Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

VO. FEST MEGVET VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK; MA ma AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM Ára: I.ltO furán! 1985. SZEPTEMBER 4., SZERDA Csillagok tényének vonzásában (3. oldal) Jogi tanácsok (6. oldal) Megtalálták a roncsot (8. oldal) Gyúitogató a bíróság előtt (8. oldal) ✓ Mihail Gorbacsov amerikai szenátorokat fogadott Nem szabad erőpróbába kezdeni Árok a gáznak A Szovjetunió őszinte tö­rekvése, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok vissza­térjenek a normális, korrekt, kölcsönösen előnyös együtt­működés medrébe. A Szovjet­unió azt szeretné, hogy a két ország között konstruktív párbeszéd alakuljon ki, s létrejöjjön a kölcsönös biza­lom és egymás törvényes ér­dekei tiszteletének legalább minimális szintje — mutatott rá Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában, amikor fogadta a Robert Byrd vezetésével a Szovjetunióban ' tartózkodó amerikai szenátorokat. A ta­lálkozón Gorbacsov a szov­jet—amerikai kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről szólt. A novemberben Genfben sorra kerülő szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóval kapcso­latban az SZKP KB főtitká­ra hangsúlyozta, hogy a szov­jet fél őszinte jóakarattal és azzal az óhajjal készül a megbeszélésre, hogy azon minden lehetségest megte■ MEGBECSÜLTEIÉ gyen a béke megszilárdítása érdekében. A találkozó meg­elégedést kell hogy keltsen nemcsak országainkban, ha­nem az egész világon — mondotta Gorbacsov. — Ered­ményei kedvezőek lehetnek, ha amerikai részről meglesz ehhez a jóakarat. A keddi megbeszélésen Gorbacsov hangsúlyozta: je­lenleg a legfontosabb feladat a fegyverkezési hajsza megál­lítása, a békés fejlődésre és a kölcsönös .együttműködésre való áttérés biztosítása. A szovjet—amerikai kapcsolatok meghatározója, hogy milyen a helyzet biztonsági _ téren. Éppen ezért elsősorban e te­rület kulcsfontosságú problé­máiról kell megállapodást elérni. Vonatkozik ez min­denekelőtt a genfi tárgyalá­sok témájául is szolgáló nukleáris és űrfegyverek kér­désére, valamint a katonai enyhüléssel és a bizalom erősítésével legszélesebb érte­lemben összefüggő problé­mákra. A szovjet nép intenzív al­kotó munkája, messzire te­kintő békés tevékenysége ha­tározza meg a szovjet külpo­litika békeszerető jellegét. A találkozón az SZKP KB főtitkára felhívta -az ameri­kai szenátorok figyelmét az utóbbi időben tett szovjet bé­keindítványokra, egyebek kö­zött a nukleáris -robbantások valamennyi fajtájára meghir­(Folytatás a 2. oldalon) A TIGÄZ dolgozói mintegy 2500 méter hosszan készítik Gödöllőn az Isaszegi úton a vezetékes , gáz munkaárkát. Tegnap már az 1700-adik mé­ternél tartottak. Barcza Zsolt felvétele A biomasszáról tanácskoztak Gödöllőn Tudósok, termelők együtt • -v A biomassza hasznosításá­nak műszaki kérdéseiről ta­nácskoztak tegnap Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetben. Ste- fanovits Pál akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanárának megnyitója után Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára a biomassza hasznosításának ökonómiai kérdéseiről tartott előadást. Felvázolta a biológiai erőfor­rások felhasználásának jelen­legi helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Mint mondotta, az, elmúlt néhány esztendőben elterjedtek a környezetkímélő termelési eljárások a mező- gazdaságban, s az üzemek ke­vesebb műtrágyával, vegyszer­rel próbálják meg előállítani a termékeket. Ugyanakkor a növényi mel­léktermékek 75 százalékát kel! visszajuttatni a talajba, a föld szervesanyag-tartalmának nö­velésére. A fennmaradó meny- nyiségből viszont energia nyer­hető. A számítások szerint évente mintegy 2,5 millió ton­na szalmát báláznak hazánk­ban, és ha csak ennek 15 szá­zalékát használnák fel fűtés­re, máris pótolná ázt a szén­mennyiséget, amely az elmúlt kemény télen hiányzott az or­szágban. Ehhez természetesen megfelelő tüzelőberendezések­re és a szalmának briketté va­ló átalakítására van szükség. Bánházi Gyula kandidátus, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatója a műszaki terüle­ten folyó kutatási és fejlesz­tési munkákat ismertette. Ki­emelte, hogy a gépesítésnek együtt kell fejlődnie a mező- gazdaságban alkalmazott in­tenzív technológiákkal. Az élő munka termelékenységét a gé­pek teljesítményének növelé­sével, az automatizálással, a mikroprocesszoros számítógé­pes vezérlés alkalmazásával tovább kell fokozni. A trak­toroknál előtérbe került a mo­torok fajlagos fogyasztásának csökkentése, de a kutatásnak a méréstechnika és a műsze­rezés fejlesztéséhez újabb meg­oldásokkal kell szolgálnia. Az energiatakarékos talajművelés a jelenlegi eszközök átértéke­lését is szükségessé teszi. A Volán gyorsmérlege Több utas, kevesebb áru A Volán vállalatok köz­pontjának összesítése szerint az első félévben a személy- szállítás a tavalyinál kedve­Lesz elegendő takarmány Harmadszor kaszálják a lucernát A takarmány annyit ér, amilyen a minősége. Hogy az idén milyen minőségű szá­las és lédús takarmányokat takarítanak be a mezőgazda- sági nagyüzemek, az már jobbára nem rajtuk múlik. Az aszály jelentős mértékben károsította a silónak való ku­koricát, csökkentetté a szá­lastakarmányok hozamát. A szakemberek mégis úgy vélik, hogy mennyiségileg elegendő, minőségileg közepes takar­mányt tehetnek el télire a jó­szágoknak. Most már teljes erővel folytatódik — az idén a me­gyében 21 ezer hektáron ve­tett — silókukorica betakarí­tása, ennek 50 százalékával végeztek eddig a gazdaságok. A 31 ezer hektár lucerna harmadik kaszálása is sok munkát ad ezekben a napok­ban. A kiegyenlítettebb ta­karmányellátás érdekében azonban érdemes az állatokat a legelőn hagyni addig, amíg az időjárás engedi. Ugyanak­kor korán jut ■ zöldtakar­mányhoz az, aki gondol az őszi-tavaszi takarmánykeveré­kek vetésére. A nagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Termelőszövet­kezet területén az utóbbi időben lehullott 32 milliméter csapadék segítette, a fejlődé­sét a több mint 500 hektáros lucernának, amelynek har­madik kaszálásával is végez­tek már. Ügy tűnik, hogy a negyedik, kaszálásra is sor kerül. Mindez örvendetes, mert a lucerna első vágásá­ból származó széna a májusi csapadék miatt gyengébb • mi­nőségű. Hogy ne vesszen kár­ba a tömegtakarmány, tartó­sítószerrel történt kezelés után nagy bálába hengerget- ték össze a lucernát. Ezt a módszert először alkalmazták a gazdaságban, sikeresen. Sok kárt okozott az aszály a több mint 130 hektár siló­kukoricában, aminek 70 szá­zalékát homokra vetették el annak idején, mert csak így tudták kialakítani az egész­séges vetésterületet. A vesz­teségek csökkentésére cirok­kal együtt tették a földbe an­nak idején, mert így jobban tűri az időjárás viszontagsá­gait. Másodvetésként elsősor­ban azokon a víznyomta te­rületeken, amelyeken kipusz­tult a növény, mintegy 50 hektáron silónak valót vetet­tek. Így, ha nehézségek árán is, a nagykátai termelőszövet­kezetben meglesz az 540 szarvasmarha téli takarmány- szükséglete. Egy hete fogtak hozzá a lucerna harmadik kaszálásá­hoz a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezetben. A széna minősége közepes, de mennyiségileg jó termésre számítanak, így eladásra is jut belőle. B. Z. A Rákcsvülgyc Termelőszövetkezetben megkezdték az őszi vetések előkészítését. Képünkön: egy 28 hektáros táblái) dolgozik a l.aba, 22—21 centiméter mélyen forgatja meg a talaj'. Barcza Zsolt felvétele zőbben alakult: a vállalatok buszai összesen 932 millió utdst szállítottak, 4 százalék­kal többeti mint az előző év ■ első felében. Ezen belül kü­lönösen a helyi járatok igénybevétele emelkedett, an­nak ellenére, hogy a viteldíj .magasabb lett. Figyelemre méltó, hogy a tarifaemelés hatására jelentősen csökkent a teljes árú jeggyel utazók, s megugrott a bérletesek ará­nya. Tanuló- és nyugdíjas­bérletet például egynegyedé­vel többen váltottak, mint tavaly ilyenkor. A távolsági és a helyközi járatokon nem változott számottevően az utasszám, ám a helyi járato­kon 7 százalékos növekedés figyelhető meg. A növekvő igények kielégítésére gyakran sűrítették a járatokat, ennek ellenére előfordult — főként a csúcsforgalmi időszakok­ban —, hogy zsúfoltak voltak az autóbuszok. A jobb forga­lomszervezésnek köszönhetően valamelyest javult a menet­rendszerűség, s a járatoknak mindössze egy ezreléke ma­radt ki műszaki hiba, beteg­ség vagy egyéb okok miatt. . A fuvarozási igények csök­kenése következtében az áru- szállítási teljesítmények hat százalékkal alacsonyabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. A vállalatok 16 és fél ezer te­hergépkocsija összesen S0 millió tonnányi árut szállí­tott; ez a mennyiség az összes közúton fuvarozott áru mint­egy egyharmadát teszi ki. Maróthy László látogatása Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese kedden Oláh István ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter kíséretében ellátoga­tott a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára. Tájékozó­dott a tanintézetben folyó munkáról, a tisztképzés hely­zetéről, eredményeiről és gondjairól, valamint a továb­bi törekvésekről. Eszmecserét folytatott a párt, a kormány honvédelmi politikájának megvalósítása, val kapcsolatos további tenni, valókról. i nem az ő szakterülete, ezért majd referál, az ille­tékesek azután majd átír­nak, állást foglalnak stb. Ilyen okok miatt — foly­tatja — fölhatalmazása sincsen arra, bármire is igent mondjon vagy ne­met, továbbítja tehát az álláspontként megfogalma­zottakat, az eltérő véle­ményeket, igyekszik reális, tiszta képet adni felette­seinek. A rosszabb fajta, a ma­gabiztos fensőbbséges bo­nyolult fejtegetésekbe kezd, ámbár ... esetleg .... el­képzelhető ... ugyanakkor ... fittyet hány az elemi illemre is, szerepel, össze­téveszti személyét, önma­gát az intézmény, a ható­ság, ' a társszerv egészével. S összetévesztheti, mert nincsen rend a megbízot­tak megbízásainál! Ahány ház, annyi szokás, annyi­féle szervezeti alá- és fö- lérendelés, sok gazda, még több beleszóló, s szinte mellékes, miről, milyen feladatról, teendőről hoz­nak döntést a megbízott, a céget képviselő jelenlé­tében. Ráérsz? Akkor te menj el. Gyakran mind­össze ennyi az „indok” az elhatározáshoz. Sőt, ilyen­kor, a szabadságok idején annyi is- elég, pont akkor jött az illető a folyosón, amikor fölbukkant a gond­terhelt főnök is. valakinek el kellene mennie ... H a csupán annyi lenne a kár, hogy vész az idő, pocsékolódik a köz pénze a hozzá nem értő megbízottak miatt, az sem ítélhető csekélység­nek, ám valahogy még el- viselhetnők a sok más baj mellett. Elviselhetetlenné — azaz tűrhetetlenné — az teszi e gyakorlat meg­létét, hogy sok esetben lényeges ügyekben része­sek a botcsinálta megbí­zottak, belekotnyelesked- nek olyasmibe, amiről alig tudnak valamit, igent mon­danak és nemet, csak éppen nem arra és akkor, amire és amikor kellene, lopják mások idejét, ener­giáit, lassítják az ügyek dűlőre jutását. Ez az iga­zi kár, a közös — mert társadalmilag összegeződő — veszteség! És bizony nem kicsiny a kár, nem csekély a veszteség. Azt hiába reméljük, óhajtjuk, hogy a küldő szervezet, hatóság, vállalat látja el megbízottunk nem ért hozzá figyelmeztető felira­tú táblával képviselőjét. Mi lenne azonban, ha azok mondanák meg ezt, akikhez a megbízottat küldték? Ha; visszakülde­nek őket? Talán nem is a közérdek apostolaiként té­ve ezt, hanem saját meg- becsülteíésüket érvényesít­ve?! Mészáros Ottó M eghökkentő lenne, ha bárki is olyan szöveggel kezdődő meghatalmazást mutatna fel, amikor leül a tár­gyalóasztalhoz, cége kép­viseletében részt vesz az új gép, technológia bemu­tatóján, hogy „megbízot­tunk nem ért hozzá”... Óhatatlanul azt kérdeznék a partnerek, akkor miért jött ide? Sajnálatosan gya­kori eset mostanában, hogy csupán a furcsa kez­detű. meghatalmazás hiány­zik, a hozzá nem értő megbízott, képviseletet el­látó ott . buzgólkodik az üzleti tárgyaláson, az át­adáson, átvételen, a szak­mai bemutatón. Zavart vi­gyorgással hajtogatja: X. elvtárs helyett, ő nem tu­dott ... S eközben tüstén­kedik; igyekszik vagy könnyeden alakítani a CÉG képviselőjét, vagy éppen gondterhelten bab­rál a papírokkal, kérdez, hümmög, fontoskodik, hi­szen önmaga előtt is iga­zolnia kell, valamiért je­len van. Örömmel gyanítanánk rossz tréfát a jelenlét ilyen formáiban, megoldásaiban, ám tapasztalataink nem adnak okot a derülésre, sokkal inkább az értetle- nek miatti bosszúságra. Mert értetlennek kell len­ni manapság ahhoz, hogy úgy véljék: valaki legyen ott képviseletünkben, a többi nem fontos. S a va­laki ott van, az, aki ép­pen ráér, akinek — kül­földi út esetén — már já­randósága, hogy utazhas­son, mert rajta a sor ... sokféle a variáció, egy a lé­nyeg: a megbízott gyakran valóban nem ért ahhoz, ami terítéken van, amiről tár­gyalni kellene. Üjabban a gazdasági tevékenység e furcsa gyakorlata kezd át­tevődni a testületi munká­ba is. mert tanácskozáso­kon, üléseken a meghívott és érintett szervezetek, in­tézmények, hatóságok kép­viseletét olyanok próbál­ják ellátni a testület vá­lasztott tagjajnak legna­gyobb megrökönyödésére, akik rettenetes magabiz­tossággal — hiszen nem akárki, akármi az általuk képviselt valaki, valami! — mondják, mondják a semmit, az így is, úgy is értelmezhető általánosságo­kat. Kiküldőik annyi fá­radságot nem vettek, el­magyarázzák nekik, hová mennek, miért mennek oda. Szemtanúként ta­pasztalhatni, a megbízott akkor, ott, az ülésen ol­vasgatja az anyagot, alá­húz benne, odaír valamit a margóra, majd nyújtja a kezét... s beszél máris. A jobbik fajta közülük be­csületes. Megmondja: küldték, a tárgyalt téma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom