Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
Üzenet az egykori iskolának Visszatérés ötven év után Van szál, amely összeköt Gyermekeink fanyalogva veszik tudomásul, hogy végérvényesen befejeződött a vakáció, elkezdődik egy új, az eddiginél ismét egy fokkal nehezebb tanév. Az iskolapadban ülők alig várják, hogy onnan kikerülve belekóstolhassanak az igazi, nagybetűs életbe. Számukra hihetetlenül hangzik, hogy az évek múlásával megszépülnek az emlékek, és felnőttként az osztálytalálkozóikon majd könnyes szemmel emlegetik a régi szép napokat. Tíz-, húszéves találkozókról gyakran hallani, de az a 36 idős ember, aki ezen a nyáron rendezte iskolai találkozóját Ceglédbercelen, 50 éve hagyta el az „elbocsátó iskola- padok”-at. Hochrein Ádám — a találkozó fő szervezője — szívesen és még mindig meghatódva emlékszik vissza a ritka eseményre. — E?y éve — amikor a lá- nyomék szervezték a 20 éves találkozójukat — szöget ütött fejembe a gondolat, hogy 02 50 eves találkozót meg kellene ünnepelni. Elmentem néhány volt osztálytársamhoz, ők azonnal lelkesedtek az ötletért. Így kezdődött a szervezés. Egy évig tartott, amíg mindenkiről hírt kaptunk. A mi időnkben nem volt divat a tablókészítés, így azt sem tudtuk pontosan, hogy hányán voltunk. Az általános Iskolában szerencsére megőriznek minden naplót, így hiánytalan névsorral a kezünkben -elindultunk nyomozni. Segítőivel, Cselényi Jánossal, Schönléber Jánossal és Kiinsit Mihállyal fölosztották a falut, személyesen kerestek meg mindenkit. 78 név szerepelt a lapjukon, akadtak néháqyan, akikről semmit nem tudtak kinyomozni, a többi távolmaradót pedig betegség és más bajok tartották vissza. rr-iTgnőraink,közül már egy sem , éj, De miféle, találkozó az,., ahol-a tantestületet nem képviseli senki? A jelenlegi iskolaigazgatót, Máté Gyulámét kértük fel, hogy köszöntse az -ünnepség résztvevőit. Bár nyári vakáció volt, szívesen fogadta a meghívást. Gyönyörű beszéde még a férfiakat is meghatotta. Az emlékezés vonatán utaztak vissza a gyermekkorba. Az iskolába indulás, az ott töltött 6 év, majd az élet többi állomása, a barátságok, családalapítás, gyermeknevelés, jó és rossz együtt: az életünket idézte fel. Az a hatalmas világégés, amit alig 20 évesen éltek át, rányomta bélyegét további sorsukra. Katonaság, fogság, kitelepítés, nyomor — ez volt a fiatalságuk. A kitelepítettek közül az NSZK-ból is eljöttek ketten a találkozóra. — Máténé beszéde előtt egy 12 éves kislány, Hidasi Emese szavalta el Ady Endre Üzenet egykori iskolámba című költeményét. A vers szépsége, nekünk címzett mondanivalója és a kislány, aki 50 évvel előtti önmagunkra emlékeztetett, Ilike beszéde és a közösen elénekelt Himnusz felejthetetlenné tette az estét. Hajnalig beszélgettünk, nótáz- tunk. Régi emlékek, mai sorsok elevenedtek fel. Egy faluban élünk, de a mindennapi rohanásban lassan azt is elfelejtettük, hogy a gyermekkorunk összeköt bennünket. Ügy váltunk el, hogy 5 év múlva ismét találkozunk — mondta Hochrein Ádám. S. E. Lakáshelyzet A hatodik ötéves terv időszakában várható'an 1220 lakás épül a városban. A szanálások során háromszázzal csökkent a lakások száma. Telepszerű és társasházi lakás 634 készült, s az év végéig valószínű 518 családi ház gyarapítja a lakóépületek állományát. Nyolc alacsonyabb komfortfokozatú hajlék egészíti ki az építkezések sorát. Az eredeti tervekben szerepelt 220 darab célcsoportos lakás felhúzása, ám erre — fedezet hiányában — nem kerülhetett sor. Az alacsony jöviedelműetknek romlottak a lakáshoz jutási esélyei. Zöld erdőben, borókásban Ä Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ceglédi . erdészetének mikebudai csemetekertjében állítják elő a. társerdészetek, így a mono- ri számára, is az erdei fenyő- csemetét. Ugyanott nagy mennyiségben ültetnek és nevelnek! nagy termőképességű nemesített akác- és nemes nyárcsemetét. A monori erdészet területén a mendei csemetekertben döntően, hazai nemesített, nyárfa fájtát és feketefenyőt, s kommersz szürkenyárt termelnek magról. E csemetékből jut a társerdészeteknek és termelő- szövetkezeteknek is. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság monori üzemigazgatóságának területén több vadásztársaság működik, amelyekkel jó a kapcsolatuk. Az erdészeti dolgozók segítenek a vadorzás megakadályozásában, jelzik, ha állatelhullást, megbetegedéseket tapasztalnak. A vadásztársaságok viszont a jó kapcsolatok értelmében, amit írásos szerződések is rögzítenek, segítenek a fa lopások megakadályozásában, ami igencsak elterjedt az utóbbi egy-két hideg tél miatt. Persze az okok nem mentik és nem is menthetik a fatolvajokat, szabálysértési eljárást indítanak ellenük. Sajnálatos tapasztalat, hogy a bírságok nem eléggé riasztóak, mert évről évre növekszik a falopások száma. S ha már a károkról esett szó, érdemes megemlíteni, hogy a monori erdészet területén jelentős tűzeset az elmúlt öt évben nem volt. Viszont volt több avartűz, amit fegyelmezetlen állampolgárok okoztak. Pedig ez veszélyes dolog, hiszen a monori üzem- igazgatóság területén több ezer hektár < gyúlékony fenyvest kell félteni a felelőtlen emberektől. A százhektáros csévharaszti ősborókás, mint természetvédelmi terület, felbecsülhetetlen értéket képvisel. Ott még egy virágot sem szabad leszakítani, mert azzal is nagy kárt okozhat a gyanútlan téb- láboló. A borókásba nem is szabad kirándulni, az erdészet is csak a Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével végezhet ott bármilyen munkát, annak ellenére, hogy a terület kezelői a monoriak. A. L. A. na A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Piacrél, hivatalos szemmel íz az első, akivel szerződtek — A csudába is, bezzeg máskor átveszik! Bezzeg máskor nem kötik az ehet. a karóhoz, hogy így meg úgy, miért nem jöttem tegnap, «lőre bejelenteni, hogy krumplit hoznék. A krumpli mindennapi eledel, fogy. Most vigyem hlaza ezit a hat zsákot és két nap múlva, vagy :mikor hozzam vissza?! Ki fizeti meg nekem a mászkálást, az időt? Így dohogott a burgonyaszezon kezdete utón egy-két héttel több kiskertes Cegléden és környékén. Kertjükben, hétvégi telkükön burgonyát termesztettek, jó bevételre számítottak, azután meg az történt, hogy elözönítették krumplival a felvásárlót, a piacot. A felvásárlóhelyeken ter- mwzetesen először a szerződött felek termésének átvételével foglalkoztak. A tárolótér ott is véges. Ha megtelt, ki kellett várni, hogy fogyjon, elszállítsák és csak akkor fogadhatták a. következőket. Tény, hogy nem örültek annak, aki csak úgy betoppant és hozta az átadni- valót, jó pénzre számítva. Kapcsolatteremtők Legutóbb a ceglédi népi ellenőrök asztalán is terítékre került a felvásárlás és értékesítés témája. A zöldség- és gyümölcs útját vizsgálták a termelőktől a fogyasztókig, kíváncsian árakra és lehetősér gekre. Arra, hogy a megtermelt áru termelői és fogyasztói ára megfelelő-e, arányos-e a termesztés költségeivel. Szétnéztek 0. piacfelügyelet portáján, a rendeletek tükrében próbáltak képet formálni arról, hogy az árellenőrzés hogyan tud érvényt szerezni az aktuális határozatoknak. A vizsgálatra két helyet jelöltek ki: a Dánszentmiklós —Albertirsai Micsurin Termelőszövetkezetet. a ceglédi, Dél-Pesit megyei Áfészt. Emellett ' értekeztek néhány magán kiskereskedővel és a városi tanács vb műszaki és termelés-ellátás felügyeleti osztályával. A feladat tizenöt népi ellenőr negyvennyolc napi munkáját vette igénybe. A Micsurin Termelőszövetkezet mint zöldség- és gyümölcstermesztő nagyüzem került az érdeklődés központjába. Szakemberekkel jól ellátott bázisgazidaság, bemutatóüzem a Micsurin Tsz. Termeszt, feldolgoz, értékesít, exportéi — a termés zömét közvetlenül maga értékesíti, így az intézkedési lánc rövi- debb. Az AGROUNION keretében gazdasági társulást alakítottak az értékesítési biztonság növelésé érdekében kiskunlacházi és agárdi partnerekkel. Figyelmük az árrésen tőkésítésre az árut a termelőktől. Ennek nagy része elkerül Ceglédről, mivel számos más városban tevékenykedő magánkereskedő szerzi be itt friss áruját. Érdekes és jellemző, hogy a ceglédi magán- kereskedők is e célból, az áru- választékot bővíteni más városokat keresnek fel. Milyet mennyit A Dél-Pest megyei Áfész 1 szerződéseivel termeltető é: felvásárló tevékenységet foly tat. Egyéniekkel és közös gazdaságokkal egyaránt van kapcsolatuk. Esetenkénti felvásárlásaik rendszeresek, bár a szerződésen alapuló mind a két fél részére és a lakosság ellátását tekintve is biz tonságosabb. A ceglédi kis- kertesek számára például két helyet jelöltek ki. ahová zöldség- és gyümölcstermésüket szombaton és vasárnap is szállíthatják. Egyébként tizenhárom felvásárlóhelyük van. Egyes termékek árrését más felvásárlók: a konzerv gyár a Zöldért, a Hungaro- fruct felvásárlási és eladási áraihoz igazítva alakítják ki. Cegléden és Dél-Pest megyében a boltok negyven százaléka élhet azzal a lehetőséggel, hogy eladásra kistermelőktől vesz át zöldséget, gyümölcsöt. Az áruválaszték így gazdagodik és a lakosság természetesen jó néven veszi ezt. A termelők sem elégedetlenek, általában reális összeget kapnak termésükért. A bolti készletek árait úgy alakítják, hogy a napi limitárakhoz igazodjanak. Ez részben az üzletvezetők dolga. A szövetkezet ellenőrei gyakorta megjelennek szúrópróbaszerű vizsgálatokra. A tanács illetékes osztálya és a piacfelüigyelőség naprakészen szemmel tartja a hozzá tartozó területet és ügyel a rendeletek betartására. A ,,nagybani élet’’ a ceglédi piacon kora hajnalban zajlik, ekkor vásárolják fel továbbérMa még könyvhegyek tornyosulnak A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a fogyasztói árszínvonalat a termelőik felhozatala nem befolyásolja, inkább egymás áraihoz igazodnak. A kistermelők véleménye az volt, hogy a felvásárlóknak még jobban törődniük kellene a termeltetéssel, nemcsak a mennyiséggel, hanem egyáltalán azzal, hogy milyen zöldségre, gyümölcsre lesz majd szükség, mivel foglalkozzanak. A felvásárlóhelyek nyitva tartásáról éppúgy véleményt mondtak, mint a felvásárlás folyamatosságáról. E. K. Új helyen A városi tanács épületén belül új helyiséget alakítottak ki az anyakönyvezéssel, a népesség-nyilvántartással és a hagyatéki ügyekkel foglalkozó munkatársak részére. A tágasabb és a réginél jobb feltételeket teremtő iroda bejárata a tanács Kossuth tér felöli oldalán, a gyermekruházati bolt (a hajdani zöldségüzlet) és a családi eseményeket rendező iroda között helyezkedik el. Az ügyfélio- gadási rend szerint a helybeliek a hét valamennyi munkanapján felkereshetik az irodát. Hétfőn, kedden és csütörtökön 16.30-ig, szerdán 17-ig, pénteken pedig 15.30 óráig. Abonyban A falumúzeum kiállítása Az Abonyi Termelőszövetkezeti Sportkör a nagyközség falumúzeumában A győzelemért címmel rendez kiállítást. felidézve az abonyi származású sportolók kiemelkedő sikereit. A bemutatót szeptember 8-án, vasárnap délután öt órakor Skultéty Sándor testnevelő tanár, nyugalmazott igazgató nyitja meg. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg. Színházbérlet A ceglédi Kossuth Művelődési Központ a színházi idényre négyféle bérletsorozatot hirdet. Előadásokat tart a Pódium Színház, lesz zenei sorozat, színházi tájelőiadás, kétféle változatban. Az érdeklődők megtekinthetik a részletes programokat és szeptember másodikétól megvásárolhatják a művelődési központban a bérleteket. Önerős közművelődés A ceglédi Dózsa György Könyvesbolt alkalmi raktárában a kereskedők szortírozzák és továbbítják az iskoláknak a folytonosan érkező csomagokat, hogy legyen miből tanulni a város általános és középiskolás diákjainak Apáti-Tóth Sándor felvétele Régi és rendkívül rossz ha. gyományt cipelnek magukkal közművélődésá intézményeink. Sejtelmem sincs, hogy az iskolai tanév lezárultával fellobbanó nyáridőt ki, mikor és főképp mely okból bélyegezhette uborkaszezonná. Egy biztos: nem lehet mai keletű a fogalom, összeállítójának észjárása hajdanvolt boldog időkre utal, mert mostanság épeszű ember — a piaci árcédulákat böngészve — aligha venné szájára az uborka nevét, a szezonnal pedig végképp nem társítaná. Az uborkaszezon egyébként eseménytelen heteket, hóna. pokat jelent. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy csak úgy magától, mindentől függetlenül betoppan, megjelenik, s huzamosabb tartózkodásra rendezkedik be, kivédhetetlenül, mint valami természeti csapás. Az uborkaszezonért tenni is kell. Legalább annyit, hogy ne történjék semmi. Saj. nos, bevált gyakorlat ez a közművelődési munkában. Nyár az annyi mint nyaralás, tábor, honi barangolás, külföldi túra, Balaton vagy strandfürdő, víkendház, hobbitelek, esetleg a nagymama almaillatú verandája, meg vidéki csönd. Kiürül a város, elnéptelenedik a lakótelep, mindenki máshol van. A máshol viszont már az idegenforgalom felségterülete, nem pedig a közművelődésé. Kétségtelen, hogy nyaranta egészséges hevülettel igyekszünk rövidebb-hosszabb időre megszabadulni unásig ismert hétköznapi élettereinktől, ám oly mértékű elvándorlásról, ami a kulturális uborka- szezont indokolná, már csak az egyre emelkedő árak miatt sem lehet beszélni. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények tudomásom szerint nem álltak le a munkával, és a júliusi napmelegtől sem szűnt meg az össznépi kívánalom, amit a különféle tervezetekben így szokás emlegetni: a lakosság igényei. A Ceglédre boruló idei nyár (is) kulturális kínálat nélkül múlt el. Igaz, nagy esélyt adott az egyéni önművelésnek, még pontosabban az önerős közművelődésnek. A szórakoztató, derűs, vagyis az ilyenkor valóban illő programok teljes hiányát a gyerekeknek szánt, hagyományos lakótelepi sorozatával egyedül a Kossuth Művelődési Közpgyt igyekezett pótolni. Nem sikerült. Pedig néhány esztendeje még (látványossága folytán) a szabadtérre szánt műsorhalmaz a helybeli népművelés jelességének és jellegzetességének ígérkezett. Fontosságához sem fért kétség, hiszen a színházterem bezárását követően, 1978-tól kezdve éppen a szín- ; pádhoz kötött, profi és félprofi művészeket felvonultató előadások kaptak helyet a lakótelep katlanjaiban. Teltmúlt az idő, és a színészek egyre többet panaszkodtak a mostoha munkakörülmények miatt. A hatalmas telepi udvarokat nemigen, vagy csak fölöttébb gyöngén lehetett be- hangosítani a kezdetleges technikai eszközökkel, és világítással sem győzték az est leszállta utánra tervezett eseményeket. Ráadásul erre a célra mind kevesebb pénz került, úgyhogy lassan, de biztosan kikoptak, eltűntek a rangosabb rendezvények. Olyannyira, hogy ebben az esztendőben már csupán hajdani erősségének szerény lenyomatával jelentkezett a mű. velődési központ. A betonkalitkák körül bóklászó, vaká- ciós nebulóknak szólt volna a körjátékokból meg különféle tárgyak készítéséből álló, heti két összejövetel. Már a nyitány balul sült el. Bár szép számmal gyűltek össze a kíváncsiskodók, ám a pompázatos ruhákba öltözött túrkevei népművész asszonyságok a főleg óvodásokból verbuválódott seregletet az apróságok érdeklődési körétől fényévnyi távolságra eső magánszámokka] traktálták. Félreértés lehetett, az időközbeni váltásra úgy látszik nem volt elegendő muníció. Az indulás fiaskója az egész sorozatra rányomta a bélyegét, a gyerekek érdektelenséggel válaszoltak a meglehetősen erőtlen próbálkozá. sokra. Kedvetlenül, szárnya- szegeitten zárultak a nyári lakótelepi gyerekfoglalkozások, ami sürgős módszerbeli megújulásra kell hogy intse a szervezőket. Többre, jobbra van szükség — még nyáron is. Varga Sándor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
