Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

1985. AUGUSZTUS 7., SZERDA 3 Lehel — ráadásul háromcsillagos Jé kapcso!at=áíukínálat? Lassan megtanuljuk, hogyan kel! kereskedni Erősödött a pártmka gazdaságpolitikai jellege ^ Érdemi együttműködést akarunk i Most, amikor a kánikula próbára teszi idegeinket, a hőhullám nem akar megválni tölünk — az ember a leg­egyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldásként emlegeti: legjobb lenne beköltözni egy hűtőszekrénybe. Igen ám, az ötlet nem is rossz, csak az a bibéje, hogy annak a bi­zonyos hűtőszekrénynek birtokában vagyunk-e, vagy ez­után akarjuk beszerezni? Mert ha hűtőszekrény van, csak a technológia kidolgozása, hogyanja a kérdés. Am ha a szekrény hiányzik, akkor mindennek fuces! Ahol még mutatóban sem akad Hogy miért? Egyszerű ok­nál fogva. Mert ahogy Pest megye több körzetéből jelzik, nemcsak a fűszerpaprika hi­ányzik a boltok kínálatából, hanem a fekete-fehér televízió éppúgy, mint a hűtőszekrény, a mélyhűtő. Pedig ha vevők Vagyunk a hűtőszekrényekre, a mélyhűtőkre — akkor ez az időszak az, amikor szinte min­den mennyiségben fogyna, el­fogyna szinte a Lehel-család minden tagja. Ha lenne! Csakhogy a megye déli része­in levő áruházakból érkező jelzések azt mondják, náluk esetenként — két-három hé­ten át! — még mutatóban sem akad, nemhogy mélyhűtő, de kétcsillagos hűtőgép sem! Ilyenkor aztán feladják az ipar s a belkereskedelem a leckét, például a terület ellá­tásáért felelős Áfésznek. Mert a kistelepüléseken, a falvak­ban rajtuk csattan az ostor. Emlegetve ügyetlenséget, élhe­tetlenséget. S hogy a bírálatot megfogalmazóknak mennyi­ben van igazuk? A Galgamen­ti Áfész szaküzleteiben nem hiánycikk például a fekete-fe­hér tv-készülék — míg Pest megye településeinek döntő többségében az! —, a hűtőgép sem. Hogy miért nem? Az in­dok, az ok egy mondatban fo­galmazódott meg: a Rampyill- SfáVz Sollvé'áetŐfhek• kapcsolata. Tehát hogy szól a képlet? JÓ kapcsolat—árukí­nálat ... Még a mélyhűtő sem ritkaság Van is ebben valami igaz­ság. Csak az a kérdés, hogy az igazság mögött mi minden húzódik, húzódhat meg? Mire épül az a jó kapcsolat, mely­nek alapján mindaz kapható, ami másutt a hiányzó cikkek listájára került, kerülhetett? Kérdőjel ez, mégpedig olyan, melyre sohasem mondhatunk egyértelműen elmarasztaló íté­letet. Mert ezek a kapcsolatok nem mindig a jattra épülnek, hanem, mondjuk, a sorkato­naságnál szövődött kapcsola­tokra. Bár ez nem zárja azt ki, hogy az áruválasztékért sokszor, sokat fizet a boltve­zető. Mondván, az én hasz­nom függ az Ő hasznától... Ettől függetlenül azok a tele­pülések, városok, körzetek jár­nak jól, amelyek befogadhat­tak, befogadtak például szak­boltokat. Mart arra minden ipari nagyvállalat kényes, hogy a szakboltja, annak standjai ne ásítozzanak üre­sen. Ott. árunak, árubőségnek, kínálatnak kell lennie. Ennek ékes bizonyítéka a Lehel Gö- c'V.ön lévő mintaboltja. Van itt kínálat, árubőség, mindaz, amit a cég gyárt. A nyár kel­lős közepén, a kánikulában. R tőlük nem akar lemaradni a Duna-lánc szaküzlete sem. Bosch-licenc alapján Jugoszlá­viában gyártott mélyhűtő, hűtővel kombinálva, éppúgy kapható náluk — 17 ezer 800- ért — mint a Lehel 5 ezer 600 forintos hűtőgépe ... A piacon versenyezni kell. Ahol a cég nem egyeduralko­dó, hanem versenytársa is akad. Akkor, amikor a ver­senytársat egy szaküzlet hozza be. Gödőilőn nem hiánycikk Nincs ebben semmi titok. Csak a helyi kereskedelmet irányítóknak, a kereskedelem politikáját alakítóknak kell I észnél lenniük. Ezt mutatja az I ábra, ezt a látszat. Mórt aki megragadta szarvánál a bikát — ebben az esetben a lehető­séget, s a gyár szaküzletét be­engedte, szívesen fogadta —, annak nincs mitől félnie. Jú­lius végén, a kánikula kellős közepén — ahogy Gödöllőn tapasztaltuk, s tapasztalhatta bárki — a vevőnek mindösz- sze az okozhat fejtörést, ho­Fcjía és technológia A Tíztonnások klubja Ang­liában alakult és mozgalom­má az Imperial Chemical In­dustries világcég fejlesztette a 70-es évek második felé­ben. Hazánkban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésével és anyagi támogatásával kezdődött kí­sérletsorozat, amely egy éve indult, és várhatóan négy év alatt fejeződik be, helyeseb­ben akkorra realizálódnak a tervek. Ezekről érdeklődtünk dr. Lehel Andrástól, az OMFB főosztályvezetőjétől. Megtud­tuk, ho"v hazánkban a búza­fajták potenciális termőké­pességének jelenlegi kihasz­náltsága nem több, mint 60- 65 százalék. Vagyis a köz­termesztésben jelenleg hasz­nált 5 külföldi és 13 hazai búzafajta mintegy 35-40 szá­zalékkal magasabb termés­hozamokra képes, mint amit kihozunk belőlük. Erre az azonos környezeti tényezők, talaj- és éghajlati adottságok között, egymás mellett vég­zett kis parcellás és tábja- szintű üzemi kísérletek ter­méseredményei szolgáinak bi­zonyítékul. Tehát maga a fajta és az alkalmazott tech­nológia helyes és pontos al­kalmazása már magában rej­ti a hozamnövelés lehetőségé­nek jelentős hányadát. gyan jut el a lakására a hőn áhított hűtőgép, a mélyhűtő. Mert itt nem hiánycikk. Ahogy holnap'a , ma még hi/- ánycikknek számító kiírást sem kell majd keresni: meny­nyiért viszik el, ki szállítja házhoz Vá'cszentlászlóra, Bu­dapestre, Túrára a kiválasz­tott mélyhű topul tot, fagyasz­tót. Beletanulunk abba, ho­gyan kell kereskedni — nem­csak a maszekok, hanem az előnyös helyzetben lévő szak­boltok alkalmazottai is! — magjogni a vevőt. A pénzt, amit a vásárlók arra az ipar­cikkre szántak, amiből az egyik helyen hiány van, a má­sikon túlkínálat. Varga Edit A cél pedig az intenzív ga­bonaprogram — amely a tér-» melés műszaki elemeinek tö­kéletesítését valósítja majd meg — továbbfejlesztése, gyorsabb megvalósítása, a termesztástechnológiai ele­mek összhangjának magas szintű megteremtésével, a te- nyészfeltételek optimális biz­tosításával. Ez évben is el kell érnünk a 15-16 millió tonnás országos gabonater­mést, ahhoz, hogy 2-2 és fél millió tonnát exportálhas­sunk. Hosszabb távon pedig — az ezredfordulóig — meg kell valósulnia annak a prog­nózisnak, amit az MTA egyik országos felmérésében fel­vázolt. Ehhez olyan búza­fajtákra vagy hibridekre van szükség,.amelyeknek a poten­ciális termőképessége hektár­ra vetítve eléri a 12 tonnát. Ennek a gyakorlatban reali­zálódó maximális termése hektáronként 9-10 tonna, ami lehetővé teszi az országos átlagtermés 6,5-7,5 tonna/hgk- tár körüli alakulá-sát. A kí­sérleti munkába kutatóinté­zetek és termelési rendszerek vállaltak felelős szerepet, el­sősorban a szekszárdi KSZE növénytermelési rendszer. Speciális képzés A programban részt vevő szakembergárda kidolgozta azt a tanulmánytervet, amely felmérte a fajtakövetelménye­ket, az agrotechnikai para­métereket és termesztési el­A gödöllői művelődési központ külső és belső csinosítása ha­marosan befejeződik, jelenleg az épület külső farészeit újít­ják fel. Barcza Zsolt felvétele Lehet-e néhány tonnával több? Ma kísérlet holnap valóság Sokat hallhatunk mostanában az intenzív gabonaprogratnról, és azon belül a hektáronkénti tíz tonna termést megcélzó búzater­mesztési törekvésekről, a vélemények — mint mindig — most is megoszlanak. Vannak, akik a föld teljes kizsarolásától félnek, míg a szakma többsége meggyőződéssel állítja, hogy Magyarország több olyan — kedvező talaj- és éghajlati adottságú — tájegységgel ren­delkezik, ahol már most is — kizárólag a technológiai fegyelem szi­gorításával — megközelíthető búzából a tíz tonna körüli átlagtermés. Azt pedig, hogy ezek a vérmes elképzelések nem alaptalanok, a múlt évi terméseredmények is bizonyítják. Néhány üzem kedvező adottságú tábláján, például a Daímadi Állami Gazdaságban, de más üzemekben is már voltak kilenc tonna körüli, sőt azt meghaladó bú­zatermések. Az elmúlt, lassan harminc esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt új ala­pokra helyezte és folyamatosan a változó körülményekhez igazította a gazdaságirá­nyítási rendszert. Ennek következtében átalakultak a gazdálkodó egységek szer­vezetei, kialakultak a nagyvállalatok, ön­álló vállalatok. A vidéki ipartelepítési koncepció eredményeként egyre több nagyvállalat integrált zervezetébe a köz­ponti telephelytől távolabbi területeken levő gazdasági egységeket. | A Csepel Autógyár I nasy­--------------------------------- vál­lalati szervezetének kialakulá­sa 197l-ben kezdődött, amikor a Békés megyei Szeghalom 200 munkással dolgozó iparte­lepet vásárolt és dinamikusan növelte a dolgozók létszámát. A Mezőgép Tröszttől 1975- ben átvette a körösladányi és a dévaványai gyáregységeket — ma szeghalmi központtal 4. sz. gyárként működik —, majd a Hajtómű és Festőbe­rendezések Gyárától a főváro­si 2. sz. és az egri 3. számú gyárakat. Ezzel egy időben le­zajlott az egész vállalat szer­vezeti módosítása, melynek eredményeként a szigetszent- miklósi törzstelepen további két gyár kialakítására került sor. A vállalat gazdasági, szervezeti felépítését jellemzi, hogy két vidéki gyára jelen­tőd távolságra van a központ­tól (Eger.és Szeghalom), míg Budapesten található egy gyár, egy gyáregység két gyárrészleeo és a szerviz­üzem. Az MSZMP Központi Bi­zottságának a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejleszté­sének feladatairól szóló 1981. április 17-i állásfoglalása hangsúlyozza: A pártszerveze­tek fő feladata a aazdaságpo- li.ikai elvek helyi érvényesí­tése, a végrehajtás segítése politikai eszközökkel, a tö­megtámogatás biztosítása, a tömegek mozgósítása. Nyil­vánvaló, hogy e feladatoknak a vállalat különböző terüle­tein működő pártszervezetek járásokat. Meghatározták a talajerő-gazdálkodást és az agrokémia használati rend­szerét, mindezeket a legkor­szerűbb számítástechnikai el­járások igénybevételével. A technológiai követelmények szigorú kialakításához speciá­lisan képzett szakembergár­dára és gépkezelő személy­zetre lesz szükség. Ehhez sa­játos képzési módszereket vesznek igénybe. Például vi­deoszalagra veszik a termesz­tés során az alkalmazott technológia minden részletét, hogy visszajátszva a munka- folyamatokat, ellenőrizhessék és szükség szerint módosít­hassák. kijavíthassák saját hibájukat. Kihat a megyére A négyéves kísérletsorozat- ban — amely 23 millió fo­rint ráfordítást, illetve ebből 8,2 millió beruházást igényel — 30 mezőgazdasági nagy­üzem 7200 hektár vetésterü­lettel vesz részt. Ezeknek el kell érniük 80-100 hektár ki­terjedésű táblákon a 10 tpn- na körüli termésátlagot. Erre természetesen a legkiválóbb termőhelyi adottságokkal ren­delkező gazdaságokat válasz­tották ki. Meayénkben sajnos nem található jelenleg ilyen üzem, de a program megvaló­sulása nem marad hatástalan a gyengébb adottságú táj­egységekre sem, mert ezekre is áttevődik a korszerűsített termesztésteehnológia, ami végső soron az országos átlagtermés lehetőségekhez mért növekedésében fog rea­lizálódni. Vagvis, ha most öt és fél tonna körüli a megye hektáronkénti átlagtermése búzából, akkor a hetedik öt­éves terv végére legalább még egy tonnával növelhet­nénk a hozamát. S. T. E. csak akkor tudnak megfelel­ni, ha ismerik és részt, vesz­nek a központi célkitűzések­ből következő helvi feladatok kimunkálásában. A vállalati pártbizottság koordinációs jogköréből adó­dóan három külső gyári párt­szervezettel és három párt- alapszervezettel tart kapcso­latot, melyeket a pártszerve­zetekre vonatkozó területi irá­nyítási elv alapján két városi pártbizottság és három buda­pesti kerületi pártbizottság irányít. A munka fő kereteit a tit­kári értekezletek jelentik, melyek témáit — az érintett titkárok javaslatait is figye­lembe véve — a munkatervek rögzítik. Évente három-négy esetben kerül sor koordinációs titkári értekezlet megtartásá­ra, két esetben a vállalat köz­pontjában és további egy-két alkalommal — változó hely­színnel — a külső telephelye­ken. . A napirendek döntő többsége gazdaságpolitikai jel­legű, mint az éves gazdaság- politikai feladattervbőf kö­vetkező feladatok egyeztetése, valamint a végrehajtás főbb tapasztalatainak értékelése. Ezek mellett foglalkoztunk olyan kérdésekkel, mint a munkaerő-gazdálkodás, a mi­nőség javítása, a tőkés export növelése és az import csök­kentése, a vállalati beruházá­sok helyzete és a KB iparpo­litikai határozatával összefüg­gő közös feladatok. Megvitat­tunk minden pártszervezet számára fon-tos olyan témákat is, mint a gazdaságpolitikai agitáció helyzete, a dolgozók élet. és munkakörülményeinek alakulása, a szakszervezeti munka fejlesztésére vonatkozó feladatok. A koordinációs titkári érte­kezleteken korábban elsősor­ban a vállalati párttestületek határozatainak megismerteté­sére került sor. Az utóbbi időben viszont a határozatok, állásfoglalások előkészítésének időszakában is kikérjük a külső titkárok véleményeit, javaslatait, melyeket a saját területéik állásfoglalásaira alapoznak. Együttesen úgy ítéljük meg, hogy igen hasz­nosak az olyan tájékoztatók is a koordinációs titkári érte­kezleteken, melyeket a válla­lat gazdasági vezetői tartanak aktuális feladatokról. A vita során kölcsönös információ birtokába jutunk, melyek elő­segítik a végrehajtást a1 terü­leteken. | A kihelyezett | koordi­-------------------------- nációs titkári értekezletekre rendsze­resen meghívjuk az adott- te­rület politikai irányítását el­látó városi vagy kerületi párt- bizottság titkárát, valamint az ott dolgozó pártalapszerveze- tek titkárait és a gazdasági vezetőjét is. A koordinált pártszerveze­tek titkáraival kialakított szervezett kapcsolataink fon­tos eszközének tartjuk — kölcsönösen — az évente meg­tartott titkári továbbképzé­seinket. Ezen részt vesznek a törzsgyár pártalapszervezetei- nek, üzemi pártbizottságainak titkárai és a külső pártszer­vek titkárai is. Az a tapasz­talatunk, hogy a vállalati gazdaságpolitikai feladatok egyeztetésén túl a politikai munka fejlesztése érdekében kölcsönösen jól tudjuk kama­toztatni azokat a jó módsze­reket, amelyek megismerésére a továbbképzés lehetőséget nyújt. Fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok erősí­tését, közös vagy hasonló gondjaink és eredményeink megismerését is. A titkárokat e továbbképzésekre a terüle­tileg illetékes pártbizottságok­kal való egyeztetés alapján hívjuk meg. Részvételüket támogatják, és a titkárok be­számolói alapján elismerően szólnak, az ott iolvó munká­ról. Az elmúlt két évben tovább bővítettük kapcsolatainkat. Évente egy-két esetben a vál­lalat. egészét érintő témát tár­gyaló pártbizottsági ülésre is meghívjuk a külső gazdasági egységek titkárait. Részt vet­tünk a beszámoló taggyűlése­ken, vezetőségválasztó össze­vont beszámoló taggyűléseken és meghívtuk a koordinált tit­károkat a vállalati pártérte­kezletre is. A vállalati párt­testületek munkaterveit — tá­jékoztató jelleggel — meg­küldjük a koordinált pártszer- vek titkárainak. Ugyancsak eljuttatjuk részükre a válla­lati párttestületek átfogó vál­lalati kérdésekkel foglalkozó állásfoglalásait vagy határoza­tait is. A gyárak párt-, tömegszer­vezeti és gazdasági vezetőivel való találkozásaink gyakran kiegészülnek a központi és helyi gyári ünnepségeken, rendezvényeken, üzemlátoga­tásokon való kölcsönös rész­vétellel is. Ezek gyakori hely­színei az irányító pártszer­vek képviselőivel való talál­kozásnak is, továbbá módot adnak a vállalati párttestüle­tek tagjainak, hogy személyes ismereteket szerezzenek külső gazdasági egységeink munká­járól. Koordinációs jogkör illeti meg a vállalat KlSZ-bizottsá- gát is. Erre alapozva irányítá­sukkal tartalmas kapcsolat alakult ki a KISZ-szerveze- tek között. Az ifjúságpolitikai érdekképviseleti feladatok egyeztetése, a tapasztalatok cseréje mellett különösen fi­gyelemre méltó eredményeket értek el közös politikai, sport- ős kulturális rendezvények megszervezésében. Rendezvé­nyeiken a vállalati és a te­rületi pártszervek képviselői is rendszeresen részt vesznek. A vállalati bizalmi testüle­tek és együttes tanácskozások pártirányításának fejlesztését a koordinációs munka része­ként. a pártszervezetek szak- szervezeti munkát irányító te­vékenysége révén végeztük. | Az a tapasztalatunk, | hogy a koordinációs munka során kialakított közös állás­foglalásaink a területi párt­szervek útján eljutottak a szakszervezeti testületekben tevékenykedő párttagokhoz és a helyi gyáregységi érdekek helyes képviselete nem okozta a testületek megosztottságát. A Pest megyei pártbizott­ság pártépítési munkabizott­sága a közelmúltban értékelte koordinációs munkánkat, mely­nek során elismerte az eddigi tevékenységet és hasznos út­mutatásokat adott a további tennivalókra. A koordinációs munka vállalati párttestületek tevékenységére alapozva a helyi politikai munka szerves része. A gazdaságpolitikai, a szociális és a munkakörül­ményeket érintő témák napi­rendre tűzése, a koordinált pártszervezetek testületéinek állásfoglalásainak, javaslatai­nak megismerése és hasznosí­tása továbbra is jelentős esz­köze lesz a vállalati politikai munkának Pártunk XIII. kongresszu­sának határozata, a gazdaság- irányítási rendszer folyamatos fejlesztése, az új vállalatirá­nyítási formák bevezetése és a vállalatok — ezen belül a gyárak, gyáregységek — ön­állóságának növekedése a po­litikai munka e területén is , meghatározzák tennivalóinkat. Halász József, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom