem küldi a csontárut, belsőségeket, perzselt szalonnát, Ceglédről kapjuk a marhahúst és minden töltelékei árut. A kocsériak húsboltja 300 ezer forint forgalmat bonyolít le havonta, még a téli vágások idején sem csökken alább 200 ezernél. Tehát népszerű üzlet, de nemcsak azért jelentős a forgalma, mert privilégiumot élvez, Tóth István árui mindig frissek, gusztusosak. — Arra nagyon kell ügyelni, hogy az áru szakaszosan jöjjön, s mindig annyi, amit biztonsággal el is lehet adni. A két hűtőszekrény ugyan 1—2 napot kisegít, de nem többet. A pihent hús hamar elveszti tetszetősségét. Sajnos az a baj, hogy az ABC-üzle- tekben erre kevesebb gondot fordítanak, az eladó sokszor előre elszeleteli a karajt, persze hogy holnapra az már színét veszti. — Az az igazság, hogy friss húst csak szaküzletben volna helyes árusítani, másutt ehhez nincsenek igazán megfelelő körülmények. De a fő gond, hogy szakemberből sincs elegendő. — A hentesszakma miért vesztette el népszerűségét? — A, nem a szakmával van baj, hanem a keresettel. A hentesgyerekek elmennek a vágóhidakra, ahol sokszor a duplája a fizetségük, igaz, alaposan meg kell dolgozni érte. A boltban sem arany az élet, az ember egész nap talpal, zárás után meg áruért kell szaladni, hogy másnap teli hűtővel várhassam a vevőket. Egyetértésben — Velük milyen a kapcsolata? — Egymásra vagyunk utalva, így aztán teljes az egyetértés, különben is rossz vásárló nincs, csak ha az eladó is rossz hozzájuk. A közel tíz év alatt kitapasztaltam, amit egykori mestereim tanítottak, a szaktudás még nem minden, a jó munka megköveteli, hogy szeressük azt, amire- vállalkoztunk, s ha a helyzet úgy hozza, a többletmunkától sem szabad visszariadni. Csak így lehet elégedett a vásárló, s vele együtt a hentes is. Az elmondottakhoz nem kívánkozik több kérdés. Azt hiszem, a kis falusi bolt népszerűségének igazi titka valahol itt, az utolsó mondatokban rejlik. Bárcsak már mindenütt felismernék egyszer... 1 My. J. Az állattenyésztés jelene, jövője A hagyományok is köteleznek Az állattenyésztők inkább csak panaszkodnak. Szerin* tűk munkaigényes és drága a termelés, alacsonyabb a jövedelmezősége. A panasznak ellentmond, hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? Az állattenyésztésről nem könnyű lemondani. Korábban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges méretekben — a hasznosítás, mint az éppen ott levő állat- állománnyal. Üresen nem állhatnak az épületek, hiszen az amortizációs költségek mindenképpen terhelik a gazdaságot. Forog a pénz Kényszer is tehát az állat- tenyésztés fenntartása. Persze nemcsak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakemberek. Hogy nem keresik a visszafejlesztés útjait, annak gazdasági okai is vannak. Az állat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most különösen nagy szükség van, hiszen a hitelek kamatai magasak, ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntartásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgazdasági termelésnek fele az állattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972-ben még csak 43 százalékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasztalhatók az exportban is, hiszen a mezőgazdaság külpiaci értékesítésének ugyanfcsak felét adja az állattenyésztés. Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is. Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt, s ezt a hagyományt napjainkban igyekeznek megőrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akarták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1 ezer 804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2 ezer 420 literről 4 ezer 145 literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van, amelyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással U. Központi segítség nélkül nem kerülhettek volna az országba a nagy tejtermelő képességű holsteinfriz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütemben új istállók. De nem kevés a gazdaságok érdeme sem, hiszen rendbe tették takarmánytermesztésüket, megszűnt az országban a takarmányhiány. Panasz nélkül Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nélkül elviselhető mértéktől. Kiváltképpen akkor, ha a növény- termelés nyereségéhez hasonlítjuk. A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a növénytermelésben 20 forint nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növénytermelés jövedelmét .,feletetik” az állatokkal. Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesztették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és juhlétszám voltaképpen változatlan maradt az elmúlt tizenhárom évben, ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok érdeke. A juh- tartás ugyanis a nagyüzemek többségében tartósan veszteKNEB-ütóvizsgálat Egészségügyi integráció A gyógyító-megelőző munkát végző egészségügyi intézmények integrációjának utóvizsgálata kezdődött a napokban a fővárosban, valamint Baranya, Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád, Heves, Győr, Sza- bolcs-Szatmár, Szolnok, Vas és Veszprém megyében. A népi ellenőrök azt igyekeznek feltárni, hogy a legutóbb 1982- ben véglett KNEB-alapvizsgá- lat óta hatékonyabbá, színvonalasabbá vált-e az intézmények együttműködése és — ennek nyomán — a betegellátás. Tapasztalatokat gyűjtenek arról is, hogy a járások megszűnte, a közigazgatási rendszer átszervezése milyen változásokkal járt, a helyi tanácsok megnövekedett önállósági miként hatott a hatáskörükbe került intézmények működésére, s ehhez a tevékenységükhöz a felsőbb szervektől milyen útmutatást, segítséget kaptak. Górcső alá veszik azt is, hogy az új szervezeti keretek és működési előírások elősegitik-e az egységesebb orvos-szakmai elvek érvényesítését, a jáfő- és fekvőbeteg-ellátó intézmények együttműködését; megalapozottabbá vált-e a gyógyító munka anyagi-műszaki feltételrendszere. A lakosság érdekeit szem előtt tartva ellenőrzik a körzeti, valamint a szakorvosi rendelőkben folyó gyógyítómegelőző munkát is. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy a körzeti orvosi szolgálat szervezete, valamint a rendelők telepítési és működési feltételei igazodnak-e a lakossági igényekhez; megfelelő-e az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók aránya. Feltérképezik a körzeti orvosok, a szakrendelők és a kórházak kapcsolatrendszerét. Vizsgálatokat végeznek a körzeti orvosok és ápolónők leterheléséről, s arról, hogyan oszlik meg munkaidejük a különböző feladatok — mint például a rendelés, a beteglátogatás, a gondozás, a szűrés, az egészséges életmódra nevelés, az ügyelet — teljesítése között. Biológiai növényvédőből Kertészkedés méreg nélkül A növényi kártevők és betegségek főleg ott gyakoriak, ahol egyféle növényt termelnek, ezek a monokultúrák. A szabad természetben mindig növénytársulásokkal találkozunk, a zöldségtermesztésben is ezt kell utánoznunk. Minden növénynek van sajátos ható- és illatanyaga, amely a rovarokat útbaigazítja. Ha egy növény szomszédja eltérő illatot áraszt, az előbbinek a kártevője célt tévesztve' továbbállhat, A földben, a különböző növényfajok gyö- "kérzónájában, a fájspecilikus kiválasztódás és tápanyagigény következtében más és más mikroorganizmusok tenyésznek, amelyek egymás tevékenységét az ásványi anyag felépítésében kiegészítik, segítik. Az allelopathia a különböző növényfajok egymásra gyakorolt hatása, amely lehet serkentő. vagyis pozitív, és gátló, vagyis negatív. Ezeket a kémiai ható- és illatanyagokat kis koncentrációban termelik az egyes növények. séges, a tejtermelés veszteségét, vagy szerény jövedelmét csak a marhahizlalás tudja csökkenteni, a sertés- és ba- romfifcartáson viszont tisztes haszon maradt. Kallódó gyepek Ezek az arányok azonban nem Igazodtak az ország adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, rétek vannak, de ezek termését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvas- marha és a juh — hasznosíthatják. Számuk azonban kevés a legelők nagyságához képest. Másfelől a legelődet is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a hozamok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdekük a gazdaságoknak, hiszen a rétek, legelők termését szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosíthatják. Érthető hát, hogy nem költik olyan helyre pénzüket, ahol megtérülése sem biztonságos. Ezért fejlődött gyorsabban a sertés- és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fehérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kell. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni, hogy megváltozik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, csökkenteni az abrakfogyasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gazdaságokat. V. F. J. Az egyes zöldségféléket vegyes sorokba ültetjük Vagy vetjük, itt érvényesül a serkentő, vagyis pozitív egymás- rahatás. Ez abban nyilvánul meg, hogy megvédi a kombinációban szereplő növényt a kórokozóktól (vírus, baktérium, gomba) és a kártevőktől (tetvek, legyek, bolhák, hernyók, bogarak). A sárgarépa és hagyma kombinációja véd a sárgarépalégy és a hagymalégy eilen. A zeller és a káposzta együttesé a zellerrózsda és a káposzta- lepke hernyója ellen. A saláta és retek együtt vetése a földibolha ellen. A saláta és turbo- lya kombinációja a lisztharmat, levéltetvek, csigák, hangyák ellen. A borsfű és a bab kettőse a levéltetvek ellen. A bazsalikom és uborka együtle- se az uborkaüsztharmat ellen, és odacsalogatja a méheket. A borágó és káposztaféle együtt vetése a különböző kártevőket riasztja és távoltartja a meztelen csigát. A levélzeller és a káposzta együttese a káposztalepke és a hernyó ellen véd és távol tartja a földibolhát. A szamóca és hagymaféle együtt vetése elűzi a csigákat és pocokféléket, véd a szamócapenész ellen. A szamóca és körömvirág együttese a fonálféreg ellen ad védelmet. A szamóca és a kisbüdöske együtt vetése véd a drótféreg és fonálféreg ellen. A liliom vagy rózsa és fokhagyma együtt vetése távoltartja az egereket. A ribizli és fehérüröm kombinációja véd a ribizlirozsda ellen, A rózsa és levendula együttese távoltartja a levéltetveket és a hangyákat. A rózsa és a zsázsa együtt véd a levéltetvek ellen. A kisbüdöske és a paradicsom: a kisbüdöske erős illatával elűzi a különböző levéltetveket, a káposztalepkéket és hernyókat. A káposztaféle és paradicsom véd a káposztahernyótól. A burgonya és kapor együtt: a kapor elriasztja a burgonyabogarakat. A sárgarépa és kapor véd a sárgarépalégy ellen, ezenkívül a kapor pozitívan hat a sárgarépa növekedésére, izére és színére. A kisbüdöske a gyümölcsfa alá vetve véd a kártevők, főleg a levéltetvek ellen. A sarkantyúka a gyümölcsfa alatt ugyancsak véd a kártevők ellen. A zsázsa és a cékla, vagy 2sázsa és káposzta elűzi a hernyókat, répabolhákat és a levéltetveket. A bab és a hagyma, vagy káposzta és hagyma, vagy burgonya és hagyma, vagy vöröskáposzta és paradicsom, vagy petrezselyem és paradicsom: eze> a növénykombinációk nem társíthatok, mert az egyik növény a másik fejlődését gátolja. Dr. Lengyel Adám
