Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
NAGYKOROS! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 218. SZÄM 1985. SZEPTEMBER 17., KEDD Arany János Termelőszövetkezet Sűrítmény lesz a golűenből A hónap végén kezdik az árusítást Az Arany János Termelő- szövetkezet gyümölcsösében a múlt hónap utolsó hetében kezdődött a szilvaszüret, s ha minden jól megy, szeptember 16-ra az utolsó fáról is leszedik a termést. A 32 hektárt kitevő Stanley ültetvénynek a minap már a végére értek, «honnan összesen 110 tonna Egészséges, nagy szemű gyümölcsöt szállítottak be a hatalmas hűtőterembe. Filárral Hátravan még 35 hektáron a besztercei fajta, de ennek jelentős részén a rázógépekre bízzák a betakarítást. Sajnos itt már a stanley-vel ellentétben a legjobb indulattal sem lehet jó termésről beszélni, az öreg, több mint 20 esztendős fák közül időközben sok elpusztult, a termők pedig apró gyümölcsöt érleltek, abból is csak keveset. Változatos képet mutatnak az almatáblák is. A golden például 15 tonna körül hozott hektáronként, de sajnos, a mapégette foltos szemek gyakorlatilag alkalmatlanok arra, hogy friss fogyasztásra kerüljenek, így léalmaként kénytelen értékesíteni a szövetkezet. Nem kis veszteség ez, még akkor is, ha a szüret elején 1 forintos időszaki felárral, kilónként 4 forintért veszi meg a konzervgyár. — Szerencse, hogy a 72 hektár almaültetvény zömét — éppen felét —, a jonatán képezi. Ebből 10 tonna átlagtermésre számítunk, s színben, méretben egyaránt kielégíti az exportkövetelményeket — jegyzi meg Szöllősi Ferenc, a hűtőtelep vezetője. — Nagyjából így alakul az átoltott fák — starkinson, jo- nee —, hozama is, viszont a starking nagyon sokat ront az átlagon. így akárcsak tavaly, 500 tonna termés várható az almafélékből összességében — egészíti ki a gondolatot Tanai István gyümölcskertész. Szezonmunkások De mint hallom, ennél is rosszabb kilátásokkal kecsegtetnek a szőlőfajták, jó ha harmadrésznyi termést tudnak a tőkékről betakarítani. A kövidinka például jóformán semmit nem hozott a téli fagykárok miatt. — Az almaszüretet mikorra fejezik be? — Előreláthatólag október 10-re tehető ez az időpont, ahogy minden évben, most is segítségünkre voltak az általános iskolás gyerekek, és a gimnazisták, de természetesen a régi ismerősöket, az almaszedő szezonmunkásokat várjuk idén is. — A gyümölcsöket, milyen formában értékesítik? — A termés mennyisége és minősége alapján most jobban (neg kell fontolnunk hová visszük az árut. A korábban megkötött szerződéseknek kell először is eleget tennünk, az export, a pesti piac, valamint a konzervgyár a három legfontosabb felvevőterület. Képünkön: Gábor József a rázógép segítségével takarítja be a gyümölcsöt. A hatalmas gyűjtőponyvára hulló szilvából egyetlen szem som megy kárba. Hancsovszki János felvétele „Úri embör vét kérem?” Móricz Zsigmond körösi levelei — A Stanley szilváink jó része exportra megy, a léalmából is biztosítani tudjuk a kért mennyiséget, a jonatánnak jó felét — mintegy 200 tonnát — ugyancsak a külpiac veszi fel, s noha nem leszünk bővében az almának, a hazai fogyasztóknak is tudunk biztosítani — tájékoztatott Gábor István szőlő- és gyümölcstermesztési ágazatvezető. — A körösieknek is jut belőle? Tetszetősüket — Elsősorban a helybeliekre gondoltunk. Rövidesen hozzálátunk az étkezésre érett, tetszetős készletek kialakításához, s a hónap végén megkezdjük az árusítást az erre kijelölt üzlethelyiségben. Mikiay Jenő Izgalom sokféle van. Ám-*■ ha könyvekről beszélünk, mégis azt az írásművet szoktuk izgalmasnak nevezni, amelynek cselekménye fordulatos, amelyben valaki bajba jut, üldözik, megmenekül, de közben százszor is az az érzésünk, hogy „na, ez sem fog kimászni a csávából”. Izgalmas aztán a nyomozás is: Hercule Poirot, Maigret munkája. A legizgalmasabb persze az, ha az ember maga nyomozhat. Tulajdónképpen ezt csináljuk, amikor krimit olvasunk. hacsak nem a végén kezdjük böngészni a könyvet. Kivéve az a vaskos kötet, amelyet most ajánlani akarok olvasásra, mert ez visszafelé lapozva is izgalmas, s akkor is érdekfeszítő, ha a közepén vágunk bele. Pedig bűnügy nincs is benne. Nyomozni, kutatni, felfedezni és megérteni való esemény és gondolat annál több. Szóval nagyszerű olvasmány, s a legcsodálatosabb benne az, hogy száztizenket- ten írták! A címe: Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője. Levelek. Vagyis hát Móricz papírra vetett üzeneteit, meg a neki írt sorokat gyűjtötte a válogató és szerkesztő, Tasi József. A kötetet (tavalyi keltezéssel) az Akadémia támogatását is megnyerve, a Petőfi Irodalmi Múzeum adta ki az idén. Szívesen felsorolnám, hogy ki mindenkivel levelezett Móricz Zsigmond 1929 végétől 1933 elejéig, amíg a legrangosabb magyar irodalmi folyóirat szerkesztője volt, de hát nem tehetem. Erre itt nincs hely, meg aztán semmi kedvem csorbítani a nyomozásra vállalkozó olvasó izgalmát. Hanem azt már meg nem állhatom, hogy el ne mondjam: Nagykőrösről is szó esik az összegyűjtögetett levelekben. Ez a tény önmagában véve bizonyára nem nagy újdonság. Vélhetőleg a nagykőrösiek többsége tudja, hogy Móricz elég sokszor járt váMár csak a vasalás van hátra Tekepálya klubszobával Azt tartják, idegennek, vendégnek sasszeme van, az olyan apróságot is meglátja, ami a gazdának talán soha fel sem tűnne. No, persze nem valami kifinomult élettani adottságnak tudható ez be, csupán arról van szó, hogy a szomszéd portáját mindenki kritikusabban szemléli, de így teszünk, ha valahová idegen városba, községbe visz az utunk. |!|:|í SiíiU Ahol meg sűrűbben megfordulunk, rögtön feltűnik minden újdonság, mondjuk, ha építenek valamit, de az is, ha éppenséggel nem csinálnak semmit. Vagy csak akarnak. Gyakran kijárok Kocsérra, és többször szembe tűnik a Szabadság úton a következő felirat: Sport Club — írja levelében Gulyás Kálmán olvasónk (Gyöngyvirág út 7.), majd így folytatja: Ez a felirat azonban megtévesztő, mert híre-hamva sincs ennek a klubnak. Épül-épül, mutatja ezt az is, hogy évek óta zárva van, s az ablaka malte- ros. Sokan szeretnék tudni, mikor lehet itt sportolni...? A leírtak jóformán szóról szóra fedik a valóságot — bárki utánajárhat —, mi Kiss Jánossal, a községi pártbizottság titkárával alaposan szét is néztünk odabent. Hogy miért éppen a párttitkárral? Nos, valószínű, hogy bárki szívesen segítségünkre lett volna a tájékoztatásban a község elöljárói közül, de Kiss János áll legközelebb a témához, hivatalból, s úgy is, mint magánember, többek között patrónusa minden olyan kezdeményezésnek, ami a község sportéletén kíván lendíteni. Ennélfogva a sportklub létrehozása felé is egyengette az utat. — Elég régen, közel másfél esztendeje kezdődött el az épület felújítása. Korábban borozó volt itt, s mögötte működött a több mint tíz éve épült tekepálya. Később tej- és kenyérbolt kapott itt helyet. A nagy gond az volt, hogy a tekepályát a kenyérbolton át lehetett megközelíteni, s ez érthetően huzamosabb ideig nem lehetett megoldás. — Tavaly ősszel azután elköltözött a tejbolt, helyére ment a kenyeresüzlet. Maradt egy, a tekepályához kapcsolódó kicsi, de jól hasznosítható helyiség. Az ötletet rövidesen tett követte, megkezdődött az épület teljes felújítása ... gat Elég csak szétnézni, szemre is tapasztalhatjuk, jókora munka végére tettek azóta pontot az építők. Szigetelt ablakok néznek az utcára, a villanykályhák készenlétben várják a zimankót, az egykori raktárból kulturált mellék- helyiségeket alakítottak ki, a pályára vivő folyosón beépített szekrények sorakoznak, a padozatra végig tetszetős linóleumborítás került, de kicserélték a hosszú pályatér összes nyílászáróját is, valamint megreparálták a födémet. A klub azonban még mindig nem tölti be feladatát. — Az egyik legfontosabb tennivalóval, a tekepálya rendbehozatalával máig adósak vagyunk — mondja Kiss János —, pontosabban vállalkozóink ludasak a dologban, akik hónapok óta ígérgetik jövetelüket. Többek között vasafltatni kell a pályát, a bábok helyét is ki kell javítani, s bár ebben az állapotban is használható a berendezés, de arra már nem alkalmas, hogy komoly versenyeket lebonyolítsunk rajta. iiiíH — Mikor vehetik végre birtokukba a fiatalok? — További várakozásnak már tényleg nincs helye, október végéig be kell fejeztetnünk a hátralékos munkákat, s november 7-re mindenképp szeretnénk átadni a klubot. Addig persze még sok tennivaló vár fiataljainkra, akik vállalták a takarítást, a berendezkedést, s természetesen a képviselőikből alakult társadalmi vezetőség fogja majd irányítani a klub életét. — Szeretnénk itt lehetőséget biztosítani a sakkozáshoz, olvasáshoz, biliárdozáshoz is. A későbbiekben egy tekecsapat felállítását tervezzük, de a cél az, hogy mindenekelőtt a téli tömegsportnak adjunk itt helyet. Kulturált, kényelmes, szeszmentes körülmények között. My. J. diabetikus cukorkák Diabetikus cukorkák gyártását kezdték meg a Szabolcs- Szatmár megyei Rozsály községben. A mátészalkai sütőipari vállalat egy már meglevő pékséget — 850 ezer forint költséggel — édességüzemmé alakított át, ahol évente 200 tonna — négyféle ízesítésű, töltetlen — diabetikus cukorkát állítanak elő, zömmel exportra. Az idei termelés csaknem egészét — 100 tonnát — csehszlovák partnerek rendelték meg, a fennmaradó mennyiség a hazai üzletekbe kerül. Az új üzem a hatszáz lakosú településen negyven helybelinek, főként nőknek ad munkát. rosunkban, hiszen látogatásairól már annak idején is mindig hűségesen beszámolt a Nagykőrösi Duna—Tisza- közi Hírlapban Kopa László szerkesztő úr, s ugyancsak ő az, aki többször is megemlékezett az utóbbi években a Nagykőrösi Hírlapban egykori író barátjáról. Tehát Móricz járt Nagykőrösön és levelezett ide. Irt például, Dezső Kázmér polgár- mesternek. S nem is akármilyen levelet, mint az a Tasi József szerkesztette kötetből kiderül. Cikket kért Móricz a haladó szellemű s városfejlesztési dolgokban tudósnak mondható polgármesterről. Cikket az új szellemben alakuló, új tempót diktáló városok fejlődéséről. „Nagyon szép volna, ha leszögeznéd az alapelveket, amelyek Benneteket vezetnek, s a magyar városok helyzetének általános képét adnád.’’ — írta Móricz. A tanulmány, sajnos, nem készült el, mert mint Dezső Kázmér válaszából kitűnik, Móricz közben megvált a Nyugattól. Tehát már el sem helyezhette volna a polgár- mester írását. Dezső Kázmér Móricznak erről a döntéséről a következőképpen vélekedett „... be kell látnunk, hogy a Nyugat csak égy zárt társaság irodalmi folyóirata, ezzel szemben a Te írói működésed az egész magyarságé, amelyet bezárni a Nyugat hasábjai közé valóságos bűn volna.” Ez a levél 1933 februárjában kelt. Korábbi leveleiben — ezek is meglelhetők a kötetben — Dezső Kázmér még bízott abban, hogy Móricz megnyeri „a vidéket” is a Nyugatnak, de panaszkodott is Móricznak, hogy bizony a folyóirat népszerűsítése nem megy úgy Nagykőrösön, ahogy kellene. Mégsem ő írta meg Móricznak, hogy mi a baj, hanem 1931 februárjában Fodor Lajos nagykőrösi ipartestületi jegyző. Mi tagadás, Fodor Lajos nem béklyózta meg a tollát, s úgy leszedte a keresztvizet a nagykőrösi kaszinóról és a nagykőrösi „intelligenciáról”, mint előtte és utána is csak kevesen. Ez a kötetben a 220. levél. Azért írom, hogy könnyű legyen megtalálni, ámbár megéri a keresgélést. Móricz valószínűleg nem lepődött meg a nagykőrösi „tespedtség” indulatos leírásától, hiszen ismerte a várost. Járt már ő itt, akkor először, 1923-ban is. S mi történt vele? a legelső pompás menyecskét megkértem az utcán, hogy »mondja, lelkem,' hol lakott itt Arany János?« ... Azt mondja rá édes magyar szóval: »Űri embör vöt, kérem?« Még a rendőr se tudta megmondani, lakott e hát ott, vagy nem?” Mindezt egy másik, régebben, 1963-ban megjelent Mó- ricz-levelezés kötetből tudom, amit F. Csanak Dóra szerkesztett. Abban a gyűjteményben is van jó néhány utalás Nagykőrösre, s meglelhető benne egy, Dezső Káz- rnérnak címzett levél. Amelyben egyébként Móricz Kör- möczi Lászlóról ír, akivel szintén levelezett, s aki akkor az Arany János Gimnázium tanára volt. Sajnos Körmöczi László is egyike azon híres nagykőrösiéknek, akikről valahogy elfelejtkezünk. Életrajzát igen szépen írta meg Fülöp Károly a Pedagógiai Szemle 1983. évi 2. számában. Nem érdektelen megemlítenem, hogy az Arany János Múzeum is őriz két Móricz- levelet. Mindkettő Dezső Káz- mérhoz íródott. Az egyikben, hogy csak a rosszat említsem, a nagykőrösi „áloműző szállodára” panaszkodik Móricz. A másikban Treitz Péterről esik szó. Arról a Treitz Péterről, aki éppen ötven éve hunyt el, s a magyar agro- geológia atyja volt, s szikjavítási ügyekben megfordult Nagykőrösön is. 'T alán nem kell tovább bi- zonygatnom: szép és érdekes feladat nagykőrösi Mó- ricz-emlékek után nyomozni. Farkas Péter A tanácsnál is Nyújtott félfogadás A munkaidőalap védelmére, a városi tanács szakigazgatási szervei minden szerdán 18.30- ig hivatali helyiségeikben ügy- félfogadást tartanak, felkészült ügyintézőkkel. Fel lehet keresni családvédelmi (gyámügy, szociálpoliti- .ka, alkoholos ügyek), a lakás-, adó-, népességnyilvántartás-, anyakönyvi, városfejlesztési ügyekben a megszokott helyeken a tanácsi szerveket. Moz« A nagyteremben Flor asszony két férje. Színes, szinkronizált brazil filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Nocturne. Szovjet film, fél 6-kor. Gólképtelen támadójáték Sülysáp—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 1-0 (0-0). Kinizsi: Leskó — Farkas I., Kecskés I., Szabó, Mihályi, Kovács, Farkas J., Bélteki (Sallai 62. p.), Benkó, Vígh, Toricska (Szalai, 62. p.). Sülysápon megfelelő körülmények között, hazai támadásokkal indult a mérkőzés. A körösi védelem, ha nehezen is, de hárított. Az ellentámadásnál Toricska jól elment, de hibázott, Vígh elől hazaadták a labdát. Leskó védett két ízben is, Benkó elől szögletre mentettek. A 42. percben éppen csakhogy elsuhant a labda a körösi kapu mellett. Farkas J. jó beadásából Benkó lövése kipattant, majd Farkas J. fejese a felső léc sarkáról pattant kapu mögé. A második félidőben a hazaiak támadtak nagyobb lendülettel és a 60. percben — hárítható helyzetből — megszerezték a vezetést. 1-0. Bélteki jó fejese elsuhant a léc fölött. A 70. percben Farkas J. beadásából Kovács Z. kapu fölé lőtt. Egyenlítési alkalom volt. A 80. percben sülyi helyzet maradt ki a körösi kapunál. A befejezés előtt Farkas J. lövése lepattant a védőkről. Sok edző nyilatkozta már: az a csapat nyert, amelyik jobban akarta a győzelmet. Itt is így volt. A körösi támadásokban nem volt kellő elgondolás, átütő erő, helyzet- felismerés és annak higgadt kihasználása. Nemcsak a támadó játékban, de a viselkedésben is van javítanivaló, feleslegesen szereztek ketten is sárga lapot. Szerdán délután 3 órakor hazai pályán a Ceglédi Vasutassal lesz edzőmérkn7PS Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Sülysáp ifi 3-1 (2-1). Kinizsi ifi: Oreli — Czin- kus, Kecskés Z., Fercsi, Szűcs, Dobos, Dani, Simon, Eszes, Vikor, Hegedűs. Csere: Bertalan, Bállá, Onhausz, Hagymá- si. Jó színvonalú mérkőzésen, jó játékkal nyertek a körösi ifik. A teljes císapat dicséretet érdemel, kitűnt Czinkus, Fercsi, Dani, Eszes. Góllövő: Eszes, Vikor, Dobos. Abonyi serd.—Nk. Kgy. Kinizsi serd. 4-1 (0-0). Kinizsi serd.: Holló — Csikós, Somodi, Dér, Aszódi F., Barcsay. Aszódi J., Bari, Tóth, Petrik, Karsai. Csere: Donáth, Pécsi, Szrapkó, Juhász, Oláh, Székely. Az idősebb évjáratú, erősebb fizikumú vendégcsapat ellen egy félidőn át jól helytállt a fiatal körösi csapat, de végig ügyesen, tetszetősen játszott. Leskó László edző célkitűzése az 5—6. hely elérésére. A jövő csapatát építi, ezek a gyerekek több éven át együtt játszhatnak, nem a pillanatnyi sikerre törekszik, a távlatot nézi. A körösi gól szerzője Barcsay volt. Jók: Somodi, Dér, Bari, Pécsi. P. S. ISSN 0133—3709 (H#8ySr«rösi HlrUp)
