Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

Szabályozás Lakásárak A lakásárak ugrásszerű emel­kedése régóta irritáJja a lakás­ra várókat, és nem véletlenül. Mert ha csak tízszázalékos nö­vekedés is volt egyik évről a másikra, az több százezer fo- rint költségnél már tetemes summát tett ki. Ezért is fogadták nagy vára­kozással az emberek az épí­tésügyi tárca év eleji bejelen­tését. hogy az idén a lakások árszintjének növekedése nem lesz több 6 százaléknál. A fél­éves mérleg után még nehéz megjósolni, hogy sikerül-e az év végéig ezen a határon be­lül maradni, mindenesetre az építők erre törekszenek. A garancia az, hogy az épí­tési piac versenyének erősíté­sével egy időben a lakásépí­tés továbbra sem tartozik ab­ba a szférába, amiben a ke­reslet-kínálat szigorú törvé­nyei uralkodnak. Ka most az építőket nem kötné a hatósá­gilag megszabott — úgyneve­zett maximált — ár, akkor az építtetők pénztárcája érezné meg a szabad árak hatását. A maximált ár elismeri ugyan az építők és anyagok költsé­geinek emelkedését, de nem háríthatnak tovább minden árváltozást a vásárlókra. Ha nem szabályozná hatósá­gi ár a vállalatok és a szövet­kezetek lakásépítését, a téte­les számla benyújtása után a megrendelők nem győznének csodálkozni, hogy a szerződés megkötése óta mibe kerül egy kád, egy fürdőszobai csapte­lep. mennyit emelkedett a csö­vek, burkolatok ára. Most ezek 40 százalékos növekedését nem érzik teljesen a vásár­lók, mert az építőknek kell ki­gazdálkodniuk. Az építési piac felügyelőinek még egy ideig be kell látniuk, hogy felemás viszonyok ural­kodnak: egyfelől versenyhely­zet alakult már ki (például a mélyépítésben, az egészségügyi létesítményeknél és a nagy ipari beruházásoknál) másfe­lől viszont tovább él a ható­sági árszabályozás. Sz. K. NAGYKŐRÖSI NAGYK írta A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. XXIX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Folyékony műtrágya a vetés alá fhWélÍQá$á„ OSI adicsom Négy hét a szülés előtt Az 1985. szeptember elseje A Mészáros János Tsz-ben jártunk. — Az arafás és a gabona- betakarítás elvégzése után a második félévben a további munkák során minden erőnk­kel arra törekszünk, hogy a tsz szarvasmarhái, sertései és juhai számára a télire minél több szálas és szemes takar­mányt gyűjtsünk, boglyázzunk és górézzunk be — mondta Marsi Gedeon, a szövetkezet növénytermelési vezetője. — Hozzáfogtunk a jövő évi ke­nyerünk biztosításához, az őszi gabonavetések előkészítéséhez is. — 1986-ban az ideihez ha­sonló területen termelünk ga­bonát, 1009 hektár búzát, 4420 hektár árpát és 403 hektár ro­zsot. Elvégezzük időben az őszi talajerőpótlást, szántást és vetést. Az idén először alkal­mazunk folyékony műtrágyát a vetések alá. — Készülünk a kukorica- és napraforgószüretre. Kukoricá­ból 659 hektár, napraforgóból 599 hektár vetésünk van. Beszéltünk a paradicsomter­melés ógazatvezetőjével, Popp Istvánnal, aki elmondta, hogy 213 hektár paradicsomüítetvé- nyük van, melyből 60 hektárt a tagok és a bedolgozó vállal­kozók kézzel szednek le. Kisebb paradicsommennyi­ségeket már szállítottak a konzervgyárba, de az általá­nos nagy paradicsomszüret szeptember 2-án kezdődik. Megindulnak a szedőgépek, s a tsz üzemegységnél addig vál­lalkozó bedolgozó szedők is megkezdik a betakarítást. Kopa László Idősek egy fedél alatt Eszter néni nagylelkű adománya A minap bensőséges ünnep­ség volt az Arany János utcai idősek napközi otthonában. Az itt lakók és az ide bejárók az intézmény fennállásának második évfordulóját ünne­pelték,, magyar szokás szerint: vacsorával. Mielőtt kezdetét vette vol­na az esemény, néhány szót váltottunk Kalo Józseffel, a szociális intézmények igazga­tójával. — Két évvel ezelőtt, 1983. augusztus 15-én készült el ez a szociális otthon. Az adomá­nyozó Nagy Sándorné, Eszter néni, valamint a megyei és városi tanács jóvoltából. Ná­lunk kétféle ellátást kapnak az idős, emberek, a bejárók reggeltől estig, illetve a bent­lakók hétfőtől péntekig ter­jedő idszakra — mondta az igazgató. Az ebédlő lassanként meg­telt az ünneplőkkel és az ün­nepeitekkel. A mostani al­kalommal köszöntötték az otthon 12, névnapját ünneplő lakóját. \ Az ünnepi megemlékezések után — melyet Kalo József és Kiss Zoltánná, az otthon ve­zető nővére tartott — a ven­dégek jó étvággyal hozzálát­tak a marhapörkölt fogyasz­tásához. Bekő László, az al­kalmi szakács nem dolgozott hiába. A sütemény fogyasztása közben — amiket a nővérek sütöttek — szóba elegyedtem a résztvevőkkel. — Hogyan élnek itt az ott­honban? — Nagyon jól. öregnek ilyen sora még nem volt — mondja özv. Tömösközi Pál- né, aki az otthon megnyitása óta jár ide. — Hetente jön az orvos, van rádió, televízió. Meg a nővérek is olyan ked­vesek. Nekem nem volt csa­ládom, 24 éve egyedül élek, és most ez az otthonom. — Ki a legidősebb lakó? Zoboki Jánosné nyújtja a kezét. — Az idén töltöttem be a 88-at. — Mióta élnek itt? — kér­dezem a szomszédos asztal férfitársaságát. — Én lassan már fél éve — válaszol a 76 éves Pálfi Gyula. — Tudja, a magam­fajta idős ember egyedül na­gyon unatkozik egész nap. Meg aztán én nem vagyok már húszéves, gyakran szoru­lok orvosra. Itt aztán min­dent megkapok. Naponta há­romszori étkezés, gondosko­dás... Mi kell még nekem? — Már a megnyitáskor itt voltam — teszi hozzá Vilcsák László. — Korábban tanyán éltem. Aztán egyik napról a másikra megromlott az egész­ségem, és állandó felügyeletre lett szükségem. Egyedül él­tem, így hát választanom kel­lett: kórház vagy szociális otthon. Az utóbbit választot­tam, és nem bántam meg! Végezetül a férfiak kor­elnökének, a 84 éves T. Nagy Imre véleményét hallgattam meg. Anyakönyvi hírek Született: Bekő László és ásztor Julianna: László; sépe András és Mondi Gab- ella: András; Szabó Sándor ; Oláh Irén: Zsuzsanna; yitrai Sándor és Király va: Sándor; Juhász István ; Bálint Edit: István, Ecser enő és Keskeny Anna: Tí- •ea; Kovács György és Ugi- ácz Katalin: Attila; Balogh mos és Ondó Eszter: János; zücs János és Tompái Kata- n: Renáta; Szi Ferenc és öldi Mária: Piroska; Bakos erenc és Zombori Éva: Edi­ct nevű gyermeke. Névadót tartott: Orosz Zol­in és Mészáros Ágnes: Ni- olett; Rácz László és Kéri rikg: László; Dudás Gerzson 5 Dobos Judit: Gábor; Ke­ckes Ferenc és Balog Mag­olna: Attila; Kovács Gyula és Medgyesi Mária: Attila; Komáromi Ádám és Katona Mária: Ádám nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Molnár Ferenc és Kudri Anikó; Ger- gelyfi Zoltán és Zoboki Ág­nes; Szépe József és Juhász Éva; Zsoldos Albert és Mi­hály Ilona; Német István és Nagy Ildikó; Vajda János és Pőcze Ildikó; Korsós István és Szűcs Mária; Czene Sándor és Pap Zsuzsanna. Meghalt: Győri Albertné Zoller Mária (Abonyi u. 12.); Decsi András (Galamb u. 13.); Szentpéteri Ferenc (Fekete dűlő 35.); Toricska Jenő (Zsemberi Gy. u. 4.); Soós István (Árbóz dűlő 48.); Körtvélyesi Balázs (Délibáb u. 25.). — Én már régóta szociális otthonban élek, és amikor ez megnyílt, ide kerültem. Nyu­godt szívvel mondhatom, itt érzem magam legjobban. Nem vagyok egyedül és a nővérek is nagyon kedvesek. Ha már ilyen sok' jót hallottunk az otthon nővérei­ről, végezetül álljon itt a nevük: Kiss Zoltánná vezető, Bekő Lászióné, Kovács Imré- né, Balázs Dénesné és Kri- vosej Mihályné. Kovács Csaba után szülő édesanyák számá­ra egy hónappal meghosszab­bodik a szülési szabadság. A Minisztertanács rendelete ér­telmében ezt a négy hetet azonban csak a szülés előtt szabad kivenni. A szülési szabadság meg­növekedésének egészségügyi hasznosságáról dr. öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa elmondta, hogy az egészségügyi szakemberek a koraszülések és a csecse­mőhalálozás csökkenését vár­ják ettől a rendelettől. Már a szülési gyermekágyi szabad­ság létrehozásakor is az volt a cél, hogy a mama — ter­hessége védelme érdekében — egy hónappal a szülés előtt otthon maradjon. Azért azon­ban, hogy a szülés után hosz- szabb időt tölthessen az édes­anya gyermekével, ezt a sza­badságot a gyakorlatban át­vitték a szülés utáni időszak­ra, ami egészségügyi szem­pontból semmiképp sem volt előnyös. Hasonlóan azoknak az or­szágoknak a gyakorlatához, ahol a csecsemőhalálozások, a szülési szövődmények szá­ma alacsony, azt szeretnék Magyarországon is elérni, hogy a terhesség utolsó hó­napjában az anya hetenként jelentkezzen a terhességét el­lenőrző orvosnál a terhesgon- dozóban, vagy annak a kór­háznak az ambulanciáján; ahol szülni fog; A megfelelő ellenőrzéssel időben megelőz­hető a koraszülések és halva­születések egy része, az egészségügyi szolgálat fel tud készülni a szövődményes szü­lések levezetésére. Segítsen eloszlatni a kételyeket Változatlan lendülettel Pezsgő politikai élet a pártszervezetekben AZ UTÓBBI HÓNAPOK po­litikai eseményei jelentős vál­tozást hoztak a pártszerveze­teik életében. Szinte minde­nütt lendületesebbé, aktívabbá vált a munka, a pezsgő poli­tizáló légkör egyre szembetű­nőbb. Ezt elsősorban a kong­resszusra való felkészülés vál­totta ki. A párt politikájának, országos és helyi gyakorlatá­nak kritikai elemzése, meg­mérettetése, az az igény, hogy a párttagság erről véleményt mondjon és az a felelősség, hogy ebben állást kell foglal­nia — döntő szerepet játszott a növekvő aktivitásban. A párt XIII. kongresszusa a folyamatot tovább erősítette azzal, hogy azok a kérdések, amelyekkel foglalkozott és amilyen módon ezt tette, az a párttagság, a dolgozók szé­les tömegeinek érdeklődésével esett egybe. Ezért kísérte a párt legmagasabb fórumának tanácskozásait megkülönböz­tetett figyelem. Meggyőződés­sel állítható, hogy a kongresz- szuson meghatározott célok széles körű egyetértéssel talál­koztak. A párttagság és a szé­lesebb közvélemény megelé­gedéssel nyugtázta, hogy a párt változatlanul folytatni kívánja eddig követett politi­kájának fő irányvonalát, és eltökélt szándéka annak to­vábbfejlesztése a változó kö­rülmények követelményeinek megfelelően. Ennek szellemé­ben keresi az új megoldáso­kat, kezdeményezi a változá­sokat ott, ahol erre a feltéte­lek megérettek. Alig ért véget a kongresszus, politikai közéletünknek olyan nagy eseményére került sor, mint az országgyűlési képvi­selő- és tanácstagi választá­sok. A kongresszus politikai lendülete, szellemi muníciója százezreket hozott és tartott mozgásban, most már az új akció, a választási kampány sikeres lebonyolításában. A je­lölő gyűléseken, a választási gyűléseken, a legkülönbözőbb agitációs fórumokon tömege­sen kértekt vártak, politikai kérdéseikre választ, feleletet, magyarázatot. A pártszervezetek nem is akartak ez elől kitérni, de ha akartak volna sem tehették volna meg. Az elmúlt időszak nagy po­Éi'százados rigmusok Praktikák, hiedelmek, babonák Lakodalomban voltam a hét végén, ahol a vőfély — aki az ilyen ünnepi alkalmak ce­remónia- és. egy ben móka mes­tere is — a következő szavak­kal adta át a menyasszonytánc után a rostában összegyűlt pénzt az ifjú párnak: Ásó, kapa válasszon el benneteket, meg a nagyharang. Esztendő múltán gyerek legyen. Ez a pénz a bölcsőmadzagra való. Szívemből kívánom, szaporod­jatok, akár a csicsóka! Hangos nevetés követte a jókívánságot, a zenekar tust húzott, s a mellettem ülő idős, fekete ruhás nénike hasonló korú szomszédjához hajolt, úgy kérdezte halkan, lemon­dóan: — Hol van már az a vi­lág? Valóban messze tűntek azok az idők, amikor egy-egy falusi portán nem volt ritka a nyolc­tíz gyerek, s ma már csak emlékezésekben élnek azok a jóslások, varázslások, amik a régi faluban az újszülötthöz kötődtek. Megpróbáltam is­merőseim körében összegyűj­teni néhány hiedelmet, s meg­lepődtem, mennyi jó szándék, jókívánság erősítette az óhajt, hogy a fiatal párnak, egészsé­ges. szép gyermekei legyenek. A jóslások egy jelentős cso­portja tilalmat tartalmaz, ame­lyek mind összefüggnek a szü­letendő gyerek egészségével. Ilyen például, hogy terhes anyának nem szabad hosszan megcsodálni valamit, mert el­torzul a gyermeke vagy vala­milyen jelet kap a testére. Em­lékszem, néhány évvel ezelőtt cirkusz érkezett a falunkba. A fiatal pár — az asszonyka három-négy hónapos terhes le­hetett — szerette volna meg­nézni az előadást. Összeszaladt közeli és távoli rokonság, kö­zösen győzködték a leendő anyát: el ne menj, nert ráné­zel a majomra, s arra hason­lít majd a kicsid! i iilii Nagyon féltették a várandóst a szemmel veréstől és az ijedt­ségtől is, ugyanakkor bizonyos tevékenységeket is tiltottak: nem volt szabad az áldott ál­lapotban levőnek esküdözni, tanúskodni, temetésen részt venni, kötél alatt átbújni, sze­metet az /ájtó felé söpörni, de tilos volt pénteken fonni- varrni is. Aki ezeket a tilal­makat megszegte, annak hal­va születik a gyereke — mond­ták. De voltak enyhébb követ­kezményekkel járó tilalomsze- gések is. Ha a terhes menyecs­ke sírba nézett, annak fehér bőrű gyereke született. Ha kút­ba lesett, vízfejű lett a kisba­ba. Ha szőrös állatba rúgott, szőrös, ha csorba edényből ivott, görbe szájú kicsinye szü­letett. A jóslások, varázslások a szülés után sem maradtak ab­ba. hanem tovább folytatód­tak. Első, nagyon komoly ti­lalom volt. hogy az újszülött a keresztségben ne vegye fel a nagyapja nevét, mert rövid életű lesz. A sírhoz közeledő öreg a halála után magához veszi nevének birtokosát. A bábaasszonyok voltak a legkülönbözőbb praktikák leg­főbb hordozói. Ok készítették el a gyerek első fürdővizét. Ha jól megfizették őket, több­féle módját is alkalmazták a jövő formálásának. Tejet ön­töttek a fürdővízbe, hogy ha a csecsemő felnő, a bőre fehér legyen. Virágot is főztek a vízbe, hogy szép legyen. Hogy könnyű legyen a gyerek élete, libátollat, hogy gazdag legyen, pénzt dobtak a vízbe. Hosszan lehetne még a kü­lönböző babonás eljárásokat sorolni, amelyeknek a gyöke­re egyetlen szándékból fakadt: gazdagabb, szebb, nyugodtabb életet biztosítani — még a rossz szellemek megvásárlása, elűzése árán is — az újszülött­nek, mint szüleiknek volt Ezért fektették a fürdetés után azonnal az anyja mellé, mert hitték, hogy az anya vé­delmet nyújt a boszorkányok, a rossz szellemek ellen. A piciny, egészségtelen, le­vegőtlen, szegény falusi ottho­nokban ezekkel a hiedelmek­kel próbálták pótolni mindazt, ami az újszülött egészséges fejlődéséhez szükséges. Ma már kevesebb a hiedelem, de gondosabb a nevelés, szerve­zett az egészségügyi ellátás. Ha köhög a csecsemő, nem füst fölé tartják, hanem orvoshoz viszik. ::::! Mlii Jó, hogy megmaradt a lako­dalmi vőfély évszázados rig­musa, de még jobb. hogy meg­változtak a gyerek nevelésé­nek szokásai, és ehhez a szo­kásvilághoz alkalmazkodtak a családok gazdasági lehetőségei, körülményei is. Fercsik Mihály litikal kampányainak van né­hány fontos, jövőbe mutató tanulsága. Bebizonyosodott — újból és ismételten —, hogy ha a politika olyan kérdése­ket tűz napirendre, amelyek az embereket közvetlenül érin­tik és úgy kezeli azokat, hogy az érdekeltségüket nyilvánva­lóvá teszi, akkor nem kell tartani a közönytől, az érdek­telenségtől. A valóság rácáfolt a szkep­tikusokra, nem igazolta azok­nak a véleményét, akik sze­rint a mai rohanó, pénzkere­ső világban a politika nem jut szóhoz, nincs iránta érdeklő­dés. Az emberek szívesen vesz­nek részt és működnek közre minden olyan dologban, amely­nek értelmét, egyéni vagy kö­zösségi hasznát látják. Most éppen azt várják a pártszer­vezetektől, hogy felelősen gon­dolják át mindazt, amit az emberek a választási előké­születek alatt szóvá tettek, ja­vasoltak. Megfelelő mérlegelés alapján döntsenek ezek sorsá­ról, készítsenek programot a reális felvetések gyakorlati megvalósítására. Semmi sem maradhat vá­lasz nélkül. Ismételten jó al­kalom adódik a párbeszédre —, most már konkrét cselek­vési program birtokában. Eb­ben a munkában a pártszer­vezetek elsősorban a megvá­lasztott országgyűlési képvise­lőkre, pótképviselőkre, ta­nácstagokra, a választások po­litikai előkészítésben kitűnt párt- és népfrontaktivistákra támaszkodhatnak. A pezsgő politizáló légkör fenntartása szempontjából kedvező körülményként lehet számításba venni a közelgő népfront-, KISZ- és szakszer­vezeti választásokat. Ezek az események igénylik is a párt- szervezetektől a változatlanul lendületes politizálást, A nép­front tisztségviselőinek újjá- választásánál minden bizony­nyal újból napirendre kerül a településpolitika, a helyi köz­élet demokratikus működésé­nek számos kérdése., Hasonlóképpen számítani le- hét árra, hogy a szakszerve­zeti fórumokon élénk eszme­cserére kerül sor a munkahe­lyi demokrácia, valamint ter­melési, vállalati politika, ér­dekvédelmi, bér- és jövedel­mi kérdésekben. A KISZ- kongresszusra való felkészülés során nyilván az ifjúság hely­zetét érintő problémák foglal­koztatják majd mindenekelőtt a fiatalokat, de a szélesebb közvéleményt is. Társadalmi közéletünknek e jelentős eseményei nem nél­külözhetik a pártszervezetek politikai irányító szerepét, a kommunisták aktív közremű­ködését. Biztosítaniuk keil, hogy a viták, eszmecserék számának növekedése, aktivi­tása demokratikus és konst­ruktív mederben folyjon, előre­vigye az ügyet, segítsen elosz­latni a kételyeket és ösztön­zést adjon minden progresszív erőnek. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a pártszer­vezetek a kongresszusi hatá­rozat szellemében alaposan át­gondolják az adott területek­kel kapcsolatos politikai fel­adatokat. A helyi sajátosságok számbavételénél vegyék te­kintetbe, hogy várhatóan mi­lyen kérdésekkel találják szemben magukat. Készüljenek fel és készítsek fel a párttag­ságot, az aktivistákat az ér­demi eszmecserére. A POLITIKAI MUNKA bokros teendői között kiemelt .helyen kell foglalkoznunk a termelés, a munka mindenna­pos folyamatával, az 1985. évi terv teljesítésével. Egyes terü­letek jelentős lemaradása az érintett területek dolgozóitól nagy erőfeszítéseket követel. A pártszervezeteknek, a vál­lalati dolgozók fórumainak, a gazdasági vezetéssel karöltve nagy körültekintéssel, politikai felelősséggel keli elemezniük a lemaradások okát, megszün­tetésük lehetőségét, keresniük a Jobb teljesítmények útját, módszerét. Következtetéseik tudatosítása, a dolgozó töme­gek megnyerése a kitűzött cé­loknak az elkövetkező időszak legfontosabb politikai felada­tai közé tartozik. R. I. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom