Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

■Abonyi krónikái Abonyban a nagyközségi tanács a közelmúltban meg­tartott ülésén újra szabályoz­ta a helyi vásár- és piactar­tás rendjét. Erről kérdeztük dr. Pásztor Ferencet, a szak- igazgatási szerv vezetőjét. — Az ismételt szabálykészí­tésre a Pest Megyei Tanács kereskedelmi osztályának fel­hívása alapján, a vásárok és piacok tartásáról tavaly meg­jelent belkereskedelmi minisz­teri rendeletben foglaltak fi­gyelembevételével került sor. Alapvető cél a fogyasztók ér­dekeinek fokozottabb védel­me, az áruellátás folyamatos­ságának megteremtése, gon­doskodás az eladók és vá­sárlók jogainak védelméről, illetve a vásárok, piacok szakszerű megszervezéséről. — A rendeletben mi a leg­lényegesebb? — Az előírásokat mindazok kötelesek betartani, akik a vásár és piac területén tar­tózkodnak. Piac a hét min­den napján, hetipiac csak kedden és pénteken tartható. Részletesen meghatároztuk az árusítási időt, ami nem vo­natkozik a piactéren folyama­tosan dolgozó üzletekre, pa­vilonokra. Ezek meghatáro­zott időben kötelesek nyitva tartani. Országos kirakodó- és állatvásár évenként négy al­kalommal, állatvásár minden hónap első szombatján, autó­vásár pedig minden eszten­dőben két alkalommal lesz. A helyfoglalás érkezési sor­rendben történik, az árusí­tás reggel hét órától délután három óráig tarthat. — Milyen termékeket kí­nálhatnak az eladók? — Állatvásáron élő állat, valamint a bognár-, kocsigyár­tó-, köteles- és szíjgyártóipar körébe tartozó termékek árusíthatók, az állat- és ki- rakadóvásáron bővülhet a kí­nálat, vagyis az ipar és ke­reskedelem által forgalmazott árucikkek, mezőgazdasági ter­mékek,, élelmiszerek, .használt tárgyak forgalmazhatók. Autó­vásáron csak használt jármű kínálható fel megvételre. A piacon egyebek között élel­miszer, élő állat — kivéve ló, szamár, öszvér, bivaly, szarvasmarha, sertés, juh, kecske — valamint élő és művirág, mezőgazdasági ter­mék és fenyőfa értékesíthető. Sem a vásáron, sem a piacon nem lehet üzletelni nemes­fémmel, gyógyszerrel, látást javító szemüveggel, tűzveszé­lyes és robbanóanyagokkal, muzeális emlékekkel, új sze­mélygépkocsival, valamint más olyan termékekkel, ame­lyek forgalmazását jogszabály tiltja. — Kik jogosultak árusításra és milyen kötelezettségeik vannak? — Mezőgazdasági terméke­ket előállító magánszemélyek, üzemek, saját ipari termékü­ket kínáló kisiparosok, gaz­dálkodó szervezetek, enge­déllyel rendelkező magánke­reskedők, illetve szervezetek. Használt cikkeket is csak az hozhat forgalomba, akinek erre engedélye van. A közü- letek megfelelő bizonylat ki­állításával vásárolhatnak. Ti­los a piacon beszerzett ter­méket viszonteladónak érté­kesíteni és ügynöki tevékeny­séget folytatni, azonban a magánkereskedői jogosít­vánnyal rendelkezők felvá­sárlási tevékenységét nem le­het korlátozni. Gombát csak a szakértő által megvizsgálva és az erről szóló igazolás alapján szabad árusítani. Ugyancsak tilos járműről, gépjárműről, lovas kocsiról árut értékesíteni és élelmi­szert földön, betonon, kövön tartani. Az eladó, amennyi­ben ezt jogszabály előírja, a meghatározott mértékegység szerint megállapított eladási árat köteles jeltüntetni és a feliratot jól látható helyen az árusítás kezdetekor elhelyez­ni. — Milyen szankciókat alkal­maznak a mulasztókkal szem­ben? — A vásár és piac felügye­letét a nagyközségi tanács szakigazgatási szerve látja el. Az ellenőrzésre jogosultak köre elég széles, rajtuk kívül úgynevezett piacbiztost, álta­lános piacellenőrt foglalkozta­tunk. Felhívásának, figyel­meztetésének mindenki köte­les eleget tenni, a piacbiztos helyszíni pénzbírság kiszabá­sára is jogosult. Aki a vásár- és piactartásról szóló rendel­kezést nem tartja be, sza­bálysértést követ el, és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Gy. F. Héífőn Népfrontgyűlés Beszámoló, választás Szeptember 23-án, hétfőn délután fél 6-kor Cegléden az új kisegítő iskolában, a Bu­zogány uttjában népfrontgyű­lést tart a Hazafias Népfront városi bizottsága és az 1-es számú'körzeti bizottság. A területen az elmúlt öt év alatt végzett mozgalmi mun­káról Körösztös Bálint kör­zeti titkár számol be, majd Fekete Antal, a városi tanács elnöke beszél a településfej­lesztési hozzájárulás szerepé­ről. Ezt követően megválasztják a körzeti népfrontbizottság tagjait, tisztségviselőit és a városi értekezletre menő kül­dötteket. FotétárSat Mezőtúron Tóth István, Balázs Réla- díjas ceglédi fotóművész al­kotásaiból szeptember 23-án. hétfőn délután fél 4-kor Me­zőtúron, a városi kiállítás csarnokában nyílik tárlat. Bállá János, az MSZMP Ceg­lédi Városi Bizottságának első titkára mond megnyitó beszé­det. Véradénap Cegléden Véradónap lesz Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ­ban. szeptember 25-én szer­dán, reggel 8 órától, délután 16 óráig. Véradásra azok je­lentkezhetnek. akik az utóbbi három hónapban nem voltak donorok és egészségi állapo­tuk engedi, hogy embertársaik gyógyításához ilyen önzetlen segítséget adjanak. Véradásra jelentkezni a helyszínen lehet, valamint a munkahelyi vörös­keresztes alapszervezeti titká­roknál. Motocross 2 benzinkútnál Az MHSZ ceglédi Volán Honvédelmi Klubjának mo­tocross-szakosztálya országos bajnoki és meghívásos, vala­mint gyermek motocrossver- senyt rendez, szeptember 22-én, vasárnap a benzinkút melletti pályán 50, 80, 125, 250 és 500 köbcentiméteres kate­góriákban. Az edzés fél 10-kor a verseny délután 1 órakor kezdődik. Mint Télapón a hópihék Megkopasztják, mert érdemes Szorgalommal és szakértelemmel Az abonyi József Attila Tsz növénytermesztő brigádjáról ma már semmiképp nem le­het azt mondani, hogy csak növényt termesztenek. Talá­lóbb „mindenesnek” nevezni ezt az asszonyokat tömörítő közösséget. Még egy hónapja sincsen, hogy néhányukkal a gazdaság szárítóberendezésé­nél találkoztam, a mák tisz­tításánál foglalatoskodtak. Most a Kinizsi üzemegységben libatolltépés közben láttam őket viszont. Egy jól dekorált Télapón nincsen annyi hópihe, mint amennyi toll volt rajtuk: fe­hérlett a hajuk, arcuk, kar­juk, ruházatuk. Serényen dol­goztak. Mindannyiuk kezében egy-egy liba, a szárnyasok közül némelyik csendesen, másik lármázva tűrte, hogy megritkítsák a tollazatát. — Kellemetlen ez a szállin­gózó, mindent beborító pehelyözön. Ránk te­lepszik, mint valamikor a cséplőgépesekre a por. Alig várjuk, hogy hazamenjünk és alaposan megmosakodjunk — mondja ~Somodi László né. — Különben nemcsak piszkos, hanem nehéz munka is. Na­gyon erősek a jószágok, ke­zünket és karunkat egyaránt alaposan megviselik. Bár ülünk közben, estére mégis igen elfáradunk. /— Jól keresnek? — Nem panaszkodhatunk. Ha több állatot kézbe ve­hetnénk, még több lenne a fizetés. Most általában 35—ÍO darabot tudunk egy nap meg- kopasztani. Pontosan nem tudjuk, miért jön nehezen a tollúk, talán a fajtától vagy a takarmánytól függ — kapcso­lódik be a beszélgetésbe Mi­hály Albertné. — Ennek elle­nére, nekem mint gyakorló háziasszonynak az a vélemé­nyem, hogy szép az állomány. Ez a jószág, amelyet a ke­zemben tartok — emeli fel a riadt libát —, háromkilós le­het. Pecsenyeként felhaszná­lásra vagy hizlalásra egyaránt alkalmas. A termelőszövetkezet az utóbbi időben rendszeresen foglalkozik libaneveléssel. Az idén már egy ötezer darabból álló falkát elszállított a fel­dolgozó, a jelenlegiben sincs sakkal kevesebb. Az első ér­tékesített csoportban az álla­tok átlagos súlya 3 kiló 65 deka volt. A libatolltépést nem kizáró­lag azért csinálják, hogy fel­dolgozás és felhasználás során ne legyen tokkal teli a hús, hanem, mert a lekerült toll is értékesíthető. Az átvevő zagyvarékasi baromfifeldolgo­zónak külön toliüzeme van, ahol tisztítják, szárítják, osz­tályozzák ezt az állati mel­lékterméket, majd exportál­ják. — Napi áron fizetnek a párnábavalóért, ami nem jelentéktelen bevétel a szö­vetkezetünknek — tájékoztat Códor Vince ágazatvezető. — A legutóbbi tépéskor 650 fo­rintot kaptunk kilójáért. A felvásárló elégedett volt, szép tiszták a libáink. Szorgalmas, kellő szakértelemmel bíró gondozóink vannak. A tollté­pés a múlt héten kezdődött, ezen a héten szeretnék be­fejezni. A libák ezután még körülbelül hat hétig, amíg tollazatuk újra kinő, Abony­ban maradnak, aztán elkez­dődik a szállításuk. Addigra a mindenes brigád már az újabb, vagy még újabb fel­adatánál tart majd. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 220. SZÄM 1985. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK A húsról, magasabb mércével Itthon sem szeretik, ha zsíros Egyre többet hallhatunk a húsnak exportunkban betöl­tött helyéről, ám a tudósítások arról sem 'hallgatnak, a ma eladásra felkínált hús és húskészítmények minősége, megjelenési formája a későb­bi igényeket már nem tudja kielégíteni. Másfelől az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a tenyésztési kedv csökkenését meg kell állítani. A kérdés természetesen jóvá] bonyolul­tabb e kétmondatos összefog­lalónál. Hogy a probléma mé­lyére tekintsünk, a PENOMAH ceglédi gyárának igazgatójá­hoz, Kiszely Istvánhoz fordul­tunk. Piac, igény, egyensúly — A hús értékesítése két piacon történik. A mindenna­pokban érzékelhető belföldi ellátás mennyisége, választéka hosszú évek alatt alakult ki. E jellemző szintnek nagysága, összetétele is tükrözi a mai igényeket, lehetőségeket és szokásokat. S hoigy ez meg­változzon, az életszínvonal­ban kell mérhető változásnak történnie. A cél magától érte­tődően az igényeknek meg­felelő piaci kínálat megterem­tése, s ez alapkérdés, vagy úgy is fogalmazhatunk, az egyik alapkérdés — fejtette ki az igazgató. — A másik pedig rögtön az, hogy az elmúlt években a külkereskedelmi egyensúly megtartásában igen nagy sze­rephez jutott az élelmiszer, ezen belül is a hús. Ha tehát ez élelmiszer-gazdaság export­jának majdnem felét kitevő árucikkcsoportban bármiféle elmozdulás történik, az meny­nyire hozza nehéz helyzetbe a népgazdaságot? Átfogalmazva a kérdéseket, arról is lehet beszélni, hogy milyen nagy­ságrendben szerepeltessük exportunkban a húst és hús­készítményeket, ég. a belföldi piacon önellátók legyünk-e? Az igenlő válaszban aligha kéteilkedhetünk. Emellett rá kell ébrednünk arra, hogy mindkét piaci irány növekvő minőségi igényszintet is je­lent, tehát a kínálatot ehhez kelj igazítani, mert a mi ter­mékeink egy része jelenleg nem teljesen felel meg ezek­nek. Hogy miért? A minőség meg az érték az alapanyagnál kezdődik. De a jelenlegi árrendszer, mondjuk két,120 kg-os sertést a külön­böző címeken fizetett felárak­tól eltekintve, azonosnak ér­téked. Tényleges értéke pedig attól függ, hogy a három fő szövetfajta — csont, izom, szalonna — aránya milyen. Ez az arány megint további kér­A tolUépők egy csoportja. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc désekef vet fel, hiszen az ala­kító tényezők között a fajtát, a takarmányt, a tartási kö­rülményeket is megtaláljuk. Mindenesetre az a lényeg, hogy a különbséget — az ér­téket — jelenleg sem fejez­zük ki megfelelően. A zsírosságot ugyan ma már a belföldi vevő sem na­gyon ismeri el. Forintban ugyan nincs módja különbsé­get tenni, mert a zsír<js_ vagy kevésbé zsíros hús ugyanamy- nyiba kerül. De érdekvédelmi fórumokon, vagy sajtóban egy­re többször hallatszanak bírá­ló észrevételek. A csont-hús arány alakulásánál szintén említhetjük ugyanezt. A külpiac azonban az em­lített negatív tényezőket azon. nai pénzben fejezi ki. A neki nem megfelelő húst, az abból készült terméket vagy még sem veszi, vagy csak jóval alacsonyabb áron. Ha jóval előbb, eszmefut­tatásunkban nem kérdőjelez­hettük meg a piacok magatar­tását, akkor a problémák megoldására egyetlen lehető­ség van: az igazodás. Mégpe­dig olyan rendszer alapján, amelyben az értékkülönbségek anyagi elismerésiben fejeződ­nek ki — ha nem is azonnal — az árakban. Váltásra ösztönözve Tehát a kívánalmaknak megfelelő fajtákat kell elter­jeszteni. Ehhez a feldolgozó- ipar a maga lehetőségeivel — kedvezményes kocakihelyezés­sel, tenyészffaanök kihelyezésé­vel igyekszik hozzájárulni, va­lamint jó tekarmányiminősé- get kell biztosítani. S persze, szükség van egy olyan érde­keltségi rendszerre, amely er­re a váltásra ösztönzi a ter­melőt. Ezt megvalósítva az iparnak is olyan minősítő módszer kell, amely megfele­lő módon tud különbséget ten. ni a felvásárláskor. Ez a kü­lönbségtétel pedig legyen meggyőző a termelőnek: ő is jól járjon az igazodással. A feladatrendszer megoldá­sára körültekintő előkészítő munkák indultak meg. Ennek végeztével várható a végleges döntés — tehát nem valami­féle, egyik napról a másikra megvalósítandó ügyről van szó. Ezzel együtt meg kel] olda­ni közgazdaságilag is az alapanyag-termelés dolgát. Más, eddig nem említett prob-, lámák miatt is, a sertéster- medés haszna csökkent, mér­séklődött a tenyésztési kedv. A vissza esés i tendencia a nagyüzemi termelők egy részé­re is érvényes. Ennek a nép- gazdasági eredményekre gya­korolt kedvezőtlen hatását az elmondottak alapján könnyű kikövetkeztetni. A leendő ösztönzési rend­szer nyilván megfelelő alap­árai jelent majd, amit felvá­sárláskor azonnal kifizetnek, s minőségi felárhoz juthat majd a feldolgozási folyamat­ban a termelő. Még egyértel­műbben fogalmazva: aki a ré­gi minőséget állítja elő, an­nak sem lesz kevesebb a pén­ze, mint korábban, de ha „rá­áll” az új követelmónyszint- nek megfelelő pályára, akkor kapjon tisztességes pénzt, ösztönző támogatást. A megfelelő minősítési rend­szert persze nem lehet azon­nal megvalósítani, hiszen en­nek jelentős technikai föltéte­lei, pénzügyi kihatásai van­nak. Ennek érzékeltetésére egyetlen példát: Dániában a sertésátvételnél elektronikus berendezésekkel vizsgálják, mérik , az állatot, különféle jellemzőit. A kapott adatokat az eszköz részeként működő számítógépbe táplálják, s az kiszámítja, a különféle alko­tórészeik arányát, vagyis az állat valódi értékét. Szemléletbeli egység keli Bizonyos, hogy azokat a változásokat, amelyekről be­széltünk, a piac igényli, tehát megvalósításúkat elismeri. Ér­demes tehát a termelőknek is felkészülni erre. Szükségsze­rű, hogy a tenyésztés, a ta­karmány-előállítás, a tartás- technológia, a feldolgozóipar fejlesztése és a teljes vertikum közgazdasági főtételeinek ki­alakítása egységes szemlélet alapján valósuljon meg — fe­jezte be tájékoztatóját Kiszely István. B. O. Fegyveres erők napja Emlékszobrot kap a város Esemény- és ünnepségsoilo- zattal zajlik ezen az őszön Cegléden a fegyveres erők napja. Szeptember 23-án, hét­főn aktívaülésre hivatalosak a Dózsa György laktanyába az alsó és középfokú oktatási in­tézmények vezetői, a honvé­delmi nevelést irányító peda­gógusokkal egyetemben. A ta­nácskozás délután 14 órakor kezdődik, a parancsnokság dísztermében. Az aktívaülésnek két na­pirendi pontja lesz. Előadás hangzik el a hadtest honvé­delmi nevélő és pályára irá­nyító munkájának tapasztala­tairól, a honvédség és az is­kolák kapcsolatáról, a továb­bi lehetőségekről. Előadó Gás­pár Ferenc ezredes lesz. Hoz­zászólás, eszmecsere követi az előadást, majd filmvetítéssel és laktanyalátogatással telje­sedik ki a napi program, a vendégek közelebbről ismer­kedhetnek a katonafiatalok mindennapjaival, életével. A ceglédi Dózsa könyves­bolt szeptember 24-én lesz esemény színhelye, innen köz­vetítik délután három órakor a Magyar Rádió irodalmi ve­télkedőjének soron következő műsorát. A kérdésekre a hely­beli jelentkezők adhatnak fe­leletet. Szintén ekkor egy má­sik esemény is kezdődik: a helyőrségi művelődési köz­pontban tartják könyvbemu­tatóval egybekötve az orszá­gos honvédelmi könyvnap vá­rosi megnyitó ünnepségét. A városi pártszékház Rákó­czi úti épületének nagytermé­ben zajlik csütörtökön, szep­tember 26-án délután 13 óra 30 perces kezdettel a fegyve­res erők napja megemlékező ünnepsége. Berla Ferenc, az MSZMP városi titkára mond ünnepi köszöntőt, majd aktí­vák kitüntetésére kerül sor. . Az esemény résztvevői együttesen lesznek jelen dél­után 15 órakor a Rákóczi út és Széchenyi út találkozásánál helyet kapott új szobor, Per- czel Mór 1848-as honvéd tá­bornok emlékszobra avatási ünnepségén. Emlékezetes szép nap lesz, sokak életében szeptember 28-a. A Dózsa György lakta­nyában ezen a napon tartják a katonai eskütételt, melyre több ezer vendéget, rokonokat, ismerősöket hívtak, s várnak nagy szeretettel. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlapi Újra szabályozták Változott a piac rendje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom