Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
Mérsékelni kell a különbségeket Az intézmények szolgálatában Túlzott követelményeket támasztottak Három éve hívták életre Pest megyében — így a vonzáskörzetben is — a gazdasági, műszaki ellátó szervezeteket, amelyeknek a célja a kulturális ágazat elaprózódott intézményrendszerének korszerűsítése, a széttagolt, pedagógiai és gazdálkodási szempontból egyaránt gazdaságtalan intézmények összevonása. Ezeket az ellátó szervezeteket vizsgálta a közelmúltban a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Egy 1978-as felmérés szerint megyénkben több mint 1100 oktatási és közművelődési intézmény működött, s döntő többségükben a helyi tanács intézményei gondoskodtak az alapellátásról. Eltérő feltételekkel A megyei tanács általános elnökhelyettese 1980-ban irányelveket adott ki a gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezetek — a GA- MESZ-ek létrehozásához. A gazdasági integráció során létrehozott szervezetek magját a korábbi iskolagondnokságok képezték, ahol műszaki karbantartó csoport is volt, ott GAMESZ jött létre. Sok helyen szolgáltató jellegű gazdasági ellátó szervezeteket, GÉSZ-eket alakítottak. Ezek közül az elsők még 1982 elején létrejöttek. Az első korszerűen gazdálkodó szervezetek tevékenysége a központi és a megyei segítség ellenére sem volt zökkenőmentes. Működésüket szervezési hiányosságok és előítéletek is gátolták. Sok helyen a gyors létrehozás miatt hiányoztak a tárgyi feltételek: iroda, műhely, raktár, gépek és szerszámok. Az ígéretes kezdet után hamar jelentkeztek a gondok, amelyek elsősorban abból fakadtak, hogy egyes területeken más.és más volt a szervezet ellátottsága, s mások a tárgyi és személyi feltételek. Nem volt zökkenőmentes a kettős könyvvitel, az elektronikus adatfeldolgozás és a megváltozott tervezési és beszámoltatási forma bevezetése sem. Az anyagok, fogyóeszközök beszerzése, kezelése több területen raktár- vagy gépkocsihiány miatt körülményes volt. A GAMESZ-ekben megalakult műszaki karbantartó cso- porttal^szemben egyes intézményvezetők kezdetben túlzott követelményeket támasztottak, ami személyi ellentétekhez vezetett és a további kapcsolattartást nehezítette. Az új szervezetek létszáma a gondnokságokról és a tanácsi költséghelyekről átkerülőkre és azok bérére alapozódott. Volt, ahol minden technikai és kisegítő dolgozó a GAMESZ- hez került, de sok helyen az iskolatitkárok, a hivatalsegédek, egyes helyeken a fűtők vagy a konyhai dolgozók az iskola állományában maradtjeik A GAMESZ-ek és a GESZ- ek létrejötte új helyzetet teremtett a helyi tanácsok és az intézmények működésében egyaránt. Mint a NEB vizsgálata megállapítja, azokon a területeken, ahol jó a hármas vezetői kapcsolat, ott az új szervezeti formák — a hibák ellenére — életképesek és alkalmasak a hatékonyabb gazdálkodásra. Költségmegtakarítás Egyes nagyközségekben a GAMESZ feladatait — pénzügyi és létszámgazdálkodási okokból — csak úgy tudták gazdaságosan megszervezni, hogy valamennyi intézményt bevonták a szervezetbe. Például Abonyban az oktatáson kívül egészségügyi és kulturális területre is kiterjedt az integráció. A létrehozott szervezetek már eddig is bizonyították a hatékonyabb gazdálkodást, elsősorban a karbantartási munka terén elért költségmegtakarításokkal. A mutatkozó hibák, fogyatékosságok nem elsősorban a szervezetben vannak, hanem abból erednek, hogy a zavartalan működéshez hiányoznak a szükséges' tárgyi feltételek vagy a munkaerő. A Ceglédi Városi Tanács például megvonta a GAMESZ- től az önálló felújítási alap képzésének jogát, ezáltal az ilyen jellegű, évi két-három milliós saját pénzügyi lehetőségét megszüntette. Mogyoródon csupán három dolgozót Alkatrészeket gyártanak Ä lűnyírógépéken és tetőszellőző berendezéseken kívül az anya- v dalat részére számtalan alkatrészt is készítenek Vasadon, a . ikiaíli Ipari Műszergyár 8-as s^ámú gyáregységében. Ké- V .ikon Nyúl István csoportvezető a forgácsológépeken ké- svűlő villanymotorok pajzsait vizsgálja, ellenőrzi a dugós idomszer segítségével. Hancsovszki János (elvétel* jelent a GESZ, amely ilyen körülmények között képtelen az ésszerű gazdálkodásra. Több helyen, például Nagykátán ügyesen takarékoskodnak. Az ottani GESZ az intézményeknél kiselejtezett asztalokat, padokat és szekrényeket nem a MÉH útján értékesíti, hanem azokat házilag átalakítja. A padok vázából kerékpártá- masztókat, a szekrényekből szerszámtárolókat alakítanak ki. Isaszegen a községi tanács egy régi épületet bocsátott a GAMESZ rendelkezésére, amit a dolgozók sok munkával — a lebontott moziból származó anyagokból — teljesen átépítettek. Így megfelelő körülményeket biztosítottak az adminisztratív és fizikai dolgozók munkájához. Közben folyik a szociális helyiségek és egy műhely kialakítása is. Számos előnye van A Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a GAMESZ-ek és GESZ-ek működése az eddigi tapasztalatok szerint nagy előrelépést jelentett a bölcsődék, óvodák, iskolák gazdálkodásában. Létrejöttük elősegítette az oktatás és nevelés feltételeinek javulását, az intézmények közötti ellátásbeli különbségek mérséklődését. Előnyei több vonatkozásban is jelentkeznek. Így például mentesítik az intézményvezetőket, akiknek több idejük marad a szakmai feladatok megoldására. Jó vezetés esetén hatékonyabb a munkaerő, a pénz és az egyéb anyagi eszközök fel- használása is. A műszaki csoportok révén tervszerűbben és gazdaságosabban oldják meg a karbantartási, szállítási gondokat. Nem utolsósorban a centralizált beszerzés és raktározás lehetővé teszi az alacsonyabb nagykereskedelmi áron történő vásárlásokat és az utánjárástól, a nyilvántartások vezetésétől mentesíti — az intézményeket. Ezek az előnyök az eltérő szervezettség és gazdálkodási színvonal miatt ma még szervezetenként különböző mértékben jelentkeznek. A gondok és hiányosságok mielőbbi megszüntetése az együttműködés erősítését kívánja. A Népi Ellenőrzési Bizottság javasolta a Pest Megyei Tanácsnak, hogy tegyenek intézkedéseket az ellátásbeli különbségek mérséklésére és valamennyi GAMESZ és GESZ esetében szervezzék meg az intézményvezetői tanácskozásokat, amelyek jó lehetőséget adhatnak a magasabb színvonalú közös munkára. M. K. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 4., SZERDA Fél évtized tervei ^ A bölcs döntésekre szükség lesz Fontos témák a falugyűléseken A példa tálcán kínálja magát: Rágyánszki Pál, Monor tanácselnöke egy levelet mutat. A Kossuth iskola vezetői fogalmazták, megköszönve benne, hogy könnyítettek már-már elviselhetetlen terheiken, hogy a Dózsa óvodából a Katona József utcai gyermekintézménybe átirányított kicsik távozásával az iskola elsősei használhatják a régi óvodaépületet. S bár a nyáron még jócskán lehetett hallani szülői berzenkedést a megszüntetett óvoda miatt, az iskola tanév nyitóján, amikor az igazgatónő egészen az „f” jelzésig sorolta az új első osztályokat, itt is, ott is megkönnyebbült sóhaj hangzott: de jó, hogy nem zsúfolódnak majd egymás hegyén-hátán a legkisebbek... Hogy e bölcs döntéshez megfelelő előrelátás kell — ezt igazolja a fent említett példa. Bölcs döntésekre pedig mostanában többször is szükség lesz megint, ezeket megelőzően azonban elsősorban arra, hogy bizonyítani próbáljuk közéleti érzékenységünket. Hétköznapibban fogalmazva: ne csak azt lássuk, hogy óvodás apróságunkat nekünk kényelmetlen módon pár száz méterrel messzebbre kell vinnünk reggelenként, hanem azt is, hogy ezer másik gyerek körülményei változnak — olyiké köz-, vétlenül, olyiké közvetetten — a döntés nyomán. © A monori tanácsülés a napokban tárgyalta és hagyta jóvá Monor és Péteri VII. tervidőszakra szóló településfejlesztési koncepcióját. Sok volt a kérdés, sok volt a hozzászólás is, úgy tűnt azonban, hogy az igen aktív tanácstagok egy része inkább hajlamos a részt látni, mint az egészet. Állampolgári szemléletünkre is jellemző ez ma még: természetesnek, magától értetődőnek látunk egy nagy horderejű változást, és égbekiáltó mulasztásnak, ha kisebb gondok adódnak. Szó se róla: az utóbbiak is fontosak. Csakhogy — jelenlegi gazdasági helyzetünkben különösen — nem szabad megfeledkezni a sorrendiségről. A településfejlesztési koncepció — mint ahogy azt már az ezt megvitató társadalmi fórumról szóló tudósításunkban is írtuk — körültekintően, nem kis töprengés és munka után állítódott össze. A társadalompolitikai szem pontból legfontosabb település' fejlesztési, működési, fenntartási feladatok, a lakosság élet- körülményeit javító tennivalók fogalmazódtak meg benne. Szilárd burkolat kellene a Lenin utcába, buszöblök, hogy beindulhasson a kétkörös helyi buszjárat. Emellett folyamatosan, évenként kell üte mezni az utak fenntartási és felújítási munkáit, s kívánatos lenne Monort és Monori-erdőt szilárd úttal összekötni. Szükséges lenne a monorí posta régi, elavult telefonközpontját crossbar-egységre cserélni. Tíz kilométeres új vezetékhálózat, s naponta 3 ezer köbméter víztermelő kapaci tásbővítés elégítené ki a lakosság igényét, s a szennyvízcsatorna építése is feladat, 350 folyóméter csapadékvíz-csatorna létrehozásáé úgyszintén. A zárt rendszerű szemétszál. lítás bevezetésére ugyancsak régóta vár Monor, Monori-er- dő és Péteri lakossága, de sokan várnak építési telkekre, a gázhálózat további kiépítésére. Utóbbi II. ütemének létrehozása iskolákat, intézményeket, lakásokat érint. © Az egészségügyi ellátás területén is szükségesek lennének változások: Monoron, a lakosság lélekszámúnak emelkedésével egy körzeti orvosi munkahely létrehozása fontos, de jogos igényként jelentkezik a gyömrői és vecsési rendelők fejlesztése, bővítése is. Az iskolákban jelentkező túlterhelést, feszültséget enyhítené az új 12 tantermes iskola Monoron, a hozzá csatlakozó Körzeti labdarúgó-bajnokság Érvényesült a papírforma tekintetben felülmúlták a szétesően játszó abonyiakat. Ceglédbercel—Csévharaszt 9-2 Ceglédbercel, 100 néző. Jobb volt a helyi gárda. Denszentmiklós—Péteri 5-1 Dánszemtmiklós, 150 néző, vezette: Szálát A sok új játékossal megerősített Dán- szentmiklős ilyen arányban is megérdemelten győzött a halvány teljesítményt nyújtó Péteri ellen. Ecser—Nyáregyháza 5-3 Ecser, 100 néző, vezette: Csák. Gyengén védett mindkét csapat kapusa,- a sok gól ennek köszönhető. Tápiószőlős—Űri 3-1 Tápiószőlős, 200 néző, vezette: P. Szabó. Színvonalas mérkőzésen győzött a remekül futballozó hazai gárda. Gyömrő—Mende 2-1 IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Dánszentmiklós—Péteri 1-2, Maglód—Abony 1-1, Mende— Gyömrő 2-2 (!), Ecser—Nyáregyháza 4-2, Tápiószőlős—Űri 8-0, Törtei—Albertirsa 2-7. Az élmezőny állása: 1. Albertirsa, 2. Péteri 4-4 pont, 3. Abony, 4. Gyömrő 3-3 pont. Szomorú hírt kaptunk a hétfő esti szövetségi napon a vecsési labdarúgók eredményéről. Vasárnap súlyos — 12-1 arányú vereséget szenvedett a megyei II. osztály B- csoportjának egyik újoncától, az aszódi gárdától. Az eredmény önmagában is kellemetlen, mégsem mehetünk el mellette szó nélkül. Amint hallottuk, egy morálisan szétesett, kishitű csapat szerepeit az aszódi pályán. Azt mondják, Trasszer Lajos egyedül foglalkozik a csapat minden ügyes-bajos dolgával, ott, ahol nem is olyan régen még több tucatnyian sürögtek-forogtak a játékosok körül, s lesték minden kívánságukat. Nem kétséges, nagyobb törődést és — főleg — segítséget érdemelnek a süllyedő hajón maradtak a község részéről. Szeptember 8-án rajtol a serdülőbajnokság. Az első forduló párosítása: Monor— Nagykőrös, Albertirsa—Maglód, Űri—Vecsés, Üllő—Dán- szentmiklós, Ceglédi VSE— Gyömrő, Pilis—Abony. G. J. 600 adagos konyhával. Mo- nori-erdőn már nem halasztható két új tanterem megépítése, Péteriben is változásért kiáltanak az oktatás feltételei. Monori-erdőn a strand régóta vajúdó rekonstrukcióját kellene megoldani, s a tervidőszak végén, a pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve, megoldást találni a tanuszoda megépítésére, felhasználva a már meglevő tervdokumentációkat. Nagyjából ezeket tartalmazza a tervkoncepció, ehhez a tanácsülésen is ki-ki hozzátette azt, amit még nélkülözhetetlennek érez, s véleményét is arról, ami az elképzelésekben szerepel. Vita zajlott egyebek között arról, hol lenne a legjobb helye Monoron az új iskolának, s nem lehetne-e központi támogatást igénybe venni a gázprogram megvalósításához? Lassan már közismert az 1986-ban életbe lépő új gazdálkodási rend lényege, amelynek alapvető változása, hogy egységes pénzalap kerül bevezetésre, a tanácsi pénzalap bevételeit -képezik a viszonylagos biztonsággal tervezhető szabályozott források, ezek kiegészítője, az állami támogatás, s az egyéb érdekeltségi források: utóbbiak arra a célra használhatók fel, amelyre a lakók, illetve a gazdálkodó szervek befizették. Elsőbbséget élvez a már meglevő intézmények működtetése, fenntartása, a felújítások megvalósítása. Hogy a településfejlesztési hozzájárulás milyen célok megvalósítását szolgálja majd, azt a lakosság, a közösség dönti el. Hogy Monoron a gázprogram kettes ütemére, Monori-erdőn a települést és a körzetközpontot összekötő útra, Péteriben óvodára, iskolára szánják-e, az majd ezután dől el. Az azonban biztos, hogy a szeptemberi falugyűléseken minden állampolgárnak lesz módja és alkalma arra, hogy „közügyét formáljon”, hogy beleszóljon a fejlődésbe, amely senki számára nem lehet közömbös — s ezt úgy tegye, hogy a bevezetőben emlegetett megfontolt előrelátás valóban bölcs döntést eredményezzen. Péteriben a falugyűlés szeptember 16-án 18 órakor lesz a művelődési házban, Monori-erdőn 17-én 18 órakor az iskolában, Monoron 19-én 16 órakor az állami gazdaság központjában. K. Zs. Kulturális program Ecseren, szerdán 10 órától: nyitott ház, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron a moziban, 18-tól és 20-tól: Zsaru- vagy csirkefogó? Gyomron, a strand kertmoziban, 20.30-tól: A legyőzhetetlen Vutang. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, szomszédoknak, akik férjem, édesapánk, és nagyapánk, Szőnyi Sándor temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút. virágot helyeztek és együttérző részvétüket nyilvánították. Gyászoló családja. (ISSN 0133—2651 (Monort Hírlap) I, A körzeti labdarúgó-bajnokság őszi második fordulójában különösebb meglepetés nem történt, általában érvényesült a papírforma. Meglepően sokszor zörögtek a hálók, a legtöbb esetben nem a csatárok, hanem a gyengén védő kapusok jóvoltából. A TABELLA 1. Dánszentmik. 2 2 — -16-1 4 2. Gyömrő 2 2-------7-1 4 3. Táptó szőlős 2 2-------8-3 4 4. Albertirsa 2 11-4-33 5. Ceglédbereel 2 1-19-32 6. Maglód 1 1-------2-1 2 7. Űri 2 1—13-32 8. Abony 2 1-12-22 9. Ecser 2 1-15-82 10. Mende 2-113-41 11. Nyáregyháza 1-------1 3- 5 — 12 . Törtei 2-------2 1- 4 — 13 . Péteri 2-------2 3-10 — 14. C sévharaszt 2 ------- 2 2-20 — (M egjegyzés: A Maglód—Nyáregyháza mérkőzést november 7-én játsszák le.) Albertirsa—Törtei 2-1 Törtei, 100 néző, vezette: Mészáros M. Szerencsés győzelmet arattak a bajnokságra törő vendégek. Maglód—Abony 2-1 Maglód, 200 néző, vezette: Hörömpő János. Az ismét csatasorba állt öregek minden
