Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

úod 1985. AUGUSZTUS 6-, KEDD Szadai mozaik — két színben A mester emlékének adóznak Az alkotói készség ott szunnyad mindannyiunkban Az alkotói készség ott lappang mindannyiunkban, a kibontakozás viszont már sok mindentől függ. A ze- begényi szabadiskola szer­vezőinek szava szállóigévé lesz. Valamennyi tábor, to­vábbképzés, összejövetel zászlajára tűzheti, ha azzal a szándékkal találkoznak a művészetekre nyitott emberek, hogy önmagukat is próbára tegyék. A nyári táborokban a megméretés magától adódik. Mindenki szembesülhet képességeivel, s azzal, mire futja ereje, energiája. Hívják akár tá­bornak, avagy szabadisko­lának ezeket a nyári kö­tetlen foglalkozásokat, lé­nyegük nem változik. Szakemberek szeretnék át­adni tudásukat, hogy a ta­nítottak taníthassanak. Szadán, a Székely Bertalan kertben gyerekek és peda­gógusok is találkoztak e nem csekély céllal. Játék és tanulás A gyerekek tíz nap alatt — ahogy mondani szokás — belakták a tábort. Otthonosan mozognak, és bármerre nézek, műhelymunkáikkal, szobrok­kal, festményekkel, textilek­kel vannak tele. Hazautazás előtt kiállítják az anyagot, hadd lássák a szülők, nem lé- bécolták el csemetéik a na­pokat. — Már tavaly is voltam Itt — mondja a tápiószelei kis­lány, Faragó Orsolya — és jól éreztem magam. Ezért jöttem el ismét. Idén a fog­lalkozások tartalmasabbak: többet dolgoztunk a sziliek­kel, több szobrot készítettünk é‘> megtanultunk korongozni. Evek óta járok á szomszéd községbe képzőművész szak­körre. Anyuék örülnek, hogy minden időmet ennek a hob­binak szentelem. — Azért jobb itt lenni, mint például úttörőtáborban — folytatja Kőszegfalvi Fen, aki Hernádról érkezett —, mert ugyan délután ötig dol­gozunk, de estig szabadon rendelkezünk a hátralevő idővel. — Tegnap szép papírsár­kányokat készítettünk — kap­csolódik a beszélgetésbe a szigetszentmiklósi Bereczlci Richard — és késő estig a sárkányokat eregettük. —- Volt szalonnasütés, szám­háború, moziba is elmentünk — veszi át a szót ismét Orso­lya . —. a kedvünkért eljött egy pantomimcsoport előadást tartani és megnéztük a gö­döllői múzeumot is. — Mindössze harminc gye­rek van — mondja Gulyás Il­dikó táborvezető —, az egyes csoportokba így maximum tíz gyerek jut. Festő, szobrász és textiles foglalkozásokat tar­tunk. Gödöllői művészek - Fábián Dénes. Petrovics Jó­zsef és Bartunek Katalin — irányítják a munkát. Arra törekedtünk, hogy a gyerekek új technikákkal ismerkedje­nek meg. Koron goztak, bati­koltak, szitanyomától, linó­metszetet készítettek egész ügyesen. A textilesek blúzt hímeztek. Munkáikat a tábor végén természetesen haza vi­hetik, de előtte diasorozatot készítünk róluk. •i. Kár, hogy nemsokára vége a tábornak. Itt min­denki kedves, figyelmes volt velünk — jegyzi meg Orsolya. — A konyhán még azt is megkérdezték, mit szeretnénk enni, mit főzzenek. — Tényleg? És mi volt a legfinomabb? — A szilvásgombóc és a grízestészta — vágják rá egyszerre többen is. ' Látom, nagy az egyetértés, a tíz nap alatt közösséggé alakult a társaság, s jövőre talán . már a barátság hozza őket össze ismét Szadán. Stafétaválrás Alig csukták be a kapukat maguk mögött a gyerekek, megérkeztek tanáraik a sza­dai műhelyekbe. Tulajdonkép­Sok minden elkészült a tíz nap alatt. Barcza Zsolt felvétele pen folytatni jöttek azt, amit néhány hete befejeztek. A környék rajztanárai idejárnak év közben kéthetente a stú­diófoglalkozásokra. Most a szadai dombok között pihen­hetnek egy hétig. Hiszen az itteni munka kikapcsolódást jelent számukra. Ugyanakkor felkészülés a következő tan­évre. —. Idestova egy évtizede, hogy a környékbeli közműve­lődési intézmények dolgozói azon kezdtek gondolkodni, miként vehetnénk át Székely Bertalan örökét — mondja Dobos Olga táborvezető. — Ügy érzem, mostanában kezd beérni a sok kezdeményezés. A szabadiskola kifejezést még korainak tartjuk. Egyelőre kí­sérletezgetünk, próbálgatjuk, mi lenne a legjobb. Minden­képpen olyan élményt szer­zünk a pedagógusoknak, amelyből sokáig tudnak — úgymond — élni. A megszer­zett tudással felvértezve ta­níthatják a gyerekeket. Ugyanakkor nem elhanya­golható, hogy az alkotói kedv is kibontakozhat. A déleiéi ti órákban a textilfestés techni­káját sajátítják el", délután pedig grafika, festés, tűzzo­mánc a választék. Mindenki abba kóstol bele, amihez a kedve tartja. A szép műfaj Miközben beszélgetünk, mel­lettünk készülnek a szebbnél szebb motívumok. Ki a szí­neket kevergeti, más a textil méreteit nézegeti. Van, aki először papíron kipróbálja a színek harmóniáját. Sokan a textilen kísérleteznek. — Már régen kacérkodom azzal, hogy megtanulom a ba- tiktechnikát — szólt Mészá­ros Lászióné. — Most nagyon örülök, hogy erre sor kerül­het. Vácszentlászlón tanítok. Arra gondoltam, jó lenne, ha a gyerekek is elsajátítanák. Rendkívül kellemes foglalatos­ság, ugyanakkor hasznos is.. Ki ne vágyna arra, hogy meg­újítsa ruhatárát? íme itt a recept: vedd elő megunt szoknyádat, blúzodat, mártsd a festékbe, és máris kész a friss módi. No de félre a tré­fával! Jelentkezésemet az is­kola támogatta. — A Szemere Pál Általános Iskolában oktatok immár ti­zenhetedik esztendeje — fok­tatja Fitosné Bozó Éva, aki Pécelről jött. — Három éve, amikor csak tehetem, részt veszek a rajztanári stúdió foglalkozásain. Ezek az alkal­mak mindenkéooen tágítják a oedagógusok látókörét. Más és sokkal több, mint a hagyo­mányos továbbképzés. — A textilfestés sajátos hangulatot teremt — kap­csolódik a beszélgetéshez Bar­tunek Katalin, a textilfestés vezetője. — A batikolás nőies, szép műfaj. Nem utolsó, hogy már az első próbálkozások után kibontakozik az ered­mény, a siker pedig ösztönöz a továbblépésre. Fontos az is. hogy ki-ki saját maga fel is használhatja a mindennapok­ban. A magam festette terítő vagy blúz sokkal kedvesebb Ez az alaptétel, amely oly vonzóvá teszi mindezt. Igaz, ma még gyerekcipőben já­runk. Lassacskán szerezzük be a kellékeket. Számomra a leg­nagyobb öröm, hogy azok a pedagógusok tanulhatják meg a fogásokat, akik továbbad­ják a fortélyokat. Úgy érzem, egyelőre az iskolák nemigen serkentik arra tanáraikat. hogy minél többen jöjjenek. Pedig hosszú távon megtérül a szellemi torna, az anyagi befektetés. Dobos Olgától azt is meg­tudjuk, hogy meglehetősen sokan támogatják elképzelé­seiket. A gödöllői művelődési központon — mint kezdemé­nyezőn — kívül a Hazafias Népfront megyei szervezete, a gödöllői és a szadai tanács. valamint a helybéli általános művelődési közoont — szív­ügyének tekinti. S ahogyan a támogatás csurran, cseppen, úgy gyarapodnak. Ősszel folytatódik — Mi más lehetne neme­sebb feladat Szadán, mint Székely Bertalan emlékének adózni — mondja Kelemenné Boross Zsuzsanna, a művelő­dési központ vezetője. — Szeretnénk, ha a környékbeli híresztelés után máshonnan Is érkeznének hozzánk. A rajztanárok stúdiója ősztől ismét tárt kapukkal várja a jelentkezőket, a tanulni vá­gyókat. Erdős! Katalin—Nagy Emőke T ankönyvszezon A tankönyvterjesztéssel is foglalkozó vidéki könyvesbol­tok alig három hét múlva, augusztus 21-től megkezdik idei legfontosabb tennivalóju­kat: minden iskolába eljuttat­ják a tankönyveket. A tanév­re megjelenő kiadványo­kat e naptól vehetik át a nem­zetiségi iskolák is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat budaörsi raktárát — a tervek szerint augusztus 25-ig — mind a háromezerféle tankönyv el­hagyja. A tankönyvek szeptember 6-ig csak az iskolákban vehe­tők át, a boltok nem foglal­koznak árusítással. Azok a könyvek, amelyek a tanévkez­dést követően nem kelnek el, az évközi árusításra kijelölt megyei boltokban kaphatók. A Galérián és a Miniatűr Színpadon Nyáresti programsorozat Néüiny héttel ezelőtt sajnálattal adtunk hírt azokról a szeren­csétlen körülményekről, amelyek felborították a Művészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egyletének programjait. Mint temeietes, le­mondták a szentendrei Galéria és Miniatűr Színpad júliusi eloatlasaU, meri a szomszédos Teátrumba esténként átszűrődött a zaj. Az át­hallás természetesen kölcsönös volt. írtunk azokról a nyugtalanító eseményekről is, amelyek az előbbieken kívül arra indították a Nosz­talgia Kávéház vezetőjét, hogy átgondolja a kulturális vállalkozá* helyzetét. Éliás Tibor a napokban értesítette lapunkat, hogy a Ga­léria és a Miniatűr Színpad augusztusban ismét várja a közönséget. A programokat az alábbiakban ismertetjük: A kényszerszünet után augusztus lö-én Bánki Zsuzsa Nincs me­se című önálló estjével folytatódik a Galéria Színpad sorozata. A hónap 17. napján kerül bemutatásra Szép Ilona, Asszonyok tüköré című zenés, irodalmi összeállítása. Egyvégtére két vágta - ez a cí­me Sándor György humoralista augusztus 24-i előadói estjének. Augusztus 31-én Nem igaz, hogy csak Pesten lehet élni címmel Tu- ray Ida nosztalgiaműsorát nézhetik meg az érdeklődők. A Galéria Színpadon szombat esténként 8 órakor kezdődnek az előadások. A Nosztalgia Kávéház Miniatűr Színpada az operettkedvelőknek kínál nyáresti szórakozást. Augusztus 11-én Zsadon Andrea és Szol­noki Tibor mutatja be műsorát. Augusztus 18-án Csongrádi Kata és Csepe László, 25-én Christu Olympia és Éliás Tibor lépnek fel, A Miniatűr Színpad vasárnap esténként 8 órakor kezdi műsorát. Menjünk a moziba be... Minden nézőért meg kell küzdeni Azt hinné az ember, ahhoz, hogy a moziüzlet virágozzék, nem kell más, csak jó filmok sora. A képlet azonban ko­rántsem ilyen egyszerű. A produkciók nem mindig egy­forma színvonalúak, léteznek művelődéspolitikai irányelvek és vannak forgalmazási ter­vek. S természetesen követel­mény a hatékony gazdálkodás Gépkocsiból A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat idei filmforgalmazá­si terve kiemelkedően jónak ítéli meg a kínálatot. De min­den bizonnyal nemcsak ennek köszönhető, hogy a vállalat el­ső félévi eredményei igazán biztatóak. A Pest megyei film­színházakat összesen két és fél millió néző látogatta az év első hat hónapjában. Ez 140 ezerrel több a tavalyinál, en­nél is többet árul el az adat, hogy országosan ugyanezen idő alatt hétszázezerrel csök­kent a nézők száma. Hason­lóan alakult a bevétel is, a plusz tavalyhoz képest 5.7 mil­lió forint. Nincs ebben semmi boszor­kányság. Csupán egy olyan öt­let kell hozzá, mint mondjuk az autósmozi. Ilyen eddig kizárólag Pest megyében létezik. Ahogy Rusznák Károly igazgató szavaiból kiveszem, félig-meddig ezt is a kényszer szülte. Manapság ugyanis egy új filmszínház lé­tesítéséhez minimum 30—40 millió forint kellene. A válla­latnak pedig beruházásra jó, ha jut hárommillió, fenntar­tásra pedig négymillió forint. Egy autósmozi megnyitásá­hoz viszont lényegesen keve­sebb pénz is elegendő. Különö­sen akkor, ha a vállalat ke­res és talál partnereket a vál­lalkozáshoz. Szentendrén például a Pest Megyei Vendéglátó Vállalattal közösen hozták létre a köz­kedvelt autósmozit. Dabason a tanácsban * leltek partnerre, Gombán szintén a tanács és a művelődési ház csatlakozott gz ötlet megvalósításához. Ráckevén ugyancsak a nagy­község vezetői karolták föl azt az elképzelést, aminek ered­ményeként jövő év április 4-én megnyílik a legnagyobb hazai autósmozi, egyszerre kétszáz gépkocsi állhat be majd a né­zőtérre. Új, hagyományos kert­mozi is nyílik még az idei sze­zonban Gyömrőn, ugyancsak a helyi erőforrások bevonásá­val. Mozgószolgálat A közönség megkedvelte a filmnézésnek ezt a nálunk még szokatlan módját. Ebben per­sze szerepe lehet annak is, hogy többnyire premier előtti R A DIÓFIGYELŐI NE HÍVJA! Ha egy rádió-’ műsornak Hofi Géza a ven­dége, akkor sokan telepednek a készülékek mellé. Különö­sen akitor, ha csúcsidőben, egy álmos vasárnap délelőtt kerül adásba. Abban az idő­pontban, amikor már túl va­gyunk a reggeli örömökön: a pirítósból hírmondó sem ma­radt, a gyerek pedig a har­madik variációt rakja ki a Legóból. Az ebéd nehéz illa­ta még nem telepszik a kony­hára, de már besózva hever­nek a vöröslő, védtelen ka- rajsíeletek a deszkán. És ak­kor félúton megáll az ember kezében a klopfoló. Ebből nem lesz háttérrádiózás! Ügy kezdődött, ahogyan el­képzeltük. Rövid hangbeját­szás, pontosan ülő poénok. A közönség felnevet, majd két zenei kiállás között jön a te- gezés: figyelj! Vagyis a hu­mor, a modorosság is a régi — megszokhattuk már, hogy Hofi Géza így társalog, szól ki a közönségnek, mintha együtt koptattuk volna az ele­mi iskola padjait. Amiért le kellett tenni a klopfolót, az ezután következett. Wisinger István ugyanis bejelentette, kivételesen ne tessék hívni a megadott telefonszámot, mert ezúttal felvételről megy az adás. Hofi Géza, a rögtönzé­sek mestere nem vállalta, hogy élőben válaszoljon a hallgatók kérdéseire. A kí­váncsiskodók korábban, tele­fonon vagy levélben érdeklőd­hettek. Ilyenformán egy zá­rójelet kell beiktatni a mű­sor címébe: (ne) hívja a 33- 43-22 telefonszámot! Ehhez már le kellett ülni. Ilyen felvezetés után azt gondolhattuk, irány a sűrűje. E helyett ködös fejtegetéseket kaptunk arról a bizonyos la­pátról, amelyre okkal vagy ok nélkül fel lehet kerülni. Hofi Géza nem kívánta kitenni magát annak, hogy ez meg­történhessen vele. Jobb a bé­kesség — nyilatkozta. Mindez furcsán hatott, hiszen később arról beszélt, hogy a lapátok, nélkül semmit sem érne az egész, amit eddig csinált. Hozzátéve azt: soha nem tör­tént bántódása azért, amit a színpadon mondott. Mi is hoz­zátehetjük: miért történt vol­na? Ezután jött a vegyes felvá­gott, csapongó kérdések a közönségtől. Wisinger, István nem vállalkozott arra, hogy megfejelje, egységes mederbe terelje azokat. Csupán Hofin múlott, hogy mire és hogyan válaszolt. Ám az a komikus, aki a színpadon hajlandó a végletekig élezni a helyzetet, sokkal szemérmesebb, ha ön­magáról van szó. Ezért be kellett érni ilyen és ehhez ha­sonló válaszokkal: valamivel többet keresek azoknál, akik dolgoznak, és kevesebbet azoknál, akik nem dolgoznak. A KEDÉLYES TÁRSALGÁS akkor fordult komolyabbra, amikor arra terelődött a be­szélgetés, hogy mi történt Hofi Gézával azóta, amióta kivált a Mikroszkóp Színpad kötelékéből és átigazolt a Ma­dách Színházhoz? Mi okozza azt a tőle szokatlan hullám­zást, hogy időnként eltűnik, majd újra felbukkan a nyil­vánosság előtt? Ekkor talál­tuk szembe magunkat azzal a Hofival, akit annak idején őszinte humora és alázata miatt megszerettünk. Ami­lyennek mindig látni szeret­tük volna, akkor is, amikor kicsit hetykén, lekezelően bánt közönségével, kritikusai­val. Kimondta, amit sejtet­tünk: egy korszak lezárult. Szendrö József, Komlós János nincs többé és Hofi sem az, ki régebben volt. Elegem van belőle, hogy a vízcsapból is én folyjak — mondta. A Ma­dách kamarabeli elfoglaltsá­ga nem is enged sok időt a többi szereplésre. Úgy érzi, hogy most igényesebb, politi­kusabb számokat csinál, fino­modtak eszközei. A Hofélia sikere őt igazolja. Túl a há­romszázadik előadáson még mindig telt házakat vonz. Egy óránál több állt ren­delkezésre ahhoz, hogy minél többet megtudjunk Hofi Gé­záról. Hogy ebből csupán egy erős félórára tellett, ez azt jelzi, hogy ezúttal a vendég és nem a vendéglátó volt az erősebb egyéniség. Hofi Géza népszerűsége mégsem kopott, ezt bizonyítják a hallgatók kérdései. Igaz, az érdeklődés még a régi Hofinak szól. Jó volna egyszer az újról többet hallani. Esetleg élőben. K. L. vetítések ezek. Nem meglepő tehát, hogy az autós- és kert­mozik az első félévben 3,6 mil­lió forint bevételt hoztak a vállalatnak. Az autósmozi azonban idény­jellegű és viszonylag kevesek­nek elérhető. A vállalatnak pedig a megye teljes lakossá^ gát el kell látnia. Ehhez 85 nor­mál- és 28 keskenyfilmes mo­zival rendelkeznek. A legki­sebb települések számára szer­vezték meg a mozgó vetítőszol­gálatot 140 helyen. Évente 12 500 ilyen előadást tartanak, amit másfél millió néző tekint meg. S ezekkel az adatokkal szintén első helyen áll a vál­lalat a statisztikákban. Igaz, rendkívül sok kritika éri ezt a szolgáltatást. A nép­művelők panaszkodnak: nem érkezik meg a gépész, rossz fil­met hoz, elromlik a vetítőgép, élvezhetetlen a kópia minősé­ge. Rusznák Károly elismeri, hogy előfordulnak ilyen ese­tek, s ezek bizony beárnyékol­ják azt a tízezernyi alkalmat is, amikor minden hibátlanul zajlik. A vállalat igyekszik mindent megtenni: az elmúlt nyolc év során kicserélték pél­dául az összes vetítőgépet. Bár állítólag az új típusok sokszor megbízhatatlanabbak, mint a régiek voltak. Sok gondjuk van a kópiák minő­ségével. a keskenyf ilmeket rendkívül nehéz színesben be­szerezni, s ezek drágábbak is, mint a normálfilmak. Van a vállalat munkájának még egy területe, ahol élen járnak: a közművelődési fil­mek forgalmazása. Az ebben elért sikerek kis részben ja­vították az eredményeket. Is­kolákat, óvodákat, művelődési és más intézményeket látnak el rendszeresen ismeretterjesz­tő filmekkel. Keresik az együttműködést mindenkivel, hogy szolgáltatásuk^ tovább bővíthessék. így a vállalat for­galmazza a megyei KÖJÁL, a budapesti közlekedésrendészet, a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Háza filmjeit, de a honvé­delmi nevelést, a polgári vé­delmet oktató munkákat is. Lesz video? Fél évvel ezelőtt Budapes­ten megnyílt az első hazai videotéka. Vajon a sok szem­pontból élen járó Pest Megyei Moziüzemi Vállalat ennek megszervezésében is vezető helyre törekszik-e? Rusznák Károly szerint a fővárosi ka­zettatár a megye egy részé­nek igényét kielégíti. A vál­lalat önmaga jelenleg nem ké­pes létrehozni hasonló video­tékát. A MOKÉP csak komp­lett állományt adna, amiben rendkívül sok lenne az elfekvő készlet is. Ennek ellenére már tárgyalnak a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Válla­lattal a kölcsönzés közös meg­szervezéséről. A PIK üzlethá­lózatán keresztül kölcsönözné­nek együtt: ők a berendezése­ket, a moziüzemi vállalat pe­dig a filmeket. Ennek a terv­nek az idei megvalósulására természetesen még nem lehet számítani. M. Nagy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom