Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

1985. SZEPTEMBER ÍZ.. CSÜTÖRTÖK A tanács új gazdálkodási rendje A célt a lakosság dönti fel Ezekben a hetekben a vá­ros és a körzet lakossága so­kat emlegeti a tanács-ok új gazdálkodási formáját. A leg­több szó a területfejlesztési hozzájárulásról esik. Kérésünk­re Németh Ferenc, a városi tanács pénzügyi gazdasági és fejlesztési osztályának vezető­je vállalkozott arra, hogy el­magyarázza: milyen bevételi lehetőségekre számíthat a he­tedik ötéves tervben a tele­pülés? — Az elkövetkezendő évek­ben az úgynevezett szabályo­zott forrásokból és az érde­keltségi bevételekből várha­tunk pénz. Vegyük sorra a szabályozott forrásokat! Előzetes beleegyezés Ide tartoznak a működési bevételek, amelyeket a tanács intézményei hoznak. Például a napközis konyha, a lakbé­rek, a GAMESZ által „kere­sett” összegek, a szabálysérté­sekből befolyó pénz. Követ­keznek a lakossági adók: ház-, jövedelem-, háztáji és kisegí­tő, gépjárműadó. Azután a vállalati és szövetkezeti befi­zetések, s végül a béradó. Ugyanis a gazdasági egységek a dolgozóiknak adott bérek után adóznak a tanácsoknak. A szabályozott forrásokból a hetedik ötéves tervben 167,5 millió forintos jövedelmet vár­hatunk, ebből 29,2 milliót 1986-ban. Most nézzük az érdekeltségi bevételeket. Ez jelenti a na­gyobb részt. A sor az ár- és díjbevételekkel kezdődik. Pél­dául az üdülőhelyi díj, a pia­con szedett helypénz. Azután itt van a sokat emlegetett te­lepülésfejlesztési hozzájárulás. A tavaly kiadott törvényere­jű rendelet értelmében a ta­nácsok működési területükön — a fizetésre kötelezhetők .többségének .előzgtps, beleegye­zésével — tanácsrendelettel területfejlesztési hozzájárulást állapíthatnak meg. A lakosság véleményét az éhből tervezett célok megvalósításához ki kell kérni. A pénz felhasználásáról a tanács minden évben tájé­koztatást ad. Tehát nem köz­ponti döntéssel előírt fizetési kötelezettségről van szó, ha­nem új lehetőségről^ amelyből csak az egyetértő helyi akarat és a többségi szavazaton ala­puló igenlő döntés esetén le­het valóság. A legutóbbi tanácsülés csak arról döntött, hogy mekkora összeget javasoljon a lakos­ságnak, ha az elképzelésre igent mondanak, továbbá, hogy mit építenek a pénzből? övezetenként állapítsák-e meg vagy egységesen, a város egész területére? Amennyiben a lakosság egyetért a tanács­tagok elképzeléseivel, megal­kotják a tanácsrendeletet. Szavazásra bocsátják A tanácsülés a havi 80—100 vagy 120 forintos fizetési al­ternatívát bocsátja a lakosság elé szavazásra. Ha a Szentend­rén élők több mint 50 száza­léka valamelyik összeget elfo­gadja, megalkotják a tanács­rendeletet, amely már min­denkire kötelező lesz. Vegyük azt a változatot, hogy a vok­solók a havi 100 forint fizeté­se mellett állnak ki. Ez eset­ben városunk TEFA-bevétele a hetedik ötéves tervben 56,7 millió lenne, ebből 1986-ra 11,3 millió jutna. A településfejlesztési hozzá­járulást a családok a vagyoni helyzetüktől függetlenül fize­tik. Egy lakóház, egy család, egy hozzájárulás. Ha valaki­nek más, településen beépíthe­tő telke van, ott is fizeti azt az összeget, amelyet az ottani lakosság megszavaz. Az érdekeltségi bevételek között a következő a telek tar­tós használati díja. Ezt min­denki ismeri, de nem tévesz­tendő össze a telekhasználati díjjal, amelyet a település területén gazdálkodó gazdasá­gi egységek fizetnek a föld használatáért. Az utóbbi új bevételi forrás, arpa szorítja az üzemeket, hogy feleslegesen ne foglaljanak el egyetlen négyszögölet sem. Az egyéb be­vételek rubrikájába kerülnek például az autóparkolási, köz­terület-felhasználási díjak. Az átvett pénzekhez azok az ősz szegek, amelyek megállapodá sok alapján folynak be más szervektől. Például a Honvé­delmi Minisztérium 10 millió forintot adott az új gimnázium építéséhez, a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság ugyan­ennyit biztosít a 7. ötéves terv idejére. Az állami támogatás Az érdekeltségi bevételek között természetesen a legje­lentősebb az állami támogatás. Kétszerese az összes többinek: 488,4 millió forint, ebből 1986 ban felhasználhatunk 109,6 milliót. Céltámogatásokból (a nagyobb létesítményekhez pá­lyázati rendszerrel) biztosítja a fedezetet, tehát az kapja meg a létesítményt kivitele­zésre, aki a legkedvezőbb aján­latot teszi. Az elkövetkezendő öt évben 84,7 milliót várunk. A tervek szerint 1990-ig össze­sen 1 milliárd 417 millió egy­százezer forinttal gazdálkod­hat a város. Jövő évre (szintén végösszeg) 312 millió 700 ezer forintunk van. Hírek a város életéből Fogadóközpont, Visegrádon megkezdték az idegenforgalmi fogadóközpont építését. A négy­száz négyzetméteres létesít­ményt Makovecz Imre tervez­te. Helyet kap itt kereskedelmi és vendéglátó egység, valamint pénzváltó -is. A tulajdonos egy építőközösség lesz. A helye a királyi vár alatti autóparkoló. Az új létesítményt a jövő nyári idényre átadják. Építik. Szentendrén a men­tőállomás építése zavartalanul folyik. Jelenleg a tetőszerkezet készül. Előreláthatólag nincs akadálya a novemberi műszaki átadásnak. Megalapozták. Elkészült a Szabadtéri Néprajzi Múzeum melletti 500 köbméteres víz­tároló medence fenéklemeze. A következő hetekben az előre­Kogy lássa munkája eredményét... A perc se megy veszendőbe Tahitótfalu felől érkezvén Szigetmonostorra az utazó fel­figyel az út mentén fekvő kö­rülkerített és szépen művelt kertre. Kirí a többi közül gon­dozott fáival, paprika- és pa­radicsomtábláival, hatalmas napraforgóival. A föld .Szalag Lajosé, aki a faluban működő kertbarátkor elnöke. írhat­nám, hogy megszervezője, lel­kesítője, vezetője, szószólója. Agitátor, aki legszívesebben mindenkit kertét művelni kül­dene. Pedig homokos, sovány és sivár volt eredetileg e föld, Szalay Lajos termővé tette. Most 74 éves. Az élete kacskaringós, mint a szigeti falvak útjai. Az első világháborúban meghalt az édesapja. Fiatalon az asztalos szakmát választotta. Hosszú ideig Szentendrén Bárczy Já­nos kádármesternél dolgozott, abban a házban, ahol most a híres fogadó van. Szalay Laios a felszabadulás után a Fővárosi Vízműnél he- lvezkedett el, gépszerelőként. Később megismerkedett a vil­lanyszerelés titkaival. Szorgal­masan szobrászkodott. Másod­állásban asztalos volt. A föld­művelést eay percre sem hagy­ta abba. Az életét a munkahe­lyen, az ásztalosrriűtíeivébeP és a kertiében töltötté. Nvimdffa- zása után csak a hobbijaival foglalkozik... A műhelye tele van szebbnél ■szebb pszteveőlt. festett, vésel t. égetett fákkal. A kertjét alag­esövezte. Napi 18 órát dolgo­zik. Miközben a h.orányi pia­con árulja a gyümölcsöket, fát farag. Hogy egy perc se men­jen veszendőbe. E napokban az a legnagyobb bánata, hogy elnéptelenedtek az üdülők, haldoklik a Duna-parti piac, Szentendrére kell járnia. Ha valaki azt hiszi, hogy Szalay Lajos a pénzért hajt még 74 évesen is, az téved. Hiszen mindene megvan. A fia es a lánya családot alapí­tottak. Az udvarán a góré most, is félig van kukoricával, az ólban sertések szuszognak, a pajtában modern gépek áll­nak. — Engem az érdekel, hogy lássam a munkám eredmé­nyét. Hogy mit tudok kihozni az élő vagy a száraz fából. Olyat nem ismerek, hogy va­lami lehetétlen. Az életemben soha nem unatkoztam. Télen mindig tanultam. Remélem, hogy a kertbarátmozgalom is új lendületet kap a faluban. Előadásokra készülök. Felesége gyakran korholja Lajos bácsit. Szeretné rávenni, hogy legalább az egyik kertet adja el. Hiába. Amíg beszélgetünk, elkészül a fűszertartó szekrény egy da­rabja. Tizenhárom részből áll: A kertben szedni kell az a'- mát. Estére etetni a jószágo­kat. A kukorica morzsolva áll a vesszőkosárban a góré előtt. Fáradtságról szó sincs. Ez az élet természetes rendje ... gyártott oldalfalakat szállítja a helyszínre a kivitelező Duna- menti Regionális Vízmű Vál­lalat. Rendezik. A Papsziget felső szakaszánál kotorják a Duna melléljíolyását. Az iszap meg- szikkadása után rendezik,, a partszakaszt. Áthelyezik. A Felszabadulás lakótelep,, autó- buszkörjáratának László telepi megállóját áthelyezik a Rad­nóti utca—Lukács fivérek útja találkozásába. Ehhez azonban járdaszigetet kell létesíteni az utóbbi helyen. Helyreállítások. Megkezdőd­tek a Szamárhegyen a vákuu­mos csatorna építése utáni út­helyreállítások. Pénzhiány mi­att azonban ebben az évben nem tudják mindenütt helyre­állítani a szilárd burkolatot. Néhány helyen ideiglenesen murvaborítást kap az út. A Dézsma utcai vákuum- központ jelenleg próbaüzem alatt áll. A végleges átadása szeptember derekán történik. Mintabolt. A Szentendrei Ipari Szövetkezet Május 1. utcai varrodájának a helyén korszerű húsbolt kialakítása kezdődött meg. A kétszáz négy­zetméteres alapterületen a Húsipari Tröszt Komárom Me­gyei Vállalata nyit minta­boltot. Az átalakítás' jól halad, az üzlet, várható megnyitása november eleje. A tröszt veze­tőinek ígérete szerint széles választékkal állnak a vásárlók rendelkezésére. SZENTENDREI tsaíliflP A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A\\\\\\\VCV\\^\\\\\^^^ I Villanófény | \ \ Mindenki érdeklődéssel ^ í figyelte a belvárosi gázve- ^ ^ zeték építését. Nemcsak £ ^ azérí, mert az öröm mel- ^ ^ lett közlekedési gondokat ^ ^ is okozott, hanem azért is, ^ | mert a gazdasági munkakö- ^ ^ zösség tagjai gyorsan, fe- ^ ^ gyelmezetten és szépen dől- 'j ^ goztak. Nemrégiben meg- ? ^ álltam egy csoportjuk mö- f ^ gött, mert olyasmit láttam, í; í; amiről eddig álmodni sem j; ^ mertem. A markológép váj- J ^ ta az árkot, a földet rakta; ^ a teherautóra, a lehulló na- í ^ gyobb rögöket egy dolgozó ^ ^ lapáttal dobta fel, egy pe- J í dig, s ez okozta a bámula- 2 ^ tómat, seprűvel takarította ^ a terepet. Nem szórták szét ‘ ^ a földet, nem hagytak ku- J ^ pacokat össze-vissza, csak a \ /// szabályosan kiásott árok ^ maradt utánuk. 'y í * ^ Aztán ahogy múltak a ^ hetek, mást is megfigyel- jí ^ tem. A kánikulát hozó na- £ ^ pokon literes üdítő italokat ^fogyasztottak. Nem sört, ^ ^ nem bort, nem pálinkát. í ^ Számomra az is érdekes £ | megfigyelés volt, hogy a li- ^ ^ teres üvegek nagy része a ^ ^ kukákba került a géemká- ^ ^ soktól. Ügy tűnik, hogy jól 'j keresnek, nincs szükségük a ^ ^ betétdíjból kapható öt to- rintra. Vagy talán idejük ^ ^ nem engedte, hogy sorban $ pálljanak? Mert minden^ ^ percben akadt tennivaló- ^ ^ juk. Bárhogy áll a dolog, ^ ^ az tény, hogy a belvárosi ;J ^ gázhálózat építése a végé- ÍJ ÍJ hez közeledik. S ebben bi- ^ ^ zonyosan szerepe van an- ^ ^ nak is, hogy nem szeszes ^ ^ italokkal oltották a szom- ^ ^ jukat munka közben. ^ á\\\\\\A\\\\\\\\\\\\\\\\\^_\x\\\\\\\\\\^ l-.ozá is lesz a Telisek bárban? Kaput kapott a kúria Két esetben is foglalkoztunk lapunkban a Pollack-villa sorsával. Örömmel tudósítot­tunk arról, hogy ez év tava­szán új gazdát talált a Tahi­ban álló kúria. A Monimpex Külkereskedelmi Vállalat megvásárolta azzal a céllal, hogy a helyreállítása után ven­dégházat és Pollack-emlékszo- bát rendez be benne. Most megnéztük, hogy tör­tént-e valami az épülettel hat hónap aiatt? > A legfontosabb változás, hogy az örökösök és a lakóik kiköltöztek belőle. Őrt is ál­lítottak, és az udvarra vezető nyitott területet kapu zárja el. A kúria helyiségeiben a padlót mindenütt megbontot­ták, kutatva, hogy milyen gombák telepedtek meg a fa­anyagban az évtizedek során? Az biztos, hogy az elkorhadt- párnafákat, aljzatot minden szobából el kell távolítani. Csodálatosan szépek marad­tak a vörösfenyőiből készült ajtók, s az ablakok egy része. Tisztításra szorul a lépcsőfel­járó öntöttvas korlátja, talán megmenthető a nappali szoba mennyezetfestése. Tévesen tudták, hogy a kas­tély melletti présházban ta­lálhatók a gyönyörű szőlővel rendelkező építész borkészí­téshez használatos eszközei. Ezek ugyanis a kúria hatal­mas pincéjében sorakoznak. A négy-öt méter széles, há­rom méter magas, legalább 40 méter hosszú „alagút” két fala Katlant formált a természet Kősivatag a felszínen Alföldi ember vagyok. Ezt csak azért említem, mert az írás folyamán jelentősége lesz ennek a kijelentésnek. Mint a síkságon élő többi társam, bá­nyát csak harmincéves korom körül láttam. Salgótarjánban Furcsa1 módon a föld mélye nem tett rám olyan hatást, mint Dunabogdányban a fel­színen lévő kősivatag. Azaz, a kifejezés nem pontos a sivata­got illetően, mert az említett kőbánya egy hatalmas katlan. A feneke úgy két hektáros si­ma asztallap, amelyet 40—50 méter magas meredek falak vesznek körül. Holdbéli tájon Ezek azért ijesztőek, mert irdatlan mennyiségű kőből emelte őket a természet, az élet legcsekélyebb jelenléte nélkül. Csak a tetejükön hú­zódik néhány centiméter vas­tag talajréteg, amelybe boldo­Sok megrendelőjük van Flakonok a Kék Dunától Öblítős, mosószeres flakonok százai kerülnek ki naponta a Kék Duna Tsz dunabogdányi műanyagüzeméből. Megrende­lőik közül a legnagyobb a Caola. gan kapaszkodnak a satnya cserjék. Mintha a Kaukázus­ból csöppent volna Dunabog- dány határába e holdbéli táj. Az ember itt igazán érzi, milyen roppant súlyokat hor­doz a hátán ez a bolygó. Az egymásra gyűrődött kőrétegek azonban közömbösen tartják egymást. Mintha megadták volna magukat a beléjük vá­gott hatalmas betonsilóknak. Ezek szája állandóan éhesen várja a robbantás helyéről ér­kezett teherautókat. A szala­gok tetejétől néhány száz mé­terre harminc méter mély lyukak lapulnak, robbanó­anyaggal megtöltve. A villa­mos gyutacs elindítja a lánc­reakciót, s leszakad vagy 1200 köbméter kő. Másképpen kife­jezve 25—30 ezer tonna. A nagy darabokba újabb lyuka­kat fúrnak, s ismét szétrob­bantják őket. Ezek bekerülnek a gépkocsikba, s a katlan fa­lának pereméig nyúló, a be­tonsilók telején tátongó kőtö­rőkbe. Harminc-negyven mé­teres meredek hullás után négy különböző méretben vár­ják a hatalmas rakodógépeket, amelyek teherautókra rakják őket, s több-kevesebb kilomé­ter megtétele után a megrende­lőhöz kerülnek. Drótzsákba csomagolják A dunabogdányi kő jó mi­nőségű. Víz- és fagyálló. Fő­ként az út- és vasútépítéshez használják, de az otthont te­remtők is szívesen teszik há­zaik alapjába. Az ország min­den részén láthatók azok a ciklopok, amelyeket a Duna­kanyarból származó kőből emeltek. Évente átlag 250 ezer tonna kő hagyja el a hatalmas katlant. Szilas Ferenc főbá- nyamester abban reményke­dik, hogy a nagymarosi víz­erőmű építéséhez jövőre 600 ezer tonnát szállítanak. Az 1984-es év ugyanis gyengére sikeredett, a beruházások visz- szafogása nekik sem kedvezett. Mindenesetre ők várják a megrendelést, hatalmas drót­zsákokba. csomagolják a köve­ket, készen arra, hogy megfe­lelő helyen a Dunába süllyesz- szék. A bányászat csaknem egy­idős az emberrel. Dunabog­dányban is évszázadok óta rabolják a természettől a kö­vet. A Csódi hegyen a mai már a hetedik lelőhely. A szakemberek úgy becsülik, hogy minimum 100 évre ele­gendő nyersanyag található még a 11-es főútvonaltól alig 500 méternyire. S mégsem tud­ják az átjáró alatt Visegrád felé robogók, hogy hová vezet a betonút? Mert ha tudnák, sokan letérnének, hogy meg­nézzék ezt az egyedülálló lát­ványt. Még akkor is megéri a kitérőt, ha mintegy 200 méte­ren át hihetetlenül rossz az út. Hogy aztán átmenet nél­kül kitűnő betoncsíknak adja át a helyét. Nemzedékről nemzedékre A 250 ezer tonna követ fél­száz ember bányássza ki. Az összlétszám sem éri el a száz­húszat. A keresetük a munka veszélyességéhez és nehézségé­hez képest kevés. Az átlag havi ötezer forint körül mo­zog. — Még sincs munkaerőhiá­nyunk — ■mondja Szilas Fe­renc. — Aki belekóstol ebbe az életbe, megszereti. Vannak olyan családok, amelyeknek a tagjai nemzedékről nemzedék­re itt dolgoznak. A bánya minderről mit sem tud. Robban, morajlik, fogy. Aztán, új helyre húzódik. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdösi Agnes mentén csaknem hatvan ha­talmas hordó szunnyad áll­ványágyában. A bejárathoz közeliek rossz állapotban, a beljebb levők a bor befoga­dására készen. A pince falát és a hordókat bevonta a ne­mespenész. A látogatónak eszébe jut, hogy már csaknem száz esztendeje nem érintette szőlő leve a dongáikat, s em­beröltő óta alig járt valaki e szomorú boltívek alatt. A kijáratnál, ahová -bekö­szönt a napfény, hatalmas akácfából készített prés áll. Nagyon hasonlít ahhoz, ame­lyik a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ékeskedik. Ha ez utóbbi nem volna letisztítva, és felújítva, azt hinném, ,hogy ideszökött a látogatók elől. A pincében látható prés szü­letésének évszáma: 1815. Horváth István, a ház őre a beavatottak mosolyával mond­ja: itt fényes borozó lesz. Bi­zony, hatalmas képzelőerő kell ahhoz, hogy ezt valaki az elhanyagolt pince helyén „megpillantsa”. A Pollack- házbain azonban és a hozzá cssatlakozó több hektáros er­dőben megvan a vendégház és mulatóhely lehetősége. Hi­szen fellelhető az egykori hin- tóbejáró, a teraszos szőlőmű­velés támfalai, csodálatos a panoráma. Csendes a hely, közel fekszik a 11-es főúthoz és Budapesthez. A megvalósítás pénz, ötlet és ízlés dolga. Meg a Monim- pexé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom