Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

K^tíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT A cigányság pairénusa Kulcsra zárt, öntörvényű El kell fogadniuk a segítő kezet világ Minden etnikum magában hordozza ősi törvényeit, magatartásformáit, a közösségi nyelvet, kultúrát. Kap­csok ezek, amelyek összetartják az egyívásúakat, az egy- sorsúakat. Ragaszkodnak hozzá a változások közepette is, és oly módon újulnak meg, hogy közben a gyöke­reiket sem felejtik. A cigányságra is ez a jellemző. Aki kívülről nézi, kulcsra zárt, öntörvényű világnak vélheti, ahová nehezen férkőzhet be az önzetlen, segítő-jobbító szándék. Jóllehet az ekhós szekér, a sátor és a putri már a múlté, még mindig szép számmal vannak aggodalomra okot adó jelek. Ezekre figyelni kell, s ezek alapján tenni kell. A ki­sebb közösség üzenetei ezek a nagyobb közösségnek. Rá kell hangolódni a jelzésekre, s eh­hez a beleérzés adottságával kell rendelkezni. Nincs kész képlet A végcél az, hogy személy szerint mindegyikünkben min­den ember iránt'kifejlődjön az eredendő empátia, s ez mun­kálkodjon egyéni és kollektív cselekedeteinkben is. Addig, amíg bekövetkezik ez az áhí­tott állapot, tudomásul kell vennünk, hogy részben fizetett jótevők vállára kell helyez­nünk e társadalmi kötelezett­ségünk súlyát. Ilyen segítőtárs lehet például a cigányügyi koordinátor. Ez a csúf szóször­nyeteg a hivatali nyelv fekélye, felejtsük el, s beszéljünk he­lyette inkább hivatásos patró- nusról, aki főállásban, fix fi­zetésért, a városháza íróaszta­lának valódi vagy vélt tekinté­lyével megtámogatva látja el teendőit. A státus január óta létezik, Jaczina Józsefné márciusban költözött be a tanácshoz a ha­tósági osztályra. A papírmunka és a fogadónap odaköti, ám ha csak teheti, a családokat járja. Emberekkel, életsorsokkal, .mé­lyen beágyazódott és újsütetű gondokkal ismerkedik. A ceg­lédi ezer cigány, -továbbá a ki tudja hány albertirsai, abonyi és törteli nem kikristályoso­dott képlet. Nem könnyű egyenleteket felállítani, mert változik az ismeretlen, s anél­kül sehogysem akar egységes képpé összeállni a mozaikkoc­kák sokasága. Jaczináné j néhány hónap előtanulmány birtokában már van olyan óvatos, hogy hosszú távra tervezze munkáját, ku­darcait és sikereit. Az övé az összekötő szerep. Neki kell át­látnia a helyzetet, adott eset­ben javaslatokat tennie, prob­lémákat felfedeznie, s lehető­ség szerint megoldania. Van ehhez egy hasonlóan szép nevű cigányügyi koordinációs bizott­ság is, amely negyedévenkénti megbeszéléseivel mindig vala­milyen fontos témát állít a fi­gyelem középpontjába. Ez a testület a vonzáskörzet emlí­tett településein is működik. A patrónának nem általában a cigánysággal akad dolga, ha­nem közülük csak a rászoru­lókkal; a nehéz sorsúakkal, a reménytelen helyzetűekkel. Aki becsületes napi munkával teremt rendezett körülménye­ket a családjának, azt igazán tapintatlanság és oktalanság lenn® cigány mivoltára emlé­keztetni. Sajnos szép számmal vannak hátrányos helyzetűek, akikre gyakran az iskolák, a tanácsok művelődési osztályai derítenek fényt. A gyerekek védelmében Egyelőre csak a jéghegy csú­csát látni. Azt például, hogy a gyerekeknek nem lehet elegen­dő csupán az egyéves iskolára előkészítő tanfolyam. A ci­gánygyerekeknek hároméves kortól kellene óvodába járni, hogy csökkenjen lemaradottsá- guk, mire iskolába íratják őket. Feltűnően sok a kisegítő iskolába utasított gyerek. Megnövekedett az indokolat­lan felmentések száma, pedig ■ köztudott, hogy ily módon ne­hezebben ellenőrizhető: foly­tatja-e önszántából tanulmá­nyait a fiatal. Kevés a nyolc általánost befejező diák ebből a körből. A legutóbbi tanév­ben Cegléden nyolcból négy a dolgozók esti iskoláját végezte, kettő a kisegítőt. Ez bizony Elképzelhető! Lesz-e topless? Egyre szorosabbra fonódik körülöttünk a gyűrű.* A fővá-t rosban már több helyen is. Tiszakécskén is. Sőt, értesülé­seink szerint Kerekdombon szavazásra került sör: legyen, na legyen? És Cegléd? Vajon felzárkózunk az élenjárók- .hoz? Rögtönzött közvéleményku­tatásom tapasztalatai szerint a; helybeli hölgyek szívesen hódolnának a topless divatjá­nak a várósi strandon. — Egyelőre nem tervezzük — mondja megfontoltan Nagy István, a Városgazdálkodási Vállalat főmérnöke. — Aho­gyan most a fürdő áll! Legna­gyobb gondunk a megépítése. De azért a munkák befejezté­vel — elképzelhető. Jelenleg nincsenek meg a toples.s fel­tételei. — Milyen feltételekre gon­dol? —- Főleg a helyére. A tető­teraszt elvenni és erre a cél­ra átalakítani azért nem ér­demes, mert lenn a medencék környékén alig van terület, amit napozásra használhatná­lak a strandolok. — Csakhogy ketté is lehetne osztani a tetőteraszt. — Hát ez elképzelhető. Vi­szont a tető hamarosan építé­si terület lesz. Az öltözőkhöz két toldalékrész kerül. Ez a rekonstrukció első mozzanata. — Az „első mozzanat” befe­jezése mikorra várható? — Ezt nehéz pontosan meg­mondani. Szeretnénk, ha már az idén elkészülne, de jövőre mindenképp. S ha akkor még — tegyük hozzá — változatlanul dívik a felsőrész nélküli napozás, már csak a kivitelezésén kell töp­rengeni. — or Foiéalhum karács©nyra A kecskeméti Petőfi Nyom­da kétszáz képet. tartalmazó albumot ad ki karácsonyra Tóth István ceglédi fotómű­vész alkotásaiból. Az értékes kötet ötnyelvű kísérő szöve­get tartalmaz és külföldre is eljut. nem vet jó fényt a viszonyok­ra. Kijár a cigánytelepekre, az Akácos útra és Ugyerba, tá­jékozódik a védőnőktől, az is­koláktól. Nem panaszkodhat, hogy nem talál segítőtársakra. Kell is a támogatás, hogy mun­kába állíthassa a családfőt, az életét kezdő fiatalt, elintézhes­se az óvodába, iskolába jutta­tást, felhívja az illetékesek fi­gyelmét az alapvető lakásigé­nyekre, egészségügyi téren megszervezze a legfontosabb témákról szóló beszélgetése­ket. Mindehhez persze az kell, hogy a cigányság ne egyolda­lúan érezze jogos járandóságá­nak a vele való törődést, ha­nem maga is tegyen érte. Al­kalmazkodjon mai normáink­hoz, társadalmi céljainkhoz. Fogadja el a munkát,, a ko­runkra jellemző életvitelt, a mindenkire vonatkozó törvé­nyeket. Sok kis lépés A cigánybizottság júliusban a gyermekvédelemről és az is­kolát végzett fiatalok munkába állításáról tárgyalt. Szeptem­berben az egészségügyi ellátás, nevelés kerül terítékre: No­vemberben a jövő évi teendők­ről, a társadalmi szervezetek területi közreműködéséről esik szó. Helyszíni látogatás szere­pel a tervekben Ugyerba, a községekbe. Egy kisegítő isko­lai napközis foglalkozást is megtekint, elmegy és felszó­lal sok-sok értekezleten, mert reméli, hogy az évek folyamán sok kis lépéssel sikerül előbbre jutni. Tamasi Tamás Klub és bizományi Videoszertár a piactéren Az egyik táblán ezt olva­som: videoklub, a másikon: videotéka. De nem baj, mert ez a csekély műfaji bizony­talanság pontosabban érzé­kelteti a Dél-Pest Megyei Szolgáltató Szövetkezet új­donsült vállalkozásának lé­nyegét, mint egyik vagy má­sik kifejezés külön-külön. Mindenesetre nyugtázhat­juk: nem az utolsó pillanat­ban (esetleg annak is elmúl­tával) jutott eszébe a szövet­kezetnek, hogy a videónak, e ma még csak (pláne vidéken), lappangó népszórakoztató mé­diumnak nyílt fórumot te­remtsen Cegléden, a piactéri szolgáltatóház emeleti szobá­jában. Egyes vélekedések szerint legalább 40—50 videokészü- lék lelhető napjainkban vá­rosszerte, mások inkább 80- ra, 100-ra tippelnek. Ha így van, ha úgy, szépen gyarap­szik az új technikát kedve­lők, arra pénzt fordítók tá­bora, s számuk nyilván ro­hamosan nőni fog, mihelyt szerényebb árfekvésű, hazai gyártmány kerül majd forga­lomba. Már csak azért is helyén­valónak és igencsak időszerű­nek találjuk a szolgáltatós öt­letet, amit a jelek szerint a hivatal is kegyeibe fogadott, hiszen azt mondja a klubfő­nök: — Még csak alakulófélben van a társaság. Jártunk a ta­nácsnál, ott támogatják a dolgot. Csakhogy a klub lét­rehozásához legalább tíz je­lentkezőre van szükség. Most hét név szerepel a listán. Az ötlet magja annyi, hogy a meglehetősen drága, műso­ros videokazettából még a tehetősebb külföldjárók sem tudnak 2—3 darabnál többet vásárolni. A családi film­készlet így korántsem gya­rapszik jelentős választékkal. Leginkább egyszerű megol­dásnak a cserebere kínálko­zik, összetartó formájául pe­dig a tagsági igazolványok­kal megerősített klub, amit a szolgáltató szövetkezet fogad falai közé. A laza szövetű közösség af­féle kazettaszertárat alakítana ki a tagok által belépőül föl­ajánlott néhány filmből (a tulajdonjog természetesen nem vész el!), ahonnan az igazolványotok kedvük sze­rint és meghatározott kezelé­si költség elenében kölcsö­nözhetnének. Alaptőkeként máris legalább harminc vi­deoszalag sorakozik a polco­Jöhet a következő! kon, közöttük A cápa foly­tatása, a Frigyláda, a Super­man, a Robinson és a kan­nibálok, meg egyéb látniva­lók. Persze a fiimbörze mel­lett lehetőség nyílik arra is, hogy a videósok közös dol­gaikról szót váltsanak a piac­téri klubházban. Ezzel a kezdeményezésével a szövetkezet a közművelő­dés vizeire hajózott. Dicsér­hetjük érte, annál is inkább, mivel a klubozásból még a felületes számítások szerint sem származik jelentős anya­gi haszna. A kölcsönzések so­rán befolyt kezelési költséget a terembérre, rezsire fogják fordítani. Az üzlet reményét azonban nem adta fel a szövetkezet, hiszen a klubhelyiségben hír­adástechnikai eszközök bizo­mányi jellegű adásvétele is folyik. A hazaérkező turisták a megszokott szabályok sze­rint értékesíthetik a maguk­kal hozott Hi-Fi és videobe- rendézéseket, számítógépeket. A klubvezető szerint: — Vidéken nagyobb a fi­zetőképes kereslet jelenleg, mint a fővárosban. Nem be­szélve arról, hogy a pesti bi­zományi boltok dugig van­nak hasonló szerkezetekkel, s annak, aki mondjuk a kép­magnója értékesítésére vár, azt hiszem, kecsegtetőbb itt tizediknek lenni a sorban, mint háromszázadiknak a fő­város valamelyik üzletében. Csecsemőkorát- éli a ceglé­di videoszertár. Szellősek még a polcok. Egy hordozható színes tévé, egy videojáték, fényképész, vaku, néhány üres kazetta, és hangtechnikai műszer kínálja magát. Egye­lőre. Y. S. Pótvizsga A ceglédi 203. számú Bem József Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatósága érte­síti a tanulókat, hogy a ja­vítóvizsga napját augusztus 29-re, csütörtökre tűzték ki. A javítóvizsgák reggel Bóra­kor kezdődnek. Pótbeíratás ugyanezen a napon — augusztus 29-én —, délután lesz 15 órától, a Hold utcai iskolában. A szakmunkásképző a tan­évnyitó ünnepséget szeptem­ber 1-én, vasárnap tartja, délelőtt 10 órai kezdettel, a Rákóczi úti városi torna- csarnokban. Vasas-valóság A Ceglédi Hírlap július 24-! számában Mellőzött a vasas­szakma címmel megjelent íráshoz a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatósága fűzött észrevételeket. Levelük szerint az írás utolsó bekezdése helytelen megállapításokat tartalmaz az érintett szakmák képzésé­vel és beiskolázásával kap­csolatban. Nem felel meg a valóságnak, hogy az említett szakmákban vagy bármely más szakmában magasak lennének a követelmények a tanulókkal szemben. A tanítás minden szakmá­ban egységes tagozaton, a ta­nulók életkori sajátosságai­nak, a képzés rendszerének figyelembevételével folyik. Az iskola tanulóinak átlagos ta­nulmányi eredménye köze­pes. A felsorolt szakmákban mind a gyakorlati, mind az elméleti képzés Cegléden tör­ténik, illetve marósszakmai leágazásban évek óta nincs képzés, mert az érintett vál­lalatok nem kérnek ebben a szakmában beiskolázást — jelzi a lévél. Sokat tesznek a sportért Pest megye legeredménye­sebb sportegyesülete, a Ceg­lédi VSE ebben az évben ün­nepli megalakulásának ötve­nedik évfordulóját. A jubi­lánsok rendezvénysorozatta! emlékeznek meg a sportkör életének nevezetes napjairól. Ezeket az eseményeket még ünnepélyesebbé, emlékezete­sebbé teszi, hogy azok, akik az egyesület munkájában, fej­lesztésében kiemelkedően so­kat tettek, elismerő jutal­mat kaptak. Varga Ernő, az NB I-ben szereplő — s ott bronzérmes — asztalitenisz-szakosztály el­nöke a Magyar Népköztársa­ság Sportérdemérem ezüst fo­kozatát vehette át. Kiváló munkáért elismerésben Ma­gyar László, a CVSE elnöke és Simon Andrásné, az egye­sület adminisztrátora része­sült. Kiváló társadalmi mun­káért kitüntetést két elnök­ségi tag, Motyovszky Mihály és Czinege Imre, valamint a labdarúgó-szakosztály techni­kai vezetője, Kiss Péter ka­pott. Az OTSH elnökének di­cséretében Mogyorósi Kálmán, a számvizsgáló bizottság tagja és Dávid Ferenc, az ökölvívók edzője részesült. A Pest Megyei Sporthiva­tal által alapított Kiváló szer­vező munkáért plakettet Jó- zsa István, a labdarúgó-szak­osztály elnöke és Török Sán­dor, társadalmi elnökhelyet­tes vehette át. A felsorolta­kon kívül többen megyei és városi szintű egyéb elismerés­ben részesültek. A MÁV sem feledkezett meg azokról, akik a legtöbbet tették a CVSE sportjáért. Vezérigazgatói di­cséretet hárman kaptak: Ecser Károly, a súlyemelők, Fábián Pál, a birkózók, s Laborcz Tibor a labdarúgók edzője. Igazgatói dicséretet ugyan­csak hárman: Török Sándor, Pintér István labdarúgó-ed­zők és Fekete Tibor labda­rúgó vehettek át. A DK Mas/ Ceglédi Kirendelt­sége értesíti fogyasztóit, hogy fe­szültségjavító munkák miatt Ceg­léden, a Malom téri transzformá­tor körzetben 1985. augusztus 5- től augusztus 17-ig, naponta 7.30- tól 16 óráig áramszünet lesz az alábbiakban felsorolt utcákban. Alszegi út, a Wesselényi u., Eper utca között, Lahner u., Géza, Dobó, Sallai, Molnár út, Molnár köz, Besnyö u,, Csolnak. Rák, Székely, Wesselényi út, Wes­selényi köz, Kazinczy, Bercsé­nyi, Malom, Puskin, Batthyány, Borz, Fegyver, Sajtó, Kinizsi utca. Kérjük a lakosság türelmet és megértését. Éjjel-nappal folyamatosan, teljes kapacitással ebben az idény­ben üzemelt először a Bábolna—15-ös ikerszárító a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzemében. A gabona szárítá­sa után napraforgót, majd kukoricát fogad. Apáti-Tóth Sándor felvétele Síremlékek készítése márványból, gránitból és műkőből, régi sírkövek felújítása, helyreállítása, mindenféle sírkőmunka rövid határidőié, kedvező árak» Még erre az évre is megrendelhető a Városgazdálkodási Vállalat most megnyílt sirxouzemeben. Cím: Cegléd, Körösi út (az Újvárosi temetőnél). ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom