Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-05 / 182. szám

Vasad! mozaik A közös és a háztáji hasznára Többféle célra használható az új tároló A vasadi háztáji gazdasá­gokban igen kedveit a sertés- és szarvasmarha-hizlalás, még­pedig úgy, hogy a helybeli Kossuth Mezőgazdasági Szak- szövetkezet a tagokhoz helyezi ki a jószágot. Idén, a tavalyi hatezerrel szemben közel ki­lencezer sertést hizlalnak a téesztagok a. közös gazdaság részére, valamint 200 szarvas- marhát, főleg bikát. Tejelő tehenet is tartanak a községben, de a szakszövet­kezettől függetlenül. A tejet is a tejüzem vásárolja föl. Mégis, a vasadi Kossuth szakszövet­kezet támogatja a tejelő tehe­nek tartását: közös rétet, lege­lőt adnak a gazdáknak, ahová minden héten kihajthatják jószágaikat. Érdekessége e do­lognak, hogy az idén nem tu­dott a szakszövetkezet gulyást szerezni a magas költség miatt. Ezért a gazdák saját maguk oldották meg gondjukat- úgy, hogy felváltvá. mindig f más­más jószágtulajdonos legelteti a gulyát., A vasadi Kossuth Mező- gazdasági Szakszövetkezet tel­jes dolgozói létszáma 512. Közülük kettőszáznyolcvanán úgynevezett külső tagok, akik földdel rendelkeznek, ők az igazi . alapítók, s a hozzájuk csatlakozókkal lett félezer a létszám. A mezőgazdasági főágazat­ban kettőszáztizenkilencen dol­goznak, közülük százharminc­egyen nem a közösben, hanem a szövetkezet által kiadott jószágokat hizlalják a háztáji­ban. A szakszövetkezetben dol­gozók átlagéletkora 35 év, igenv;magas a nők aránya. Az ipari főágazat területén is sok nő dolgozik, például az élelmi- szer-csomagolóban százan, a férfiak-csak a nehezebb fizikai munkát, anyagmozgatást vég­zik. Igaz, most éppen hatvan­öt főce; csökkent a. cső magol íj­ban .a -létszám, de ez minden évben fölszaporodik százra. A szakszövetkezet dolgozói­nak 45—50 százaléka a sző­kébb környezetben él. jobbára Vasadon. A vasadi szakszövetkezet erőteljesen támogatja, integ­rálja a háztáji kistermelést, annak ellenére, hogy ezen a területen nincs nagy haszna a gazdaságnak: tavaly is csak 2,3 százalék volt a nyereség a háztáji ágazaton. A szak­szövetkezet továbbra is inkább forgalmazó, integráló szerepet tölt be a háztáji kisgazdaságok életében. Látszólag korainak tűnik egy termelőszövetkezet erő- gepállomanyával foglalkozni. Am akinek ez a dolga, az tud­ja, milyen fontos, hogy jól felkészült-e a gazdasag az őszi taiajmunkálatokra, hogy ne akkor kelljen kapkodni, ha elromlik valamelyik erőgép, amikor már kinn dolgozik a határban. Persze, a leggondo­sabb felkészítés esetén is elő­fordulhatnak műszaki hibák, ám ha a karbantartás is jó, s nem túi öregek a berendezé­sek, gépek, nyilván kevesebb váratlan esemény zavarhatja meg a nagy őszi szántások menetrendjét. A vasadi Kossuth szak- szövetkezetre komoly felada­tot rónak az idén is az őszi földmunkák, mert erőgépeik kissé már öregedők. Van négy darab 80-as típusú MTZ-jük és két 50-es. sajnos ezek közül a legfiatalabb is már ötéves. A talajmunkát egy darab nehézerőgéppel . végzik. £z- Ize 1 a gumikerekes jár­művel kell megcsinálni a gaz­daságban az összes talajelő­készítő munkát, mégpedig úgy, hogy két motor van hozzá, s állandóan cserélik, hogy mű­ködőképes legyen. Sajnos, ez a gép nem bírja azt a telje­sítményt, vagy inkább meg­erőltetést, amit elvárnak tőle. A lehetőségekhez , képest igyekszik erőgépparkját fia­talítani a gazdaság: tavalyi Kellemetlen sarok Nyári (?) furcsaságok F urcsa dolgok történnek nyáron ... Most nem arra gondolok’ hogy káni­kulában kell szénért sor­bán állni, hogy az aratás idején is sütnek rossz ke­nyeret, vagy hogy éppen az aratók ebédjéből spórolják ki a húst. Ilyen dolgok — sajnos — máskor is meg­történnek. A nyár kifejezetten az út­építők, útjavítók szezonja. Nyilván a technológiának tulajdonítható, hogy száraz, meleg időben gyorsabban haladnak, állítólag a bur­kolat is szilárdabb, tartó- sabb lesz. Űj koptatóréte­get kapott a múlt héten a Monor és Bénye közötti mű- út is. Az építők gyorsan dolgoztak, tartósan egyet­len szakaszt sem kellett le­zárni, nyomukban máris megindulhatott a forgalom. Meg is indult. Ám a frissen leterített zú­zott kő még nem ragadt be­le a bitumenbe és a jármű­vek kerekei puskagolyóként lövöldözték hátra. Főleg a nagyobb ‘teherautók után valóságos kőzuhatag borí­totta be a megelőzött jár- műyetv Robbantak a szél­védőüvegek, kopogtak a bukósisakok. Egyetlen te­herautó sem lassított, sőt az egyik ZIL utasa kihajol­va az ablakon kajánul, jel­legzetes mozdulatokkal in­tegetett az út szélén leálló babettás öregembernek: — Gyere, nagyere, ha mersz... A nyár a fürdés szezonja. Monor környékén azonban kevés a strand, azok is csu­pán a KÖJÁL kegyelméből működnek. Tó viszont több is akad, s mindegyik part­ján ott is a tábla: fürödni tilos! Persze, hogy aki csak teheti, fürdik, sőt itt-ott .előkerülnek a gumimatra­cok, a felfújható gumicsó­nakok is. Csak ellenőr nem kerül elő, aki az önveszé­lyes játszadozást megfékez­né. A tanácsoknak, rendőrség­nek — mondják — egyéb feladataikra is kevés az embere. Ahol — horgásztó­ról lévén szó — halőr tel­jesít szolgálatot, csak a pe- cásokra terjed ki a jogkö­re. S ha meg is próbálkozik némi rendteremtéssel, a falkába verődött suhancok olyan fenyegetően csahol­ják körül, hogy általában jobbnak látja odébbállni. Ahol pedig gátőr van, nos az egyikük a kérdésre csak annyit mondott: mit csi­nálják velük? Az idén is sok a vízi baleset, a lapok riasztó példákat sorolnak, az egyéni felelőtlenségre panaszkodnak. S a közös­ség, vagyis az illetékesek felelőssége? Vagy ezzel a kérdéssel menjek a víz alá? A nyár a vízkorlátozások szezonja. Gyomron jelenleg is locsolása tilalom van érvényben. Gombán, Bá­nyán ez a veszély valószí­nűleg nem fenyeget, hiszen hosszabb ideje négy-öt — időnként több — helyen is vígan csordogál az ivóvíz az úttesten, vagy az út­menti árokban. A szerelők tehetetlenek, köves talajt ásóval, lapáttal lehetetlen megbontani. Időnként oda­vezényelnek egy gépet 2—3 óra hosszára. Szerencsés esetben ennyi idő elég egy hiba kijavításához. S ak­kor a markolónak indulnia kell Űriba, ott is betömnek egy lyukat... Pár nap múlva kezdődik minden elölről — állítólag — szer­vezetten. N yáron furcsa dolgok történnek, ezt hivatot­tak igazolni a fenti példák. Vagy nem is csak nyáron? Vereszki János keretből vásároltak két Ze- tort. Két ipari főágazata van a vasadi Kossuth szakszövetke­zetnek. Ezeken belül szinte mindennel foglalkoznak: tűz­oltókészülékeket javítanak, élelmiszert csomagolnak, s építőipari tevékenységet fej­tenek ki. A másik főágazathoz tartozik a szerszámkészítő üzem. a szerszámkészítő be­dolgozók, asztalos, bádogos és vegyes bedolgozói részleg, s egy új részleg szintén fém­ipari munkát végez majd. De számos kisebb tevékenysége van a szakszövetkezet ipari főágazatainak, például gyárta­nak műanyagflakont is. A vasadi Kossuth Mező- gazdasági Szakszövetkezet egy 500 négyzetméter alapterületű színt épít. Az eddigi elképze­lések szerint a gabonatárolás­ra használják piajd. de szük­ség szerint bármilyen más célra is fölhasználható lesz az új építmény. Érdekessége a dolgoknak, hogy a gabonatároló építésénél a szakszövetkezet igénybe vet­te tagjai munkáját, akik szak­ipari és fizikai tevékenységet látnak el a létesítményen, természetesen megfelelő ellen­szolgáltatás fejében. A. L. A. Közlemény A MÁV 1985. augusztus 5- től augusztus 31-ig Budapest —Cegléd és a Budapest—Szob vasútvonalak mentén, vegy­szeres gyomirtást végez. Kérik azokat a méhészeket, akik kaptáraikat a vasúti töl­tés mellett helyezték el, hogy méheiket erre az időre szál­lítsák el. Áramszünet Áramszünet lesz Morioron, a Deák Ferenc utcában ma, augusztus 5-től 16-ig a mun­kanapokon, reggel 7-től 16 óráig, a hálózat építése miatt. Nem érinti az áramszünet a 24 és 26 lakásos épülettöm­böket és a tüdőgondozót. Kulturális program Unseren, hétfőn 18 órától: filmvetítés. Sülysápon, 17-től: szabás­varrás és tánctanfolyam, vala­mint a nyugdíjasak vegyes kórusának próbája. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ A tanács gondjait szaporítja A parlag senkinek sem kell Gombán hat hektárnyi kül­terület, negyvenhárom hektár zártkert, Bényén 20 hektár zártkert, Káván egy hektárnyi külterület van a közös tanács kezelésében. Ebből azonban mindössze 18 hektárt művel­tek meg bérlők, a túlnyomó részét — 16 hektárt —, a székhely községben. Már más művelte A három társközségben is erősödik az a tapasztalat, hogy egyre több, főleg idős ember hagyja parlagon a földjét, mond le tulajdonjo­gáról az állam javára. Igaz, a májusi határszemle után mindössze egyetlen gazda je­lentette be ezt hivatalosan is a tanácson, de a határ képe azt mutatja, hogy többeknek ez a szándékuk. A határszemle bizottságban rendszerint a helyi tanács, a földhivatal, a termelőszövet­kezet, az állami gazdaság képviselői mellett egy‘ vagy több úgynevezett birtokbe­mondó is részt vesz, aki jól Mikor dolgozzon a szerelő? A monoszkóp már segítene Kering, tekereg a bejelen­tett címek között, s nagy nyikorgással fékez mellettem az eléggé elpiszkolódott, meg­kopott Skoda. A műszerész mondanivalója azonban nem egyedi, vidéki viszonylatban országos érdeklődést válthat ki, amit Szente Varga Sán- dor> a volt Gelka tévé-javító műszerésze panaszol. Általában 11 órakor befe­jezi délelőtti műsoradását a televízió és délután 17 óra tájban elvenedik meg újra a képernyő. Napközben .....még ip ari adást sem sugárőznak, ilyen körülmények között pe­dig különösen a színeseket alig lehet javítani. — Sokszor ténfergünk tét­lenül a megadott címek kö­zött, hiszen egyre több csa­lád cseréli a korszerűtlen fe­kete-fehéret színesre, __ na­gyobb tehát a hibalehetőség, s a javítás az említett ok miatt néhány napig elhúzód­hat. Ez rangosabb esemé­nyeknél — ilyen volt a párt- kongresszus is —, és jeles ünnepek alkalmával külön gond. Pedig a szervizek dol­gozói megerősített készenlét­ben várják a sürgető tele­fonhívásokat, az említett ok miatt az esetleges tétlenség politikai tényezővé válhat, hangulatrontó hatást válthat ki. Este nyolc után pedig a műszerész sem kopogtat szí­vesen a lakások ajtaján, és a házigazda sem szívesen nyit ajtót. A fővárosban persze ked­vezőbbek a javítási viszo­nyok, a magas házak köz­ponti antennái foghatják az egész nap működő prágai adót.' ÁT szákrriáhák;' vidéken az is nagy segítséget jelente­ne, ha a monoszkóp- napköz­ben az előző időkhöz hason­lóan, az adások hosszantartó szünetében látható lenne a képernyőn. — Kevesebb morgolódó, dü­hös ember támasztaná az aj­tófélfát — hangoztatja Szente Varga Sándor —, várva a műszerészt, aki újra életre kelti az élettelen készüléket, mert a hibátlanul működő készülék olyan tagja a csa­ládnak, amely csendet pa­rancsol és némi nyugalmat is. Kiss Sándor ismeri a határt, illetve azt, hogy melyik parcella kié? Ennek ellenére előfordul­hat — épp a sok parlag miatt —, tévedés, s az is gyakran kiderül, hogy az adott földterületet az utóbb: években már nem is az ere­deti tulajdonos művelte. Kevés az eszközük A parlagon lévő, állami tu­lajdonba került földeket a tanács kötelessége lenne meg- műveltetni, ehhez azonban kevés eszköze van: vagy ha­szonbérbe, vagy tartós hasz­nálatba adja, illetve vala­melyik mezőgazdasági nagy­üzemnek ajánlják föl. Ám ez sem egyszerű, ma már a magánbérlők sem to­porognak az ajtó előtt: az utóbbi egy évben mindössze egy hektárnyi területet igé­nyeltek. A gombai Fáy And­rás Tsz átvett ugyan 16 hek­tárnyi külterületi és égy hek­tárnyi zártkerti parlagot, a monor: Kossuth Tsz viszont elutasította — egy nem is túl nagy — a határával szomszédos területre vonat­kozó felajánlást. Hogy miért igyekeznek sza­badulni az emberek a föld­jeiktől? Okot többet is le­het sorolni: az idősek bele-, fáradtak, de sem ők, sem a. fiatalabbak, nem is. kapnak segítségét a műveléshez, nö­vekednek a költségek, elöreg­szenek a szőlők, gyümölcsö­sök is. Tovább próbálkoznak A gombai tanács továbbra is próbálkozik: részben a mezőgazdasági üzemek segít­ségére számítanak, s a hely­belieket is pontosabban és szélesebb körben igyekeznek tájékoztatni: hol bérelhetné­nek tanácsi kezelésben lévő földterületet — művelésre. V. J. Biológiai növényvédelem Méreg nélküli kertészkedés A biológiai kertművelés a vegyszerek, mérgek nélküli kertészkedést jelenti. Lehet-e mérgek nélkül kertészkedni? Kezdetben erőteljesen csök­kentjük a vegyszerek mennyi­ségét, később pedig teljesen abbahagyjuk használatukat. A mérgek nélküli kertész­kedéshez a természet mély ismerete, a vegyi anyagokat kiváltó természetes biológiai anyagok, gyógynövények, kom­posztok, komposztolók, speciá­lis szerszámok szükségesek. Ha mindez meglesz; akkor hazánk­ban is lehetségessé válik a méreg nélküli kertészkedés. Saját kiskertünk a legkiválóbb kísérletezőhely. Haladéktala­nul lássunk munkához, kísér­letezzünk! millió embernek van valami­lyen kertje (házi, szőlős-, gyü­mölcsös-, zöldséges-, hobbi-, zárt-, háztáji, hétvégi kert). Ez a szám néggyel .szorozva, 4 millió embert érint. S ennek népgazdasági haszna felbe­csülhetetlen. A kert hasznos állatai a hasznos rovarok; az élőskö­dői: közé tartoznak a fémfür- készsk, vértetűfürkészek, pete- fürkiszek, a gyilkosfürkészek, a közönséges fürkészek és a fürkeszlegyek. Milyen hasznunk származik a méreg nélküli kertészkedés­ből? A gyümölcs, szőlő, zöld­ség méregmentes, egészségün­ket nem veszélyezteti. Ráadá­sul pénzt takarítunk meg azál­tal, hogy vegyszereket nem vá­sárolunk. Környezetünket is védjük, mert visszaáll a ter­mészetes vegetáció. Kertünk újra benépesül hasznos rova­rokkal, lepkékkel, madarak­kal. Ez a biológiai növényvé­delem. Hazánkban csaknem egy­A rag időzök: katicabogarak — pusz.'tják a levéltetveket, levélbolhákat, atkákat, 1—1 lárva napi 20 kártevőt elfo­gyaszt. A fátyolkák (aranysze­mű fátyolka) lárva-levél tetve­ket, atkákat pusztítják; a le- begőlegyek lárvái naponta 100 levéltetűt is elfogyasztanak; a futrinkák lár\ äi és a rovaruk ragadozók; hernyókat, pajoro­kat, drótférgeket fogyasztanak. Az imádkozósáskák pusztít­ják a szöcskéket, sáskákat, le­gyeket, rovarokat, a szitakö­tők apróbb rovarokkal táplál­koznak. A ragadozó poloskák tápláléka a levéltetű, atka, hernyó. A lágybogarak tápláléka különböző kárté­kony rovar. A háziméh, posz­méh a virágok beporzásával nagy hasznot hajtanak, ezen­kívül a méz is fontos export­cikk. Hasznos kétéltűek a gyíkok, kígyók, békák (az összes bé­kafaj), mert rovarokkal, le­gyekkel, szúnyogokkal, her­nyókkal táplálkoznak. Hasznos madarak: a kerti rozsdafarkú — hasznos rovar­pusztító; — a cinege (szén- és kékcinke), mert egy cinkepár naponta ezer rovart is elpusz­tít. A fecske a szárnyas rova­rok (légy. szúnyog) nagy tö­megének pusztítója. A vörös­begy is hasznos rovarpusztító. Az ökörszem apróbb rovarok pusztítója, a kakukk: nagy szőröshernyókkal táplálkozik. Hasznos emlősök: a sün pusztítja az egeret, hernyót, csigát, rovarokat, meghálálja a hígított tejet. A vakond a talajban lévő pajorral, csi- masszal, rovarokkal táplálko­zik. A denevér tápláléka egér, lárva, hernyó, lepke. A mérgező növényvédő sze­rek és a műtrágyák a kert hasznos állatai (rovarok, két­éltűek, madarak, emlősök) éle­tét károsan befolyásolhatják, sőt ki is pusztíthatják őket. Amikor tízéves biológiai­kertművelési tapasztalatomat közreadom, azért teszem, hogy szolgálatot tegyek a kertbará­toknak. A méreg nélküli ker­tészkedésnek régi harcosa va­gyok, mert azt szeretném, ha környezstünk szép és egészsé­ges maradna. Ehhez egész tár­sadalmunk összefogására van szükség. Nagy öröm és gyö­nyörűség, hogyha énekes ma­daraink trillázását hallgathat­juk, hogyha unokáink gondta­lanul kergethetnek egy-egy lepkét, vagy egy csokor mezei virággal kedveskednek ne­künk. A biológia: kertművelés so­rán kiskertünk benépesül hasznos rovarokkal, kétél­tűekkel. madarakkal, emlősök­kel. A növények egymásra gya­korolt pozitív hatásai, a kü­lönböző biológiai eredetű per- métlevek és porzószerek, g komposztgazdálkodás megva­lósítása sok-sok lehetőséget nyújt. A biológiai növényi kivona­tokkal végzett permetezések nálam biztató eredményeket hoztak. A gyümölcsfák meg­őrizték egészségüket, túlnyo­mórészt jó minőségű, ízletes gyümölcsöt teremnek. Zöldsé­ges- és szőlőskertemben is jó eredménnyel jártak kísér­leteim. Jó néhány permetszer, növényi kivonat saját ötletem alapján készült, így védelmet élvez. Kísérleteimet folytatni kívánom, módszereim tökéle­tesítésével szeretnék még jobb eredményt elérni. Dr. Lengyel Adám (ISSN 0133—2651 (Monorl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom