Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985. SZEPTEMBER 4., SZERDA Keresett monori hajtóművek L«‘/ Sokan keresik s vennének a monori Mezőgép aszódi gyárában készülő elektromos hajtómű­vekből, ha az üzem eleget tudna tenni a megrendelőknek. Az Idén így is négyezer dara­bot gyártanak az év végéig. A képen: Benkó István a még esztergálásra váró hajtómű házát rögzíti a horizontesztergán. Barcza Zsolt felvétele Ráckevén használt az együttgondolkodás A tél nem fogott ki rajtuk A gazdasági életben járta­sabb olvasók bizonyára igazat adnak annak a véleménynek: vannak olyan barnák, ame­lyekről nem lehet eleget be­szélni Ezek közé tartozik az energiatakarékosság is. Az utóbbi évtizedben meglehe­tősen sokat szólunk fontossá­gáról és a tetteknek is van látszata. Napjainkban már sck helyen korszerű, nagy ha­tásfokú berendezéseket hasz­nálnák, s előtérbe kerültek a régebben egy kézlegyintéssel vagy lenéző mosollyal elinté­zett eljárások is. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben pél­dául ismét rangot kapott a szalma, amelyet, nemrég a tarlón égettek el. Mostanában egyre több termelőszövetke* zetben és állami gazdaságban állítanak be szalmatüzelésű kazánokat. Tért hódít a bio­gáz is: a dömsödi Dózsa Tsz-- ben komplett berendezéseket gyártanak, és az érdeklődők a helyszínen tanulmányozhat­ják a rendszer működését. Hissza ősz lesz? Az energia tehát — s ezt a szakemberek szinte egyönte­tűen állítják — nagy kincs- Am sokszor nem rajtunk mú­lik, hogy a tervezettnél több szenet, olajat vagy villamos áramot kell felhasználnunk Gondoljunk csak az esztendő első hónapjaira! A kemény tél miatt helyenként korlátozni kellett a fogyasztást, és ez együtt járt a termelés kény­szerű visszafogásával is. A té­nyeket ismerve, ezért nevez­hetjük kiemelkedő eredmény­nek, hogy az idén megyénk­ben az első félévben a tava­lyi hasonló időszakhoz képest csökkent az energiafelhaszná­lás, mindössze az élelmiszer- iparban tevékenykedő vállala­tok lépték némileg túl ezt a határt. A képet részeire bont­va már látszanak a gondok is. Az adatokból kitűnik, hogy villamos energiából, szénbői és tüzelőanyagból az elmúlt év első hat hónapjához mér­ve több fogyott, míg a föld­gáznál és a fűtőolajnál jelen­tős csökkenés tapasztalható. _ Mindez persze a június vé­gi állapot. Az eredmények az esztendő végéig természetesen változhatnak. Ha hinni lehet a meteorológusoknak, az el­múlt télhez hasonló meglehe­tősen ritkán köszönt ránk, így a szakemberek arra szá­mítanak, hogy a hideg idő ké­sői jelentkezése is a segítsé­gükre siet. Emellett természe­tesen újabb megoldásokon is törlik a fejüket, mert az ener­giatakarékosságban vannak még kihasználatlan lehetősé­gek. Segít az érdekeltség Hogy valóban sikerre ve­zethet az együttgondolkodás, arra a ráckeveiek példáját említhetjük. Közismert, hogy az országos energiagazdálko­dási programból a helyi ta­nácsokra, mint gazdálkodó és felügyeleti szervekre, jelentős tennivalók hárulnak. A konk­rét feladatok meghatározását segítette, hogy a megyei ta­nács 1981 májusában progra­mot fogadott el a VI. ötéves tervre. Ennek alapján a rác­keveiek is papírra vetették sa. ját elképzeléseiket, fő célként a fűtési és a világítási ener­giafelhasználás csökkentését jelölve meg. Megállapították azt is, hogy csak úgy juthatnak előbbre, ha valamennyi érintett in­tézménynél elvégzik az úgy­nevezett veszteségfeltáró vizs­gálatokat. Ez lehet ugyanis az alapja a helyes és a gaz­daságos megoldásokat előtér­be helyező döntéseknek.--Le- hét —'írtuk —, mert mint nemrég kiderült, a felmérés elvégzésére utaló . írásos fel­jegyzés-eket sehol sem talál­ták. Ennek ellenére nem ma­radt gazda nélkül a takaré­kossági program, mert vala­mennyi helyen külön intézke­dési tervet állítottak össze. Az ellenőrzések azt bizonyí­tották, hogy jelentősen csök­kent a pazarlás, megszíínt a helyiségek túlfűtése. Talán csak a számonkéréssel ma­radtak adósok a munkahelyt vezetők, s ennek sem valami­féle rosszul értelmezett libe­ralizmus az óka. A tanácsi oktatási és egészségügyi in­tézményekben például a fele­lősséget nem határozták meg előzetesen írásban. De nem csu­pán erről van szó: hiányzik az érdekeltség is, amely — mint köztudott — akkor is hatha­tós eszköz lehet a cél elérése érdekében, amikor más mó­don mér nem lehet előbbre jutni. Sokféle módon Folyamatosan napirenden tartották az elhasználódott berendezéseik cseréjét is. előnyben • részesítve azokat, amelyek helyett energiataka­rékos újat lehet beszerezni. Emellett viszonylag kis költ­séggel szigetelték például az ablakokat ás az ajtókat, s fel­ismerték, hogy a kályhák, ka­zánok rendszeresebb karban­tartása révén is lehet spórol­ni, csökkentve a nem sza­bályszerű használatból adódó energia-pazarlást. A drága olajat fogyasztó fűtőberende­zések helyett az.olcsóbb szén­tüzelésűeket részesítették előnyben, ám ezen a téren még az elkövetkező eszten­dőkben is lesz tennivalójuk. S még folytathatnánk to­vább a tények sorolását, ám talán ennyi is elég, hogy meg­mutassuk: az energiatakaré­kosság — kinőve a kampány- betegségből — ma már átszö­vi életünket. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél ugyan­úgy fontos feladat, mint a ta­nácsoknál és intézményeiknél, s azzá keil válnia a családok­ban is. F. Z. A megyei népfrontelnökség ülése < Csillagok fényének vonzásában Tapasztalatok harminchárom olvasótáborról Kedden délután a mozgalom megyei székházában tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnök­sége — az elfogadott napi­rendnek megfelelően — átte­kintette a népfront Vili. kong­resszusára való felkészülés ed­digi menetét, és meghatározta a további teendőket. A testü- le% a továbbiakban jelentést vitatott meg az 1985 nyarán megrendezett olvasótáborok­ban szerzett tapasztalatokról. Az alábbiakban a napirend­nek erről a részéről számo­lunk be. Tematikai gazdagság Ha csupán a számokra ha­gyatkoznánk, akkor azt kelle­ne legfontosabbként rögzíte­nünk, hogy az idén a megyé­ben élő fiatalok számára ösz- szesen harminchárom tábort szerveztek meg és azokban ezerötszáz gyermek tölthetett el bizonyára emlékezetes, mert élményekben gazdag napokat. Ezek a számok azonban — hangzott el az elnökség ülé­sén — magukban hordják a le­egyszerűsítés veszélyét, hiszen már magával az elnevezéssel is baj van. A közvélemény éppúgy, mint a hivatalos szó- használat, olvasótáborokról be­szél általában, holott — és az idei tapasztalatok tovább erő­sítették ezt a meggyőződést — a hibás fogalommeghatározás mögött tematikai, formai gaz­dagság húzódik meg. A harminchárom, idei nyári tábor ugyanis magába foglalt korábbi, klasszikus értelmű ol­vasótáborokat éppúgy, mint közművelődésieket, honisme­retieket, nemzetiségieket. A másfél ezer gyermek tehát-— és ez a döntő mozzanat — az érdeklődésének megfelelően vá­laszthatta meg, mivel tölt el hat naptól tizennégy napig terjedő időt, hiszen az érdek­lődés megléte nélkülözhetet­len elem az aktív részvételhez, ahhoz, hogy az ifjú ráérezhes- sen a szellemi fölfedezések iz- galmasságára, érdekességére Az 1985-ös tapasztalatok azt mutatják, az előkészületek a táborok döntő többségénél megfeleltek a követelmények­nek, amint ez a helyzet gya^ korlati lebonyolítás esetében is. A megyei népfrontbizottság együttműködve elsősorban a tanácsokkal, de más társszer­vekkel is, támaszkodva a gaz­dálkodó egységek, az intézmé­iíj buszokat állítanak forgalomba Megszépítenek több pályaudvart Az ötezer dolgozót foglal­koztató Volánbusz járművei a Pest megyei igények kielégí­tésén túl rendszeresen eljut­nak hazánk majd minden szegletébe, sőt menetrend sze­rinti kocsik közlekednek az országhatárokon túlra is. Nyáron gyakran találkozni külföldön a cég jelzését vi­selő különjáratokkal. Sző­kébb pátriánkon belül 400 autóbuszunk rója a megye útjait, vállalatok megbízásá­ból szállítva a dolgozókat, az otthon és a munkahely kö­zött. Pillanatnyilag 1200 jár­művük áll az utazóközönség rendelkezésére, az állomány azonban állandó frissítésre szorul, mert a kiöregedett kocsikat pótolni kell. Mint azt Mentényi István­tól, a Volánbusz marketing­igazgatójától megtudtuk, az idén 93 új járművet vásárol­nak, ami 160 millió forintjá­ba kerül a vállalatnak. Ezek közül 16 a csuklós, harminc­ötöt pedig elsősorban a hely­közi és távolsági forgalom­ban kívánnak közlekedtetni. 42 ugyancsak szóló típusút az elővárosi és a helyi közle­kedésbe állítják majd. A jár­művek egyébként folyamato­san érkeznek, így az utasok megyeszert« találkozhatnak előbb-utóbb velük. De a 93 új jármű csupán a selejtezés­re érett, öreg társaikat pótol­ja, így sajnos vonalbőví­tésre, sűrűbb járatokra nem számíthatunk. — Említést érdemel, hogy a főváros központja és a Fe­rihegyi repülőtér között köz­lekedő járműveink már évek­kel " ezelőtt amortizálódtak, ezért ott a teljes parkot ki­cseréljük, méghozzá a repü­lőtéri felvételi épület átadá­sának időpontjára — mondja Mentényi István. A vállalat autóbuszainak átlagos életkora öt és fél év, ám a nullára futott állomány meghaladja a teljes kocsipark 30 százalékát. Ez az arány sajnos — a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt —, évről évre növekszik. Kézenfekvő hát a kérdés: nem megy ez az elöregedés a közlekedés biztonságának, a forgalom zavartalan ellátásának a ro­vására ? — Ma még szerencsére nem — állítja a marketing- igazgató. — Műszaki szak- szolgálatunk, de a járművek vezetői is mindent megtesz­nek az állagmegóvás érdeké­ben, s a közlekedésbiztonsá­gi előírások betartását első­rendű feladatuknak tekintik. Ezt szolgálják többek között a szigorú napi vizsgálatok, a kötelező műszaki szemlék és a korszerű javító bázisunk. A vállalat az elmúlt esz­tendőben 850 millió forintot költött járművei karbantartá­sára. Százkilenc autóbuszt építettek szinte újjá, ez 45 millóba került. Ilyen össze­gek mellett is tartalékolni kell a kiszolgáló egységek, a műszaki bázisok rekonstruk­ciójára, továbbá az utasfor­galmi épületek, autó buszállo­mások korszerűsítésére. Az idén adják át például rendel­tetésének a nagykőrösi pá­lyaudvart, s jó ütemben ha­ladnak az új gödöllői és fóti állomás építésével is. Az elő­készítés időszakában van az Árpád-híd mellett, illetve Cegléden, a vasút szomszéd­ságában levő buszállomások építése. Noha fejlesztési lehetősé­geik szűkösek, tavaly a me­gye egész területén kicserél­ték a megállók utas táj ék oz- tató tábláit, s több helyen számítógéppel vezérelt kép­ernyőről kapunk információi a járatok indulásáról, érkezé­séről. F. E. nyék nélkülözhetetlen segítsé­gére, egyetértésben a nemzeti­ségi szövetségekkel, az idén is a táborok javát — huszonhár­mat — az általános iskolás ko­rú gyermekeknek szervezte meg. A tavalyihoz képest több volt — hét — azoknak a cso­portoknak a száma, amelyek­ben középiskolások vettek részt, s a jövőt illetően érde­kes tapasztalatokat kínálnak azok a táborok, amelyekben — az idén három ilyennek a lét­rehozására került sor — álta­lános és középiskolás gyerme­kek együtt tartják' foglalkozá­saikat. A táborozás anyagi fe­dezetének nem könnyű előte­remtése ellenére is — és ezt a megyéi népfrontelnökség elis­meréssel nyugtázta —, mód nyílott arra, hogy négy tábort — cserealapon — külföldön, kettőt Csehszlovákiában, ket­tőt a Német Demokratikus Köztársaságban rendezzenek meg. A nemzetiségiek lakta te­lepüléseken élő, tanuló gyer­mekek ugyanis ezen a módon eredetj nyelvi környezetben próbálhatják ki tudásukat, s ugyanakkor hiteles mindenna­pi benyomásokat, Ismereteket is szereznek. Tágabb lehetőségeket Elősegíti a táborok sikeres lebonyolítását, hogy a vezetők, a kis csoportok irányítóinak többsége már hosszú évek óta ismétlődően vállalkozik a fel­adatra, illetve része van a fej­lődésben a gazdagodó techni­kai háttérnek is, hiszen a hanglemezek, a kazettán, sza­lagon rögzített hangfelvételek ma már éppúgy természetes segítői a munkának, mint a fjlmek, a korhű kosztümök, 5 hamarosan számolni kell — a felszólalók egyike figyelméz- tetett rá — a videotechnika iránti igények megjelenésével. Éppen a technikai fejlődés teremtette lehetőségek gazda­godása veti’ fel — és ezt fon­tos tapasztalatként rögzítette a testületi ülés — a különbö­ző eszközök rendkívül magas kölcsönzési díját, ami miatt némely esetben már-már le kell mondani használatukról. A középiskolásoknak szerve­zett táborokban például egy­értelműen megfogalmazódott az a vélemény, hogy a mai, nehezedő helyzeten kedvezően változtathatna a Magyar Te­levízió, közművelődési anya­goknak a táborok számára tör­ténő kikölcsönzésének lehető­vé tételével. Talán mód len­ne arra is — kapott hangot a testületi eszmecserében —, hogy a televízió filmekkel, te­matikus dokumentum-össze­állításokkal segítse a táboro­kat. Esetleg meglepően hangzik első hallásra, valójában azon­ban nincsen benne semmi kü­lönös, hogy a táborokban a legnagyobb sikere a csillagá­szati előadásoknak, valamint az írókkal, más művészekkel történt találkozóknak, beszél­getéseknek volt. Tükröződik ebben a fiatalok romantikával társuló érdeklődése, egészséges kíváncsisága, az is — amint az elnökség egyik tagja meg­fogalmazta —, hogy az ifjú nemzedéknek már természe­tes a világűr titkainak és az emberi lélek rejtelmeinek a fürkészése együttesen, egy­szerre, hiszen a. valódi és a képletes csillagok fényének vonzása mindig is nagy len­dítőerő volt az értelmi gazda­godás kívánatossá tételében. Köszönet a segítségért Az elnökség, elfogadva az 1985-ben rendezett olvasótá­borokról beterjesztett jelen­tést, elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak a szer­vezeteknek, intézményeknek, gazdálkodó egységeknek, sze­mélyeknek, amelyek, illetve akik hozzájárultak a harminc- három tábor megszervezésé­hez, másfél ezer gyermek él­ményekkel, ismeretekkel, em­lékekkel való gyarapodásához. M. O. Jól szolgál a „nagy kalap” Számítógépek kölcsönből Folytatódik a húsboltok korszerűsítése A fogyasztási szövetkezetek közös fejlesztési alapja volta­képpen egy „spórkassza”, amely meghatározott célok megvalósításában segíti a rá­szoruló Áfészeket. A Pest Me­gyei MÉSZÖV 26 millió 400 ezer forint KFA fölött rendel­kezik ebben az évben. A szö­vetség elnöksége elvi állásfog­lalásban határozta meg a fel­használók körét, a juttatás mértékét, fontosságuk szerint rangsorolva a szövetkezetek kérelmeit. Felét a támogatás Megyénkben is folytatódik a kistelepülések boltjainak há­romesztendős rekonstrukciós programja, e célra 2 millió 760 ezer forintot különítettek el a közös fejlesztési alapból. Ügy­vitelgépesítésre ennek csak­nem a duplája jut; Commo­dore típusú komputert vásárol kölcsön segítségével a péceli és a szentendrei Áfész, Robot­ron gép segíti míajd a munkát Üllőn és Tápiószelén. A váci Áfész VT 20-as számítógépe különleges feltételeket igényel — egyebek között légkondicio­nálást, önálló áramkört —, az ily módon megnövekedett költségekhez járul hozzá a KFA-támogatás. A kereskede­lem korszerűsítéséhez a rako­dás gépesítése is elengedhetet­len. Túra, Üllő és a Budakör- nyéki Áfész jelentkezett e cél­ra fordítható kölcsönért — si­kerrel. összességében 1 millió 200 ezer forintot szavazott meg részükre az elnökség. A gépe­sítésekhez kapcsolódó támoga­tások — így szól az elvi állás- foglalás — a beszerzés értéké­nek 50 százalékáig terjedhet­nek. Hálózatfejlesztéseket is fi­nanszíroz a közös alap, köny- nyít például a szigetszentmik- lósi áruház többletköltségének terhén, amely a taksonyi Áfé.szt nyomja. A MESZÖV- elnökség öt és fél millióban határozta meg a számukra juttatott kölcsönt. A Váci Áfész kiadási rovatában is nagyobb összeggel szerepel a fóti üzletközpont, mint erede­tileg tervezték. A pályázatban rögzített és elfogadott beruhá­zási költséghez 2 millió 600 ezer forintot kaptak támoga­tásként. Szokolyán, az alapel­látáshoz nélkülözhetetlen volt egy ABC-üzlet létesítése. A helyi tanács egymillióval já­rult hozzá a megépítéshez, a szobi fogyasztási szövetkezet pedig célrészjegyek kibocsátá­sával biztosította a saját erőt. A megyei alap segítsége — lé­vén sok jogos igénylő — ez­úttal a kértnél kevesebb: egy­millió forintot tesz ki. Nehéz, de megéri A megyei közös alapba fize­tendő összeget nem mindig könnyen szorítják ki az Áfé- szek, de szükségességét, aligha vitatja bárki. Biztonságot je­lent a tudat: ha nagyarányú fejlesztésbe fognak, vagy ép­pen átmeneti forráshiánnyal küzdenek, nem marad el a se­gítség. Jó szolgálatot tesznek tehát a ..nagy kalapba” gyűj­tött forintok. 'Íz. T. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom