Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÄM 1985. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Csengetés előtti helyzetkép Kinek nehéz az iskolatáska? Divatosakat, szépeket Szál«ín] e ból1 iát séreg Egyetemi évnyitó A Marxizmus—L eninizmus Esti Egyetem kihelyezett ta­gozatain (Cegléden, Abony- ban és Albertirsán) szeptem­ber első hetében megkezdő­dik az oktatás. Az első évfolyam hallgatói­nak szeptember 4-én, a má­sodik évfolyam hallgatóinak szeptember 3-án, a harmadik évfolyamnak szeptember 2-án lesz az évnyitó, mindegyik napon délután három órai kezdettel. Rifösök szombatja A Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat Kos­suth Ferenc utcai textilboltja ezentúl szombaton is árusít. A kereskedők vállalják a nyitva tartást, mivel arra szá­mítanak, hogy hét végén, amikor több az emberek ide­je, nem marad el a várt for­galom. Ezt a kezdeményezést valamennyien nagy örömmel üdvözöljük. Hétfő délután Tanácsülés Szeptember 2-án, hétfőn délután egy órai kezdettel ülést tart a Ceglédi Városi Tanács a városháza nagy­termében. Fekete Antal ta­nácselnök terjeszti elő a te­lepülés hetedik ötéves tervére vonatkozó elképzeléseket. En­nek alapján körvonalazódnak' majd a következő öt eszten­dőre szóló végleges tervek. A testületi ülés nyilvános, azon bárki részt vehet. Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-ti fkára szeptember 4-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig jogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali helyiségé­ben. De nehéz az iskolatáska — csendül fel hamarosan a rá­dióban a kaján zenei szer­kesztők jóvoltából a dal, amely ugyan csak Petiről szól, a bánatos nebulóról, de itt az ideje, hogy megtudakoljuk: vajon a tanítók, tanárok tás­kája is ilyen súlyos? A ma pedagógustársadal­mának tanév előtti kilátásai­ról kérdeztük Szabó Alfrédot, a városi tanács művelődési és sportosztályának /Vezetőjét. Zsúfcft termek Az oktatásügy irányítójától megtudtuk, hogy megfelelő előkészületek előzték meg az évkezdést. Még a nyár elején Dunakeszin tanácskoztak a megye pedagógusai, s annak anyagát minden igazgató írás­ban megkapta. Most pedig megtartották az indító megbe­szélést, ahol meghatározták a jelenlegi célokat. Lényegi fel­adataikban nem következett be változás. A korábbi elha­tározások szellemében kell folytatni az oktatást, nevelést, legfeljebb a tantervi változá­sok utórezgései kívánnak még némi alkalmazkodást. Jóllehet a jeltételek korántsem ne­vezhetők minden téren megfe- lelőnek, joggal elvárható az elmélyültebb és színvonala­sabb pedagógiai munka. Az iskolák zsúfoltsága te­tőfokára hágott, csúcsán a demográfiai hullám. Cegléden 5052, a községekben 6700 diák koptatja az iskolapadot a szeptemberi csengőszót köve­tően. Cegléden 612 elsőst írat­tak be, ötvennel kevesebbet, mint esztendeje, és kevesebb nyolcadikost búcsúztattak, mint ahány az idei belépő. Különösen a derékhad létszá­ma magas, s ezt a városban sem könnyű áthidalni. A Puskin utcai épületet most a Várkonyi iskola öt ne­gyedik osztálya veszi birtok­ba. Ott lesznek a napközis foglalkozásaik és ott kapnak kosztat is. Ezzel viszont meg­oldható, hogy mindig délelőtt folyjon a tanítás, s ez nem kis dolog, hiszen egybevéve a vonzáskörzetet és a várost, a gyerekek majd’ negyed ré­sze váltakozó műszakban lá­togatja a tudás várát. Ezen a téren a községekben rosszabb a helyzet, hiszen a két újszilvási, a tápiószőlősi iskolában éppen feleannyi a termek száma, mint kellene, ezért minden terem benépe­sül délelőtt, délután. Jelenleg folyamatban van Albertirsán a három tantermes bővítés és a tornaterem kivitelezése. Abonyban a Gyulai Gaál Miklós iskola megnagyobbítá- sán munkálkodnak. Tíz pályakezdő A nyár egyébként a tataro­zások, felújítások jegyében telt el. A városban 4,2 millió forintot költöttek erre a cél­ra, amelyet az Egy üzem — egy iskola patronálási rend­szer keretében 1,9 millió fo­rintnyi társadalmi munkával megtoldottak a vállalatok. A tíz községben 5,6 millió fo­rintot használtak fel, és majd­nem 900 ezer forintnyi volt az önzetlen közreműködés. Céltámogatásból Ceglédber- celen a Petőfi utcai épület megújulása van soron. Dán- szentmiklóson tetőt reparál- tak, villanyvezetéket hoztak rendbe, központi fűtést szerel­tek ebből a forrásból. Tápió- szőlősön is a karbantartást szolgálta a megyei segítség. A nevelői kar létszáma meglehetősen teljes. A város­ban nincs üres állás, Dán- szentmiklóson, Jászkarajenőn és Újszilváson van egy-egy, amelyet képesítés nélküli fia­tallal tudnak csak betölteni. A nők aránya 80 százalék, ezért sokan veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ki­lenc óvónőt és öt napközis nevelőt kell helyettesíteni. A községekben 19-en van­nak gyesen, helyettük érett­ségizettek birkóznak a felada­tokkal. Munkába állt tíz pá­lyakezdő ösztöndíjas, közülük kilenc ceglédi. Ketten még a tanítóképző növendékei, majd munka mellett szereznek szak- képesítést. A városban min­den állást szakos nevelő tőit. be, a kis településeken 70 százalék fölötti az arányuk. A szülő szerepe A felsorolt személyi és tár­gyi feltételek között kell még színvonalasabb pedagógiai munkát végezni. Az iskola nem hunyhat szemet a diákok beszédbeli durvasága, a kör­nyezetet rongáló magatartása felett. Igazodnia kell az új körülményekhez, szigorúnak és következetesnek kell lenni, hogy érvényt szerezzenek -az idei hármas követelménynek, amely szerint rendnek, fegye­lemnek és tisztaságnak kell lenni. Természetesen e téren joggal elvárható, hogy a szü­lők a nevelők méltó partnerei legyenek, erősítsék az iskola pedagógiai szándékait, foglal­kozzanak többet otthon a gyerekeikkel, kérjék számon a leckét, az iskolai előmene­telt, és harmonikus családi életmóddal mutassanak jó példát a felcseperedő generá­ciónak. A Ceglédbercelre vezető 40- es főközlekedési út jobb olda­lán, a tizenhármas kilométer­kőnél közel tízholdas dinnye- föld terpeszkedik. A föld az erdészeté, kiültetett fák csepe­rednek rajta. A köztes terület kihasználása fejében egy ceg­lédi lakos, Farkas Gyula vál­lalta a csemeték ápolását, met­szését. Bizony bizonytelan A terület műút felőli részét megkötött kutyák őrzik. Gaz­dájuktól — aki a négylábúak csaholására jött ki ideiglenes lakóhelyéről, a felállított sá­torból — rögvest megtudom, hogy akkor költöztek, s azóta alszanak kint, amióta a nö­vekvő gyümölcs elérte az egy kilogrammot. Addig ugyanis avatatlan kezek többször is megdézsmálták a még éretlen dinnyést. Beszélgetni a sátor árnyékába húzódtunk. Sok mindent megtudtam a jó diny- nye titkáról, bár nem hiszem, hogy ettől akár jövőre már én is hozzáfoghatnék az ugyan­Ki sem látszanak a mun­kából — szó szerint ezt le­hetne mondani most a PEVDl ceglédi konfekciórészlegének üzemeire. Augusztus az őszi­téli öltözékek varrásának, ki­szállításának hónapja volt. Azt, hogy előtte kollektív sza­badságon voltak sorra az üze­mek, szinte el is feledték már a termelés iramában. Belföldön a ruházati szak­üzletek és a kereskedelmi vál­lalatok várják a határidős, di­vatos holmikat. Varrtak muta­tós, divatos bakfis-, női- és fér. fikabátokat. Női kabátból a ceg­lédi szalagon hatféle készült. Nem volt könnyű a kész holmik tranzitraktárának a dolga, ugyanis szortimentben kérték a kabátok kiszállítását, vagyis válogatott színből, méretből, fazonból kellett összeállítani egy-egy kollekciót, ez pedig külön igényes feladat. Szeren­csére ügyesen megoldották. A ceglédi konfekciórészlegnél készült kabátok októberben már a kirakatból köszönnek a vásárlókra. Szállítanak köz­vetlenül üzletekbe, de főként a FÉR és a RUTEX várta a kabátíeregletet. A szabászok, akik különben egyműszakosok volnának, megesett, hogy há­rom műszakra váltottak, így tudták csak a varrodákat szabványokkal folyamatosan ellátni. csak ízletes falat felnevelésé­hez, megtermeléséhez. Ennél több kell. — De mi? — kérdeztem. — Nagyon sokat számít a családi hagyomány. Én apám­tól lestem el a fogásokat, a „műhelytitkokat”. Így kezdtem el a dinnyével foglalkozni, s csinálom ma is, bár már egy­re fárasztóbb, mert időigényes és nehéz munka. Ráadásul na­gyon bizonytalan, hogy mit hoz a konyhára. A Tavalyi pél­dául a munkadíjat is alig adta vissza. Kip-kop Az idei pedig? Sajnos, na­gyon sok függ az időjárástól. Az lenne az ideális, ha huszon­öt fokos meleg mellett leg­alább háromhetente nagyobb eső áztatná meg a földeket. A forróságban, víz nélkül a diny- nye nem tudott kellő nagysá­gúra megnőni. Ezért nem is várható, hogy a piacokon je­lentősen csökkenne az áruk. Azt mondják, hogy minden harmadik évben jó a dinnye­A szabványraktár ezekben a hetekben átalakul kicsit. A ceglédi szabászat új speciál- gépeket kapott, endlizőt és övtartókészítőket szereztek be, ezekkel tudják a szoknyák bélését összeállítani, a szok­nyák övtartóit elkészíteni. Az­zal, hogy ide a központba ke­rülnek ezek a gépek és nem ki a szalagokhoz, időt: nyer­nek, egyenletesebben tudják ellátni a varrodákat. Illene bábu várja okét Lapunkban megírtuk már, hogy a KÖZGÉP SE • felnőtt férfi tekecsapata ismét vissza­jutott az NB I-.be. A szép hagyományokkal rendelkező szakosztály, a korábbi sike­rekhez méltóan, az. utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül, A további eredményes sze­replés érdekében szeretnék utánpótlás korú versenyzőik számát növelni, ezért szep­tember 14-én 8-tól 17 óráig toborzót tartanak az 1970 után született fiúk részére. Az érdeklődők sportfelsze­relést és tornacipőt hozzanak magukkal! A megjelölt idő­pontban a KÖZGÉP Teleki ut­cai tekepályáján várják az érkezőket. • - L;’ termés. Jövőre a harmadik év következik. Abban bizako­dunk. — Mit kell addig tenni, amíg piacképes lesz az áru? — Bizony elég hosszú az út odáig. A palánták, nevelésé­hez — mintegy 25—30 ezer da­rabéhoz — február , elején kezdtük el a melegágy készíté­sét. Mivel a föld különösen hi­deg volt, gázlámpával kellett felmelegíteni. Köröméiül egy hétig tartqtt, arpíg ft/gy^ptég- lát fólia alá hordtuk. Sokáig tartott, pedig tízen —‘ a család­tagok mellett segítők is[yoltak — dolgoztunk vele,;,. , - > Mielőtt a területre kikerül­tek a palánták, a fóliát -több­ször is kinyitottuk, hogy ed­ződjenek, a gyökerük minél erősebb legyen. Ezután itt, a közel tíz holdon, a palánták­nak fészkeket készítettünk, mindegyikbe több mint egy kilogramm trágyát raktunk. Májustól — liszthármat ellen — folyamatosan nyolcszor per­meteztünk, levéltrágyáztunk, hogy a hajtás minél zöldebb legyen, valamint amikor már erős volt az inda, akkor, kötés- elősegítőt, gyorsítót is kiszór­tunk a területre. Emellett két­szer kapáltunk. * ' — Mikor érett leszedésre a gyümölcs, miből állapítja ezt meg? — Én három dologtól teszem függővé. Először is kopogtatás­sal próbálkozom, másodszor azt figyelem, hogy a dinnyé­nek az a része, ami'a földön fekszik, megsárgult-e '" már, ugyanakkor nézem a bajuszká- ját is, amelynek száraznak kell lennie. Kopogtatáskor az a jó, ha olyan hangot ad, mintha csizmatalpat ütögetnénk. — Az értékesítésben nincs fennakadás? — Kezdetben volt gondom vele. Az egyik kiskereskedő olyan nagy profittal akarta a tőlem 5 forintért megvásárolt dinnyéket eladni, hogy az raj­ta maradt. Ezárt — mint elad­hatatlan árut — visszahozta nekem. Mit tehettem, vissza­vásároltam. Azóta a TSZKER- nek adom el a sárga- és gö­rögdinnyét is. Ök megbízható partnerek. lön a cseszta — Azt hallottam, hogy augusztus végén már nem olyan ízletes a dinnye, mint annak előtte. Van azért még most is munkájuk? — Nem , pihenhetünk még most sem. A hevesi futó, szi- gatcsápi és marsovszki fajták­nak a végén járunk, de a „té­li fajta”» a cseszta még csak most kezd érni. Mi pedig olyat is ültettünk. V. L. ISSN 01S3—2,50» (Ceglédi Hírlapi Omlás és romlás Egyszerű kis omlással kezdődött, de aztán kide­rült, többről van itt’ Szőj hát romlás lett a dologból. Mindenesetre humorának és józan ítélőképességének birtokában volt az az ille­tő, aki a ceglédi postahi­vatal Kossuth Ferenc ut­cai oldalánál jó száz nap­pal ezelőtt elhelyezett Om­lásveszély feliratot egyet­len, ám nagyon pontos he­lyesbítéssel Romlásveszély­re módosította. Sejtésem szerint az ismeretlen szerző arra gondolhatott, hogy ha a városmag jeles középü­letét három hónap eltelté­vel még mindig az omlás- veszély alcímmel szükséges illetni, akkor a helyzet romlik, egyre csak romlik. Ódon, elaggott testet vi­sel a posta intézménye, s ha bensőjében nem oly­annyira köznapi ügyeink intézésével törődnének, tán még észre is vennénk, meg is csodálnánk kellemes kül- formáját. Az 1928-ban emelt épület az idő folya­mán keveset változott, s a közelmúltban bekövetkezett állagbeli megbetegedés már több mint szemmel látható. Erről alighanem hosszan és érzékletesen tudna mesélni az a gya­nútlan járókelő, akinek a fejére nemrég hajszál hí­ján rázuhant az eresz alól I eloldódó vakolatcsomag. ; Érdekfeszítő históriája vé- ! gére odabiggyeszthetná: ! szerencsés vagyok, meg- ! úsztam. Ö megúszta. S hogy a fentről jövő nehézség elől a , többiek is menekülni tudjanak, az esetet köve­tően feltűnő sárga szalagot feszítettek ki, s táblát ál­lítottak: Omlásveszély. Ez három hónapja történt. A ceglédi postásokat azonban nem csupán a kiszámíthatatlan következ­ményekkel járó vakolatzá­por eshetősége aggasztja, hiszen beázik a tető is, és a víz a szellőztető beren­dezés mentén még a föld­szintre is lecsurog. Azért a vakolat jóval keményebb meg veszélyesebb. Aligha véletlen, hogy a tavalyi esztendő júniusában meg­tartott munkavédelmi szem­le hibaleltárában a vako­latügy már visszatérő hiá­nyosságként szerepel. A tető, valamint a homlokza­ti rész felújítására, ponto­sabban megjavíttatására a ceglédiek már több ízben tettek kísérleteket. De épí­tő vállalattal szerződést kötni a reparálásra kizáró­lag a felettes szervnek, a Budapest-vidéki Postaigaz­gatóságnak van joga és persze pénze. Az 1984-es év teli volt bonyodalmakkal, ahogyan mondani szokás: nem jöttek össze a dol­gok. Egyszer a meglévő anyagi fedezet mellé nem akadt kivitelező, másszor a kivitelezőhöz a pénz. No; mikor aztán mindkettő összetalálkozhatott volna, hát nem a nyakunkba sza­kadt a tél! így vált az el­végzendő munka áthúzódó munkává. Nincsenek megbízható is­mereteim arról, vajon a nagyjából 10 méter magas­ból leomló vakolat miféle veszélyeket rejteget. Ugye, aki annyira nem ért hoz­zá, aki oly fárasztóan lai­kus, mint jómagam, az, ha jót akar, ki ne ejtse a szá­ján, hogy hát bizony, bi­zony az a vakolat életve­szélyes. Nem, nem. Az ilyen legfeljebb annyit mondjon: egészségre ártal­mas. És slussz. Már most az a kérdés, hogy az egészségre ártalmas posta- homlokzat, s alant a diszk­rét figyelmeztetés, egészen pontosan mennyi ideig rio­gathatja a városlakóikat? Van-e határ, amitől fogva az omlást már teljes jog­gal titulálhatjuk romlás­nak? Érdemes-e, szüksé­ges-e addig várakozni, míg végül a vakolat valakinek a koponyáján csattan? Mert az bizonyos, hogy egy fel­irat, s néhány méternyi sárga szalag aligha hárít­hatja el a veszélyt. Legfrissebb értesüléseink szerint a fővárosban széke­lő postaigazgatóság egy hó­nappal ezelőtt nyélbe ütöt­te a szerződést a Cegléd és Környéke Építőipari Szö­vetkezettel. Az építők ígé­rik: két hét múlva neki­veselkednek a munkának. Addig is: jó szerencsét! Varga Sándor Talpuk alatt felemelkedik A Mcnori MEZŐGÉP ceglédi gyárában most készítettek elő­ször húsüzemi hidraulikus dobogót külföldi megrendelésre. A berendezések egy NDK-beli húsüzembe kerülnek. Apáti-Tóth Sándor felvétele T. T. iajd a harmadik évben A dinnye és a csizmatalp hangja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom