Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
FEST MKVYEi 1985. AUGUSZTUS U CSÜTÖRTÖK Ml gazdálkodnak az erdőkben Az idegenforgalom szorításában A Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság, amely Pest, és Komárom megyében, valamint Budapesten összesen 230 ezer hektár föld felett rendelkezik, 1969-ben alakult meg. A legértékesebb területeit az erdők jelentik, amelyekből 32 ezer 400 hektárral rendelkezik a főváros 14 kerületében és a 2 megye 48 településének határában. A feladatait 1370 dolgozóval oldja meg. Szentendrén és körzetében léptcn- nyomon találkozunk a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság dolgozóinak munkájával. Elég, ha többek között a mogyoróhegy! kiránduló-központ, a visegrádi füvészkert kiépítésére emlékeztetünk, vagy a Dobogókő és Visegrád térségében kialakított téli sportolási lehetőségeket említjük. fafeldolgozás Természetes, hogy ilyen hatalmas terület rendben tartása nem nélkülözheti az átgondoltságot. Munkájuk alapja a pilisi tájegység rendezésének programterve. Céljuk az, hogy magasabb szintre emeljék a hagyományos erdő- és vadgazdálkodást, bővítsék a fafeldolgozást, s az erdőket tegyék alkalmassá a bel- és külföldi turisták fogadására. Ügy, hogy közben a tájvédelem szigorú normáinak is eleget tesznek. Az első feladatról a nem szakember keveset írhat, a környékbeli erdők vadjairól többnyire akkor hallunk, amikor az egyes pilisi községekben, például Pilisszentlászlón, vagy Pílisszentkereszten kárt okoznak. Évente 75—80 ezer köbméter faanyagot termelnek ki. Ennek 60 százalékát az mar kapja, a többi a Tüzép- láncolaton át a lakosság téli '■.iizelőjeként kerül forgalomba. A gazdaság saját üzemmel s rendelkezik. Visegrádon a bű torgyárak, a temetkezési vállalatok és a lakásépítők számára dolgoznak. Természetvédelstü Legfontosabb tevékenységük az erdők karbantartása. A terveik szerint 2000-ig 14 ezer hektáron telepítenek tölgyet, bükköt, csert, gyertyánt, kőrist, fenyőt és akácot. A turizmussal szorosan ösz- szefügg, hogy a hetedik ötéves tervben (a meglévő állandó és vándor úttörőtáborok, sátorozóhelyek mellett) továbbfejlesztik az esztergomi körzel és a szentendrei Kőhegy térségét. Idegenforgalmi ágazatuk, főként a gyep és vízisí, a lovaglás és a motorcsónakázás feltételeinek javítását tűzte ki feladatául. A kívülálló is láthatja, hogy az évi 331 millió forint árbevételt teljesítő Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság a kisebb hibáktól eltekintve — például a váci kompnál fekvő építmények — tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesz a természeti környezetbe illeszkedő épületek emelése, a Dunakanyar természeti szépségeinek megvédése érdekében. Gondat okoz az, hogy nagyon sok az illegálisan lerakott szemét és hulladék, különösen az erdőkön áthaladó utak mentén, illetve a települések közelében. A rendszere» takarítás évente mintegy 5—6 millió forintos költséget jelent a parkerdő gazdaságnak. Kívánatos lenne, hogy a szabálysértőket a ha tóságok szigorúbban vonják felelősségre. Összefogva Az biztos, hogy a változatos szépségű táj megóvása, melyben Szentendre és térsége is fekszik, csak összefogással lehetséges. Az együttműködés a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság, az OKTH és a tanácsok között eddig is jó volt. A jövőben azonban még szorosabb kapcsolatra, átgon doltabb intézkedésekre lesz szükség, mert a térség lélek- száma rohamosan növekszik, s az idegenforgalom is egyre jobban igénybe veszi az erdőket. fiit csinál a zöldségpiac? Mélyen nyúlunk a zsebünkbe Zöldségügyben vizsgálódtunk a Szentendrei-sziget, a város és a körzet néhány településének boltjaiban, piacain. Ügy véljük, hogy néhány észrevételünk közérdeklődésre tarthat számot. Mindenekelőtt az, hogy az árak az egyes üzletekben alig térnek el egymástól, az áruk minősége szinte azonos. Hogy miért? A kiskereskedők a Bosnyák téri piacon vásárolnak, adott tehát az áruskála, az ár, a minőség. Vélné az ember, hogy a szigeten az őstermelők sorban állnak eladni kívánva termékeiket. Erről szó sincs, a boltvezetők jelentéktelen mennyiséget vásárolnak falu- béliektől. Megint ágaskodik a kérdés: miért? Mert azok a földművelők, akik nem sajnálják a fáradságot kertet, növényt ápolni, a piacra viszik portékájukat. Meglepődtünk azon, hogy szombaton 11 óra körül milyen élénk forgalmat találtunk Horány- ban a zöldségpiacon. Az árak igen borsosak voltak, pedig a gyümölcsök átlagminősége alatta maradt a falubeli boltok kínálatának. Az őstermelő tehát drágábban tudja eladni a portékáját az üdülőtelepülések piacain. A horányi után valamivel olcsóbb volt a leányfalui és a szentendrei piac. A kitett táblácskákon — már ahol hajlandók voltak bíbelődni ezzel — nagyobb számok szerepeltek, mint a boltokban. S most essék néhány szó a meglátogatott boltokról. KXement Róbertnénél Szigetmonostoron a görögdinnye kilója 28, a paprika 28, az őszibarack 20 és 28, a paradicsom 18, illetve 32 forintba került. A tulajdonos nem túl lelkes. Egy évtizede nyitott, de ilyen rossz éve még nem volt. Nemcsak az időjárás, hanem a forgalom visszaesése miatt is. Szigetmonostoron a Dunakanyar Áfész is fenntart egy üzlethelyiséget. Az utóbbi 10 évben legalább nyolcán adták egymásnak a stafétabotot. Most szokás szerint — zárva tart — nincs eladó. Pócsmegyer. A roló lehúzva, magyarázat nincs. Tahitótfalu. Áfész-bolt szerződésben. A tulajdonos Nagy László. Az árak: paprika 30 forint, de van 20-ért és 14-ért. Paradicsom 30, őszibarack 20, uborka 20, zöldbab 18, a tök tíz forint kilónként. Vásárolunk egy csomag földimogyorót, 22 forint. Benne a cédula: ára 20 forint. Nagy László nem jön zavarba a kérdésre. — Tudja, szabad áras. Tudjuk. Miként azt is, hogy ő nem húsz forintért kapja, hanem 17-ért. Tehát ha húszért adja, három forint haszna van csomagonként. De hát a termék szabad áras ... Még mindig Tótfalu. Ofcsák István magánkereskedő. Csaknem harminc éve ezen a helyen. A sárgadinnyét 26, t a görögöt 25, a paradicsomot 28, a paprikát 28, illetve 14, a krumplit 10 forintért méri. — Mennyit tesz rá a Bosnyák piaci árra? — Általában 3-4 forintot. Az általános azonban legalább öt forint kilónként. Az egyik betérő vevőt, Papp Jánosáét kérdezzük. — Van kertje? — Igen. — Termel zöldséget? — Nem, mert három műszakban dolgozom, nincs rá idő'm. Eseményekről — röviden Crossverseny. Az MHSZ szentendrei városi honvédelmi klubjának autocross szakosztálya augusztus 10-én és 11-én az izbégi crosspályán rendezi az első és másodosztályú versenyzők országos bajnokságának hetedik futamát. Augusztus 10-én 10 órától az előfutamokra. másnap pedig a döntőkre kerül sor. A nevezés csak augusztus 5-én zárul le, de a hírek szerint több orszá- §os bajnok is részt vesz a küzdelemben. A rendezők legalább ötezer nézőre számítanak. A belépődíj felnőtteknek 50 forint, a gyerekek ingyen nézhetik a versenyt. Az Öbuda Termelőszövetkezet három értékes különdíjat ajánlott fel a győzteseknek. Értékesítik. A városi tanács értékesítésre jelöli ki a Barackos út 38. szám alatti házat, mert a vizsgálat megállapította, hogy az épület gazdaságosan nem újítható fel. — Milyennek tálalja az árakat? — Magasnak. De mindenütt így van. HarmaAh Arpádné üzlete a tahi. oldalon, a híddal szemben, a Vöröskő éttérem mellett van. Szép az áruja, de drágán árusít. A sárgadinnye 30, az őszibarack 32, az uborka 24, a paprika, a paradicsom 30 forint kilónkint. — Mennyi a haszna? — Átlagban 20-25 százalék. De a Bosnyák árai is óránként változnak. — ön is változtat? — Ha nem fogy az áru, Igen. Görögdinnyevásár a Határ csárdánál. Az ár 24 forint. Ahhoz képest, hogy mekkora a halom, bizony borsos. — Ne búsuljon, a hét végén minden elfogy — mondja az eladó. Végkövetkeztetés: a zöldségfronton semmi sem változott. Július utolsó harmadában a lecsó még mindig méregerős. Az őstermelő felfelé igazodik az árakhoz. A fogyasztó eszi, nem eszi, nem kap mást, így hát mélyen nyúl a zsebbe. Ugyanakkor a nagybani piacon a termelő a kiszolgáltatott. Ki érti ezt? SZENTENDREI ^túia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Megszűnt a szakosztály Nyitott pálya lehetne Pf. 57 Egyesíteni az erőket A város sportszerető közönsége ezekben a napokban arról beszél, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Sport Egyesülete megszüntette a labdarúgószakosztályát. Pontosabban a területi bajnokságból kiesett focistákat nem szerepelteti egy osztállyal lejjebb. A hír legalább két okból jelent szenzációt. Egyrészt szokatlan, hogy nagy múltú csapat (a KLKFSE megjárta az NB I. B-t is) így végzi, másrészt új helyzetet teremt a település sportjának alakításában. Megoldandó feladatok Mi tagadás, voltak olyan esztendők, amikor nem volt felhőtlen a kapcsolat a Petőfi SE és a KLKFSE labdarúgói között. Igaz, az utóbbi időben komolyan segítették egymást. S azt sem lehet mondani, hogy mindenki a városénak érezte az egyenruhás labdarúgókat. Most lehetőség nyílik az erők koncentrálására. A Kőzúzó utcai pálya és az igen modern és szép öltözőépület a szentendrei tanács kezelésébe kerül. A főiskola vállalta, hogy szeptember:. 1-ig . kifizeti pi ^létesítmény íenatartási költségeit. A serdülő és ifjúsági csapatának tagjai máris a Petőfi SE-nél edzenek. Az olvasó azt hinné, hogy nos, akkor minden rendben van. Ez azonban tévedés. A város vezetői egyelőre nem tudják, honnan teremtik elő a megnövekedett feladatok megoldásához szükséges pénzt. Meg aztán az izbégi csapat (a Petőfi) alig menekült meg a kieséstől a megyei első osztályú bajnokságban. Sok gondja van tehát a Kőzúzó utcai pálya átvételén kívül is. Az kétségtelen, hogy a tárgyi feltételei ugrásszerűen javulnak, hiszen ízbégen gyönyörű, füves, s készülőben lévő salakos pálya található. De megvan még az ősgyeppel borított régi játéktér is. Tessék ehhez hozzászámítani a Kőzúzó utcai létesítményt! Otthont a tömegsportnak! Mi úgy érezzük, hogy végre otthont lehetne teremteni a tömegsportnak. Mert tapasztalatból tudjuk, hogy Szentendrén nem lehet tetszés szerint, bármikor bejutni egyetlen pályára sem, ha valaki amatőr, s csak mozogni vágyik. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy valamelyik létesítményt nyitottá tennék — persze megfelelő felügyelettel — s ott a nap bármelyik szakában megjelenhetnének az apukák, áz anyukák, a gyerekek, focizni, kézilabdázni. Nagy hiba volna, ha megfelelő előrelátás, szervezettség és pénz hiányában e jelenleg oly szép pályák állapota leromlana. Kíváncsian várjuk, hogy a városi tanács tud-e a lakosság megelégedésére dönteni az ügyben? Olvasóink javaslatait, véleményét várjuk a Pf. 57 címére. Az elmúlt Papokban két levelet is kaptunk pomázi olvasóktól. Az eseteiket azért hozzuk nyilvánosságra, mert tanulságosak lehetnek mindenki számára. I. A. például a Szentendrén fekvő lakóházát úgy adta el, hogy a vevőtől felvett 20 ezer forint foglalót azzal, hogy a teljes összeg kifizetésének napja egy héten belül elérkezik. A vevő elkérte az ingatlan kulcsát, mondván, hogy szeretné kitakarítani a régen üresen álló helyiségeket. Ehelyett azonban beköltözött a házba. Rövidesen kiderült, hogy a foglalón kívül más összeggel nem rendelkezik. Most aztán olvasónk járhat a bíróságra, hogy jogainak ér-' vényt szerezzen. A másik levelet K. L.-nétól kaptuk. Az ő ügye még furcsább. A lényege az, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján fizetnie kell a volt férjének 217 ezer forintot, s akkor a lakás olvasónk tulajdonában marad. K. L.-né már négy éve elvált a férjétől, aki évek óta a fővárosban él, új kapcsolatot teremtett, de az érvényben levő bírósági határozat ellenére sem hajlandó elfogadni a 217 ezer forintot. Ehelyett visszajár a pomázi, egykori közös lakásba, s módszeresen összetöri a bútorokat, az ajtókat, a villanykapcsolókat, a mosdókagylót, s egyebeket, rettegésben tartja a volt feleséget. Olvasónk már többször tett feljelentést a szentendrei rendőrkapitányságon, de azt a választ kapta, hogy családi ügyekbe nem avatkoznak. Mi megkérdeztük, dr. Ullmann József rendőrkapitányt, hogy ez esetben mit lehet tenni. Kiderült, hogy a rendőrségnek kötelessége közbeavatkozni, hiszen itt magánlaksértésről van szó. K. L.-né tehát forduljon bizalommal a rendőrséghez! Véleményünk szerint ezek áz ügyek több tanulsággal szolgáinak mindnyájunk számára. Az első eset arra int, hogy ne engedjünk be könnyén lakókat a lakásunkba. A második pedig azt bizonyítia, hogy nem kell eltűrni a vandalizmust, a megfélemlítés', mert vannak eszközeink és törvényeink a garázdák megfékezésére. Kitüntetett szereplők, szervezők Zár a Szentendrei Nyár A Szentendrei Városi Tanács dísztermében kitüntették azo kát, akik a Szentendrei Nyár programsorozatának előkészítésében, megszervezésében és megvalósításában kiemelkedően dolgoztak. Tízenketten kaptak Szentendrei Nyár emlékplakettet, többen grafikát és elismerő okleveleket. Folytatás jövőre Régészkedő kis vendégek Ezekben a napokban városunk utcáin az NDK-ból érkezett gyermekek ismerkednek a település nevezetességeivel. Látogatásuk a Pest és Suhl megyék közötti gyümölcsöző kapcsolatok egyik eredSzegedről jöttek Szegedről jött kisiskolások ismerkednek Északnyugat-Magyar- ország építészeti hagyományaival, a népszerű szabadtéri Néprajzi Múzeumban ménye. A külföldi tanulók Meiningen város lakói, s otthonukban szívesen foglalkoznak az ókor történetével, ilyen tárgyú szakkörbe járnak. Mivel az NDK kívül esett a limes vonalán, náluk nincs lehetőség arra, hogy római kori ásatásokat, tárgyi emlékeket tanulmányozzanak. Ezt a hiányosságot bőven pótolhatják a Dunakanyarban, sőt a középkorral is ismerkedhetnek Visegrád, Esztergom és Vác ásatásainak megtekintésével. A csaknem 30 tagú delegációt Kurt Kummer, a meinin- geni járási hivatal népművelési munkatársa vezeti. Ebben az évben először Jüchsen községből is érkezett vendég, az ottani iskola igazgatója. A folytatás jövőre következik, amikor azok a gyerekek utaznak az NDK-ba. akik a ■Visegrádon, Dunabogdányban, Pomázon, Csobánkán és Szent, endrén rendezett német nyelvű versenyeket megnyerik. A német gyerekek nagyon jól érzik magukat Szentendrén. A Pannónia úti szállóban laknak, a kísérőjük Géricz Sándor, a pomázi 2-es számú általános iskola tanára. A cserelátogatást anyagilag is segíti a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a dunabogdányi Úttörő és az Óbuda tsz, valamint a pomázi Faipari Szövetkezet, a Pest Megyei Tanács és a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága. Szentendrei Nyár ’85 emlékplakettel jutalmazták Békés Andrást, a Magyar Állami Operaház főrendezőjét, a Szerelmi bájital nagysikerű, igényes színpadra viteléért. Gregor József operaénekest, a Szerelmi bájital főszerepében nyújtott alakításáért, Harsányi Gábort, a Tisztújítás főszerepében mutatott produkciójáért, Selmeczi György karmestert a Szentendrei Teátrum zenekarának vezetéséért, Miklósi Judit színművészt, a Tisztújításban nyújtott alakításáért, a kecskeméti Katona József Színház és az Egyetemi Színpad társulatát a Paraszt dekameronért, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár művészeti osztályát a Templomtéri sokadalom, a Zenés városnézés, a Városház udvari színjátékok és a Bar- csay dzsesszudvar műsorainak megrendezéséért, dr. Tóth Bélát, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatóját az eseménysorozatban végzett igényes tervező- és szervezőmunkájáért, Mucsi András művészettörténészt, a múzeumi kiállítások értő megrendezéséért, a Szentendrei Vízmű Sportegyesület elnöksé-' gét a vízisportprogramok lebonyolításáért, Varga Pál újságírót a Magyar Rádió Pest megyei tudósítóját a Szentendrei Nyár propagandájában végzett többéves eredményes munkájáért, és Teffner Zoltán közművelődési felügyelőt, a Szentendrei Nyár 1985. évi programjának előkészítéséért, annak lebonyolításában kifejtett tevékenységéért. A felsoroltakon kívül kilencen kaptak grafikát és elismerő oklevelet. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes
