Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

L-jyei tanácstagok csoportértekeziete A tüzelőhiány égető v, A ciklus első ülését tar- J; tóttá a napokban a monori é körzet megyei tanácstagi ? csoportja. Zártkörű napi- jj rendként a csoport meg- ^ alakulása és vezetőjének í megválasztása zajlott. Is- ^ mét csoportelnökké válasz- ^ tották Bakonyi Györgyöt, 5! kialakították ötéves mun- ^ kaprogramjukat, s megha- £ tározták módszereiket. A megyei tanácstagok mo­nori csoportértekezlete után a rendelőintézetben van dol­gom. Gyönyörű az idő, akad, aki egy szál atlétában napo­zik a rendelő előtti pádon. A portánál elkapok egy beszél­getést: — Én már betároltam nyolcvanöt mázsát! — Na, az már talán csak elég lesz... A „tüzelőanyag” szó el sem hangzik, de verőfény és me­leg ellenére is nyilvánvaló, hogy csakis arról lehet szó, mert ez az egyik központi té­ma mostanában. Ez volt a téma a megyei tanácstagok kibővített csoportülésén is, ahol jelen volt a körzet mind­három országgyűlési képvise­lője, Dobos Ferencné, Bata János és dr. Varga János, meghívást kaptak a körzet ta­nácsi vezetői, s ott volt Kákái György, a Budapest Környéki TÜZÉP Vállalat helyettes igazgatója, Jacsó Ilona, a TÜZÉP osztályvezető-helyette­se és Bánsági Andor, az ÁFOR telepvezető-helyettese is. Monor körzetében is nehe­zen lehetne most olyan em­bert találni, aki ne rendel­kezne tapasztalatokkal és in­formációkkal a tüzelőanyag­ellátást illetően. Erre az ér­tekezletre persze nem lehetett „úgy hallottuk” jellegű tájé­kozódással és egyedi esetekre való hivatkozással készülni. A tanács MÜTEF-osztálya pon­tos és alapos, tiszta képpé! akart rendelkezni, megkereste a körzetbeli községek TÜZÉP- telepeit, s Madari Gyula osz­tályvezető tájékoztatta a je­lenlévőket. Eszerint Monor körzetében a TÜZÉP-nek négy, a Monor- vidéki Áfész-nek kettő, az Alsó-Tápiómenti Áfész-nek három telepe igyekszik ki­szolgálni a lakosságot, s tí2 magánkereskedő is foglalkozó tüzelőanyag-ellátással. Sem a választék, sem a mennyiség nem kielégítő — ez általános tapasztalat. Ezen belül vi­szont meglehetősen nagyok a különbségek, mert amíg pél­dául Pilisen 25 százalékkal, Monoron tizenöttel, Vecsésen tizenhárommal nőtt az eladott tüzelő mennyisége — Sülysá­pon hat-, Maglódon pedig negyvenszázalékos a vissza­esés. A telepeken készletek nin­csenek, Gyomron, Monoron, Sülysápon, Maglódon már a sorban állás is megszűnt: elő­jegyzéseket vesznek fel. Mo­noron a kétezerháromszázadik vásárló neve került a listára a napokban — szenet majd januárban kap az ígéret sze­rint. Vecsésen, Pilisen, Üllőn a sorban állás még napi gya­korlat, bár Pilisen legalább minden reggel kikerül a táb­la: mennyi szenet kapnak az- 'nap, hány embernek érdemes várakozni. Az intézményeknek a szén­re ugyanúgy szükségük van, mint a háztartásoknak. Akad, ahol időben sikerült is besze­rezni a szükséges készletet vagy annak legalább egy ré­szét, de például a nyáregyhá­zi iskolának, az úri iskolának egy deka szene sincs, Gyömrő egyik iskolájában a szükséges ezer mázsa helyett még fele­annyit sem tudtak venni, a sülyi óvodában 40 hektoliter helyett 6 hektó olajjal indul­nak — és lehetne sorolni. Tehát: hiányoznak a tüzelő­anyagok, még akkor is, ha százalékosan emelkedik is az eladott mennyiség. Az első negyedév magasabb forgalma nemigen vehető számításba, hiszen az akkor megvásárolt tüzelőt a lakosság májusig el is tüzelte. Köztudomású, hogy az illetékes minisztériumok importszén behozatalával igyekeznek megoldani a gon­dokat. Mennyi jut ebből Pest me­gyének — s egyáltalán: ho­gyan látják a körzet helyze­tét a TÜZÉP, az ÁFOR ille­tékesei? — Három megye ellátásáról gondoskodunk — mondta Kó- kai György, a Budapest Kör­nyéki TÜZÉP igazgatóhelyet­tese. — Pest megye a muta­tók szerint kedvezőbb hely­zetben van a másik kettőnél, ahol a beszerzés 16,3 száza­lékkal több a bázisidőszaké­nál, míg a megyében 21,7 százalékkal. Azzal kelünk, az­zal fekszünk: a számok nem hazudnak, van-e valóban reá­lis alapja a pánikhangulat­nak? A kamrákba, a pincék­be nem nézhetünk be, hogy hol készleteztek túl és hol hiányzik valóban még az in­duló szénmennyiség is, és nem kérhetünk személyi iga­zolványt sem a telepeken. Az elosztási aránytalansá­gok — itt például Maglód fe­szült és tarthatatlan helyzete került előtérbe — persze lé­teznek. A magánkereskedők nem élveznek előnyt a lakos­sággal szemben. Eddig azok­ba a községekbe, ahol nincs TÜZÉP-telep, a fővárosból jártak ki teherautók — Bu­dapest azonban most él azzal a jogával, hogy nem fővárosi illetékességűeket nem kell ki­szolgálnia. így jelentkezett most a mi forgalmunkban sok olyan község is, ame­lyekkel eddig nem számol­tunk ... Jó néhány hozzászólás kö­zött hangzott el a kérdés: mi a garancia arra, hogy ha be­áll a hideg idő, valóban lesz mit tüzelni, s nem tör ki valóban a már most is em­legetett pánikhangulat. — Az importból behozott szénmennyiség hazai bányá­szatunk termelésével együtt a télre nyugodt ellátást biztosít — mondta Kókai György. — November közepétől el kell tűnnie minden telep elől a A hét végi sportműsor SZOMBAT KÉZILABDA, MEGYEI NŐI I. OSZTÁLY: Veresegyház— Tápióvölgye, Veresegyház, 15 óra, ifimérkőzés: 14 órakor. VASÁRNAP LABDARÜGÄS, megyei II. OSZTÁLY, A-CSOPORT: Pilis—Iklad, Pilis, 15 óra. Ül­lő—Nagykőrös, Üllő, 15 óra, Sülysáp—Újlengyel, Sülysáp, 15 óra, Pereg—Monor, Kis- kunlacháza, 15 óra. B-CSOPORT: Honvéd Esze Tamás SE—Vecsés, Vác, 15 óra. KÖRZETI BAJNOKSÁG: Maglód—Péteri, Maglód, 15 óra, vezeti: Gavló (partjelző: Hörömpő János, Eperjesi), Csévharaszt—Űri, Monor, 15 óra. Sárosi (Szóró), Cegléd- bercel—Gyömrő, Ceglédbercel, 15 óra, Kiss (Mátyás F., Csák) Dánszentmiklós—Nyár- tgyháza, Dánszentmiklós, 15 óra, Mészáros M. (Szuda, Bö- di). Abony—Albertirsa, Abony. 15 óra, Németh (Müller), Tá- piószőlős—Ecser, Tápiószőlős, 15 óra, Mizsei (Szalai), Törtei —Mende, Törtei. 15 óra, Zsu- zsandor (P. Szabó). Az ifjúsági mérkőzések a II osztályban és a körzeti baj­nokságban is 13 órakor kez­dődnek. SERDÜLÖMÉRKÖZÉSEK: Gyömrő—Albertirsa (Sárosi), Dánszentmiklós—Monor (Hó­di), Maglód—Nagykőrös (Eper­jesi), Ceglédi VSE—Űri (P. Szabó), Pilis—Üllő (Müller), Vecsés—Abony. Valamennyi találkozó dél­előtt 9 órakor kezdődik az elöl álló csapatok otthonában. KÉZILABDA, MEGYEI FÉRFI I. OSZTÁLY: Gyöm­rő—Gödöllői SC, Gyömrő, 11 óra, ifimérkőzés: 10 órakor. goncffai soroknak. Ez persze nem azt jelenti, hogy aki ötven má­zsát akar, az annyit is kap, hanem azt, hogy 10—15 mázsa induló készlettel minden egyes család rendelkezni fog. s ha például a kétezerhárom­száz monori előjegyzett mind­egyike megkapja ezt a meny- nyiséget, nem is kell januárig várniuk, novemberre a kam­rájukban lesz a tüzelő. Felvetődött az a kérdés is: vajon nem az okozza-e a szénhiányt, hogy a drága olajról háztartások, közületek tömege tért vissza a hagyo­mányos tüzelésre, s ezzel az illetékesek nem számoltak? Bánsági Andornak, az ÁFOR telepvezető-helyettesének sza vaiból viszont az derült ki az olajból sem fogyott keve­sebb, sőt: tavaly egész esz­tendőben 2 millió 200 ezer li­tert forgalmaztak, s az idén már az első félévben megkö­zelítették ezt az értéket. Bán­sági Andor azt is elmondta: konkrét programok alapján felkészülve várják a telet, finomítói és szállítási felada­taiknak is képesek elege* tenni. Dr. Szászik Károly az MSZMP Monori Városi Jogú Bizottságának első titkára maga is megyei tanácstag, ar­ra figyelmeztetett: országos ügyről van szó, de egyáltalán nem mellékesek a helyi teen­dők ebben. A gondok jósze­rivel minden községben más­más megoldást igényelnek Maglódra is külön figyelem kell — de ugyanúgy az in­tézményekre is, hiszen a hi­degre hivatkozva nem lehet bezárni orvosi rendelőt, böl­csődét. A feszültebb helyze tekben mindig tapasztalható visszaéléseket pedig a közsé­gekben lehet leginkább nyo­mon követni — és nemcsak lehet, de feltétlenül szükséges is. K. Zs. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT A népi ellenerők vizsgálták Megváltozott melléktevékenység Lassan két évtizede annak, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésre került hazánkban. Mindez alapvető változásokat hozott a gazdaság szféráiban, így a mezőgazdaságban is. A termelőszövetkezetek többsé­gében ezután alakultak meg a melléküzemek, amelyek hasznából az alaptevékenység fejlesztését kívánták megoldani. Mindez hosszú éveken keresztül eredmény­nyel járt, az utóbbi időszakban viszont egyre több hely­ről volt hallható: válságba jutottak a melléküzemágak. A Monori Népi-Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén A~ftffiédéimezőség csökkentésének okai és következmé­nyei a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellék­üzemágai tevékenységében című megyei vizsgálatot tűzte napirendjére. A népi ellenőrök három közös gaz­daságban: az ecseri Rákosmezeje, a gombai Fáy And­rás és a monori Kossuth tsz-ben tájékozottak. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy milyen okok váltják ki a mellék­üzemági tevékenység nyeresé­gének csökkenését, hogyan hat a nyereségcsökkenés az üzemek gazdálkodására; a melléküzemági tevékenység jövedelmezőségét hogyan be­folyásolják az önálló vállalko­zási formák; a melléküzemági tevékenység és eredményessé­ge hogyan hatott a szövetke­zetek gazdálkodására, továbbá milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy javuljon ezen üzemek jövedelemtermelő ké­pessége. A három termelőszövetkezet közül az alaptevékenység ár­bevételének folyamatos növe­kedése csak a Rákosmezeje Tsz-nél valósult meg, A gom­Újjáépítők voltak Hosszú dudaszó jelezte Laci bácsi még a malom mély hangú dudájának ma­dzagját is megrángatta örö­mében az első srabad május elsején 1945-ben. így adta tud túl az örömteli hírt: meg­indult (Illőn, őrölni kezdett a rommá loff malom. Soha. any- nyi ember nem gyülekezett, ünnepelt a község főterén, mint azon az első szabad má­jus elsején, befejeződött a háború, megkezdőhetett a -ro­mos község erőteljes újjáépí­tése. w A két hónapja merev front­vonal csak 1944 karácsonyá­nak másnapján mozdult meg és érte el Vecsés túlsó felét. A lakosság is kezdett haza­szivárogni. De gondot okozott a k .nyér előteremtése, annak ellenére, hogy Tornyoslöb környékén a nácibarát kor­mányzat nagy mennyiségű gabonát készletezett, de a gyors előnyomulás lehetetlen­né tette annak elszállítását Nagy szerencsére. A malom pedig ott állt, igaz mozdulat­lanul, derékba tört kéményé­vel, megtépázott tetejével a vasút mellett. Az év utolsó napján meg­alakult pártszervezet Koczó Pál irányításával feladatul tűzte ki a különben is jó hírű malom rendbehozatalát, meg­indítását, hogy lisztet, kenye­ret adhasson az éhező község lakosságának. Nemcsak a munkálatok irányítását vállal­ta azonban Koczó Pál, hanem a megerőltető fizikai munká­ból is kivette a részét. Igaz. olyan segítőtársai akadtak, mint Mészáros László, aki különben gépésze volt egykor a malomnak. A gépházban a rr nkálatok tehát jó kezekbe kerültek, társa, Tóth Mihály sem ismert fáradságot. Vöí- gyesi Lajos és Koczkás Ödön a szíjak varrását, javítását Vállalta magára. Persze, az erőátvitelt szol­gáló eszközök a hosszú harci események alatt eltűntek, szétnordták (megkoptak, elvé­konyodtak a cipőtalpak), s hogy a kenyérnekvalót adó üzem indulhasson, a malom tartaléklisztjét kellett felál­dozni. Rázós lőcsöskocsin in­dult a „küldöttség” Pest felé, ahonnan szintén teli zsákok­kal érkeztek vissza. A zsá­kokban azonban gépszíjak voltak. — Nemcsak a gépházban folyt a serény munka — em­lékezik az akkori napokra a hatvanasnak látszó 85 éves Mészáros László, aki különben a község műkedvelő életének is tevékeny tagja volt. — Né- hányan az alaposan megron­gálódott tetőt javították. Az őrlőszerkezet, a lisztutak hi­báinak javításánál már szak­képzett molnár, Csatlós Ben­jámin is derekasan kivette a részét. Akadtak mindig ön­ként vállalkozók, akik vág­ták, döntötték és hordták az erdőből a fát, nagyétkű volt a kazán, a derékba tört ké­mény nem húzta, szíttá a lán­got, füstölt, kormolt csak a vizes fa, rakni kellett szapo­rán, hogy a feszmérő 8 at­moszférát mutathasson. Dicséret F. Kovács Ferenc önkéntes fűtőnek és Marosán György testvérének, Marosán Sándornak, aki abban az idő­ben Üllőn lakott, s aki — szó szerint—idézem a visszaemlé­kezés szavait —, ha kellett nappal, ha kellett, éjszaka mindig derekasan helytállt. Pedig a fűtés nem volt köny- nyű munka. m. w Haladt is szépen a helyre- állítás, igaz, igyekezni kellett, közeledett az első szabad má­jus elseje, a kis közösség ugyanis fogadalmat tett, hogy ezt a jeles ünnepnapot a ma­lom megindításával még em­lékezetesebbé teszik. Állták is szavukat. Ezt jelezte a hosz- szú dudaszó... Kiss Sándor bai Fáy András Tsz-ben 1983-ban 7,3, a monori Kos­suthban 1984-ben 5,3 százalé­kos a visszaesés. Az alaptevé­kenység árbevételének csök­kenését mutató két év (1983, 1984) egyébként országos prob­lémát is jelentő aszályos év volt, de a gyenge eredményt az SZTK-terhek növekedése, a növényvédő szerek, alkati j- szek, műtrágyák, stb. áremel­kedése is befolyásolta. Ugyanakkor a melléküzem- ági tevékenység árbevétele minden vizsgált egységnél nö­vekedésit mutat. Ezen belül ugrásszerű emelkedés látszik a Fáy András Tsz-nél, ahol 1982-ben kezdődött, a bedol­gozó termékelőállító tevékeny­ség, amely 5Ő millió 173 ezer forint bevételt jelentett a tsz- nek. Az összes árbevételen belül az alaptevékenység árbevéte­lének aránya -1- mint már fentebb írtuk — fokozatosan csökken, a melléküzemágaké viszont emelkedik. Az úgyne­vezett fedezeti összeg az alap- tevékenységet tekintve Gom­bán csökkenést, Monoron vál­tozó, Ecseren némi növekedés­sel szintén változó képet mu­tat. A Rákosmezeje Tsz-ben pél­dául tavaly a kereskedelmi te­vékenység 8 millió 432 ezer forint eredményt hozott a kö­zös konyhára. Ennek oka a háztáji felvásárlás nagymérté­kű felfuttatása (249 százalék), amit ösztönző prémiumok be­vezetésével értek el. A gom­bai közös gazdaságban az ár­bevétel csökkenésével nem arányosan csökken a fedezet az élelmiszeriparnál. Az édesipari csomagolásnál a fedezeti összeg csökkené­sének oka egyrészt a ter­melési adó emelkedése, más­részt az SZTK, energiakölt­ség, a munkabér emelkedése. A monori tsz-hen megszűnt az ESSO-értékesítés, ez az oka a kereskedelmi tevékenység 48,2 százalékos fedezeti összeg csökkentésének. Mindhárom termelőszövet, kezeiben több tevékenységet megszüntettek, ezek elsődleges okai a megrendelések hiánya, illetve a veszteséges működés. A gombai tsz például beszün­tette a parképítő üzem műkö­dését, megszűnt az ipari szol­gáltatás, a játékszerelés, a kesztyűkészítés és a műanya g- tasak gyártása. A monori kö­zös gazdaságban a hypó-üze- met számolták fel többek kö­zött, a Rákosmezeje Tsz-ben pedig a műanyagüzemet. A népi ellenőrök vizsgálták a három termelőszövetkezet pénzügyi helyzetének alakulá­sát is. A Fáy András és Rát kosmezeje Tsz pénzügyi hely­zetét jónak ítélték meg, csu­pán a Kossuth Tsz áll tartó­san sorba. Megállapították azt is, hogy a vizsgált tsz-ekben a melléküzemi tevékenységnél további romlásra lehet számí­tani. A jelenség negatív ten­denciájában meghatározóak az országos árintézkedések. Az alap- és segédanyagok árainak emelését nem lehet az árak­ban érvényesíteni a több éven keresztül gyártott termékek esetében. Ez negatív hatással van a jövedelmezőségre. A vizsgálati elemzésekből ki­derül, hogy ahol a bérköltség nem, vagy kevésbé emelke­dett. a bérek közterhei ott is jóval megemelkedtek. Ennek egyik példája a Rákosmezcje Tsz gumiüzemében a legszem­betűnőbb. Ott a bérek 7,1 s2á- zalékkal emelkedtek, a köz­terhek viszont 190,4 százalék­kal. Ugyancsak változtak a ter­melési adók. Az elemzés alá vont tevékenységek esetében zömmel nőtt a termelési adó, az árbevételben viszont csak 55 százalékban érvényesíthető. Mindez azt jelenti, hogy nagy­mértékben csökkenti a tevé­kenységek jövedelmezőségét. A termelési adó jelenlegi mérté­ke miatt valamennyi terme­lőszövetkezet hátrányban van az iparvállalatokkal szemben. A három termelőszövetkezet közül a Rákosmezeje jelentős fejlesztési alappal rendelkezett a vizsgált időszakban. A Fáy András Tsz csak tavaly ért el olyan eredményt, amelynek alapján jelentősebb fejlesztési alapot képezhetett. A Kossuth Tsz-nél a vizsgált időszakban jelentősebb fejlesztési alaoot nem képezhettek, így nem volt lehetőségük új tevékenység in­dítására. mert az mindenkép­pen fejlesztést igényel. A monori NEB — a vizsgá­lati jegyzőkönyvek alapján — megállapította: a melléküzem! tevékenységek jövedelmezősé­gének növelését a helyi útke­resések mellett — a belső tar­talékok jobb kihasználásával, s a. központi intézkedések vál­toztatásával lehet csak elérni. Ilyen értelmű javaslatokat jut­tattak el a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz és a vizsgált szervekhez is. Gár József ÜGYELET Gombán, Kényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza). Gyomron: központi ügyelet {Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70.). Monoron, Monori-erdőn, Vasadon, Cscv- haraszton és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben). Maglódon és Ecsercn: dr. Körmendi Csaba (Maglód). Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.). Sülysápon, Úriban és Mcndcn: dr, Zolesz László (Sülysáp). Üllőn: dr. Koncz Lajos. Ve­csésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy- Zs. u. 63.). Ügyeletes gyógy­szertár: Monoron a főtéri. Ve­csésen a Kun Béla téri. Fog­orvosi ügyelet: szombaton reg­gel 7 órától 14 óráig Mono­ron, a szakorvosi rendelőben, egyéb időpontban, tehát szom­baton 14 órától hétfő reggel 7-ig Budapesten, a VIII. ke­rületben, a Szentkirályi utcai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Varga Dénes Pi­lis, Kossuth u. 49. Beteg álla­tok bejelentése: reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állat­orvos címén. (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom