Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

mssr JlftlT 1985. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT \A HÉT VUÁ6P£UTJKAJ KjjDjjJ Washington kockázatos kísérlete A Fehér Ház lépése visszatetszést és tiltakozást keltett Pretoriai üzletemberek nyitása — Az új ímtadora-okmúny Az „őszi szezon” már javá­ban tart a világpolitikában. A héten, folytatódott az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről tárgyaló stockholmi értekezlet munká­ja. A jövő héten kezdődik új­ra a nyári szünet miatt elna­polt szovjet—amerikai ta­nácskozás Genfben. Ennek té­mája — mint ismert — a fegyverkezési verseny oly há­rom döntő, tömegpusztításra alkalmas rendszere, mint a műholdelhárító fegyverek, a közepes hatótávolságú és a hadászati rakéták. Az immár március óta tartó értekezle­ten a szovjet és amerikai de­legáció a svájci konferencia­városban azzal a céllal ülése­zik, hogy kompromisszumos megállapodást dolgozzon ki e fegyverrendszerek csökkenté­sére, illetve a világűr milita- rizálásának megakadályozásá­ra. A világsajtó az új genfi nyitánnyal foglalkozó kom­mentárjaiban megállapítja, hogy az álláspontok azóta, hogy a delegációk az őszi vi­szontlátásig búcsút mondtak' egymásnak, semmit sem vál­toztak. Vagyis: folytatódik majd az a „helybenjárás”, amely az amerikai elutasító magatartás miatt előrehala­dás helyett az eszmecsere munkáját eddig jellemezte. A két válsággócon — Közép- Amerikában és a Dél-afrikai Köztársaságban — is a „ko­rábbi mederben” zajlanak az események. Azaz a helyzet mindkét területen éleződött. MIÉRT ÍTÉLTÉK EL OLY ÉLESEN WASHINGTON MÜHOLDELHÁRÍTÓ FEGY­VERKÍSÉRLETÉT? * Ez a kísérlet népi kevqsgb- bet jelent, mint hogy 'Reagán „hadászati védelmi kezdemé­nyezésnek” nevezett csillaghá­borús programja a gyakorlati vtegvalósulás szakaszába lé­pett. Igaz, már korábban az egyik amerikai űrrepülésnél hajtottak végre kísérletet egy földről a géphez irányított lézersugárral, amelyet a Pen­tagon sikeresnek jelentett. De ezt még a „kezdeti kutatási program” részének nyilvání­tották. Most azonban a cél kifejezetten egy már meglevő űrobjektum eltalálása, vagyis nem más, mint hadgyakorlat a világűrben. A hat méter hosszú kétlépcsős rakétát — mint az előzetes beszámoló tudtul adta — egy F—15-ös vadászrepülőgépnek kellett felvinnie harminc kilométe­res magasságba és onnan út­jára indítani. A céltárgy egy tudományos kutatásokat szol­gáló, Washington által „kiöre­gedettnek” jellemzett, hét éve felbocsátott amerikai műhold volt, amelyet a Csendes-óceán felett kellett az elhárító ra­kétának eltalálnia. Amikor a Fehér Ház ezt a különleges hadgyakorlatot be­jelentette, a Szovjetunió azon­nal figyelmeztetett, a kísér­let végrehajtásának komoly következményei lehetnek. Egyrészt megsértése ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok között korábban megkötött szerződésnek a ra­kétaelhárító rendszerek ügyé­ben. A döntés megkérdőjelezi továbbá Washingtonnak azt ez állítását, hogy nem törek­szik a világűr militarizálásá- ra. A genfi tanácskozás pedig erre a kötelezettségvállalásra épült. Vagyis felvetődik: le­het-e előrehaladást várni ezen az értekezleten, ha az Egye­sült Államok megkezdi a kozmikus térség militarizálá- sát? Nem is beszélve arról, hogy mennyire rontja a no­vemberi Gorbacsov—Reagan találkozó légkörét... Szovjet részről azt is hozzátették, hogy a gyakorlat végrehajtá­sa annyit jelent, hogy a Szov­jetunió mentesnek tekintheti önmagát az 1983-ban önként elhatározott moratóriumtól, hogy nem telepít a világűrbe elhárító rendszereket és nem hajt végre ilyen kísérleteket mm. Magában az Egyesült Ál­lamokban befolyásos politikai erők is bírálták a Fehér Ház döntését. Demokrata tör­vényhozók tudósokkal együtt keresetet nyújtottak be a kor­mányzat ellen egy szövetségi bíróságnál. Törvényszegéssel vádolták Reagant és kor­mányzatát, s el akarták érni, hogy bírói úton kényszerít­sék az elnököt a kísérlet le­állítására. Ez nem sikerült, mert a bíróság elutasította a keresetet. A politikusok azon­ban ennek ellenére figyel­meztettek: a genfi értekezlet nyitánya és a csúcsértekezlet elé időzített próba a mű­holdelhárító fegyverrel ve­szélyezteti azt, hogy a fegy­verzetcsökkentésben a Szov­jetunióval kompromisszumos megállapodást lehessen elérni. Hasonlóképpen éles bírálatok érkeztek a NATO-fővárosok befolyásos köreiből is. Nem véletlen például, hogy a wa­shingtoni döntés után jelen­tette ki hangsúlyozottan Dá­nia és Görögország kormány­fője, hogy országaik nem kí­vánnak bekapcsolódni az Egyesült Államok „csillaghá­borús” programjába. VOLTAK-E ŰJ FEJLEMÉ­NYEK A DÉL-AFRIKAI HELYZETBEN? Mindenekelőtt növekedett a fajüldöző rendszer elszigete­lődése. Igaz, Reagan elnök rendelete inkább a szankciók látszatát bizonyította, sem­mint hatásos intézkedéseket a pretoriai rendszer ellen. Ugyanígy Washington NATO- szövetségesei is inkább szim­bolikus lépéseiket tetteik. En­nek ellenére a fekete bőrűek jogf osztottságát fenntartani kívánó Botha-kormányzatra még ezek az enyhe intézkedé­sek is jelentenek bizonyos nyomást. Hiszen tükrözik a rendszer szinte teljes elszi­getelődését. Új fejlemény, hogy a bel­földi robbanékony helyzet láttán, a fehér üzletemberek önállósították magukat. Mivel félnek, hogy a kormányzat hajthatatlansága robbanáshoz vezet, s ez veszélyezteti már amúgy is csökkenőben levő profitjaikat, felvették a kap­csolatot az őslakosság legra­dikálisabb politikai erejével, az Afrikai Nemzeti Kong­resszussal. Küldöttségük Lu- szakába utazott, hogy ott tár­gyaljon a Dél-Afrikában be­tiltott polgárjogi mozgalom vezetőivel. Ez „rossz hír” volt a Botha-kormánynak, amely elzárkózik még az elől is, hogy egyáltalán a többségi őslakosság mérsékeltebb ve­zetőivel is tárgyalásokba bo­csátkozzon a fajgyűlölet fel­számolásáról. MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK A CONTADORA-OKMÄNYT? Ez a dokumentum — ame­lyet Mexikó, Panama, Vene­zuela és Kolumbia dolgozott ki hosszú, fáradságos munká­val — a közép-amerikai hely­zet békés, tárgyalásos rende­zéséhez teremtette volna meg az előfeltételeket. Mivel azon­ban sértette Washington érde­keit s katonai jelenlétének csökkentését, sőt egyes vál­sággócokon megszűnését is előirányozta, a Fehér Ház nyomást gyakorolt a Conta- dora-országokra a tervezet át­dolgozása végett. Ez sikerrel járt és az új okmány, amelyet most tettek közzé, már nem tartalmaz néhány lényeges elemet. így például Washingtonnak nem keil kivonnia katonai tanács­adóit Salvadorból és Hondu- rasban is maradhatnak a ni- caraguai ellenforradaimár csapatok. Ugyanis az átdolgo­zás után a dokumentumban már nem szerepel az idegen katonaság kivonásának felté­tele a térségből. Ugyancsak kimaradt az, hogy a rende­zésbe bekapcsolt államoknak be kell fagyasztaniuk fegyver­kezésüket. Ez is Washington­nak kedvez, amely fegyver- szállítmányok özönét zúdítja a Nicaragua körüli, az Egye­sült Államok politikáját kö­vető országokba. Nicaragua a korábbi tervet elfogadta. Most viszont Managuában közölték: tanulmányozzák majd és ké­sőbb nyilatkoznak róla. Árkus István Ssvardnadze üzenete Genscherhez A szovjet—NSZK diplomá­ciai kapcsolatok létesítése óta eltelt harminc év bebizonyí­totta, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatai sikeresen fej­lődhetnek, ha megfelelően tiszteletben tartják egymás létfontosságú érdekeit, elsősor­ban a biztonsági kérdésekben. Erre irányul a moszkvai szer. ződés. amely meghatározza a két ország kapcsolatai fejlő­désének elvi kereteit és jó alapot biztosít a legkülönbö­zőbb területeken az együttmű­ködésre — mutat rá az a táv. irat, amelyet a Szovjetunió külügyminisztériuma küldött Hans-Dietrich Genschernek, az NSZK külügyminiszteré­nek. Sebestyén Hénderné Venezuelában Dr. Leonardo Ferrer, a ve­nezuelai parlament képviselő­házának elnöke fogadta Sebes­tyén Nándornét, az Országos Béketanács elnökét, aki a ve­nezuelai partnerszervezet meg­hívására szeptember 9-e és 11-e között látogatást tett Ca- racasban. Honecker és Strougal javaslata Kohlnak Vegyifegyver-mentes övezetet Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke Helmut Kohlhoz, az NSZK kancellár­jához intézett levelében azt javasolja, hogy a bonni kor­mány kezdjen tárgyalásokat az NDK-val és Csehszlová­kiával egy vegyi fegyverek­től mentes közép-európai öve­zet megteremtéséről. A levelet Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere pén­teken Berlinben nyújtotta át Hans Otto Bräutigamnak, az NSZK ■ állandó,, NDK-be'.i kép­viselete vezetőjének. Lubomir Strougal csehszlo­vák kormányfő szintén leve­let intézett Helmut Kohl kan­cellárhoz. A levelet pénteken Bohuslav Chnoupek külügy­miniszter adta át Werner Schattmann-nak, az NSZK prágai nagykövetének. A csehszlovák kormányfő ebben szintén javasolta a bonni kormánynak, hogy kezdjen tárgyalásokat Csehszlovákiá­val és az NDK-val a közép­európai vegyifegyver-mentes Övezet létrehozásáról. Mihail Gorbacsov levele Nakaszone kormányfőnek A világbéke közös felelősség A szovjet vezetők meg vannak győződve arról, hogy a Szovjetuniónak és Japánnak végül is meg kell talál­nia a közös nyelvet; nemcsak a kétoldalú kapcsolatok­ról van szó, hanem átfogóbb jelentőségű kérdésekről is. A Szovjetunió azt várja, hogy a japán kormány^ meg­felelő figyelmet fordít az ázsiai biztonság kérdésében nemrégiben tett javaslatra — hangzik az a levél, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfőnek. A levelet a japán látogatá­son tartózkodó Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisz­tere pénteken adta át a japán minis zterelinö knek. A TASZSZ által ismertetett levélben Gorbacsov megálla­pítja: a két ország minden jel szerint tevékenyen együttmű­ködhetne az ázsiai kontinens népei szempontjából oly fon­tos biztonsági kérdésekben. A világbéke iránti közös felelős­ség, valamint az, hogy a két ország együttműködik a Tá­vol-Keleten, erre kötelezi a Szovjetuniót és Japánt. Ám kötelezi ez őket arra is, hogy kapcsolataikra leginkább a jószomszédi viszony legyen a jellemző — állapítja meg le­velében Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta a szovjet—japán kap­csolatok töretlen fejlesztésé­nek fontosságát politikai, gaz­dasági, tudományos-műszaki, kulturális és más területeken egyaránt. Megállapította, hogy szélesíteni kell a kétoldalú po­litikai párbeszédet. A Szovjetunió és Japán kö­zötti kulturális csere évről év­re nő. A szovjet embereket élénken érdekli a japán nép gazdag kultúrája, Japánban pedig — a szovjet emberek Veit ClA-ügynök a Nicaragua elleni tervről > Leleplező vallomás Hágában A Hágai Nemzetközi Bíró­ság, amely Nicaragua11 kormá­ny áh a k az ^Egyesült Államok ellen benyújtott panaszát tár­gyalja, pénteken tanúként Hallgatta ki David McMichael amerikai állampolgárt, a CIA Hírszerző szolgálat volt magas rangú beosztottját, aki a kö­vetkezőket vallotta: Reagan elnök 1981-ben jóváhagyott Szakszervezeti vezetőt hurcoltak el Emberrablás Ismeretlen fegyveresek, fel­tételezhetően a hadsereg em­berei, elhurcoltak egy szak- szervezeti vezetőt Guatemalá­ban. Julio Celso de León, a gua- temalai munkásszövetség egyik épületéből lépett ki szer­da éjjel, amikor ismeretlen személyek megtámadták. Helyi megfigyelők szerint az ilyen lépéseket általában maga a hadsereg hajtja végre. Az or­szágban az idén már 135 em­bert raboltak el politikai okokból. Julio Celso de Leónt jobbol­dali fegyveresek korábban már kétszer is „kivégzéssel” fenyegették meg szakszervezeti tevékenysége miatt. A Guate­malával szomszédos Salvador­ban a rendőrség mindeddig nem tudott Jósé Napoleón Duarte elrabolt lányának nyo­mára bukkanni. A 35 éves Ines Guadelupe Duartét, az állam­fő legidősebb gyermekét ked­den hurcolták el ismeretlen fegyveresek. A hatóságok még semmit nem tudnak arról, hogy az emberrablók milyen XsAK RÖVIDUN... ITALO CALVINO olasz írő pénteken kómába esett. A múlt hét péntekén szenvedett agy­vérzést. A hét végén végrehaj­tott hatórás műtét után álla­pota javult, majd szerdától ismét rosszabbodott. DZSAAFAR NIMERI, az április G-án megbuktatott volt szudáni államfő, a múlt héten elhagyta Egyiptomot — jelen­tette csütörtökön a MENA egyiptomi hírügynökség. NEGYVENKILENC halálos áldozata és 145 sérültje van a legújabb jelentések szerint a szerda esti portugáliai vasúti szerencsétlenségnek. Mintegy 40 sérültet kórházban ápolnak, közülük tizenkettőnek súlyos az állapota. szervezethez tartoznak, és hogy akciójukkal milyen célt akarnak elérni. egy tervet egy 1500 főből álló titkos‘különítmény Mcatá’guá^ ba küldésére azzal a céllal, hogy megdöntse a sandinista kormányt. David McMichael elmondta: 1981 májusától 1983 áprilisáig dolgozott a CIA hírszerző és elemző csoportjában mint la­tin-amerikai szakértő. A nica- raguai kormány megdöntésé­nek tervéről, amelyről vallo­mást tett, a latin-amerikai kér­désekkel foglalkozó részleg konferenciáján hallott először. Elmondta a tanú azt is, hogy a vietnami háború idején fel­adata volt az Egyesüit Álla­mok bangkoki követségén lét­rehozni egy különleges csopor­tot a dél-vietnami „lázadók” elleni harc irányítására. tudomása szerint — nagy az érdeklődés az orosz és a szov­jet kulturális eredmények iránt. A Szovjetunió következeié, sen síkraszáU a Japánnal fenntartott jó kapcsolatok fej­lesztéséért, azért, hogy e kap­csolatok olyan konkrét tarta­lommal telítődjenek, amely mindkét nép számára kedvező. Mihail Gorbacsov levelében különös hangsúlyt helyezett arra, hogy ez nem egy napra, hanem hosszú időszakra szóló politika. A Szovjetunió sok gyakorlati lépés megtételére kész annak érdekében, hogy új kapcsolatok jöjjenek létre Japánnal, a már meglevők pe. dik szélesedjenek. Mihail Gor­bacsov biztosította Nakaszone Jaszuhirót, hogy a japán kor­mány ilyen irányú erőfeszíté­sei megértésre és támogatás­ra fognak találni a Szovjet­unió részéről. Nakaszone megköszönve az üzenetet hangot adott kormá­nya szándékának, hogy a Szovjetunióval fennálló kap­csolatok bővítésére és elmé­lyítésére törekszik. Gorbacsov levelét fontosnak és barátinak minősítette. A japán kormányfő ugyancsak síkraszállt a két ország kö­zötti kapcsolatok megjavítása mellett, és közölte Pjotr Gye- micsevvel, hogy válaszol a le­velére. A Szovjetunió kultu­rális miniszterét előzőleg fo­gadta Abe Sintaro külügymi­niszter is. Gyemicsev átadta a japán diplomácia vezetőjé­nek Eduard Sevardnadze üze­netét, amelyben a Szovjetunió külügyminisztere annak a re., menyének adott hangot, hogy Abe Sintaróva! az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának keretében szeptember végére előirány­zott New York-i találkozója sikeres lesz. ★ Szovjet és amerikai tárgya­lóküldöttség folytatott kon­zultációkat csütörtökön és pénteken Moszkvában a távol- keleti és a délkelet-ázsiai helyzetről. A szovjet tárgyalóküldöttsé­get Mihail Kapica külügymi­niszter-helyettes, az amerikait Paul Wolfowitz, ázsiai és csendes-óceáni ügyekkel meg­bízott külügyi államtitkár ve­zette. Immár esztendők óta han­gos a nyugati sajtó korunk új betegségétől, a szerzett immunhiányos szindrómától, ismertebb nevén az AIDS- től. Nem vitás: meglepetés volt ez az orvostudománynak, mely ma is keresi a gyógy­módot, a gyógyszert. Amikor az első hírek megjelentek, né­hol felütötte fejét a pánik, vagy — tudva, hogy e kór elsősorban a férfiak homo- szexualitásához kapcsolódik — újsütetű „boszorkányül­dözés” kezdődött. Hazánkban is megjelentek cikkek, hír­adások, rádió- és tévéműso­rok foglalkoztak a témával. Ám, mert arról jó ideig nem esett szó, hogy Magyarorszá­gon mi a helyzet, lábra kap­tak a találgatások, pletykák. Ezeknek is véget kívánt vet­ni az Egészségügyi Miniszté­rium, amikor a minap a ha­zai AIDS helyzetről tájékoz­tatták az újságírókat. Itt hangzott el: bár az AIDS- nek még nincsenek magyar betegei, már két ízben — au­gusztusi vizsgálatok során — találtak egy-egy külföldön járt embert, aki bizonyítha­tsz immunrendszert támadja meg Az AllS-rsegeizés esélye enyhébb tüneteket mutat, s a fertőzöttek háromnegyede tü­netmentes. Ám mindannyian életük végéig terjeszthetik a vírust. Milyen úton? Ma már tud­ják, hogy a HTLV—U1 igen érzékeny a különböző fizikai és kémiai hatásokra (például 50 fokos hőmérsékleten fél óra alatt elpusztul), s fertő­ző képességét hamar elvesz­ti, ha a külvilágba jut. ígv kézfogással, érintéssel bizo­nyítottan nem terjed, s úgv sem, hogy fertőzöttek által használt tárgyak, a levegő, a víz, vagy élelmiszerek közve­títenék. Elsősorban nemi érintkezéssel — az orvosi ta­pasztalatok szerint többnyire anális közösülés révén —jut­hat egyik emberből a másik­ba a kórokozó. Ezenkívül a fertőzött vérnek a szervezetbe kerülése lehet még a terjedés útja. Az utóbbi vérátömlesz­téskor, vérkészítmények be­adása során, vagy a kábító­szert maguknak adagolók kö­zött, fertőzött tűkkel való be­fecskendezéskor következhet be. Ezért a vcszélyeztetettn"1: számítók köre behatárol'. Kockázati csoport a homr szexuális férfiaké, az intrr vénás kábítószereseké, a ren ' tóan találkozott (fertőződött) a kórokozóval, hiszen szerve­zete ellenanyagot termelt. Tünetmentes a többség De ne vágjunk a tények elébe, nézzük is közelebbről: mi az AIDS? A kór először 1981-ben, az USA-ban jelentkezett, homo­szexuális férfiaknál. Fokoza­tosan gyorsuló ütemben nőtt a betegek száma, ez év au­gusztusáig több mint 14 ezer esetet jelentettek be a vilá­gon, ebbó! 15 európai ország­ban 1226-ot. Kiemelkedően magas az előfordulása az USÁ-ban, több mint 12000, Afrikában, de nem kerülte el a többi kontinenst sem. A kutatók megtalálták a kórokozót, a HTLV—III ví­rust, mely a szervezet véde­kező rendszerének úgyneve­zett segítő T-sejtjeit támadja meg és pusztítja el. A vírus­sal szemben a szervezet el­lenanyagokat termel, s ezek kimutathatók. Így állapították meg, hogy a vírus által fer­tőzött embereknek csak kis hányadában jelentkezik az AIDS, száz közül átlagosan tíznél jelenik meg a tünet­együttes súlyos formája, 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom