Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-03 / 206. szám
ŐRI /W *M ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 3., KEDD Szinte a nulláról indultak Pénzt hoznak, pénzt visznek Vecsés lassan alakuló községközpontjának kellemes, új színfoltja az impozáns külsejű takarékszövetkezet. Szerencsésen adódott az alkalom, a Bajcsy-ZsilinszJcy és Vasvári Pál utca sarkán eladásra került családi házzal. A jó üzleti érzékkel megválasztott helyen az átalakítást végzők alapos, szép munkát végeztek. Ideiglenes helyen Az idén május elsejével átadott Monor és Vidéke Takarékszövetkezet D. számú ki- rendeltségét Dudás Istvánná vezeti. Ám az üzletszervező munka már 1985. január elsejével kezdődött. A Jókai-klub adott helyiséget, hogy mint a kirendeltség vezetője elmondja, a nulláról indulva egy betétgyűjtő pénztárt indítsanak, Az első három hónap inkább az érdeklődést elégítet- / te ki. Tagfelvételek történtek. — A Bajcsy-Zsilinszky úti nyitás már bizalomkeltő volt, komoly ügyfélforgalom kezdődött — mondja Dudásné, s hozzáteszi, hogy nagyon szereti a munkáját, mert változatos ügyekkel; emberekkel kell foglalkoznia, ez szép ... Azt hittem, nyugodt délutánt fogok ki a beszélgetésre, s ím, egymásnak adják a kilincset az ügyfelek. Valóban, ahány, annyiféle pénzügyi variáció. Ki pénzt hoz, ki pénzt visz, vagy csupán érdeklődik. Mindenkivel szívesen, lelkiismeretesen foglalkoznak. Építési kölcsön Mur Jánosné, a pénztáros is igencsak elfoglalt. Ügy mondja — „a bejövő pénzt Forró munkahelyeken Több baleset is történt Tartós kánikulát hozott az idei nyár. Ebbe az örömbe azonban — mint mindig — üröm is vegyült: a nyaraláshoz ideális idő nagy megterhelést jelent a legtöbb munkahelyen, elsősorban az úgynevezett melegüzemekben; de például a közlekedésben, az építőiparban dolgozók helyzete sem irigylésre méltó. A test elnehezül, a figyelem csökken, a reflexek lassulnak, nő a balesetveszély — s mindezek 200 ezer dolgozót különösen érzékenyen érintenek. ŐK dolgoznak az említett „forró munkahelyeken”. Nem tudni még, hogy véglegesen búcsút mondott, vagy ismét visszatér-e a kánikula. Mindenképpen érdekes a hatása. — Milyen előírások segítenek elviselni a forróság okozta munkahelyi többletterhelést? — kérdeztük Gáspár Jmrénét, az Országos Munkavédelmi Felügyelőség felügyeleti főosztályának vezetőjét. Válasza: — Rendelet Írja elő, hogy bizonyos hőmérsékleti határok elérésekor, tehát kánikulában, a vállalat köteles a dolgozóknak 0,1 százalékos konyhasó tartalmú szénsavas vízről folyamatosan gondoskodni. Ugyancsak rendelet szabályozza az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozóknál a munkaidő-korlátozást és a pihenőidőt. Ezeken túl egészen részletesen maga a vállalati kollektív szerződés tartalmazza mindenütt az egyes munkakörökben betartandó egészségügyi és baleset-elhárítási előírásokat, többek között a higiéniai követelményeket is. Mindezek ugyanis kánikulában különösen fontosak. Az OMF 251 felügyelője a helyszínen, a munkáltatóknál, a munkahelyeken ellenőrzi a szabályozást is, az országos hatáskörű rendelet végrehajtását is. Tapasztalataik szerint a szénsavas vizet mindenütt biztosítják, bár sokszor nem az előírt sótartalommal, mert legtöbben ezt nem^ nagyon szeretik. Az izzadsággal a szervezetből eltávozott sót azonban az ételben levő sóval is lehet pótolni, igy az utóbbi nem túl nagy szabálytalanság. Probléma inkább a munkaidőnek és pihenőidőnek a kánikula időszakában történő betartása körül van. A munkáltatók ilyen esetekben a munkaerőhiányra hivatkoznak. Sajnos, a tavalyi azonos Időszakhoz képest a júniusi kánikulában megnőtt a baleseték száma, mint azt a mar pontosan összesített statisztikánk bizonyítja. Ez azonban többnyire nem a túlmunka miatt fordult elő, a balesetok nagyobb része inkább a munkába menet, munkából jövet, Illetve a közlekedésben dolgozik körében történt, valamint a gépek mellett, a magasban dolgozóknál. Idén júniusban a halálos balesetek száma 50 százalékkal volt magasabb a múlt év júniusához képest. Ez azt jelenti, hogy tavaly 30 ember halt meg olyan körülmények között, amelyek üzemi balesetnek számítanak, az idén júniusban pedig 45. Tavaly nem volt tartós kánikula ebben a hónapban, az idén volt. Ennyi az összefüggés, nem több. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőséghez érkezett jelentések szerint a baleseti helyzet sajnos júliusban is rosszul alakult. nagyon szívesen fogadom, de ki is adok, ha kell, bár a mérlegre vigyázok. Ez a dolgom.” Most már érdekel, mennyivel is gazdálkodnak? A válasz meglepő. Egyéves — 1985-ös — betéttervüket, az egymilliót túlteljesítették, olyannyira, hogy már a 3 milliónál tartanak. Száz körül van a betétes ügyfelek száma, eddig. A legnagyobb betétösszeg: 400 ezer, a legkisebb kétezer forint. Ám, mint mondják, ennek a többszöröse a kölcsönigénylés. Eddig minden megvalósítható hitel teljesült. Hogy milyen kölcsönformák vannak, azt számokkal is illusztrálva sorolják. Személyi kölcsönt 250 igénylőnek adtak. A termelési kölcsönforma is jól bevált, és eddig már 30 kérelem teljesült. Állatvásárlásra, istálló építésére, takarmány beszerzésére kérték és kapták. Ezen belül van még a kertészkedési hitel, fóliasátorépítés, öntözési berendezés, szőlő-, gyümölcsöstelepítés és még sok egyébre igényeltek már gazdálkodási kölcsönt. Építési kölcsönt 22 esetben adtaik, ingatlanvásárlásban négy családot segítettek. Kisipari kölcsönért is fordultak a takarékszövetkezethez, és egyre gyakoribb az áruvásárlási hitelkérelem, eddig hét ilyen ügyfél van. Kedvező nyitva tartás — Tehát mindenkin segítenek? — Az a cél, hogy ahol csak lehet. Ha a gazdálkodási keret növekszik, a hitelnyújtás is növekedhet. Legszívesebben minden kérelemre igent mondanánk. F. G. Gépkocsivezetői tanfolyam Gépkocsivezetői tanfolyam indul az üllői művelődési ház ban, október 15-én. Jelentkezni a könyvtárban lehet. A Volán 20-as számú Vállalat saját kivitelezésében megkezdte a monori Volán-pályaudvar átépítését, korszerűsítését. Az év végéig elkészülő felújítás során jelenleg a régi várócsarnokban dolgoznak a szakemberek. Képünkön: Dunai János, a Hilti-gép segítségével bontja az aljzatbetont Háncs óvsz ki János felvétele Szüretre készülve Szenvedi a szőlő a fagyot — A szőlő megszenvedte az évszázad telét — mondja Demeter Miklós, a Rákosmezeje Tsz ágazatvezetője. — Mindezt a mélynyugalmi állapotban, s hogy a baj még nagyobb legyen, ezután hirtelen felmelegedés jött, majd ismét erős lehűlés. Ha szemügyre vesszük szőlőterületünket, 100 hektárt alapul véve — kiderül, hogy 25 hektáron várható elfogadható termés. A következő 25 hektáron a törzsek, a karok elfagytak, ezen a területen a tőből fakadó hajtásokból kell új törzset, karokat nevelni. A harmadik 25 hektáron a rügyek elfagyása oly nagymértékű, hogy a várható termés alig értékelhető. S végül marad olyan 25 hektárunk, amelyből- 4 hektárt kiselejtezünk1, s ezt'újra telepítjük. Ennek a költsége egymillió 200 ezer forint. A fennmaradó 21 hektárt továbbvisszük magunkkal — ballasztként, teherként. S várjuk, hogy hátha javul valamit. Az elmondottakból következik, hogy az idén nagytömegű kézi munka várt dolgozóinkra, amit egyedül nem tudtak volna elvégezni. A kertészetből, valamint a parkágazatból kaptunk segítséget, és az Asztalos János Szakközépiskola tanulóitól. Nem kímélte költségeinket a permetezés sem, hiszen a júniusi nagy esőzések miatt pe- renoszpóraveszély alakult ki. Némileg azt lehet kedvezőA múlt messzi századaiban is éltek emberek ezen a vidéken. A régészek gondos kutatómunkája sorra feltárja a mélyben lappangó leleteket. Az ásatások beigazolják a feltevéseket, fontos, új szempontokra irányítják a figyelmet, adalékokkal szolgálnak a történészek számára. A tudományos kutatómunkában meghatározó jelentőségű a szakemberek ésszerű együttműködése, s ennek szép példáját tapasztalhatjuk vidékünkön is. (T) Simon László, a nagykőrösi Arany János és Dinnyés István, a ceglédi Kossuth Múzeum régésze oly módon segíti egymást, hogy ha valamelyikük a saját berkeiben olyan korból származó anyagra bukkan, ami társa szűkebben vett kutatóterülete, akkor feldolgozásra és publikálásra átengedi ezt. Ebben a szerencsében volt része Simon Lászlónak, aki kollégája jóvoltából szerepelhet egy készülő tanulmánygyűjtemény- ben Avar kori településrészlet Ceglédről című dolgozatával. Még 1981-ben történt, hogy a ceglédi téglagyár közelében nek tekinteni, hogy kevesebb volt a gépi munka, ez némi megtakarítást tett lehetővé, annyit, hogy fedezte a meg növekedett kézi munka költ ségeit. Lassan készülünk a szüretre — mondja befejezésül Demeter Miklós ágazatvezető —, amely sajnos! — nem állít bennünket nehéz feladat elé. — Mostani termésbecslésünk alapján öt vagon csemegeszőlőre számíthatunk és ezer—ezerkétszáz hektoliter saját készítésű borra. Az a reményünk, hogy 1—2 év elteltével a szőlő újra talpraáll, és a tőle elvárt, megszokott eredményeket hozza. A minket ért kár 10 millió forint. Ezt csak központi segítséggel tudjuk megemészteni, amit eddig meg is kaptunk. Az anya védelme Az 1985. szeptember elseje után szülő édesanyák számára egy hónappal meghosszabbodik a szülési szabadság. A Minisztertanács rendelete értelmében ezt a négy hetet azonban csak a szülés előtt szabad kivenni. A szülési szabadság megnövekedésének egészségügyi hasznosságáról dr. öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa elmondta, hogy az egészségügyi szakemberek a koraszülések és a csecsemőhalálozás csökkenését várják ettől a rendelettől. Már a szülési gyermekágyi szabadság létrehozásakor is az volt a cél, hogy a mama — terhessége védelme érdekében — egy hónappal a szülés előtt otthon maradjon. Azért azonban, hogy a szülés után hosszabb időt tölthessen az édesanya gyermekével, ezt a szabadságot a gyakorlatban átvitték a szülés utáni időszakra, ami egészségügyi szempontból semmiképp sem volt előnyös. Hasonlóan azoknak az országoknak a gyakorlatához, ahoi a csecsemőhalálozások, a szülési szövődmények száma alacsony, azt szeretnénk Magyarországon is elérni, hogy a terhesség utolsó hónapjában az anya hetenként jelentkezzen a terhességét ellenőrző orvosnál a terhesgondozóban, vagy annak a kórháznak az ambulanciáján, ahol szülni fog. A megfelelő ellenőrzéssel időben megelőzhető a koraszülések és halvaszületések egy része, az egészségügyi szolgálat fel tud készülni a szövődményes szülések levezetésére. — Alapvető változást szeretnénk a terhei gondozás ban — mondotta dr. öry Imre. A cél, hogy a mind jobb, fejlettebb orvosi vizsgálat mellett többet törődjenek a szülésre felkészítés lélektani kérdéseivel, hogy a terhesgondozáson körültekintően foglalkozzanak a kismamákkal, megismerve családi környezetüket is. Kulturális program Monoron, kedden a moziban, 18 és 20 órától: Átlagemberek, Kimaradtak a helyzetek LABDARÚGÁS, MEGYEI II. OSZTÁLY, A-CSOPORT: Nagykáta—Sülysáp 3-2 (2-2) Sülysáp, 250 néző, vezette: Bíró B. (közepesen). Gyors, korszerű támadásokkal a vendégek veszélyeztettek többet az első percekben, s a 4.-ben Nagy A. révén előnyhöz jutottak. Ezután kiegyenlített játék következett, a helyiek voltak a kezdeményezőbbek. A 15. percben szép támadás végén Merczel egyenlített, majd a 27. percben Motolai a vezetést is megszerezte a Sülysápnak. Nem sokáig örülhettek azonban, mert a 31. percben Mihály L. egy ártatlan labdába beletette a lábát és a hálóba juttatta, öngól! Szünet után a Nagykáta sokat támadott, egyszer a kapufát találták el. Ä sülysápiak ritmust váltottak, de csak a helyzetek kidolgozására futotta erejükből. A 85. percben egy váratlan kontratámadás végén Nagy A. a vendégeknek megszerezte a győztes gólt. Továbbra is pont nélküli a Sülysáp, játékosai közül senki sem játszott jól. IFI: Sülysáp—Nagykáta 3-1 Cs. J. Pilis—Kakucs 2-1 (1-0) Pilis, 300 néző, vezette Nagy J. Kimaradt helyzetek után a 24. percben Haluszka jobb oldali beadását Gáspár J. lőtte a hálóba. A félidő végéig Sedró és Hegedűs S. hibázott gólhelyzetekben. A 49. percben Haluszka ment el ismét jobb szélen, beadását Hegedűs S. ezúttal már a hálóba vágta. Három perccel később a kakucsi középcsatár kilépett a védők közül, s szép góllal vette be Juhász kapuját. A 60. percben Gáspárt felvágták a 16-oson belül, a büntetőt Sedró mellélőtte. IFI: Pilis—Kakucs 7-1 G. F. Újlengyel—Monor 1-1 (1-1) Újlengyel, 200 néző, vezette: Angyal. Már a 10. percben a monoriak kapujában táncolt a labda, a bizonytalankodó Hortobágyi mellett szereztek vezetést a hazaiak. A gól felrázta a vendég monoriakat és Szűcs S. révén sikerült egyenlíteni. A félidő hátralévő részében szinte egy kapura folyt a játék, de az eredmény nem Változott. Szünet után mindkét csapat előtt akadt gól- szerzési lehetőség, de azok kihasználatlanul maradtak. A 65. percben vitatható 11-eshez jutottak a hazaiak, melyet az ismét kitűnően védő Fényes bravúrral védett. A 75., a 76. és a 78. percben három száz- százalékos gólhelyzetet hagyott ki a monori csapat. JÓ: Fényes, Bokros P., Ohát J, IFI: Monor—Újlengyel 7-0 F. J. Az Üllő—Bugyi és az Aszód —Vecsés találkozók eredményéről lapzártáig nem kaptunk jelentést. KÖRZETI BAJNOKSÁG: Gyömrő—Mende 2-1 (1-1) Mende, 400 néző, vezette: Németh J. A 2. percben szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak. Hamar lövése a gyömrői kapusról kipattant, s a berohanó Vojácsik a hálóba lőtt. A vendégek valamivel többet támadtak, s a 20. percben Nagy F. révén egyenlítettek. A második félidőben teljesen egyenrangú ellenfelek küzdöttek a pályán. Bakó (Mende) törlesztésért a kiállítás sorsára jutott. A 90. percben Nagy F. látványos góllal vette be a hazaiak kapuját. Alacsony színvonalú, küzdelmes mérkőzésen a döntetlen jobban megfelelt volna a játék képének. JÓ: Bakos, Oldal, Nagy F., illetve Kernya, Gecser, Vojácsik. G. 3. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak* akik felejthetetlen, drága férjem, édesapánk, nagyapánk, id. Virág István temetésén Gyömrőn részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) fekvő agyagbányából régészeti leletek kerülték elő. Mellár József gimnazista vette észre, hogy a markológép edénytöredékeket hozott a felszínre. Ezeket elkülönítette — lévén két leletcsoport —, és úgy vitte be a Kossuth Múzeumba. Ennek alapján Dinnyés István gyűjtött további maradványokat, majd Simon László kapott lehetőséget az anyag feldolgozására. Tanulmányából tudjuk, hogy két objektumot lehetett megfigyelni a bányafal metszetében. Az egyik földbe ásott, szelemenes, nyeregtetős ház volt, a másik ettől húsz méterre egy külső kemence. Előkerült vagy ötven edényhez való töredék. Nagyobb része közepes minőségű, kézzel korongolt kerámia, kisebb része kézzel formált, durva házi kerámia. Találtak egy vaskést és egy csonteszközt is, amelyet valószínűleg árként használtak. © Az edények jellegzetes késő avar koriak, melyekhez hasonlót máshol is találtak már. A ház mása’ a dunaújvárosi avar telepen és Csongrád-Bok- roson fordult elő. A fazekak megegyezést mutatnak az Üllőn, Ürbőpusztán, Szobon, Cegléden, Nyúlfülehalmán és Újlengyelben feltártakkal. Azok az érdekesebb darabok, amelyeket peremükön karcolással, bevagdosással vagy ujjal való benyomkodással díszítettek. A nyolcadik századra datálható a zöme, míg néhány edénytöredék a tizediktizenegyedik századi leletekkel mutat rokonságot. Még nem lehet eldönteni, hogy a régészek általános tendenciával állnak-e szemben, vagy az avar kori népesség túlélése fogható-e meg fennmaradt tárgyain keresztül. © A közelben temetőre utaló nyomok vannak. Embercsontok voltak a felszinen, de ennek a településsel bizonytalan az összefüggése. Mindez azért lényeges, mert a környék avar kora meglehetősen feltáratlan. Az edónyműves- ség kapcsolata szempontjából különösen fontosak a kisebb leletegyüttesek is. Ezért keltheti fel — várhatóan — a kutatók érdeklődését a nagykőrösi régész tanulmánya. T. T. Üllői fazék az avar korból ^ Régészek vallatják a föld mélyét Megszépül a pályaudvar
