Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
6 1985. SZEPTEMBER 4., SZERDA ■ Jogi tanácsok Póffszabasiság jár, ha valakit év közben magasabb munkakärbe balhéznak % Munkaviszony helyfsái’iítása ©setén a d©Sg®sé minden járandéságáf térítik G S&em kell illetéket fizetni építési felek áfán a Az év körben magasabb munkakörbe helyezett dolgozó szabadságáról. Ügyintéző munkakörben dolgoztam június végéig. Ezt követően osztályvezetőnek neveztek ki. Szabadságomról azonban nem döntöttek. Most voltam szabadságon és az alap- szabadságomon kívül a 12 évi munkaviszonyban eltöltött időm alapján 4 nap pótszabadságot kaptam. Bizonytalan vagyok, emelkedik-e a szabadságom és milyen mértékben — kérdezi Gödöllőről N. Zoltánná. A Munka Törvénykönyve szerint, ha a dolgozót év közben más munkaKörbe helyezik, így^ miként olvasónkat ügyintézőből osztályvezetőnek, az áthelyezés időpontjától az új munkakörnek megfelelő rótszabndság illeti meg a dolgozót. Olvasónkat, mivel osztályvezetői munkakörbe helyezték, e munkaköre alapján évenként 3 munkanap pótszabadság illeti meg. Ezt a pót- szabadságot a munkaviszonyban töltött évek alapján járó pótszabadsággal évi 9 munkanap mértékéig össze kell számítani. Olvasónknak tehát összesen 15 munkanap alap- szabadság, és 7 nap pótszabadság jár július 1-től. A második félévre esedékes osztály- vezetői pótszabadságot időarányosan kérheti ebben az évben. O A dolgozót munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén olyan helyzetbe kell hozni, mintha munkaviszonyát meg sem szüntették volna. M. Pétert (Budakalász) fegyelmi úton elbocsátották, mert munkahelyén igazolatlanul hiányzott. A határozatot a vállalati munkaügyi döntő- bizottság is jóváhagyta. A munkaügyi' bíróság azonban enyhébb büntetést tartott arányban állónak a dolgozóval szemben, ezért a munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezte. A dolgozót visz- szavették, alapbérét megtérítették, de a bírósági rendelkezés ellenére nem térítették meg részére a negyedévi prémiumát, azzal az indoklással, hogy nem dolgozott, így nem lehetett mérni és megállapítani, hogy megillette volna-e őt a prémium. A munkáltató hibásan érvel, álláspontja jogszabályellenes. A Munka Törvénykönyve ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a munkaviszony megszüntetését hatálytalanítják, a dolgozót eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni az elmaradt munkabérét és egyéb járandóságát, továbbá a felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni viszont azt, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondossággal megtérülhetett volna. Olvasónknak nem adták ki a munkakönyvét, ezért máshol nem tudott elhelyezkedni, neki ezt nem lehet hibájául felróni. Éppen úgy nem NAP RENDELETÉI A belföldi társaságok költségvetési kapcsolatainak lebonyolítási módjáról a 8016/ 1985. PM. Eli. Főig. közlemény intézkedik. (OKISZ Értesítő 14. szám.) A növényvédő szerek engedélyezéséhez szükséges geno- toxikológiai vizsgálatokról a 9003/1985. MÉM közlemény rendelkezik. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 12. sz.) Itt olvashatják az érdekeltek az üzemi balesetek megelőzésére szóló időszerű feladatokat a mező-' és erdő- gazdaság területére. A vállalati szervezeti és működési szabályzatok elkészítéséhez, a meglevők átdolgozásához az igazságügyminiszter 93 001/1985. IM. IX. szám alatt ajánlást tett közzé, amelyet a Vízügyi Értesítő 11. száma is közzétett. Itt jelent meg a 7/1981. OVH számú utasítás módosításaként az eredményérdekeltségi rendszerről kiadott 6/1985. OVH számú utasítás is. olvasónk hibája, hogy munkát a vállalatnál nem végezhetett, ezért őt a prémiumból sem lehet kizárni. Más a helyzet F. Károly budapesti olvasónknál. Nála a munkáltató felmondását hatálytalanították. A felmondás idejére felvett átlagkeresetét, amelyet á munkáltató kifizetett, be kell számítani az elmaradt munkabér összegébe. 9 Kell-e építési telek után illetéket fizetni? Fiatal házasok vagyunk. Ajándékba kapnánk a nagyszülőktől egy telket házépítés céljára. Kell-e ez után átírási illetéket fizetni — kérdezi R. Tamás nagytétényi olvasónk. Hasonló a kérdése M. Zoltán kerepestarcsai olvasónknak, aki adásvétel útján akar építési telket vásárolni. Mindkét olvasónknak kedvező választ adhatunk. Lakóházépítés céljára kapott vagy vásárolt telekingatlan mentes a vagyonátruházási illeték alól. Ennek előfeltétele, hogy az építkezést az illetékkiszabásra történő . bemutatástól számított ~ 3 éven belül be kell fejezni, amit használatbavételi engedéllyel kell igazolni az illetékhivatalnál. • Rövid kérdés — felelet. B. A. Kóka. A magánmunkáltatónál fennálló munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a m^sik fél a munkaszerződésből folyó kötelezettségét szándékosan nem teljesíti vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony, további fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyen ok, ha a munkáltató nem tud munkát biztosítani, de ilyen ok, ha a munkavállaló önhibájából nem jelenik meg a munkahelyén. Dr. M. J. ★ Csütörtökön délután 5—7-ig ingyenes jogi tanácsadás a Pest Megyei Hírlap olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat székháziban, Bp., VIII., BLa- ha Lujza tér 3. fszt. Törvényt kellene csinálni KÖLTÖ KÍNÁLJA a szép képes beszédet: „Ha majd a jognak asztalánál / mind egyaránt foglal helyet..Két verssor Petőfi Sándor jövőt, jogot, emberibb világot látnoki módon körvanalazó művéből. S bár olykor bice-bóca ez az asztal, tagadhatatlanul mindannyiunknak helyünk van mellette — a törvény által kizártak maroknyi csoportjától eltekintve. — Már- már leülnénk, de ... ki terítette meg az asztalt?! S ki terít holnap, holnapután, s mi lesz a teríték? Napjainkban ötezernél több hatályos jogszabály van, és a felszabadulás óta összesen huszonötezer — különféle rangú — jogszabály jelent meg. Sok ez az ötezer, éppen elegendő, vagy kevés? Mihez mérten? Az élet furcsa fintorainak egyike, hogy a legtöbb jogszabályról csakis a gyakorlatban — azaz meghozatala, hatályba lépése után — derül, derülhet ki, hogy nem jó, nem kellően pontos, nem azzal a hatással járt, melyet vártak tőle. Megelőzni? Bizonyos határokon belül lehetséges. Az élet jelenségeinek okos elemzésével, a jogszabály-előkészítésbe bevontak körének tágításával, a tapasztalatok folyamatos gyűjtésével, értékelésével. Vannak érdekes esetek. Az 1984. évi IV. törvény — a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról — valójában rendeletként készült. Képviselői javaslatokra a rendelettervezetből törvény- javaslat, miajd törvény lett. Ez azonban érdekes, de kivételes eset. Ugyanis, bár meglepően hangzik, kevés a törvény, sok viszont a — különböző rangú — rendelet. A múlt esztendő végén százharminchat törvény, ugyanakkor csupán a kormányrendeletnél is alacsonyabb fokú jogszabályokból két és fél ezernél több volt hatályos, azaz volt érvényben ...! Meghökkentő arányok. Furcsa módon azonban magunk vagyunk ennek okai. Gyakran abban a hitben élünk, hogy amiről a jogszabály rendelkezik, az rendben megy a maga útján, az már az elvégzett feladatok, teendők közé tartozik. Túlságosan könnyen, túlzott gyorsasággal fogalmazódnak meg a különböző irányítószerveknél, hatóságoknál a rendelkezéseik szövegei, hatásuk azután meglepő: nem hogy tisztázni segítenék, hanem tovább bonyolítják a helyzetet. ENNEK OKAIT elemezve kiderül, kevés volt az ismeret a mindennapokról, csekély az érdeklődés az érintettek véleménye iránt, elmaradt a végrehajtás feltételeinek mérlegelése. Tömörebben és nyersebben fogalmazva: elmaradt az alapos előkészítés. Azalapos előkészítés legfőbb mozzanata ugyanis annak eldöntése, kell-e egyáltalán a jogszabály?! Kell-e, avagy más utakon, más módszerekkel vélhető, érhető el az eredmény? Ennek a legfőbb mozzanatnak a mellőzése azután olykor átrendezi a jognak asztalát. Pedig Max Weber azt írta: „A jognak meg kell szabadulnia szakjogászi minőségétől, és olyanná kell alakulnia, hogy ne csak a hivatalnokok, de mindenekelőtt az alattvalók is, idegen segítség nélkül, kimeríthe- tően tanulhassák meg belőle a maguk jogi helyzetét”. Tárgyilagosan nézve: eléggé távol vagyunk még ettől. Gyakran a végrehajtók — „a hivatalnokok” — sem ismerik ki magukat a rendelkezés alkotta szövevényben, báj- ha őket is kérdik az előkészítés szakaszában, seregnyi javaslattal, tanáccsal, tapasztalattal, a valóságból szerzett ismerettel segíthették volna a célnak megfelelő, a rendet szolgáló rendelkezést. Igazságtalanul járnánk el persze, ha hallgatnánk arról, hogy a korábbiakhoz képest a jogszabályalkotók napjainkban már nagyobb figyelmet széntelnek a peres ügyek alakulásának, a bírói ítéletek tapasztalatainak, de például olyasminek is, mint a tömegtájékoztatási jogi cikkek, műsorok — telefonon érkező, levélbeli, műsorkritikai — A művelődési házak fosztogatóid Uraim, megbuktam 1 Az Utóbbi időben furcsa módon megszaporodtak a betörések a különböző közművelődési intézményeikben. Érdemes az indítékokon elgondolkodni. Szerepet játszik a dologban egyrészt az, hogy egyre több az értékes technikai berendezés, másrészt kétségtelen; a művelődési központok egy része még nincs felszerelve az üzemekben szokásos védőberendezésekkel. Tény, hogy ahol egyszer póruljártak, ott már jobban iparkodnak, és sürgősen megteszik a szükséges óvó intézkedéseket, de más helyeken — a történteken okulva — megelőzhetők a hasonló esetek. Drága mulatság a video Rózsa Attilának, a Dunakeszin élő fiatal postásnak a különféle elektromos berendezések — a video, a magnó és a rádió — volt a szenvedélye. Az ilyen és hasonló holmik beszerzése azonban nem olcsó mulatság. A vállalkozó szellemű férfiú tehát más módot eszelt ki. hogy hdzzá- jusson a megkívánt holmikhoz, s megkezdte a közművelődési intézmények látogatását. A gödöllői művelődési házba első ízben egy néptáncbemutatóra ment el, s ekkor fedezte fel az értékes hang- technikai felszereléseket. Többször is terepszemlét tartott, és figyelte az épületet, hogy ki mikor távozik el onnan. Végül, mikor már elég tapasztalata volt, egy éjjel Trabant személygépkocsijával a helyszínre ment, megállt az épülettől mintegy 150—200 méterre, és hozzákezdett az akcióhoz. Felmászott a villámhárítón Gumikesztyűt húzott, amúgy profi módra, hogy ne hagyjon nyomokat maga után, és a hazulról hozott ruhaszárító kötél segítségével felmászott az egyébként kupola alakú épület lapos szárnyának oldalán levő villámhárítón. Egy nyitva hagyott bukóablakon keresztül a kívánt helyiségbe jutott. Az egyik szoba ajtajához — megfigyelés alapján lemásolva — kulcsot is készített magának. Mivel az épületet nem védték riaszvisszhangja. További forrás a jognak asztalánál való terítéshez: a különböző társadalmi fórumok jelzőrendszerként történő működtetése, továbbá a korábbi törvények folyamatos figyelemmel kísérése: milyen hatással járnak; az egyes szakterületek — például kereskedelem, oktatás — törvény — rendelkezéscsoportjainak folyamatos karbantartása. És a végső pontig elmenve: az állampolgár, magánszemélyként is javaslatot tehet törvény, rendelkezés megalkotására, módosítására, korszerűsítésére. AZ ALLAMPOLGARI aktivitásra. érdeklődésre, hasznos javaslatok seregének megfogalmazására meggyőző példa volt az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény széles körű vitája. Másfelé nézve. A népi ellenőrzésről szóló törvény — 1984. évi — módosítását az a felismerés vezette, hogy a korábbi jogi keretek között a továbbfejlesztett gazdaság- irányítási rendszerben a népi ellenőrzés nem tud eléggé hatásosan dolgozni. Friss reagálás a friss tapasztalatok birtokában. Amiből persze nem az következik, hogy minden tapasztalatra jogszabállyal, módosítással lehet, kell reagálni. Örök becsű ugyanis Montesquieu véleménye, -„semmi sem igazságos azért, mert törvény, de mindenből, ami igazságos, törvényt kellene csinálni”. K. S. tóberendezéssel vagy egyéb felszereléssel, könnyűszerrel hozzájutott az értékes erősítő berendezésekhez, magnetofonokhoz és egyéb holmikhoz. Ezután pedig, ahogy jött, úgy távozott. Mintegy fél évvel később követte el következő sikeres betörését, ekkor a fővárosi Károlyi Mihály utcai Ofotért- üzletben, ahol — vallomása szerint ugyancsak „spéci műszaki cuccok” keltették fel a figyelmét. Ö6sze is pakolt minden mozdítható holmit, majd ismét Trabantján szállította lakására a zsákmányt. Következő nagy beszerző körútját a fővárosi I. kerületi Corvin téri művelődési központban rendezte, ahol egyébként már régi ismerős volt. Három éven keresztül — 1982-től 1985-ig — táncolt a Bartók Béla néptáncegyüttesben, ezenkívül az úgynevezett szakmai napokra is bejárt filmeket, nézni. Egy alkalommal záróra után, amikor már mindenki elment, bent maradt és működésbe lépett. Itt is összeszedett a színes monitoroktól a videokészülé- kekig és a magnetofonokig mindent, majd félrevezető manővereket is végzett. Megrongálta az ajtó zárját, az ablakot pedig betörte, így akarva azt a látszatot kelteni, mintha a tettes kívülről érkezett volna a helyszínre. Most mér felszerelték Rózsa Attila nagyban dolgozott. Látogatásai után a gödöllői művelődési házban 300 ezer forint, a fővárosi művelődési házban 1 millió 200 ezer forint, az Ofotértban pedig 470 ezer forint kárt jelentettek. Sajátos módon bukott le a betörő. A dunakeszi postahivatalból egy alkalommal, mikor nem ment dolgozni, a lakásán keresték. Ekkor tűnt fel a sok értékes műszaki cikk, melyeket otthon őrzött, mert csak keveset tudott közülük értékesíteni. Rózsa Attila ekkor már nem is próbálkozott tagadni, és a lakásán házkutatást tartó rendőröknek csali ennyit mondott: Uraim, megbuktam! A történtekhez az is hózzá- tartozik, hogy az említett köz- művelődési intézményeket és az Ofotért-üzletet azóta ellátták megfelelő védőberendezésekkel. Rózsa Attila ellen megindult a büntetőeljárás. Fő tárgya fafások Devtzaügylefek A pénzszolgáltatás a szerződésekben szerepelhet úgy, mint ellenszolgáltatás (vételár, bér stb.), de lehet a szerződés kizárólagos fő tárgya is (pénzkölcsön). A pénzszolgáltatáshoz kapcsolódó különleges rendelkezéseket az indokolja, hogy a pénz mindig egy állam törvényes fizető- eszköze, amelynek védelméhez alapvető gazdasági és jogi érdekek kapcsolódnak. Ezért a pénztartozásra a Ptk. vonatkozó szabályai mellett fontos és részletes szabályokat tartalmaz az ún. devizakódex. A pénzszolgáltatások kikötésénél különösen fontos a következő szabályok figyelembevétele: — A devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy mikor lehet a szolgáltatást idegen pénznemben vagy aranyban érvényesen kikötni vagy teljesíteni. Jelenleg az ilyen kikötés vagy teljesítés deviza- hatósági engedélyhez van kötve. — A pénztartozást — ellenkező kikötés hiányában — a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. Ugyanis eltérhet egy- bástól az a pénznem, amelyben a szolgáltatást meghatározták (kirovó pénznem), továbbá az, amelyben teljesíteni kell (lerovó pénznem). Ha a pénztartozást más pénznemben kötötték ki, mint ami a teljesítés helyén érvényben van, vagy aranyban határozták meg, akkor az átszámításra a fizetés helyén és idejében érvényes hivatalos árfolyamot (ár) kell alapul venni. Ez rendszerint a teljesítés helye szerinti ország nemzeti bankja által kibocsátott hivatalos árfolyam. A pénzszolgáltatás értékállandóságának biztosítása végett a gyakorlatban alkalmazzák az úgynevezett érték- állandósági kikötést. Ilyenkor a szerződésben meghatározott pénztartozás értékét egy stabilnak tekintett valutában vagy aranyban, vagy valamilyen értékállandó árumeny- nyiségben is kifejezik. Vagyis a szolgáltatást vagylagosan határozzuk meg, és a lehetőségek közül lejártakor a jogosult választhat. A Ptk. jelenlegi szabályai nem tiltják az értékállandósági kikötés al- alkalmazását (a külföldi valutában vagy aranyban való kikötés azonban devizahatósági engedélyhez van kötve!). Gál Judit Fekete sarok Ittasan vezettek... A közelmúltban a következőktől vonták be jogosítványukat ittas vezetés miatt: Czifra Gyula, Vác, Nógrádi u. 19/d., 1 évre, Sári Attila, targoncavezető, Vác, Lenin u. 18., 1 évre, Kovács András, boltvezető-helyettes, Püspökszilágy. Kossuth u. 2., 2 hónapra, Szűcs József, bedolgozó, Örbottyán, Ságvári u. 5., 2 hónapra, Béki Sándor, diszpécser, Kitnémedi. Rákóczi u. 15., 2 hónapra, Lakatos Sándor, segédmunkás, Ácsa, Dózsa Gy. u. 55., 2 hónapra, Wetzel Károly, zenész, Vác, Erdő B. u. 18., 3 hónapra, Kovács Andrásné, Püspökszilágy, Kossuth u. 2., 3 hónapra, Vízi István, vontatóvezető, Szód, Kisfaludy u. 59., 2 hónapra, Drenkovics Pál, betanított munkás, Kisnémedi, Rákóczi u. 17., 2 hónapra, Sátor Ferenc, műszakvezető, Vác. Deákvári főút 29., 3 hónapra, Matula Tamás, eladó, Vác, Ernst T. tér 22., 5 hónapra, Simon Tibor, éjjeliőr, Szob, Préskert 22., 3 hónapra, Bálint István, lakatos, Váchartyán, Vasút u. 2., 2 hónapra, Majer Mihály, lakatos, Vác, Alsó u. 61., 5 hónapra. Grécs József, motorszerelő, Vác, Űrhajós u. 5., 2 hónapra, Bujtás György, műszaki vezető, Verőcemaros, Paphegy L, 2 hónapra, Haulik István, autószerelő, Vác, Bottyán u. 58., 3 hónapra, Sztruhár István, betanított munkás, Verőcemaros, Vörös Hadsereg u. 56., 2 hónapra, Váradi Lajos tehergépkocsi-vezető, Nagykáta, Jászberényi u. 34., 1 évre, Babicz József, autóbuszvezető, Tápiószentmárton, Martinovics u. 19., 1 évre, Novák János, parkettás, Szentendre, Nagybányai u. 3., 2 hónapra, Dankó József, betanított munkás, Szentendre, Lőwy S. u. 6., 4 hónapra, Török Lajos, segédmunkás, Tahi- tótfalu, Lenin u. 33., 4 hónapra. Jcszenszki Attila, alkalmi munkás, Szentendre. Lenin u. 174., 3 hónapra, Guba Sándor, betanított munkás, Mogyoród, Gödöllői u. 86., 1 év 2 hónapra, Kővágó János, gépszerelő, Dány, Temető u. 66., 1 évre, Szalontai Zoltán, foglalkozás nélküli, Pécel, Pesti u. 50:, 1 évre, Gulyás Sándor, gépszerelő, Gödöllő. Tószegi u. 9/a., 1 év 8 hónapra, Márton János, gépjárműátadó, Gödöllő, Köztársaság u. 83., 1 év 4 hónapra, Balogh János karanténfelügyelő, Gödöllő, Ibolya u. 8., 1 év 6 hónapra. Bárány István foglalkozás nélküli, Csömör, Felszabadulás u. 9., 1 év 3 hónapra, Fekete János, esztergályos, Kerepestarcsa, Bartók B. u. 10., 1 év 3 hónapra.