Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-25 / 225. szám
1985. SZEPTEMBER 25., SZERDA Szlovákok Demokratikus Szövetsége Nemzetiségi tudat erősítése A szlovák nemzetiségi pedagógusoknak alapvető feladatuk, hogy anyanyelvűkre OKtassák az országunkban élő szlovákok gyermekeit, erősítsék az ifjú nemzedék nemzetiségi tudatát. Ezt hangsúlyozták a magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége elnökségének kedden, a székházukban tartott ülésén. A fiatalok nemzetiségi Identitása fejlesztésének szükségességéről tanácskozva leszögezték: oktatásuk, nevelésük eredménye elsősorban az anyanyelvoktatás lehetőségeitől függ. Ezért — mint mondották — várakozással tekintenek a nemzetiségi oktatás fejlesztésének tervei elé. A szlovák nemzetiségi szülők felelősök azért, hogy gyermekeik a családban már kisgyermekkortól elsajátítsák anyanyelvűket, megismerjék, tudatosan ápolják kultúrájukat, hagyományaikat, érzelmileg kötődjenek a nyelvi nemzethez. Fontos felhívni erre a figyelmet — hangoztatták —, mert sok szülő nem beszél szlovákul gyermekeivel. A szövetség feladatai között említették: ajánlással fordulnak a KISZ Központi Bizottságához és a Magyar Úttörők Szövetségéhez: segítsék elő fiataljaik nemzeti tudatának erősítését. Felkérik a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy az eddigieknél több nemzetiségi fiatalt válasszanak a népfrontbizottságokba. Hadtörténeti Intézet Jubileum A hadtörténeti Intézet és Múzeum fennállásának 40. évfordulója alkalmából ünnepséget és tudományos tanácskozást rendeztek kedden, Budapesten a várnegyedben lévő intézményben. Az eseményen Liptai Ervin vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója mondott megnyitó beszédet, majd Kárpáti Ferenc altábornagy, politikai főcsoport- főnök, honvédelmi miniszter- helyettes az intézmény tevékenységének elismeréseként miniszteri oklevelet nyújtott át. A tudományos tanácskozáson Horváth István vezérőrnagy, a politikai főcsoport- főnök első helyettese mondott elnöki megnyitót, követően referátumok zottak el. Ezt hangBlack and Decker—ÉVIG kooperáció Kiszorítani a konkurenciát Ahol nem mellékes a melléktevékenység Az ipar a főágazat támasza Sok évvel ezelőtt egy termelési tanácskozáson az egyik felsőbb irányító szerv képviselője azt a kijelentést tette, hogy a szakmai szemlélet mindent meghatároz. — Ha pénz is van mögötte — vágta rá kedélyesen valaki a hallgatóságból. A szellemességet akkor hangos derültség jutalmazta, ám az előadó még csendesen annyit mondott, hogy a szemléletmód jövedelmez. A helyes hozza, a hibás pedig viszi a pénzt a gazdaságokból. Több mint 15 éve hangzott el az előbbi megállapítás, de a mezőgazdaságban azóta bekövetkezett változások teljes mértékben igazolták. Megindult egy differenciáltabb fejlődés, ami természetesen több kockázattal, néha melléfogással is jár. Soha nem hallott ágazatok keletkeznek és szűnnek meg mostanában, nem is beszélve az egyre változatosabb vállalkozási formák bevezetéséről. Örökölt részlegek Ma már egyre ritkábban találkozunk olyan termelőszövetkezettel. ahol a mezőgazda- sági főágazaton kívüli ipari vagy szolgáltató tevékenységet csak a tagság foglalkoztatása miatt folytatják. Gyakoribb a másik véglet, amikor túlságosan is kihasználják. Nem fejlesztik, nem fordítanak rá pénzt, csak a legszükségesebbet. Az ilyen melléktevékenységek előbb-utóbb elavulnak, és ráfizetésessé válva jó, ha csak önmagukat juttatják csődbe és nem az egész szövetkezetét. Termelőszövetkezeteink egy része már az összevonások idején örökölt valamilyen ipari vagy szolgáltató részleget, így vette át a Rozmaring Tsz is annak idején jogelődjének pilisvörösvári üzemét, ebből fejlesztve ki mai, magas szintű műszeripari áeazatát. Az Óbuda Tsz a régi ládaüzem mellett hozta létre csomagolástechnológiai szolgáltatását, amely a második legnagyobb bércsomagoló vállalkozás hazánkban. A Sasad Tsz pedig művirággyártással kezdte ipari tevékenységét. 1970-től létrehozták és fokozatosan a mai szintre fejlesztették műszeriparukat. amit kezdetben az üveg alatti kertészet ösztönzött. A jó műszereknek aztán már nem kellett cégér, más kertészetek is kérték, s az első megrendelések hozták a következőket. Az igény és a kereslet arra ösztönözte az ágazat vezetőit, hogy több kutatóintézettel együttműködve további egyedi szerkezeteket kísérletezzenek ki. Ezek ma már egész műszercsaládokat alkotnak, és többnek egyedül ők a kizárólagos gyártói. Ilyenek a gabonatárolásban ma már nélkülözhetetlen távhőérzékelők. amelyekkel világbanki pályázatot is nyertek. Az idei újdonságuk a borászati gyorsmérő, amely programozott szá mológéppel kombinált műszer a bor alkohol- és szárazanyagtartalmának kimutatására. Az ágazat éves termelési értéke rendszerint meghaladja a 200 millió forintot, -amely a szövetkezet összes ipari tevékenységének több mint 50 százaléka. Termékeik itthon és külföldön is elismertek. Folyamatos megújulás Nemkülönben a Rozmaring Tsz műszerei, amelyek szintén egyediek és kissorozatúak, csak megrendelésre készülnek, és magas szintű tervezést, kivitelezést igényelnek. Az ágazat csaknem minden évben kifejlesztett két-három új típust, amellyel megjelenik a piacon. Ez évben készült például az a füstölésmérő berendezés. amelyből a Rába gyár máris 30 példányt rendelt dízelmotorok Vizsgálatához. Szintén idei újdonság a személyi és professzionális számítógépekhez illeszthető mátrix- nyomtató, amelyhez már semmilyen nyugati importanyagot nem vesznek igénybe. A szövetkezet összes ipari tevékenységének éves termelési értéke 494 millió forint, és ennek közel egvharmadát műszeripara állítja elő, mindössze 450 emberrel. Az Öbuda Tsz sem éri be azzal, hogy bércsomagoló szolgáltatását egyre több nagyvállalat veszi igénybe. Továbbfejleszt, olcsóbb és gazdaságosabb technológiákat keres, kiváló szakemberekre támaszkodva egyre több újdonsággal lép a piacra. Most két olyan korszerű és anyagtakarékos csomagolástechnológiát vezetett be, amely nemcsak tovább erősíti belső piacát, hanem lehetőséget teremt ezek kivitelére is. Az OSR—I típusú egységrakomány-képző gépük például nagy érdeklődést váltott ki itthon és külfölden egyaránt. Erre a csomagolástechnológiára áll rá, többek között az egész magyar pamutipar. Egy másik csomagológép-típusuk több méretben is előállítható, és már hat országban védelmet élvező világszabadalom lett. A tsz nem fél, hogy önmagának csinál konkurenciát, gyártja és eladja csomagológépeit, sőt már most szervezi a forgalmazott berendezések alkatrész- és anyagellátását a javító, kiszolgáló szervizhálózattal együtt. Három tényező Mindhárom szövetkezet ipari tevékenységét tulajdonképpen három tényező emeli az átlag fölé: a kereslet és az igények gyors felismerése, a termékek kiváló műszaki színvonala és egyedisége, ami által a szakterületükön nélkülözhetetlenné váltak. S. T. E. Manapság egyre többen vállalkoznak arra, hogy _ maguk készítik el a lakásban vagy a ház körül használatos tárgyak egy részét. Csak együttműködve Amikor 1958-ban először fogalmazódott meg a gondolat, hogy az Egyesült Villamos Gépgyár ceglédi gyárában kizárólag elektromos kisgépeket gyártanának, egy elismert, tapasztalt szakember a következőket mondta: „Műszaki vakmerőség az, amibe önök most belefogtak. Igyekezetük, lelkesedésük járjon szerencsével!” Nos, a jókívánságnak megvolt a foganatja, Fortuna kegyeibe fogadta a ceglédieket: a paraszti _ha- gyományokat őrző mezővárosban kialakult a hazai villamos kisgépgyártás fellegvára. A ceglédi gyár évi termelési értéke csaknem 500 millió forint. Kéziszerszámaikon kívül gyártanak háromfázisú aszinkronmotorokat, ezeket mintegy 80 millió forint értékben exportálják az NSZK-ba, Olaszországba, Kanadába, Svédországba és Thaiföldre. Az itt készült villamos motorok alkatrészei — a hazai igények kielégítésén túl — évi 8—10 millió forintért jutnak az NDK-ba. — Az elmúlt évtizedek alatt felcseperedtünk, felnőtté váltunk, de még mindig gyermeknek számítunk olyan nagy múltú cégek mellett, mint a Bosch, a Skil, a Fein vagy az AEG — állítja Tankó Zoltán, az ÉVIG Villamos Kisgépgyárának igazgatója. — Ök 50—60 esztendeje foglalkoznak a gyártással, mondhatni apáról fiúra szállt a mesterség tudománya. Gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik vannak, s nem utolsósorban kiváló az alapanyag-ellátásuk. Leginkább ez utóbbi tényező hiánya az oka annak, hogy a hazai villamos kéziszerszámok színvonala elmarad a Nyugatról származó társaik mögött. A belföldi piac igényeit ismerve, fejlesztési lehetőségeinket latolgatva arra az elképzelésre jutottunk, hogy a jövő útját egy kooperációban érdemes keresnünk. A Belkereskedelmi MiniszWleder Ildikó csomagolja tetszetős dobozába a Black and Decker gépeket. O ügyel arra Is, hogy minden tartozék meglegyen, mielőtt lezárja a csomagot. Veress Jenő felvétele lyázatot olyan fogyasztási cikkek gyártására, amelyekkel importot lehet megtakarítani. A VID1A Nagykereskedelmi Vállalat kérésére az ÉVIG ceglédi gyára arra vállalkozott, hogy kooperációra lép az NSZK-beli Black and Decker céggel. A német fél szállítja a fúrókhoz szükséges alkatrészeket, Magyarországon végzik azok összeszerelését, az ellenőrzést és a forgalmazást. Új fúrógéptípus — Az alkatrészek behozatalához szükséges pénzt a minisztérium adja — mondja az igazgató. — A számítások szerint a fúrók hazai szerelése -30 százalékos' devizamegtakarítást jelent a* országnak. Az idén júliusban az eddigieknél modernebb fúrőgéptí- pus szerelését kezdtük meg, abból a mai napig nyolcezer darab hagyta el a gyárat, az év végéig pedig összesen 15 ezer kerül a hazai fogyasztókhoz. A külföldi partnerek, mint köztudomású, csak akkor engedik cégjelzésüket használni, ha a kooperációban előállított termék minden tekintetben megegyezik az eredetivel. A Cegléden szerelt fúrók Black and Decker—ÉVIG emblémával jelennek meg. térium tavaly kiírt egy pá- Pillanatnyilag az alkatrészeAz első, de nem az utolsó vízlépcső lesz? Tiszányi víz a régi Dunában Utaztunk busszal, mentünk hajóval, felkapaszkodtunk a hatalmas sódertöltésekre, s lenézhettünk a félszáz méter mely munkagödörbe. Közben csaknem négyszáz kilométert tettünk meg hétfőn, az Országos Vízügyi Hivatal és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának meghívására, bejárva a Bős (Gab- cikovo)—Nagymarosi Vízlépcső felső szakaszát, azt a területet, amelyről mostanában meglehetősen sok szó esik. Kísérőink — köztük Szántó Miklós, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója és a csehszlovák társintézmény vezérigazgató-helyettese, Jozef Oblozinsky — már nem csupán tervrajzokat cs maketteket mutatlak az újságíróknak, hanem a Dunakiliti feletti tározó és a hajózás számára épülő üzemvízcsatorna monumentális töltéseit, valamint a bősi zsilip- és erőműrendszer gigantikus méretű beton- építményeit. Később üdülők A vízlépcsőnek ez a szakasza az államközi egyezményben elfogadott ütemtervnek megfelelően épül. Dunakiliti- nél a duzzasztó munkálatai rövidesen megkezdődnek: járható az úthálózat, elkészültek az elektromos vezetékek, s ami figyelemre méltó: már most működik a települést is ellátó ivóvíz- és szennyvíztisztító rendszer. Nem fogott rajtunk tehát ezúttal az ősi magyar betegség, s a környezetet védő beruházások most nem utólag, hanem elsőként készültek el! A magyar település felett mintegy 60 négyzetkilométernyi felületű tározót alakítanak ki, s ez az óriási edény átlagosan 250 millió köbméternyi vizet tud felfogni. Akár egy Balaton — csak némileg kisebb méretekben! A lehetőség nemcsak a hazai, hanem a csehszlovák szakemberek figyelmét is felkeltette, s az épíHossza mintegy 25 kilométer lesz. A töltésmagasság kezdetben 7, később 18 meteres, s a két gát között 300 méteres szélességben hömpölyög majd a mesterséges folyam. A régi Duna-ágban viszont átlagosan csak annyi víz folyik, amennyi most a Tiszában. Kiszáradásáról szó sem lehet, hiszen a Szigetköz csatorna- és mellékág-rendszerével együtt a terület talajvíz-háztartásának szabályozásában lesz nagy szerepe. Magyar kotrók Bősnél jól látszottak már a zsilip előtti hajóvárakozó tér betonfalkolosszusai. Mintha egy félbemaradt vár állna előttünk ... Néhány száz méterre pedig csaknem 50 méter mély hatalmas munkagödörben folyik a serény munka, ott alakítják ki az erőmű falát és építményeit. Mint ismeretes, a bősi erőműnek 720, a nagymarosinak pedig 158 megawatt lesz a teljesítménye. Az államken kívül még a csomagolóanyagul szolgáló doboz is az NSZK-ból jön. Abban is volna fantázia, hogy azok itthon készüljenek, bár a minőségi kívánalmak nagyok, s egyetlen doboz ára mindössze 40 forintnak megfelelő valuta. Fejlődő kapcsolatok — Mérnökeink a nyugatnémet cégnél tanulmányozták a gépsorokat, itthon a rajzok és a fényképek alapján elkészítettük a szalagot — tájékoztat Tankó Zoltán. — A betanuláskor segítettek a Black and Decker szakemberei, s lényegében különösebb zökkenők nélkül láttunk munkához. Nem titkolt szándékunk, hogy kisgépeinkkel teljes mértékben kielégítsük a belkereskedelem igényeit, s a lehetőségekhez mérten kiszorítsuk a többi külföldi vállalatot. Jövőre talán már arra is mód nyílik, hogy a nálunk összeszerelt berendezések egy részét a Black and Decker visszavásárolja, s tárgyalunk az áruellentételezés egyéb, gyárunkból történő módjairól is. A fúrógépekkel és más villamos kéziszerszámokkal' is enyhíteni lehet a szakember- hiányon, hiszen ma már egyre nehezebb apróbb, házilag elkészíthető munkákra vállalkozót találni. Ezért örömhír ez a kooperáció nekünk, vásárlóknak is. F. E. Moncron, Gödöllőn Szelőről, öntözésről A Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, a Rhone-Poulenc képviselet, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Pest, Nógrád, Komárom megyei AGROKER Vállalat rendezésében, tegnap tanácskozást tartottak a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi kerületében A szőlő növény- védelme összehasonlító kísérletének bemutatása címmel. Hajdinák Jánosnak, a Monori Állami Gazdaság igazgatóhelyettesének megnyitója után Lantos Péter, a Rhone-Poulenc képviselője ismertette a cég termékeit. Az AGROKER képviselői a jövő évi műtrágya- és növényvédőszer- ellátásról adtak számot a résztvevőknek. Az öntözés ez évi eredményeiről, valamint fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak tegnap a gödöllői Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Többek között szó esett arról, hogy a megyében öntözésre berendezett 21 ezer hektár területből alig 8 ezer hektárt öntöztek meg az idén, kevesebbet a tavalyinál. A következő ötéves tervben a tárca szeretné felgyorsítani a mesterséges csapadékpótlás növekedését. közi megállapodás értelmében mind a költségeken, mind a beruházás hasznán a két állam egyenlő arányban osztozik. így például — bár az államhatár változatlan marad —, az üzemvízcsatorna — ezt szintén a szerződés mondja ki — közös magyar—csehszlovák tulajdonba kerül, csakúgy, miht a nagymarosi létesítmény is. Csehszlovák kísérőink arra a kérdésre, hogy mikor indul az első turbina, azt válaszolták, hogy 1990. július 1-én. S még hozzátették — félig-med- dig tréfára fogva a dolgot —, hogy pontban délután 3 órakor. Nagy erővel folyik a kotrás az alvízcsatornán is. Ott magyar berendezések és munkások is dolgoznak. A kitermelt kavicsot az erőmű építéséhez használják fel, a meddőt pedig szétterítik és később visz- szaadják mezőgazdasági művelésre. Még három épülhet A Bős (Gabcíkovo)—Nagymarosi Vízlépcső építése tehát o terveknek megfelelően halad. Hazánkban, mint közismert, ez lesz az első vízerőmű- rendszer A tapasztalatokat azonban érdemes lesz részletesen feljegyezni és tanulmányozni, mert — mint azt lapunk munkatársának kérdésére Szántó Miklós elmondta — Magyarországon még három helyen: Adonynál, Fajsznál és Mohács térségében vannak meg a föld- és vízrajzi adottságok újabb vízlépcsők építésére. Furucz Zoltán tőknek már most olyan munkásszállásokat emelnek, amelyek később egy-egy nagyobb üdülőterület központjai, szállodái lehetnek. A víztározót körülvevő töltésnek hatalmas nyomást kell elviselnie, ezért a legszigorúbban számon kérik a munka- és a technológiai fegyelmet. Mint megtudtuk, a tervezők azt is figyelembe vették, hogy ezen a területen mekkora földrengé- . sek lehetnek: a gát ezeket sérülés nélkül vészeli át. állítják a csehszlovák építők. Széles körű a takarékosság is, amelyre jellemző példaként azt említhetnénk, hogy a töltés víz alá kerülő oldalára épí- tetl aszfaltutat később szigete- i lő rétegként használják majd. AdJig is azonban gyorsabb a teherautók forgalma, s kevesebbet kell költeni a kocsik karbantartására. Maga az üzemvízcsatorna, amely Dunakilititől egészen Bősig biztosítja majd a hajó- forgalmat, a talajszintre épül.
