Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-26 / 226. szám

■ Abonyi krónikái Vendégek a Eévonalná! A zöldeket ki kell válogatni az érettek közül A szerző felvétele Bár az utóbbi években mintegy felére csökkent az abonyi Üj Világ Tbz paradi­csomtermő területe, a jelenle­gi 140 hektár még mindig jelentős, így a konzervipar számára a bogyós zöldség be­gyűjtése és előfeldolgozása az éves munkaprogramnak változatlanul fontos része. — Az idei szüret körülbe­lül három héttel ezelőtt kez­dődött, de ez inkább csak előszedésnek számít. Az úgy­nevezett lévonalat a múlt hé­ten indítottuk be — hallot­tuk Szabó Józseftől, aki a préselés helyszínén irányítja a munkát. — Még nem tartunk a be­takarítás félidejénél sem. ezért termésátlagról csak hoz­závetőleg tudok szólni. Ügy érzem, nem lesz rosszabb, mint tavaly, egyelőre 300 má­zsára számíthatunk egy hek­tárról, természetesen lehet több és kevesebb is. Az érés­sel van gondunk, több nap­sütésre és meleg éjszakákra lenne szükség. Gazdaságunk­tól változatlanul a Nagykőrö­si Konzervgyár veszi meg a paradicsomot, amit az utób­bi években kialakult gyakor­latnak megfelelően léként, lajtokban szállítunk. A minő­séggel úgy látszik elégedettek, mert eddig nem tettek észre­vételt. Ha a gyár hét végén is hajlandó átvenni szállít­mányunkat, akkor szombaton és vasárnap is dolgozunk. Ez annál inkább fontos, mert szeptember végéhez közele­dünk, és manapság az időjá­rás túl szeszélyes, bármikor beköszönthet az ősz, ami már veszteséget jelenthet, A szedés meggyorsítása ér­dekében a tsz vendégmunká­sokat alkalmaz, többségük Nógrád megyéből, Salgótar­jánból és környékéről érke­zett. A préselő gépsorhoz tartozó futószalagnál is nóg­rádi asszonyok végzik a vá­logatást. Egyikük, Dénes Ist- vánné, aki bárnai lakos és a salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban dolgozik, el­mondta, hogy immár nyolca­dik esztendeje tölti szabadsá­gát a mezőgazdasági nagy­üzemnél és kifizetődő számá­ra ez a vállalkozás. Gy. F. Víz és villany Abonyban a strand az 1950- es években készült, és kezdet­től fogva sokan és szívesen lá­togatják. Ám újabban, mióta a vízért is fizetni kell, fenn­tartási költsége jelentősen megnövekedett. A költségek csökkentésére pillanatnyilag egyetlen lehetőséget látnak, egy úgynevezett vízforgató be­rendezés megépítését, amely­nek üzembe helyezésével a felhasznált víz és ezzel együtt a kiadások összege egyharma- dára csökkenne. A tanács a VII. ötéves terv ideje alatt sze­retné a berendezést elkészít­tetni és működtetni. ★ Több esztendeje folyik Abonyban a lakóházak külső csatlakozó villanyhuzalainak légkábelre cserélése. Ám még mindig van legalább 200 ház, amelynek tulajdonosai nem gondoskodtak a munka elvé­geztetéséről. A közelmúltban felszólítást kaptak, és határ­időt határoztak meg, amíg kö­vetkezmények nélkül pótolhat­ják a mulasztást. Van köztük tizenkét olyan lakástulajdonos, aki rokkant nyugdíjas és nincs lehetősége a munka elvégezte­tésére. Ezeken a TITÁSZ és a tanács egyaránt segít. Az áramszolgáltató vállalat térí­tésmentesen ad anyagot, a ta­nács pedig a munkadíjat fede­zi. Humánus megegyezés. Együtt futott a család Az újszászi sportkör a múlt hét végén pontszerző erdei fu­tóversenyt rendezett, amelyen sok abonyi is rajthoz állt. A jelentkezők három távon in­dulhattak; a két kilométeresen az általános iskolások, a 7 ki­lométeresen az ifjúsági korosz­tályba tartozók, a 14 kilométe­resen a felnőttek. Ez azonban nem volt szigorúan vett kate­gorizálás. mert lényegében va­lamennyi távon fiatalabb és idősebb egyaránt elindulhatott. f Bár a 2000 méter megtételé­re több abonyi is vállalkozott, de rangosabb helyezést egy sem ért el. Babér termett vi­szont az általános iskolás ifjú Skultéty Józsefnek, aki hétezer méteren első lett, igazolva az egy héttel korábban Kamara­erdőn rendezett futóversenyen való teljesítményét. Ott az ezerháromszáz induló felnőtt és fiatal között hetvennyolca- dikként ért célhoz. A 14 kilométeres távolságon a volt maratoni bajnok, Szeke­res Ferenc lett a győztes. Eb­ben a csoportban még két abo­nyi ért el figyelemre érdemes helyezést: Szobonya Miklós ne­gyedik és az általános iskolás Heiling Nándor a nyolcadik helyen végzett. Itt mondjuk el, hogy a csoportgyőztes Szekeres Ferenc lényegében nagyköz­ségbeli, ott született, nevelke­dett és ott kedvelte meg ezt a sportágat. És hogy mennyire sportcsalád Szekeres Ferenc famíliája, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy ezen az újszászi versenyen vele együtt futott bátyja, dr. Szekeres Sándor, másik testvére, István — mindketten az első tíz kö­zött értek célba —, valamint Zsuzsa húga. Együtt futott a család. CEgj.ÉDI KjWma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 226. SZÄM 1985. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Kerti növények regénye Hasznosítható tanulságokkal Sárga fülkék Cegléd egyes utcáiban új színfoltként tűntek fel a sárgára festett telefon- fülkék. Szépek és jók, a lakosság örömmel fogadta őket. Igen hasznos is, mert a várostól távol lakók ha­mar elérhetnek, hívhatnak telefonon keresztül máso­kat. Ha valami baj tör­ténik, azonnal értesíthetik a mentőket, rendőrséget, tűzoltókat. Most már csak az a fontos, hogy vigyáz­zunk a telefonfülkékre, ne engedjük, hogy tönkrete­gyék, rongálják. A posta azért állította fel, mert szükség van rájuk, éppen ezért óvni kell őket. Tetszik ez a megtermett írás­mű azért, mert bár a növény­világ kusza rengetegében igyekszik rokonszenves mód­szerekkel rendet tenni, igazá­ból emberi fajunk munkával töltött évezredeiről ad hírt. Bevallom, tetszik ezért is, mert sorai Cegléden íródtak. Sző­kébb környezetünk jelen ide­jének korántsem nagy gyako­risággal születő, mértékadó szellemi teljesítményei közül most egy újabb vonul be a vá­ros krónikájába. A Mezőgaz­dasági Kiadónál látott napvi­lágot dr. Suranyi Dezső Kerti növények regénye című mun­kája. A szakemberek történeti, biológiai fogantatása, a laiku­sok pedig számtalan érdekes­sége miatt forgathatják élve­zettel a tárgya folytán regé­nyes, ám megformálásában tzíg-vérig tudományos hiteles­ségű kötet lapjait. Az acsala- putól a zsidocseresznyéig ka­nyarog az az út, amelyen vé­gighaladva a kutató áttekinti a föld főbb kertészeti növé­nyeinek termesztéstörténetét, útközben megismertetve az ol­vasót a különböző fajok föld­rajzi elterjedésével, termesz­tési értékének növekedésével és termesztéstechnikai fejlődé­sével. Ám mindezek előtt meg­alapozó bevezető részben fejti ki elképzeléseit a mezőgazda­ság keletkezéséről. Ennek a fejezetnek a főbb tételeiről kérdeztük a szerzőt. — A földgolyó kiterített tér­képén bejegyezhetünk néhány jeles pontot. Mai botanikai tu­dásunk szerint ezek lennének a kultúrnövények kialakulása helyei, vagyis az őshazák. Zömmel a tropikus övezettől a mediterránig húzódó terület­re esnek, itt a legkiválóbbak a feltételek. Csakhogy szép számmal lelünk másfajta ég­hajlatot igénylő növényeket is. Olyanokat, amelyeket az elő­zőekkel pontosan azonos cé­lokra használnak az emberek. A példák sorát a trópusi kenyéradó növényekkel kez­dem: a banánt meg a majom- kenyérfa termését leszedik, megsütik, fogyasztják, akár­csak az édesburgonyát. A szubtrópusok felé haladva már, a kenyér letéteményeseként, a rizs jelenik meg, igaz, a ter­mesztése jóval több gondosko­dást igényel. Északabbra és dé­lebbre tekintve: Amerikában a kukorica, nálunk pedig a bú­za, a rozs és a többi tölti be ugyanazt a szerepet, az elő­zőeknél is több törődés után. A vizsgálódásokból kiderül, hogy minél messzebbre kerü­lünk a trópusoktól, annál fej­lettebb termesztési techniká­val találkozunk. A dolog ér­dekessége, hogy mostanában ez a technikai tudás visszafe­lé áramlik, s ez fontos, mert hiába buja egyes helyeken a Hat megyéből Igazgatók tanácskozása Borsod, Hajdú-Bihar, He­ves, Nógrád, Pest és Szabolcs- Szatmár megye közgazdasági szakközépiskoláinak és gép­író-gyorsíró iskoláinak igaz­gatói, megyénkben tanácskoz­nak ezekben a napokban. Szeptember 26-án a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépisko­la, szeptember 27-én, pénte­ken a ceglédi Április 4. Köz- gazdasági Szakközépiskola lát­ja őket vendégül. Az intézmények vezetői négy előadást hallgatnak meg. A közgazdasági szakoktatás aktuális kérdéseiről Kóbor Zoltán, a Művelődési Minisz­térium főelőadója beszél. A vegyes profilú iskolák igazga­tásának sajátos vonásait is­merteti Szentgyörgyvári Ist­ván monori igazgató. A neve­lés lehetőségeinek fokozódá­sa a kétnapos levelező okta­tásban címmel tart előadást a debreceni Papp Géza igazgató és Bethlendi Miklós ceglédi tagozatvezető. A hivatástu­datra való neveléssel foglal­kozik Tóth András szakfel­ügyelő. A tanácskozás résztvevői megismerkednek a város ne­vezetességeivel is. növényzet, már nem képes el­tartani az ottani népességet. Ez'az áramlás tehát a növény- termesztés sajátos világmo- dellje. — Kiegészíthető-e másfajta jelenségekkel a világmodell? — Nincs más magyarázat arra, hogy a Föld legkülön­bözőbb pontjain azonos mó­don és azonos céllal készítet­tek a gabonából tésztaistensé­geket, tésztaszobrokat. A ma­ják kukoricából, a svédek ár­pából, rozsból, a görögök pe­dig búzából. Keleten a banán meg a rizs adta az alapanya­got ehhez a kultikus szokás­hoz. Ezek a tények félreállít­ják a kultúrák izoláltságáról alkotott nézeteket, helyébe az egyetemességnek és a fokoza­tos fejlődésnek az eszméjét kell állítanunk. Hogy az össz­kép mégsem ennyire egységes, annak politikai, demográfiai és a természeti katasztrófák­kal összefüggő okai vannak. — Hol helyezkednek el az említett növényi őshazák? — Közép-Amerlkában, Kis- Ázsiában és Délkelet-Ázsia északi részén. Ha kimetszünk az időben egy pontot, mond­juk i. e. 8500-at, és ellátoga­tunk a Földközi-tenger mellé­ki Jarmóba, kiviláglik, hogy az a 200 ember, amelyik ebben a térségben csupán vad gabo­nát tud gyűjteni, az élelemszer­zésben igen nagy hátrányban van egy másutt élő. bár tízezer tagot számláló törzzsel szem­ben, mert Jarmóban a rend­kívül csapadékos időjárás miatt a terménybetakarításra bor­zasztóan kevés idő áll rendel­kezésre. Ezt a 200-at a körül­mények kényszerítik arra, hogy töprengjenek, mit lehetne ten­ni, és végül is elkezdik a ga­bonát vetni. Óriási lépés. Ké­sőbb azután mindhárom ki­emelt központon végigvonul a neolitikus forradalom, a kő­eszközöket felváltják a fém­szerszámok, és elindul a ker­tészkedés is. Négyezer eszten­dővel a gabonák kialakulása után. — Miféle hasznosítható ta­nulságokat nyújt a növényi történelem? — Sajnos, a tudomány még csak mostanában próbál visz- szakövetkeztetni a növények természetes birodalmára, az őshazákra, holott ma már a miértekkel kellene tisztában lennünk. Az őshazákban ki­alakult viszonyokkal, feltéte­lekkel, hogy miért épp ott, és miért olyan növényei* keiei - keztek. Mert minden adat so­kat segíthetne abban, hogy jó­val változatosabb legyen a mo­dern mezőgazdaság termék- szerkezete, s csökkenjenek a költségek. Varga Sándor Rendkívüli véradás A gyógyító és életmentő feladatok ellátásához ma már nélkülözhetetlen az önkéntes véradók egész országot be­hálózó szervezete. A gyors segítségnyújtás követendő pél­dáját mutatta az az önkéntes véradócsoport, amelyik a na­pokban a Május 1. Ruhagyár­ban véradáson vett részt. A felhívásra 89 személy je­lentkezett és 80-tól vettek vért. A levett 31 liter vérrel az orvosok gyorsan segíthettek a rászorulóiul*». Hobby és művészet címmel amatőr alkotók munkáiból nyílik szeptember 28-án, szombaton délelőtt 11 órakor kiállítás a Kossuth Művelődési Központban. Érdemes társadalmi munkás Amíg kérik, lankadatlan Döcögős esztendők állnak mögötte A közéleti szereplés sok le­hetősége közt a Hazafias Népfront az a színtér, ahol minden korú és képességű, a közért áldozatot hozni hajlan­dó ember talál magának fel­adatokat. A jól Végzett mun­ka elismerése ez esetben sem marad el. Csabai Sándorné a Nagykő­rösi Konzervgyár ceglédi gyá­rának raktárosa. Érdemes tár­sadalmi munkás kitüntetésben részesítették az alkotmányün­nep alkalmából. — Milyen utat tett meg, amíg megkapta ezt a kitünte­tést? Mikor kötelezte el ma­gát az aktív társadalmi mun­ka végzésére? — Immár húsz éve, hogy a ceglédi konzervüzemben dol­gozom. Szinte az első perctől kezdve végzek társadalmi munkát, kivéve azt a rövid időszakot, amikor szülési sza­badságon voltam. Kezdetben A környezet védelmében Folytatódnak a kutatások Az elmúlt években több alkalommal írtunk róla, hogy a város értékes és idős fáinak jeles példányait a városi ta­nács vb-határozattal védetté nyilvánította, hosszabb elő­készítés után ez magasabb vé­delmi jogszabályban is meg­erősítést kapott, mégpedig az 1/1985. sz. Pest megyei taná­csi rendelettel. Ismételten csak hangsú­lyozzuk, hogy túl a jelentős eszmei értéken — ugyanis a fák, cserjék összértéke meg­haladja a kilencmillió forin­tot — jelentős szemléletmód­beli változást, pedagógiai le­hetőséget is nyújt a környe­zetvédelem felelős szakembe­reinek. A megyei tanács közlönyé­ből származó különlenyoma- tot megkapták az érdekeltek, s most a munkának nincs vége, hisz a kutatások ,;s tovább folynak, a meglévőket pedig szükséges felügyelni. A következő év feladata, hogy a védett fákat tartósan meg­jelöljék, esztétikus, illő táb­lákkal. A növények helyé­nek feltüntetésével kiadnak majd egy térképet és meg­felelő anyagi eszközök áll­nak rendelkezésre, megyei se­gítség folytán, hogy a vé­dett növényekről könyvecske jelenjék meg. A technikai szervezés jól halad, s bízni lehet abban, hogy jövőre a nyomdai munkálatok is meg­kezdődhetnek. Ezúton kéri a HNF Környe­zetvédelmi Munkabizottsága, hogy akik tudnak kisebb se­gítséget vállalni a majdan: táblák elkészítésében, amelyek a fajok jelölését, életkorát, eszmei értékét tartalmazzák, a HNF-irodában jelezzék ezt Műemlékekben szegény váro­sunkban minden természeti érték megőrzése, az értékek tudatosítása a lakosság köré­ben elemi környezetbiológiai és hazafias érdek. Az első megbeszélést e tárgykörben még az idénre tervezik a szakemberek, de addig is óv­juk a környezetünket, véd­jük növényeinket! Surányi Dezső Bolgár folklór A Ceglédi ősz ’85 program- sorozat keretében szeptember 27-én, pénteken este 7 órakor a hazánkban vendégszereplő bolgár Trákia Állami Népi Együttes gálaműsorral mutat­kozik be a ceglédieknek. Az esemény élvezetes zenét, szép táncokat és látványos öltözé­keket ígér a folklórműsorok kedvelőinek. évekig a KISZ-szervezet gaz­dasági felelőse voltam, majd ezután következett a szakszer­vezetben eltöltött időszak —• sorolta Csabai Sándorné. — Bizalmiként képviseltem a dolgozótársaim érdekeit példá­ul egy választási perióduson át. A gyár pártszervezete fel­figyelt rám. Műszakvezetőm és a KISZ javaslatával belép­tem a párttagok sorába. Nem sokkal ezután a pártvezetőség tagja lettem. A következő esemény életé­ben az volt, hogy a gyári párt­vezetőség ajánlására a Haza­fias Népfront ceglédi bizottsá­ga tagjául választották meg, majd a népfrontelnökség tagja lett. — Mit tesz egy elnökségi tag? — Mindent, ami a napi köz­életben időszerű feladatként adódik. A körzeti, a városi és az országos munkából kive­szem a reám eső részt. Leg­utóbb például a tanácstagi és az országgyűlési képviselői vá­lasztások előkészítésében vet­tem részt, majd az egyik sza­vazatszedő bizottság tagja let­tem. — Milyen feladattal bízták most meg? — A gyár közelében talál­ható Mizsei úti telep tanács­tagjának segítek a feladatok elvégzésében. Pontosabban, társadalmi munkát kellett nemrégen szervezni járdaépí­tésre. Ez ugyan minden lakos érdeke, ám a kivitelezés még­sem olyan egyszerű. Néha sok győzködésbe kerül. — A család mit szól, hogy gyakran szólítja el hazulról a közösségi munka? — Szerencsém van, mert gyakran épp a férjem az. aki segít nekem. Most a Zrínyi utcába vezetik be a gázt. Fér­jem, mint a Volán 1/11 -es Vállalat dolgozója, sokat segít Kökény Ferenc tanácstagnak, hogy a gázbekötés minél ha­marabb megtörténjen. — Ugye, örül a kitüntetés­nek? — A munkatársaim, a gyá­ri kollektíva előtt Kovácsáé Szabó Veronika, a Hazafias Népfront ceglédi bizottságá­nak titkára adta át köszönő szavak kíséretében. Ez az el­ismerés tovább erősíti azt a régen megérlelődött, szándéko­mat. hogy addig dolgozzak a köz javára, amíg igényt tarta­nak a munkámra. K. S. ISSN 0133—M0» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom