Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

1985. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 6t évre szóló koncepció VStáliasi alakul a közös terv Szűkülnek a lehetőségek. Szentendre előzetes hetedik ötéves tervében a fejlesztési program nem éri el az előző öt év felét sem. Színi István, a város tanácselnöke mondta ki kereken. — Nem táplálhatunk illú­ziókat, még a legszükségesebb tennivalók között is fontossá­gi sorrendet kell meghatároz­nunk, A közvélemény fóru­mai előtt is megméretjük a koncepciót, amely már a ta­nácsülés előtt is a város ve­zető politikai és társadalmi testületéinek vitatémája volt. A szigorú tények A tömören fogalmazott be- je'entés a realitások tisztele­tén alapult, mégsem drámai. Mert mint az a tanácsülés elé terjesztett dokumentum bevezetőjéből is kiderült; a következő időszakot folyama­tos városfejlesztés előzte meg, i ezek ütemére különösen az illesztheti rá a dinamikus jel­zőt, aki a település változó arcát időnként mint vendég, vissza-visszatérve figyelhette, s hasonlíthatta a már emlé­keiben élő régebbivel. Más kérdés, hogy mennyi lemara­dást kellett pótolni, s milyen ellentmondásokat termel köz­ben az élet, hogy turistaként is más az utcákat róni, a te­rek, a múzeumok, vendéglők hangulatát élvezni, mint itt élni, állandó lakosként. Benkovics György, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának titkára például arra hívta fél a figyelmet a ta­nácsülésen, hogy a népesség növekedésével arányban sú­lyosbodtak a kereskedelmi intézmények terhei, hogy je­lentős felújítást igényelne a víz-, az út-, a villamos háló­zat, s a város, helyzeténél fogva' kiemelt támogatásra szorul: Igaz ,-^' tette hozzá —, minden lehetőséget meg kell ragadni arra is, hogy saját bevételeit növelje a tanács. Ehhez a véleményhez csatla­kozott a terv koncepcióját tá­mogatva Abonyi Sándorné, a szakmaközi bizottság titkára is. A tanácskozáson részt ve­vő Balázs Gézáné, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettese az elért fejlődés színvonalá­nak megőrzését jelölte meg a hetedik ötéves terv legfonto­sabb feladataként, s mint mondta, a harmadik évtől az anyagi források bizonyos nö­vekedése is várható. Széles körű társadalmi összefogással lehet növelni az anyagi lehe­tőségeket, s a központi céltá­mogatások megpályázásával is élhet a város. Dr. Kovács Béla tanácstag annak a véleményének adott hangot, hogy a várost alkal­massá kell tenni a növekvő turistaforgalom befogadására. Az emberek közérzete, a város hangulata persze nem­csak beruházásokkal, fejlesz­téssel alakítható. Lényegében erről szólt dr. Juhár Zoltán országgyűlési képviselő is, amikor a lakossággal való kapcsolatokat hozta szóba, a tanácstagok összekötő, tájé­koztató és aktivizáló szerepét. A döntés előtt még lehet és kell is vitatkozni, megfogal­mazni az egyébként jogos igényeket, ám a számok is­meretében már nehezebb a tervezők dolga. Mindenekelőtt pénzt kell biztosítani az elő­ző öt évben elmaradt beruhá­zásokra, a tanács és az in­tézmények működésére. Mennyiség, minőség A város népessége 1990-ig előreláthatólag 20 ezer 500-ra szaporodik. A nyári időszak­ban 10—12 ezer üdülővendég­gel és 8—10 ezer kiránduló­val kell számolni. Az egyes ágazatokban, így a kereske­delemben, az iskolai oktatás­ban bizonyos feszültségek várhatók. Feladatok, kötele­zettségek növelik a költsége­ket Szentendre kulturális és vonzáskörzeti központ jellege miatt is. Ezek a tények meg­határozzák a program fő irá­nyát, melyet a koncepció elő­terjesztésekor így fogalmaztak meg: „Legfontosabb cólkitű zésünk, hogy a fejlődés-fej­lesztés mennyiségi mutatóit haladják meg az életkörül­ményeket alapvetően befolyá­soló minőségi változások, nö­vekedjék a lakosság komfort- érzete.” Kiemelt feladatok A viták, vélemények és el­lenvélemények során kiala­kult s még tovább fejlődő koncepcióban az igények és lehetőségek összhangját meg­teremtve a lakásépítés és la­kásgazdálkodás, a gyermekin­tézmények, a kereskedelem és szolgáltatások, az egészség­ügy és a szociális gondosko­dás került a rangsor elejére. Ezekről szól részletesen az írott anyag, melynek pontjai közt tallózva olvashatjuk: mérsékelten növekedjék a vá­ros szerepe a vonzáskörzet középfokú ellátásában, keres­ni kell a külföldi tőke bevo­nását az idegenforgalmi fej­lesztésekbe. Javítani kell a piaci ellátást, gondoskodni kell a piac bővítéséről. Ki­emelt feladat a körzeti orvosi szolgálat hatékony működésé­nek elősegítése. A Dunaka­nyar összehangolt programjá­val némileg mentesíteni kell a ma már túlterhelt Szentend­rét. A koncepció még nem terv. Széles körben vitatja s dönt róla a város közvéleménye. Hírek i város életéből Korszerű húsbolt. A Szent­endrei Ipari Szövetkezet Má­jus 1. utcai egykori varrodá­jának a helyén korszerű új húsbolt kialakítása kezdődött meg a közelmúltban. A Hús­ipari Tröszt Komárom megyei vállalata nyit saját mintabol­tot a 200 négyzetméteres Gyakornok a hivatalban Az első kérdés nehéz Az első kérdést mindig nehéz megfogalmazni. Az em­beri kapcsolatteremtés még hivatalos minőségben sem könnyű feladat. A tanácsok előadói pedig gyakran indul­nak családlátogatásra, s ko­pogtatnak az otthonok ajta- jjain. Osvay Katalinnak, aki har­madéves joghallgatóként is­merkedik a szentendrei ta­nács munkájával, szerencséje volt. Tapasztalt munkatárs kalauzolta el egy csomádi házhoz, s most lelkes hangú beszámolót tart az élményei­ről a titkársági osztály veze­tőjének. Kellemes tisztaság, barátságos lakás, párolgó hús­leves, nyugalmas otthon — fogalmazza meg címszavakban benyomásait egy, a tanács gondjaira, figyelmére bízott család körülményeiről. — Milyen benyomásai ala­kultak ki a közigazgatási mun­káról? — Tetszett a tanácsülés, ér­dekes a hatósági osztály mun­kája, az ügyfélfogadás, amikor közvetlen közelségbe kerülnek a város lakóival. — Milyen pályát választ az egyetem után? — Talán jogásznak megyek egy vállalathoz, vagy ügyvéd leszek. Esetleg nem is a pá­lyán helyezkedek el. — A tanácsra nem gondolt? — Talán. Abból a szempont­ból is, hogy ezt a munkát ki­egyensúlyozottnak látom, idő­ben behatárolhatónak, ami egy nő szempontjából, ha már férjhez megy, anya lesz, fon­tos szemponttá válik. Ezen még van időm gondolkodni, hiszen előttem áll még két esztendő az iskolában. Néhány percre még vissza­térünk a csomádi látogatásra, aztán a hivatali munkára, ami azért nem mindig ér véget a megállapított munkaidő be­fejezésekor. A városról is szót váltunk. — Hogy tetszik? — Nagyon — mosolyodik el sokatmondóan. — Hol van az otthona? — Szentendrei vagyok — válaszolja derűsen. Ezután ügyfélként is isme­rősen lép majd be a ház kapu­ján. alapteruleten. Az átalakítási munkák jól haladnak, és az üzlet megnyitása november elejére várható. A tröszt ve­zetőinek ígérete szerint az ed­diginél szélesebb választékkal állnak majd a vásárlók ren­delkezésére. Turizmus a Pilisben. Közis­mert dolog, hogy a térség egyik legjobb üzeme a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság, amely kiegyensúlyozottan eredményesen gazdálkodik. Az idegenforgalomban nyújtható lehetőségei azonban még nin­csenek annyira kihasználva, mint amilyen értékes ez a szép vidék. A művelődési, egészségügyi és sportbizottság most a Pilisi Állami Parker­dő Gazdaság vezetőivel közö­sen áttekintik, hogy a termé­szetjárók igényeinek megfele­lően milyen új lehetőségeket tudnak nyújtani. Az ERGÉP csinálja. Elké­szült az izbégi fedett sport­pálya lábazata. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat megkezdte a tetőszerkezet gyártását. Vál­lalták a felállítását és össze­szerelését is. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Sima betonon gurul az autó Ha a község megszavazza Beköthetik a házakba a vizet Aki régebben járt Kisoroszi­ban, az még mindig a megle­petés örömével tapasztalhatja, hogy Tahitótfalutól a közsé­gig jó minőségű műúton gurul a kocsija. Ezt már a hatodik ötéves terv eredményei közé lehet sorolni, ha a Volán au­tóbuszainak vezetői emlegetik is még egy darabig a régi ká- tyús utat, amelyen többször meg akarták szüntetni a köz­lekedést. Készül az áruház — És lesz? A tanácsháza barnára pácolt aj iáján ceuuiara irt soroK ad' jas xudtui az üzenetei» „az ONÜ-oa mentem eoeaeuti i'eaat az íaos embereitneK is van női eitoitemuk az időt. Az öreges napsozi otthonaoan tozues is annak aki rászorul, s marad nemi kapacitás a uoz- eUeztetésre. Greff Gyuláné gazdálkodási eloado mar a tanácsnazán hív ja re! a figyelmünket arra is, nogy épül a szentendrei Aíesz új, 30U négyzetméteres ABC- aruhaza, amit eioreiathatóiag november 7-én adnak át a vá­sárlóknak. Kell az már na­gyon, s különösen a nyári ide­genforgalom idején segít majd sokat, hiszen olyankor meg­sokszorozódik ennek a mintegy 600 lakosú kis falunak a ne­messége. KegényeSj vonzó a szigetcsúcs' szépsége, s ezefft a közéletben kudarcok is lehetnek évről evre no itt a forgalom. Épült új orvosi rendelő is és eldőlt egy sok esztendeig tar tó vita, véget ért a türelmet próbára tevő várakozás. A Fő­városi Vízművek végre hozzá­járult, hogy a házaknoz beköt­hessék a vízvezetéket. Felté­ve, ha az udvarban zárt emésztőt építettek. Egyelőre erre képesek a háztartások, későbbi feladat lesz a falu csa­tornarendszerének kiépítése. Kevés a gyerek A házsorok között impozán­san magasodó óvoda falát a délutáni napsugarak pásztáz­ták, a fény beragyogott a ter­mek tágas ablakain, ahol 21 apróság pihent le délutáni szundizásra. Ök aztán nem panaszkodhatnak a helyhiány miatt, tágas az udvaruk is, szaladgálhatnak kedvükre, el­férnek benne. Ennyi, és nem több a kisoroszi gyerek. Mű­ködhetne itt akár a bölcsőde Automaták Okos gépek könnyítik meg és gyorsítják a munkát a PEVDI szent­endrei gyárában is. Nyíregyházi Bálintné ellenőrzi azt a berende­zést, amelyik automatikusan állítja össze a készülő golyóstollakat. is, ha volna rá igény, de nincs, nagyon kevés az újszü­lött. Bruder Terencné vezető óvó­nő és férje lakása a kert vé­gében áil. A feleség a Hazafi­as Népfront községi bizottsá­gának titkára, férje a párt- szervezeté. ö különben a víz­művek gépésze. A családi asz­talnál velük esik szó a község további fejlesztéséről, amihez persze nem elég a pénz, s mint mondják: a politikai testületek javasolták, a tanácsülés is úgy döntött, hogy legyen terü­letfejlesztési hozzájárulás "Kis­orosziban is, Félmillió ferint — Ha a község megszavaz­za, a Petőfi utca aszfaltozásá­ra kerülne sor, amihez a Te­mető utca kapcsolódna, s a Hősök tere párhuzamos olda­la. öt év alatt mintegy félmil­lió forinthoz juthatna a köz­ség, ha házanként hozzájárul­nának az emberek. Nem lehet több pénzre számítani, mert sok az idős, alacsony nyugdí­jas. De a pár száz forintját bi­zonyára mindenki odaadja, ha erről lesz szó. Szeptember 23- án ezt a kérdést is megtár­gyalja a falugyűlés. Ősz elején Készülődés Egyszer napfény ragyog, másszor hűvösre fordul, ősz lesz. Aki még nem tette, pó­tolhatja a mulasztását, idejé­ben gondoljon a télre, az esős napokra. Idejében jelezzük, saját tapasztalatainkból tud­juk, hogy a modern vonalú autóbuszvárókban megáznak az utasok, mert a réseken át becsöpög az esőié. Jó lenne, ha szigetelnék azok, akiknek ez a dolguk. A leányfalui strand fölött reggelenként fehér pára lebeg. Meglehetősen kevés a vendég, igazán nem panaszkodhatnak a zsúfoltságra. Szeptember 30- ig még várják a vendégeket — közölte látogatásunk alkalmá­val Berecz Attiláné, a Duna­kanyar jobb parti strandjainak üzemvezetője, aki szerint pi­henni azért keveset fognak, mert következik a téli kar­bantartás, a felkészülés a kö­vetkező szezonra.' Néhány sátor állt a napok­ban a tahitótfalui hídfő mel­letti Duna kempingben is. — Augusztus 20 után rend­szerint csökken a forgalom — mondta Fehér Jenő, a tulajdo­nos, aki a következő szezonra egy új penzió építésévé! ké­szül, s még egy kicsit vár a kemping bezárásával. Attól függően persze, hogy milyen lesz az idő. őszbe hajló hangulat uralko­dik, bárhol érdeklődünk. Egy kis izgalom is tapasztalható a türelmetlenül érdeklődő ve­vők, meg a lassan érkező tüze- iőszállítmányok miatt például a tahitótfalui TÜZÉP-en. Nagy örömmel fogadták a szeptem­ber 14-én érkező egy' vagon német szenet, remélik, hogy most már hamarosan érkezik a többi megrendelt szállít­mány is. A fűtőolajjal semmi gond — mondta Danicz Sándorné te­lepvezető, hacsak az nem, hogy az ma már drága tüzelő­anyag. Az ember mindig újrakezdi Szerencsés alkatú, fáradha­tatlan ember Kelemen Gyula. A nyugdíjazása után majd­nem hat évvel is fiatalos mozgású. Mintha mi sem tör­tént volna, s nem múlna az idő, most is ugyanabban az irodában találkozom vele a Beton- és Vasbetonipari Mü­vek szentendrei gyárában, ahol utoljára, még aktív ko­rában, beszélgettünk. Méghogy aktív korában! Micsoda beszéd ez? Mintha nyugdíjasán passzivitásba vo­nult volna! Hiszen ma is ren­dész, mert képtelen lenne ar­ra, hogy otthon üljön, hogy csak közeli háza kertjében foglalatoskodjék, ahol azért rend van, s mesésen szép őszibarackok teremnek, kis- pad áll a terebélyes diófa alatt. Nem hagyta el Kelemen Gyula a már majdnem két és fél évtizede elfoglalt szak- szervezeti posztját sem. Az Építők Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságán ma is ő foglalkozik a szociálpoli­tikai kérdésekkel. Elutazik a vidéki alapszervezetekhez, el­lenőrzi az üzemétkeztetést, a munkásszállást. Tanácsokat ad a fiatal tisztségviselőknek, megköveteli a szociális nor­mák betartását. Szereti, hi­vatásának tekinti ezt a mun­kát, amit először 1945-ben fő­bizalmiként próbált, s foly­tatott a budapesti hidak épí­tésénél, ahol ácsmesterként dolgozott, mert ezt a szakmát tanulta ki, a bognármester­séggel együtt. Mi vonzotta, s mi tartja meg a szakszervezeti mozga­lomban ? Aki önmagától se nagyon kérdezi érzelmei okát, a kér­désre csak kusza mondatok­kal felelhet. A válasz lénye­ge: hisz a mozgalom céljá­ban, értelmében. Emlékszem, amikor fiata­labb korában pár évre meg­vált a gyártól, hogy a váci Dunai Cement- és Mészmű­vek építkezésénél segítse a szakszervezeti mozgalmat, ak­kor is ő lett a szakszervezeti intéző bizottság munkásellá­tási felelőse. Mint mindig, természetesen társadalmi munkásként, a megélhetését pedig az építővállalatoknál teremtette elő magának a szakmájában. Furcsa helyze­tek keletkeztek így, mert megesett, hogy a saját főnöke fejére kellett ráolvasni a mu­lasztásokat, s ezt nem vették tőle jó néven. Elő is fordult néhányszor, hogy ürügyet ke­resve törlesztettek neki. — Negyvenötben az volt a legfontosabb szakszervezeti feladat, hogy élelmet szerez­zünk a munkásoknak — em­lékszik vissza. — Később másféle tennivalók akadtak, de azért sohasem volt köny- nyű. A közéletben kudarcok is adódnak, az ember ilyen­kor kicsit kedvetlen lesz, de azután újrakezdi. — És ma? Könnyebb vagy nehezebb ? — Hát — szólal meg kis szünetnyi gondolkodás után. Más. Aszerint, ahogy a vi­lág változik. Az oldalt Irta: Kovács T. István Fotó: Erdősi Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom