Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 24., KEDD / Fél évtized terveiről a falugyűléseken Bíznak a támogatók ereiében ^ A vonzáskörzet településein befejeződtek azok a 'j tanácsülések, amelyeken a szűkebb pátria VII. ötéves í tervidőszakáról szóló fejlesztési elképzeléseit tárgyalták j meg. Nemcsak ezt a fórumot használják azonban fel a ^ tervek ismertetésére, hanem mindenütt falugyűléseket | is tartottak, tartanak, ahol a lakosság szélesebb rétegei­ig vei ismertetik meg az elképzeléseket, s a jövő évtől j bevezetendő településfejlesztési hozzájárulás mértéké- ^ ről is kikérik az állampolgárok véleményét. Pilisen cs ^ a hozzá tartozó társközségben a múlt héten Iczajlot- g tak a falugyűlések, amelyeken sokan elmondták vé- £ leményüket a témával kapcsolatban. A fejlesztési koncepcióban szerepelnek a helyi gazdasági egységek elképzelései is. Így például az, hogy az Aranyka­lász Tsz tervezi az adminiszt­ratív és könyvviteli dolgozók munkakörülményeinek javítá­sát, a PENOMAH hizlaldájá­ban a környezetvédelmi fel­adatok megoldása kap majd zöld utat. A PIRUSZ-nál raktárt és új műhelyt hoznak tető alá, a Tok- és Díszműárukészí- tö Szövetkezet helyi telepén egy 200 négyzetméter alapte­rületű üzemcsarnok megépíté­se szerepel a feladatok között. Orvosi körzet A pilisiek szélesebb rétegeit érdeklik azonban azok a ter­vek, feladatok, amelyek meg­valósításra várnak. Így pél­dául nem lehet sokáig elodáz­ni egy új postaközpont létesí­tését. A jelenlegi állami épü­letben működik, kicsi, korsze­rűtlen és elavult. Nincs megnyugtatóan ren­dezve a helyi közlekedés. A községből naponta több ezren ingáznak a fővárosba, illetve Ceglédre és más munkahe­lyekre. Valamennyien igényel­nék a helyi autóbuszjáratot. A tanács eddigi erőfeszítései nem vezettek eredményre — kü­lönböző objektív akadályok miatt —, de erről a megol­dásról nem mondtak le vég­legesen. A kereskedelmi ellátásról a két községben a Monorvidéki Áfész gondoskodik saját üz­lethálózatán keresztül. A ru­házati általában, de főként a cipő-, és gyermekruházati kí­nálat elmarad a kereslettől. Mivel az Áfész túlságosan nem tud bővíteni, a jövőben is szorgalmazzák a magánkeres­kedők számának növelését, ez­zel is javítva az ellátást. A VII. ötéves tervben — 1986-tól 1990-ig — tanácsi la­kások építését nem tervezik. Szükséges azonban a meglevő lakásállomány további felújí­tása, állagmegóvása. Ilyen munkák lesznek majd a Lib- nermajorban, valamint Nyár­egyházán, a Dózsa György ut­cai lakásoknál. Továbbra is kiemelt feladat a magánerős építkezések tá­mogatása — elsősorban telek­kel. Pilisen és Nyáregyházán csaknem száz építési telke van a tanácsnak, ezeket tartós használatba adással utalják ki a jogos igénylőknek. Négy tanterem Az egészségügyi, szociális ellátás színvonala általában elfogadható mindkét község­ben. Nyáregyházán azonban szükséges egy új orvosi kör­zet kialakítása. Ugyancsak ide tartozik az az elképzelés, hogy az öregek napközi ott­honát a központba helyezzék át. A jelenlegi intézményt csak nehezen tudják megközelíteni az idős emberek, az új helyen több jelentkező lenne. A há­zi szociális gondozás fejlesz­tése érdekében szükséges a főhivatású szociális gondozó­nő alkalmazása. Az oktatás feltételeiben is szükségesek a változások, il­letve fejlesztések. A pilisi 1. számú Általános Iskolát — a tervek szerint — négy tante­remmel bővítik a következő években. A tervek készen van­nak, az építkezés is megkez­dődött, így áthúzódó beruhá­zásként került a programba. Annál is inkább sürgető a tanterembővítés, mert már két műszakos a tanítás ebben az intézményben. Szerepel még az elképzelésekben a művelődési ház és a tanács épületének bővítése, a piactér rendezése, a vásártér áthelye­zése. Közös érdek A következő esztendőkben is egy-egy kilométer járdát kívánnak megépíteni évente — természetesen a lakosság segítségével. A villanyhálózat két kilométerrel való bővíté­se is aktuális teendő, továbbá folyamatos lesz a meglevő há­lózat felújítása, korszerűsíté­se is. Sajnos — elsősorban anya­gi nehézségek miatt- — az ivóvízhálózat kiépítése nem kerülhetett be a tervek közé. Ezért több mélyfúrású kút lé­tesítésére lesz csak mód, s a meglevők rendszeres karban­tartására. Természetesen a szükséges fejlesztések megvalósítása csak akkor lehetséges, ha azokban a lakosság és a gazdasági egységek is segítenek. Az 1986. január 1-én beve­zetendő településfejlesztési hozzájárulásból azokat a fel­adatokat kívánják megoldani, amelyekre egyébként nem lenne elegendő pénz, s ame­lyek nem halaszthatók to­vább, s nem utolsósorban va­lamennyi pilisi és nyáregyhá­zi állampolgár érdekével egy­beesik. G. J. Felemás megoldások a nagyüzemekben Iliért jobb a drágább módszer? Nem tudom, ki hogyan van vele, magam úgy tapasztal­tam, hogy a jó kezdeményezé­sek sem terjednek el egyik napról a másikra. Kiragadva egy példát az energiafelhasz­nálás csökkentését segítő, az élet által kikényszerített fel­adatok közül, felemás meg­oldásokat tapasztalunk. Mind­ez összefügg gazdasági gond­jaink leküzdésének ellent­mondásaival. Mert tagadha­tatlan, egyszerűen nincs olyan területe életünknek, ahol minden egyértelmű és vilá­gos lenne. A mégoly jónak tűnő kezdeményezés is meg­bukhat a kellő szakértelem, vagy a pénz hiányában. nagyüzemek ezzel a módszer­rel, tavaly azonban már csak 12 ezer tonnát! A visszaesés oka szerteága­zó. A csökkenésben csekély része van az utóbbi időszak­ban igencsak gyors ütemben mérséklődő állatállománynak. Mégis elsősorban az aszály­nak, a gépek hiányának, a helyenként a nem kellően át­gondolt tárolásnak a számlá­jára írható a visszaesés. A tönkrement takarmány bi­zony nem egy üzem kedvét vette el a további próbálko­zásoktól. És ismét inkább a drágább, de biztonságosabb módszert választották, az olajjal történő szárítást. Betakarítás előtt Vegyük példának a több éve elfogadott, hasznosságát a gyakorlat által is alátá­masztott nedves kukoricatá­rolást. A téma annál is idő­szerűbb, mert kezdődik az ősziek betakarítása. Az évek óta szorgalmazott eljárás mégis nehezen terjed. A tervidőszak elején, 1980- ban még azzal számoltak Pest megyében, hogy az olcsó, energiát megtakarító eljárással tárolt kukorica 1985-ben el­éri, sőt meghaladja a 30 ezer tonnát. A valóság, hogy 1982- ben 32 ezer tonna terményt tároltak a mezőgazdasági Ez pedig pazarlás a javá­ból. Mert a gödörben nedve­sen eltett kukorica tartósítá­sát most már megkönnyíti a Monori Állami Gazdaság ál­tal gyártott Silaferm. Ez meg­akadályozza a vajsavas erje­dést, a szemek penészedését. Gödörben olcsóbb Az energiatakarékos ter­ménytárolás technológiájának kimunkálásában évek óta kez­deményező szerepet vállal a dunavarsányi Petöfi^Termelö­járás országos elterjesztésére 1900-ban gazdasági társaságot alapítottak, amelynek tagjai a / tsz-eken kívül az Agrober, a kecskeméti Mezőgép Vállalat és a kiskunlacházi ÉGSZÖV. összegezve: 1979-től 6 ezer 700 tonna befogadására alkal­mas nedves terménytárolót építettek D unavarsányban, ezenkívül az ország 70 mező- gazdasági nagyüzemében ösz- szesen 140 ezer tonna tároló­teret készítettek az Agrovar- sány közreműködésével. A költségek a beruházó gazda­ságoknál meghaladták a 238 millió forintot, de 5 ezer 600 tonnával kevesebb fűtőolajat és 1 millió 540 ezer kilowatt­órával kevesebb áramot kel­lett felhasználniuk. A meg­takarított összeg több mint 65 millió forint! A számok mögött azonban azt is látni kell, hogy a 238 millió forintos beruházás és a 65 millió forintos megtakarí­tás csak évek múlva egyenlí­tik ki egymást. Nyereséget pedig csak hosszú idő után ad a gazdaságoknak. Eszten­dőkre lekötendő pénzük pe­dig mostanság igencsak kevés van a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. Régen úgy tar­tották, hogy a szegény töb­bet költ, és ez ma is igaz, A szegénység ugyanis konzer­válja, sőt még ronthatja is a jelenlegi állapotokat. Mivel új beruházásra kevés pénz jut, a drága berendezések megvásárlása szinte lehetetlen. A pult túlsó oldaláról... Csak az hibázhat, aki dolgozik kulisszatitkokról a nyáregyház; A8Ö* áruházban den a gépgyárban voltam, majd Kecskeméten beszerez­ni, nem sok eredménnyel. Szerdán az AGROKER-hez mentem a fővárosba saját te­herautóval, állami gazdaságok, közületek számára hoztam spárgát. Délután pedig vezet­tem a műszakot, mert egyik helyettesem szabadságon volt, a másik nappal dolgozott, most hazamegy, én meg ma­radok este hétig. :«!!! U:sb — Közben az összes beérke­zett húst kicsontozom, ugyan­is családi hagyományként hentes- és mészárosszakmám is van. S ha közben jön áru, azt is átveszem. Egyébként ha nem vagyok éppen anyagbe­szerzés miatt távol, akkor mindkét műszakot végigdol­gozom, reggel hattól este hé­tig. A húsospult mögött a munkaidő nyolcvan százalé­kát is magam töltöm be. S amikor úton vagyok, akkor bizony lehajtom havonta a kétezer kilométert. Mellesleg mondom, még jó, hogy havi 400 kilométerre kapok fuvar­térítést a munkahelyemtől, az Áf észtól. Szóval, még nem tudom, hogy érdemes volt-e ekkora terhet és kockázatot vállalni, utóbbit egymagámra. Köny- nyebbséget a munkámban az jelent, hogy hosszú évek óta együtt dolgozik a kollektíva, s igazán számíthatok az áru­ház dolgozóira. Aztán arról is beszélgettünk, hogy ilyen feszített terv és munka mellett, kétségtelenül gyakrabban előfordulhatnak hibák, tévedések. Bár magát a vásárlót semmilyen kifogás nem érdekli, s nem is kell, hogy érdekelje. De ha az áru­val vagy a pénztári számo­lással kapcsolatban problémá­ja akad, azért azt nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a pult mindkét Oialán emberek vannak. Volt rá eset, hogy a több száz cikk közül néhányon nem talált árcédulát az el­lenőrzés, vagy azért, mert a már megárazott portéka gyor­sabban fogyott, mintsem lé­pést tudtak volna tartani a forgalommal, vagy mert vala­ki leverte a polc szélére ki­tett árcédulát. A következ­mény természetesen nem ma­radt el, akkor sem, amikor maga az üzletvezető néhány dekát tévedett a csontozásnál. Az egyik pénztáros egy fo­rinttal kevesebbet számolt az áruért, s bár a vásárlót egy­általán nem károsította volna meg, ezerötszáz forintjába ke­rült a jelentéktelennek látszó tévedése (!)... aim sin? Nos, egyelőre azt hiszem, ennyi elég is erről a témáról, talán még azt hozzá lehet tenni, hogy a bolt dolgozói­nak magatartásával, a ki­szolgálás minőségével hosszú idő óta nincs gond, ezt val­lotta sok vásárló is bent aa áruházban, de azok is, aki­ket az utcán kérdeztem meg ... Aszódi László Antal Ferihegy Tsz Olcsóbb fűtés Egyre nagyobb gondot je­lent a munkahelyek megfele­lő fűtése. A vecsési Ferihegy Tsz üllői faipari üzemében a múlt télen állítottak be egy új kazánt, amely hőlégbefú- vós rendszerű, s hulladékfá­val üzemeltethető. Korábban is üzembe állítottak egy ha­sonló kazánt, a költséget egy fűtési szezon olajára fedezi. A szezon kezdetéig még egy kazánt vásárolnak, s ezzel véglegesen megoldják a fű­tést a műhelyekben. Sporthírek Azt hiszem, cseppet sem ké­nyelmes témát választottunk, amikor a jövedelemérdekelt­ség fogalmának tisztázásába kezdtünk, mégpedig egyABC- áruházban, képletesen szólva, a pult belső oldaláról nézve a dolgokat... Ez egy jövedelemérdekelt­ségű üzlet, 11 dolgozóval, akik közül egy nyugdíjas — kette­jük kivételével szakképzett a gárda — és valamennyinek fix fizetése van. Jövedelemérdekeltség?... — Közelebbről ez a foga­lom azt jelenti, hogy a fizeté­semből havonta levon az Áfész 10 százalékot, ezt a pénzt csak akkor kapom visz- sza, ha teljesítem az előírt tervet. Ha túlteljesítem, ak­kor a terven felüli bevétel 15 százaléka is megillet. Negyed­évenként pedig, ha időará­nyosan teljesítem a tervet, akkor megkapom a havonta levont tíz százalékot. Az éves elszámolásra a március 31-i mérleget követően kerülhet sor, s akkor derül ki, hogy ez a kockázatos vállalkozás ered­ményes volt-e vagy vesztesé­ges számomra. S éppen ezért, mert a vesz­teség lehetősége igen nagy a feszített terv miatt, a 10 szá­zalékos jövedelemérdekeltség­be nem vontam be a helyet­teseimet sem, a beosztottakat sem. Természetesen, ha jól zárom az évet, kollégáim is részesülnek anyagi elismerés­ben, hiszen az ő munkájuk ugyanúgy benne lesz az ered­ményben, mint az enyém — mondta bevezetőként Fekete József, a Monorvidéki Áfész 601-es számú nyáregyházi ABC-áruházának vezetője. »SjSjj Majd olyan nyílt titkokról beszélgettünk, amit a laiku­sok a kulisszák rejtelmes tit­kaiként tartanak számon, vagyis: hogyan, milyen háttér­munkával lehet fenntartani egy nyereségérdekeltségű ke­reskedelmi egységet? Kértem, hogy mesélje el egy munka­hetét. Az üzletvezető valóban olyan dolgokról beszélt, amit nem ismerhetnek sokan ... — A hetet azzal kezdtem, hogy az Üjhartyánban épülő autópálya mérnöks-égi létesít­mények kivitelezőjének, a fő- vállalkozó Gábor Áron Vas­öntöde és Gépgyárnak anyag- beszerzést vállaltam. Tehát hétfőn reggel elmentem Buda­pestre autóvak kevés ered­ménnyel tértem haza. Ked­Marad tehát a drágább, az olajjal történő szárítás. Sze­rencsére, ahol nem nyugod­nak bele a megváltoztatha- tatlanba, ott a nedves tárolás olcsóbb formái terjednek. Gödörbe, fólia közé téve is eltartható a kukorica, ám ez technológiai fegyelmet igé­nyel. Azokban a gazdaságok­ban, ahol ezzel nincs gond, az idén sem lesz probléma a nedvestárolással. Az Örkényi példa Pest megyében a több mint 70 termelőszövetkezet és 11 állami gazdaság közül, csak 17 üzemben foglalkoznak a ned­vestárolással. Közülük is ki­emelkedik a dunavarsányi Petőfi, a törteli Dózsa Terme­lőszövetkezet, a Ceglédi Álla­mi Tangazdaság, az Örkényi Béke Tsz. Ez utóbbiban évről évre növelik a nedvesen tá­rolt kukorica mennyiségét. Az idén mintegy 85 vagonnyit tesznek el több kisebb gödör­be. És itt a többön és kiseb­ben van a hangsúly. Mert így a termény megbontása után 3—4 nap alatt fel tud­ják etetni a szemet a jószá­gokkal. Ennyi idő alatt pe­dig nem romlik meg egy-egy „konzerv” tartalma. A meg­takarítás jelentős, száz kilo­grammonként 15—20 forintra tehető. Ennyiért pedig már érdemes gondolkodni, odafi­gyelni. És nemcsak Örkény­ben, hanem a megye más gazdaságaiban is. Különösen most, a kukorica betakarítá­sának megkezdése előtt. Bőna Zoltán Labdarúgás Hazai siker Labdarúgás, megyei II. osz­tály, A csoport: Manor—Sülysáp 3-2 (1-1) Monor, 400 néző, vezette: Veres A. Kellemes időben, szép szá­mú közönség előtt kezdődött a mérkőzés. Mindkét csapat támadó felfogásban játszott, és a vendégek a 20. percben Nagy L. révén megszerezték a veze­tést. A 35. percben Béres sza­badrúgásból egalizált. A 60. percben Kocsis S. nagyszerű labdával indította a nagy kedv­vel játszó Bérest, a középcsa­tár a kapust is kicselezte, és a hálóba gurított. A csereként beállt Korponai a 75. percben — szép egyéni akció után — 2-2-re alakítot­ta az eredményt. Mindkét csa­pat a győztes gólért harcolt, és azt a monoriaknak öt perccel a befejezés előtt Pokornyik révén sikerült megszerezniük. Jó iramú, kemény mérkő­zésen, megérdemelt győzelmet arattak a hazaiak. Ifi: Monor—Sülysáp 5-0 F. J. Pilis—Üjszilvás 1-0 (1-0), Űjszilvás, 300 néző, vezette: Tóth K. (jól). A Pilis irányította a játékot a találkozó elejétől. A 8. perc­ben Királymezei beadását Gás­pár J. 25 méterről óriási erő­vel lőtte a hálóba. Ezt köve­tően a félidő végéig Haluszka, Hegedűs S., Gáspár J. és Ki­rálymezei hibázott százszáza­lékos helyzetben. Szünet után is a vendégek voltak a kezdeményezőbbek, a lelkes hazaiak erejéből egy- egy kontratámadásra futotta csak. A 88. percben mégis cgyenlithettek volna, de a ka­pu előtti tűzijáték során nem tudták bevenni a vendégek hálóját. Alacsony színvonalú küzde­a rangadón lemben ezúttal csak a győze­lemnek örülhettek a pilisiek. Ifi: Üjszilvás—Pilis 0-4 G. F. A Tápiószele—Üllő és a Ve­csés—Szokolya mérkőzések eredményeiről lapzártáig nem kaptunk jelentést tudósítóink­tól. Körzeti bajnokság: Gyümrő—Dánszcntmiklós 2-1 (0-0), Gyömrő, 300 néző, ve­zette: Mizsei. Már az első percben csak a szerencse mentette meg a vendégek kapuját a góltól. Ezután is többet támadott a Gyömrő, de tovább tart a csa­tárok gólínsége, a legbiztosabb helyzetekben is hibáztak. Szünet után — több kima­radt helyzet után — végre a 68. percben vezetést szerzett a Gyömrő: Jarábik jó beadá­sát Nagy F. fejelte a hálóba. A dánszentmiklósi kapus, Kas­sai, többször látványosan vé­dett, nagy része van abban, hogy addig csak egy gól esett. A 80. percben — kapu előtti kavarodás után — Kucsera nö­velte az előnyt. Két perccel a lefújás előtt — büntetőből — Zátrok szépített. Ha csak a helyzetek felét be­rúgják a gyömrőiek, akkor jó­val nagyobb arányban nyer­hettek volna a passzív játékot nyújtó vendégek ellen, a sport­szerű mérkőzésen. Jó: Simon, Verseczki S., Ja­rábik. Kormány S., illetve Kas­sai (a mezőny legjobbja), Fe­kete T. A körzeti bajnokság továb­bi eredményeiről, a tabella ál­lásáról lapunk holnapi számá­ban tájékoztatjuk sportkedve­lő kedves olvasóinkat. G. J. (ISSN 0133-2651 (Monort Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom