Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

1985. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT 3 Balesetek és okaik Munkavédelemről Ráckevén A HÉT HÍREI mm el wé2 ©A SZOT elnöksége a szakszervezeti üdültetés helyzetét tekintette át. @ Megkezdődött a cukorfeldol­gozási idény. © Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülésén az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. © Országos gabonatermelési tapasztalat- cserének adott otthont Bábolna. © A hét híre az is, hogy a Magyar Hidrológiai Társaságban tudományos iiloeon olomoztóV Q főmű ÍÖVnifJt. ★ Tóth Dezső .művelődési minisz­terhelyettes 1925. november 2-án született Budapesten. Bölcsészdip­lomájának megszerzése után, 1951-től a budapesti egyetemen magyar irodalomtörténetet taní­tott. Mindenekelőtt múlt századi irodalmunkkal foglalkozott. Alapos elméleti felkészültség birtokában mind jelentősebb fel­adatokat vállalt az irodalmi és kulturális élet irányításában. 19S0- tót a Magvető Kiadó irodalmi ve­zetője volt, majd beválasztották a Védelem alatt Az új megoldást a szakem­bereik a kroiáliákban találták meg, üdr a pillanatnyi hely­zet Korántsem mondható meg­nyugtatónak. A fülbevalóKkal szemben támasztott követel­mények nagyon szigorúak: egyetlen mozdulattal kell a helyükre kerülniük, nem fer­tőzhetik az állatot, s ki kell bírniuk a különböző fizikai megterheléseket. Az lenne a lényég, hogy a krotália s az azon feltüntetett azonosító szám az allat egész életere szoijon. Ez az a kivánalom, amelynek eddig egyetlen fül­bevaló sem tudott megfelel­ni. A kínálat meglehetősen széles: szakmai berkekben tu­catnyival találkoztak mar az elmúlt két évtizedben, hazai­val es külföldivel egyaránt. Etalonnak az Űj-Zelandról dollárért importált számít, de a,.ad magyar is a forgalom­ban. Ezek egyike a budakeszi székhelyű Invenció Gmk gyártmánya. — Családunkban húszéves múltra tekint vissza a krotá- liagyartás — mondja Károlyi Vilmos, az Invenció Gmk ve­zetője. — Édesapám készítet­te az első szerszamokat, édes­anyám maga is szakmabeli. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnöki karának szakvé­leménye szerint termékeink minden eddigi magyar fajtá­nál jobbak, csaknem azo­nosak az új-zélandiéval. Az Országos Találmányi Hivatal­nál egyébként mindkét típust levédettem. titérő vélemények A füljelzőkre írt számokat kidörzsömi, eltávolítani nem lehet, mert a vegytinta ké­miai kötésbe lép a műanyag­gal, abba mélyen beleivódik. Az invenció Gmk a BOS- COOP Agrárfejlesztő Közös Vállalattal együtt fejlesztette ki a hazat iránt, ami ugyan­úgy megfelel a követelmé­nyeknek, mint a korábban használt angol társa. Adva van tehát a hazai krotália, amely a szakvéle­mény szerint hasonlót tud az eddig ismert legjobbhoz és rendelkezésre áll a megírásá­hoz nélkülözhetetlen Írón. Magyarország sertésállomá­nyának mintegy 90 százalékát az Invenció Gmk jelöli. Part­nerének olyan nagy cégeket mondhat, mint az Iparszerű Sertéstenyésztő Vállalat és a KA-HIB. A szarvasmarhák­nak az Invenció Gmk krotá- liáival való jelölése nehézke­sebb, jóllehet a füljelzők ugyanabból az anyagból, ugyanazzal az eljárással ké­szülnek, mint a sertéseknél már beváltak. Az Állatte­nyésztő Közös Vállalat — amely tömegesen használja — vonakodik a hazai terméktől. — Véleményük szerint az Invenció Gmk krotáliái nem ★ Magyar írók Szövetsége titkársá- gába és két évig a szövetség párt- titkáraként tevékenykedett. 1964- től az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa, 1970-től a mű­vészeti kérdésekkel foglalkozó al­osztály vezetője lett. A Minisz­tertanács 1977-ben kulturális mi­niszterhelyettessé nevezte ki. Közéleti tevékenysége mellett mindvégig folytatta tudományos kutató munkáját is, amelynek ér­tékét elismerve az MTA i979-ben levelező tagjai sorába választotta. érik el az új-zélandl minősé­gét — tájékoztat Váraljai Pé­ter, az Állattenyésztő Közös Vállalat kereskedelmi igazga­tója. — Ezért igényeltünk dollárfedezetet a behozatalra a Külkereskedelmi Miniszté­riumtól. Egész más a véleménye Bú­zás Attilának, a BOSCOOP Agrárfejlesztő Közös Vállalat szarvasmarha-tenyésztési fő­osztályvezetőjének : — A krotáliák minőségéről csak a legjobbakat mondha­tom. Gyakorlati tapasztala­taink szerint azok semmivel sem rosszabbak, mint az új- zélandiak. Bábolna, amely mint köztu­domású, saját valutakerettel rendelkezik, szintén kipróbál­ta a magyar krotáliákat. Azo­kat hasonló értékűnek minő­sítette az importból szárma­zóikkal, hazait vásárol. Bauer Frigyes, a Taurina tejfőágazati tenyésztője a kö­£ Idén az esztendő első fe- ^ lében 2346 munkabaleset, ^ s 727 közúti baleset történt r, megyénkben, összesen 14 halálos végű és 38 csonku- J lásos. Az ezek miatt kiesett ^ munkanapok száma meg- ^ haladja a 100 ezret. Az ^ emberéletet is követelő ^ balesetek közül kettőnek í közvetlen előidézője a sé- rult ittassága volt, három- í nak a szabálytalan munka. Minderről tegnap esett szó Ráckevén, az Aranykalász Tsz-ben, a Pest Megyei Mun­kavédelmi Bizottság ülésén, ahol ár. Mondok Pálnak, a Pest Megyei Tanács nyugal­mazott elnökének, a bizottság vetkezőket mondta: azt ta­pasztaltuk, hogy a krotáliák színvonala megközelíti az új- zélandi termékekét. Meg kell mondjam, a dollárért beszer­zett jelzők sem tökéletesek. Forintért vehető — A Skála Cooppal történt megállapodás értelmében Csehszlovákiába nagy meny- nyiségben szállítjuk a ter­mékcsaládot, ezért különböző cikkeket kap az áruház — mondta Károlyi Vilmos, a gmk vezetője. — Kuba há­rommillió darabot rendelt, az NDK, Vietnam is érdeklődik, és tárgyalásokat folytatunk Ausztriával, A véleményeket és ellenvé­leményeket egymás után hall­gatva, az emberben felötlik a kérdés: ha pillanatnyilag nem létezik tökéletes krotá­lia, akkor legyen az hazai vagy külföldi, mindegyiket pótolni kell az időik során. Ám ha már újra meg újra jelölni kell ugyanazt a te­nyészállatot, vajon nem len- ne-e ésszerűbb hazai krotáliá­kat alkalmazni forintért? Fazekas Eszter vezetőjének Irányításával ta­nácskoztak. A megye első fél­évi baleseti helyzetéről Berta László, a Pest Megyei Mun- kavéqelmi Felügyelőség veze­tője adott tájékoztatást. A résztvevők megtekintették az Aranykalász Tsz forgácsoló- üzemét, tekercselőrészlegét, s az alhiaszüretet. Mint a szövetkezet elnöke, Szompr József beszámolójából kitűnt, a gazdaságban meg- növejcedett az ágazatok, ki­sebb (egységek önállósága, ám a vezetők balesetmegelőző szemlélete még hagy kívánni­valón Hétvégi szállítás Az őszi vasúti teherforga­lom zavartalan lebonyolítá­sáért! a fuvaroztató! igények időbeni és maradéktalan tel­jesítéséért, rakodási kam­pányt szervez a hétvégeken a MÁV. Komplex brigádok, ra- kodókőzösségek átmeneti ki­alakításával segítenek azon, hogy a hét elején már üres vagonok várják a fuvarozta- tókat. Megdől lassan és sajnálato­san a közmondásban sűrített igazság, ami szerint szegény ember vízzel főz. A víz — az egészséges, a jó ivóvíz —elő­teremtése egyre nehezebb és ezért egyre drágább közös teendőnk. E közönségesnek vélt folyadék nélkül ugyanis semmi sincsen; nem létezhe­tünk nélküle. Kell a háztartá­sokban, a termelésben, a köz- intézményekben, a kertekben, az utcák tisztításához, építés­hez éppúgy, mint gyógyítás­hoz. ötvenmillió köbméternél tart ma már a megyében a vízfelhasználás egyévi meny- nyisége, ami majdnem a két­szerese az egy évtizeddel ko­rábbinak. A gyors növekedés: eredmény, hiszen települések serege, háztartások regimentje jutott hozzá a vízhez — tíz esztendő alatt a vezetékes hálózathoz kapcsolódó ház­tartások száma a megyében megkétszereződött —, s ebben az eredményben fontos szere­pet játszott a lakosság áldo­zatkészsége, anyagi hozzájá­rulása, a társulatok tevékeny­sége. A gyors nöVekedés azon­ban gond is, szennyeződnek a vízkészletek, kellő csatorná­zás, tisztítás híján egyre na­gyobb a feszültség a felhasz­nált víz és a kibocsátott szennyvíz mennyisége miatt, főként a nitrátosodás az, ami a legveszedelmesebb megron- tója mindennapi italunknak. Jelenlegi ismereteink sze­rint elképesztően nagy összeg, 3,9 milliárd forint kellene — tanácsi, gazdálkodó szerveze­ti és lakossági forrásokból — ahhoz, hogy az 1986. és 1990. közötti esztendőkben a leg­fontosabb vízgazdálkodási teendők végrehajthatlak legye­nek a megyében. Vigasz, nem vigasz, tény: a világ minden táján egyre nagyobb gond, költség a hákettőo előterem­tése, bár olykor az így szol­gáltatott nedű sem fogyaszt­ható forralás nélkül... S van­nak már városok a föld több országában, amelyek sok száz kilométer távolságról juthat­nak csak hozza e folyadék­hoz. Valamikor — még tizenöt, húsz esztendeje is — abban a hitben éltünk, a vízgond meg­oldható helyben mindenütt, hiszen csak ásni, fúrni kell... Az akkor ép-'tett törpe vízmű­vek tetemes része ma már alig vagy egyáltalán nem hasz­nálható, mivel nem a beren­dezés, hanem maga a víz romlott el. Néhány, szeren­csés települést kivéve a me­gyében már nem lehet — de: nem általában a víz-, hanem az ivóvízellátásban — a he­lyi forrásokra hagyatkozni. Egyre inkább az ún. térségi, regionális vízmürendszerek lesznek a jellemzőek a me­gyében, ám ezeknél a bizton­ságos ellátás fejében a kiadá­sok sem kicsinyek. Más út azonban nincsen. Korábbi víznyerőhelyek — amint a hivatalos szóhasználat jelöli, a vízbázisok — elszennyező­dése következtében — mint például bekövetkezett ez Al- sónémedin, Dunakeszin — gyakran ott is újabb teendők teremtődnek, ahol úgy lát­szott, hosszú időre letehetik a fejlesztés gondját. A teher tehát többszörös, hiszen ugyanakkor — el nem feled­hetjük — a megye lakosságá­nak huszonhat százaléka még ma sincsen ellátva vezetékei vízzel...! Ahol pedig magá­val a vízzel — még? átmene­tileg? — nincsen baj, ott alat­tomosan, folyamatosan emel­kedik a talajvíz szintje, Nagy- kátán mondották el például, hogy náluk most már nyolc­van centiméternél (!) felbuk­kan e veszedelem, szennye­zetten persze. Nincsen annyi pénz, ameny- nyi a ma legégetőbb igények kielégítésére kellene, hiszen csupán Gödöllő, Vác, Buda­örs, Monor vonzáskörzetében tizenöt olyan település van, ahol — igaz, szinte mindenütt tart már a helyzetet megvál­toztató munka — a víz okán ki kellett mondani a köz­egészségügyi veszélyeztetettsé­get. Segít az összefogás, segít­het a célszerűbb, takaréko­sabb felhasználás, hiszen a megyei tapasztalatok szerint a közüzemi hálózatba bekap­csolt háztartásokban a koráb­binak o tízszeresére növek­szik a vízfelhasználás, ám csodákra nem számíthatunk. A következő öt esztendőben a megyében az elképzelések szerint napi ötvenezer köb­méterrel kell bővíteni a víz­termelő berendezések telje­sítményét, 350 kilométer hosz- szúságú hálózatot megépíte­nimert mindenki vízzel főz, egyre drágább vízzel. Mészáros Ottó A váci Fortéban Korszerűsítés Korszerű öntőberendezét kipróbálását kezdték meg a váci Forte-gyárban. A koráb­binál jobb minőségű, maga­sabb műszaki igényeket kielé­gítő, nagyobb felbontó képes­ségű és nagyobb színhűséget adó fotópapírokat, fényszedés­re is alkalmas nyomdatechni­kai filmeket készítenek majd ezzel. Az új öntőgép próbaüzeme a tervek szerint az év végére fejeződik be, s jövőre megkez­di a folyamatos termelést. Ad­digra elkészül az az automata tekercsraktár is, amelyben már számítógép vezérli a ki- és be­rakodást. Csehszlovákiában jártam MEGÍRTA első levelét... „Hogy azonban az Írott szó gyakorlati valósággá váljék, mindenekelőtt az kell, hogy nevén nevezzük a dolgokat: a meg­vesztegetést ne -kereszteljük-e át figyel­mességnek, legyen bátorságunk szóvá tenni az ártó szándékú, káros cselekedete­ket. Legyünk jó gazdák a munkahelyün­kön, és szövetkezzünk minden becsületes emberrel azok ellen, akik kárunkra sze­mérmetlenül a zsebünkbe nyúlnak: ne íéljünk senkinek a szemébe mondani, hogy csaló, tolvaj, ha rászolgált a megbé­lyegzésre 1” Hiüfea olvastam a Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának napilapjában — az Üj Szóban e soro­kat, szüntelenül az az érzésem, nem először hallom, olvasom a közösségi —, az elkötelezett ember aggodalmát azért, hogy megőrizzük a közélet tisztaságát. Emlékszem, tavaly a Csepel Autógyár egyik-másik pártalapszervezeti taggyű­lésén, majd fiatalokkal beszélgetve munkahelyi szobámban, s később a ceg­lédi, a budaörsi és más pártértekezlete­ken többen itthon is hasonlóan fogal­maztak. A párt XIII. kongresszusa is megerősítette: minden becsületes em­berre szükség van a gazdasági és a po­litikai életben, legyünk jó, a tegnapinál jobb gazdák ... Az imént idézett sorokat Milyen gaz­dák vagyunk? című cikkében az Űj Szó szeptember 4-i számában Szarka István főszerkesztő-helyettes írta. A pozsonyi (bratislavai) egyszerűen be­rendezett szerkesztőségben találkoztunk vele. — Fel sem tudnám sorolni — mondta beszélgetésünk elején —, nagyon sok magyar újságírót Ismerek. Több ez, mint ismeretség, barátok vagyunk. Sza­mosi Károly, Szabó László a Népsza­badságtól átutazóban is beköszön hoz­zám. De szívesen emlékszem Gombó Pálra, Eck Gyulára... Nincs írásbeli szerződésünk az együttműködésről — de mondja, kell a barátsághoz mindig papír? Bár bennünket csak néhány perce hozott össze a sors, meg élettörténete folyamatába is beavat. — Harmincöt éve anqak, 1950-et mu­tatott a naptár, amikor megírtam első levelemet a szerkesztőségnek — idézi a múltat. A íüieki zomaiícgyár munkása voltam, elismert szakembere a fémcsi- szolásnak. Nem kellett nekem többre törekednem. Dehát ez a véletlenül szü­letett levél megváltoztatta a sorsomat Az elsőt követte a többi és az Új Szó akkori főszerkesztője, Lörincz Gyula, felkeresett a gyárban. Megkérdezte, nem mennék-e el egy tanfolyamra? — Vállaltam — emlékezik. Mibe ke­rül ez nekem? Lőrincz Gyula azonban ravaszkodott. Nem árulta el, hogy má­sokat is toboroznak és az amolyan mun- káskáder-kiválasztás. <ia őszinte lett volna, egy világért sem állok kötélnek. Nem sokra becsültem ekkoriban az új­ságírókat, olyan komo ytalan fajtának tartottam őket, éppúgy mint munkás­társaim. Az azonban 1< gyezte a hiúsá­gomat, hogy kiválasztó tak. A mi gyá­runkból hat-hét ember jött még, de kö­zénk kerültek néhányat a környékről is. — Két napig itt lötyögtek a szerve­zők — folytatja. Magamban pedig azt gondoltam „tőlem beszelhettek..." Hát nem egészen elképzelés em szerint tör­tént. Bugymericébe vittek. Ez ma az írószövetség háza. Pén2t is adtak. Hat hónapig tartott a tanfolyam, közben ha­zaengedtek karácsonyr:.. — Az Oj Szónál 195?. január 3-án kellett jelentkezni. A szerkesztőség ve­zetői hajtogatták: itt kell maradnod, majd megtanulod a szakmát Én meg kötekedtem. Szófia beszéd volt: 1951 óta itt vagyok. Saját nyomorúságomon birkóztam a szakmával. Dehát egy 24 éves ember mit ne tanulna meg? Érett­ségiznem kellett és így tovább. Kevesen dolgoztunk a szerkesztőségben. Az új­ság formája ugyanilyen nagy volt, he­tente 72 oldalt vasárnap 22 oldalt kel­lett megtölteni. — Főszerkesztő-helyettesnek 1969-ben neveztek ki. Hosszúcska volt az út, de gyorsan elszaladt. Én már minden vol­tam ebben a szerkesztőségben csak fő- szerkesztő nem. Az utóbbiból — tudja — kevés kell. De ez a szerencse, mert a legtöbb szidás a főszerkesztőre hull, ránk már kevesebb. — A családom? A lányom korrektor, a fiam nyomdász. A feleségem a szö­vetkezeti újság főszerkesztője. Olyan az otthonunk, mint egy szerkesztőség. Ké­pesek vagyunk összeveszni egy cikken. A gyerekek ebben a légkörben nőttek fel. Jegyzetemben sorakoznak az adatok: az Üj Szónál ötvenöt újságíró dolgozik, mindig munkatárshiánnyal küszködnek. Féléves munkaterv határozza meg a lap gerincét, miről írjanak. Hétközna­pokon 98-, vasárnap 128 ezer példány­ban jutnak el az olvasóhoz ... Az újság sorsának történetét őrzöm a jegyzetemben, de az ott dolgozó ötven­öt újságíró közül is részletesebben csak Szarka István munkáslevelező-főszer- keszío-helyettesről írtam. Szándékkal. Ma ünnepük Csehszlová­kiában a sajtó napját. Hatvanöt évvel ezelőtt szeptember 21-én jelent meg a CSKP orgánumának, a Búdé Právónak első száma. Eduard Urx, Jan Sverma, Vaclav Sinkúla, Kurt Konrad, Julius Eucik és más nagynevű, feledhetetlen, elkötelezett újságírók tették híressé, hi­telessé az újságírást. Ma a szocialista Csehszlovákiában több mint ezer újsá­got szerkesztenek, több mint kétmilli­árd példányszámban ... Ezek között van az Űj Szó. ... ök Is Julius Fucik nyomát követik. Prágában mondotta el Nolc elvtárs, a csehszlovákiai újságírószövetség főtit­kára: három napos nagy rendezvény teszi emlékezetessé az idei sajtónapot. Lesz bőven szórakozási lehetőség, szel­lemi táplálék, sport és zene. De em­lékeznek is. Az 1943-ban mártírhalált halt Julius Fucikra, mindazokra, akik az írott szó fegyverével harcoltak az emberiségért. S megemlékeznek mind­azokról, akik az elödök^útján járnak és írásukra figyelni kell. Mint Szarka Istvánra, aki munkásle­velezőként kezdte és mint annyi mun­kástársának sorsa magasra iveit. Sági Ágnes Elhunyt Tóth Dezső Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tóth Dezső művelő­dési miniszterhelyettes, irodalomtudós, az MTA levelező tag­ja, életének 60. évében, szeptember 19-én szívroham következ­tében váratlanul elhunyt. Személyében a magyar kulturális élet kiemelkedő képességű vezetőjét veszítette el, aki évtize­dek óta áldozatos munkával szolgálta a szocialista művelődés ügyét. Temetéséről később intézkedünk. A Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztály és a Magyar Tudományos Akadémia. ★ Külföldi helyett hazait! álíatfüSfeevafék ká Sváriája * A* állatok megjelölése tenyésztési és tartási szempontból 8 egyaránt fontos, hiszen ennek alapján tudják azokat az állo- í mányban azonosítani, egyedként kezelni. A galambokat meg- / gyűrűzik, a lovak tomporába számót sütnek, a szarvasmar- í bák, sertések és juhok fülbevalót, szaknyelven szólva krotá- í liát kapnak. Korábban az utóbb említett állatokba Is sütötték, í vagy jegelték az azonosító jegyet. Am e módszer tovább nem j követhető, mert a bőrön, sertés esetében még a szalonnán is U maradandó nyomot hagy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom