Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

1985. AUGUSZTUS 30.. PÉNTEK Széchenyi kezdeményezte Százötven éves a magyar hajóipar Széchenyi István kezdemé­nyezésére 150 évvel ezelőtt, 1835-ben épült fel az Óbudai Hajógyár, ez teremtette meg a magyar liajóipar alapjait. A ju­bileum alkalmából szeptember végén a Magyar Tudományos Akadémián ünnepi ülésen em­lékeznek meg a hajóipar 150 éves múltjáról, összegzik mai eredményeit és elemzik fejlő­désének további kilátásait. Ün­nepséget tartanak a Ganz Da­nubius Hajó- és Darugyárban is, a Közlekedési Múzeumban kiállítást rendeznek, a Magyar Posta pedig jubileumi levelező­lapot bocsát ki. A magyar hajóipar a múlt század közepétől gyorsan fel­lendült, a fatestű hajókat alig két évig gyártották, majd át­tértek a vastestű vízijárművek készítésére. Az ötvenes évektől a kiegyezésig összesen 76 sze­mély- és vontatóhajót, és több mint 120 uszályt építettek a gyárban. Az 1870-es évek vál­sága visszavetette az iparág fejlődését, később azonban egy­re nagyobb teljesítményű és egyre több utas befogadására alkalmas hajókat igényeltek a hajózási társaságok. Az 1910-es években vízre bocsátott gőzö­sök, köztük a Budapest, a Wien és a Schönbrunn a legerősebb és legmodernebb hajók voltak a Dunán. A két világháború közötti gazdasági válság ismét súlyosan érintette a gyárat, alig kaptak rendelést. Ekkor KezdtéK meg az ipari kazánok gyártását. A felszabadulás után a válla­lat legfontosabb feladata a ha­zai hajópark helyreailitasa volt. Az ötvenes évek végén áttér­tek a motoros hajók építésére, szovjet tervek alapján meg­kezdték a tolóhajók, személy- hajók. speciális tutajvontatok vízre bocsátását. A hajógyár mai termékszerkezete felöleli a legmodernebb, automatikabe- rendezésekkel felszerelt tolóiia- jokat éppúgy, mint az úszó- és portáldarukat, konténereket — amelyeket Vácott készítenek — és sporthajókat. A világ sok országába expor­tálják termékeiket, éves árbe­vételük több mint 5 milliárd fo­rint. . A reklamáció jogos volt A Márka skálája ismét a régi Tavasszal nyitotta meg ka­puit a szigetszentmiklósi Már­ka-Skála Aruház. Választéka minden igényt kielégített, s bár megszokott, hogy a kezde­ti, roppant energiával össze­gyűjtött kínálat később szinte törvényszerűen szűkebb lesz, a környékbeli gyárak dolgozói mégis szóvá tették a jelensé­get. Ügy találták, a régen várt és hatásosan reklámozott áru­ház nem váltja be reményei­ket. Sem az emeleti ruházati osztály, sem lent az élelmi­szerrészleg. A reklamálók lennének túl igényesek, vagy valóban visszaesés következett be? — erről kérdeztük Bakos Györgyöt, az áruház igazgató­ját. Kényszerminimum — Kétségtelen, hogy az első időszak feltöltöttségéhez ké­pest szerényebb volt a nyár eleji árukészlet. Ennek több oka is van. Először a belső problémánkat említem. A ve­zetői gárda egy részében — a korábbi helyettesemet is ide­értve — cserét kellett végre­hajtanunk, s ez nehezítette a munkát, érthető módon belső feszültségeket váltott ki. A másik fő ok viszont a készlet- gazdálkodásból adódott. Itt érdemes megállni egy pillanatra. Jól tudjuk, milyen bajok eredője volt annak ide­jén, hogy a gyárak termeltek, mit sem törődve azzal, kell-e egyáltalán valakinek gyárt- mányözönük. A felhalmozódott raktári készletekben persze rengeteg pénz feküdt, a mun­káról most nem is szólva. Eb­ből a gyermekbetegségből jó­szerével kilábaltunk, de az alapanyagok bespájzolása — igaz, sok negatív tapasztalat eredményeként — tart mind a mai napig, bizonyítják ezt a rendszeresen ismétlődő börzék is. Nem vagyunk olyan gazda­Ócsáig teljas szélességében átadják az M5-öst Már az aszfaltot terítik Befejező szakaszához köze­ledik az M5-ÖS autópálya Budapest—Örkény közötti sza. kaszának építése. A tervek szerint az építők az utat no' vember 30-án átadják a for­galomnak. Az autósoknak jó hír, hogy az eredeti elképze­léstől eltérően, nem csupán a fél pályát adják át a forga­lomnak, hanem Budapest és Ócsa között teljes szélességé­ben elkészítik az autópályát, s csupán az Űcsa—Örkény közötti szaikaszon kerül sor félpályás üzembe helyezésre. Az építők ló munkáját jel­zi. hogy közel hárommillió köbméter föld megmozgatásá­val a pálya teljes szélességé­ben elkészültek a földmunká­val, megépítették valameny- nyi alul- és felüljárót. Folyik az egész út, valamint a leál­ló sávokon érdesített homok- aszfalt kopórétegek terítése. Öcsa és Űjhartyán szom­szédságában elkészült az új autópálya-csomópont is, vala­mint az új nyomvonalon ha­ladó út, amely — ideiglenes jelleggel — Örkényen keresz­tül vezeti majd a forgalmat az 5-ös főútig, mindaddig, amíg az autópályaépítés kö­vetkező időszakában elkészül­nek a Lajosmizse—Kecskemét közötti útszakasszal. Ekkor a forgalom Budapesttől Kecs­kemétig az M5-ös autópályán bonyolódhat majd le. Gyermekek fokozott veszélyben az utakon A tanév nemcsak az iskolák gondja Hétfő reggel már az órákra hívnak az iskolai csengők, az idei tanév azonban már holnap megkezdődik, szombaton tartják ugyanis az évnyitókat országszerte, így Pest megyében is. S bár ilyenkor az érintettek a köpenyek, a taneszközök beszer­zésével, a könyvek és füzetek bekötésével vannak elfoglal­va, érdemes a tanévkezdés közlekedésbiztonsági vetületével is foglalkozni. Balogh Józseffel, a Pest Megyei VRendőr-főkapitányság közlekedési és közbiztonsági osztályának vezetőjével be­szélgettünk erről a témáróL — Megyénkben az év első felében négy gyermek halt meg közlekedési baleset követ­keztében, ugyanakkor százti- zenhárom megsérült. Ezek a számok riasztóak, még akkor is, ha elmondhatjuk, hogy a gyermekbalesetek száma Pest megyében az elmúlt év ha­sonló időszakához képest 18 százalékkal csökkent. A leg­rosszabb a helyzet az előző iskolai év végén, illetve a szünidő kezdetekor volt, bár igyekeztünk minden lehetséges fórumon, a Pest Megyei Hír­lap hasábjain is, fellépni a túlzott könnyelműség ellen. Ennek a számlájára kell írni ugyanis a gyerekeket ért bal­esetek nagy részét. Szülők dolga Ami talán a leginkább fi­gyelmeztető, a legtöbb sérü­lést a gyermekek szüleik ko­csijában, utasként szenvedték el. Ennek főbb okai, hogy túl sok kisgyerek ül az első ülé­sen. a vezető mellett, nem kellően jól beállított vagy be- csatolatlan biztonsági övvel, másrészt a túl alacsony testet nem képes megfogni a kri­tikus pillanatban a felnőttek­re méretezett védőeszköz. Az sem ritka, hogy a hátsó ülé­sen a kicsik játszadoznak, nem hátradőlve ülnek, és ezért nem védik meg őket a kocsi belső terének párnázott részei. Sok éves sajnálatos tapasz­talat, hogy a tanév első hó­napjában ugrásszerűen megnő a gyermekbalesetek száma. Különösen veszélyes az utcai közlekedés az alsó tagozatos általános iskolásoknak, s ezen belül is az elsősök vannak a leginkább kitéve a kellemet­len „véletleneknek”. Ám ez jelentősen csökkenthető. Csak ugyanazt tanácsolhatjuk, amit évek óta, hogy a szülök jár­ják végig kicsinyeikkel együtt az iskolába és onnan hazafe­lé vezető utat, beszéljenek meg minden veszélyforrást. Magyarázzák el, milyen irány­ból érkezhetnek járművek, merre kell nézni. Lehetőleg jelöljenek ki olyan útvonalat, amelyiken forgalomirányító lámpa van vagy kijelölt gya­logátkelőhely. S az ismétlések mellett jusson idejük a szü­lőknek az ellenőrzésre is, győ­ződjenek meg arról, betart­ják-e a gyerekek a megbe­szélteket. A Pest Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács idén is megtartotta a bánki közleke­dési tábort, több mint száz úttörő töltött el itt húsz na­pot. Előadásokat hallgathat­tak, filmvetítéseket nézhettek a helyes közlekedési magatar­tásról és vetélkedőkön mé­lyíthették el ismereteiket az utakon leselkedő veszélyekről. A pedagógusoknak továbbkép­zéseken segítettek a PMKBT szakemberei szakmai és mód­szertani ismereteik bővítésé­ben. Osztályfőnökök órája A tanév kezdetén az első osztályfőnöki órákat a bizton­ságos közlekedés témájának szentelik megyeszerte, a köz­lekedésbiztonsági tanácsok tit­kárai és munkatársai felkere­sik az iskolákat, hogy segít­senek csökkenteni a várható veszélyeket. Felhívják a gye­rekek figyelmét a közlekedési szabályok betartásának fon­tosságára, s elmagyarázzák a szabályok miértjeit, az iskola körüli forgalmi rendet. Ter­mészetesen ezek az erőfeszí­tések nem mentesítik a szülő­ket saját felelősségük alól, csak kiegészíthetik, amit a gyerekek otthon látnak, tanul­nak. Nem mehetünk el szó nél­kül a felnőttek körében bekö­vetkezett balesetek mellett sem, ezek is hatnak a gye­rekekre. Pest megyében az el­ső félévben tizenhárommal több (1,72 százalék) személyi sérü- léses baleset volt, mint egy esztendővel korábban. A halá­los balesetek száma 12 és fél százalékkal nőtt, súlyos sérü­lést okozó baleset kevesebb volt. Hivatásosok hibái A balesetek legfőbb okai o sebesség nem megfelelő meg­választása és az irányváltoz­tatás szabályainak megsérté­se. Másképp fogalmazva, vagy a relatív vagy az effektiv se­besség túllépése, amikor nem sikerült idejében megállni, il­letve, amikor kanyarodás köz­ben ütközött vagy ütköztek a vétkes vezető járművének. Ez a két ok adja az összes bal­esetek felét. Kismértékben csökkent az ittasan vezetők által okozott balesetek száma, s ebben szerepe van a lapunk­ban Fekete sarok címmel köz­readott listának is. Végül egy elgondolkoztató adat, miszerint nőtt a hivatá­sos gépjárművezetők okozta balesetek száma, autóbusz- és tehergépkocsi-vezetők egyre nagyobb arányban vétkesek. A : elmúlt félévben tizen­néggyel több buszvezető és harminccal több teherautó­vezető okozott többségében súlyos sérüléssel járó balese­tet. Koó? Péter gok — érthető tehát, hogy az illetékes szervek szigorú szankciókkal is igyekeznek kordában tartani a készletgaz­dálkodást. Másfelől viszont az sem vitás, hogy a szándék olykor a visszájára fordul. Történetesen a szigetszent­miklósi szövetkezeti áruház esetében, amelyet arculatának formálása, hitelének megte­remtése kezdetén ért a mini­mumkészletre beállás áthág­hatatlan parancsa, ami köz­nyelvre lefordítva annyit je­lent, egy ideig nem frissíthet­ték fel a polcok, állványok megritkult kínálatát. Erre csu­pán a nyár közepén nyílt módjuk. HéfmitUós bevétel Más a helyzet az élelmiszer­részlegben. —i Ez az osztályunk igen nagy forgalmat bonyolít le, havonta 7—7,5 millió forint a bevétele. Folyvást fel kell töl- tenünk a gondolákat, ugyan­akkor a szükségesnél kevesebb az emberünk, különösen a szakképzett dolgozó. Az udvariasságot illetően is szó érte házunk elejét. Joggal! Azóta azonban már — és ezt remélem a vásárlók is érzéke­lik — több minőségi cserére került sor és végre hentesünk is van. Rengeteg gondunk volt a hússzállítókkal, elkerülhetet­lenné vált a változtatás. Most többségében a budapesti nagy­kereskedelemtől és más válla­latoktól szerezzük be a hen­tesárut. Sajnálatos, hogy az íz­letes szigetfői termékeket csak Érd környékére viheti a szö­vetkezet. Reméljük ebben is sikerül változást elérnünk. Szubjektív utóhang Engedtessék meg némi szub­jektív utóhang. Bevallom, amikor a reklamációkkal a tarsolyomban útra keltem, tar­tottam attól, hogy az áruház igazgatója sorra bebizonyítja a kifogásokról, hogy vagy nem állják meg a helyüket, vagy a baj rajtuk kívülálló okokból fakad. Az, hogy nem így tör­tént, jelzi: a jól alakult for­galmi adatok ellenére sem ülnek nyugodtan a székükben és fontos számukra, hogy a vásárlók elégedettek legyenek. Ahogyan a bemutatás alkal­mával, úgy most is tervek, el­képzelések sokaságát vázolta Bakos György igazgató. Ezek között éppúgy szerepel az egyéni teljesítmény szerinti jutalékrendszer, amelyet mos­tanában vezetnek be, mint a különböző külföldi partnerek­kel való, választékot bővítő és színesítő árucsere. Szolgáltatá­saik közé felkerül a kocsimo­sás is; megvalósult szándékuk pedig a vegyes cikkeket tar­tó gazdabolt, ahol a vasszerel- vény-áruk mellett egyebek kö­zött horgászfelszerelések is kaphatók. Céljuk tehát: nem­csak jól, de jobban „seperni”, mint új korukban. Szigethi Teréz Speciális térkép vakoknak Speciális, kézzel is tapintható Budapest-térképeket adtak át augusztus 27-én a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsé­gében. A Magyar Néphadsereg Főtérképészeti Intézete 500 da­rabot készített az értékes útmutatóból Nővérutánpótlás Kerepestarcsán Leadtam két-három kilót Tény az, hogy megyénk kórházainak krónikus betegsége a nővérhiány. Ezt enyhítendő, három esztendeje megnyílt a gödöllői 202. sz. szakmunkásképző intézetben a ceglédi egész­ségügyi szakiskola kihelyezett osztálya, hogy — elsősorban a kcrepestarcsai kórháznak — ápolónőket, asszisztenseket neveljen. — Ezt írtuk március végén Az idén munkába áll­nak az elsők című riportunk bevezetőjében. Akkor Bízik Éva harmadikos mondta: ... — Én a kerepes- tarcsai Flór Ferenc Kórház nőgyógyászatán szeretnék dol­gozni, a tanév elején ösztöndíj-szerződést kötöttem. Havi 550 forintot kapok, s egy évre köteleztem cl magam. Vajon egymásra találtak-c a frissen végzett nővérek és a kórház? Vajon cnyhít-c a nyomasztó munkaerőhiányon, hogy a közeli iskolában és a kórházban megkezdték az ápolónő­utánpótlás nevelését? kell, nem kizárólag a tapasz­taltabbaktól. A terveik is ha­sonlóak: érettségizni szeretné­nek és szakosítón a munka mellett továbbtanulni. Jók a betegekhez A sebészeten Lórántné Sass Erzsébet az osztályvezető tő­nővér. Ezt mondja: — Ked­ves kislányok, jók a betegek­hez, s ez a legtöbb, amit most adhatnak. A rutint pedig — egy ilyen nehéz osztályon nem elhanyagolható a gya­korlati tudás — majd az idő meghozza. Tizenkilenc nővér­státus van az osztályunkon. Üt közülük gazdátlan volt, a gyes, a gyed, a szülési sza­badság, betegségek miatt, s hárman-hárman üdültek egy időben. Végigküszködtük a nyár első felét. Két hete állt be hozzánk három pálya­kezdő, s még kettőt varunk, így már könnyebb lesz. Az eiső tapasztalatom az: akik itt töltötték a gyakorló ide­jüket, könnyen illeszkedtek be, s ha idén nem is, jövőre támogatjuk a továbbtanulá­sukat. Csak azért akkor, mert két hét kevés a megismeré­sükhöz, az ajánlásukhoz. Vértes Tamásné a kerepes- tarcsai Flór Ferenc Kórház intézetvezető főnővére tavasz- szal azt mondta: — Tanter­meket alakítottak ki, de­monstrációs szobákat rendez­tek be, eszközöket bocsátot­tak rendelkezésre a nővér­képzéshez. Orvosok, osztály- vezető főnővérek tanítják az utánpótlást, 11 harmadevessel ösztöndíj-szerződést is kötöt­tek. Érthető mindez, ha tud­juk, hogy jelenleg üres — a gyes miatt, vagy mert nincs jelentkező — a nővéri és asszisztensi állások egytizeda, azaz hatvan hely. Mi azt re­méljük, várjuk az iskoláktól, hogy néhány esztendő múltán megszűnik ez a probléma. — S mit mond most Vértes Tamásné? Várják a többieket — Ügy látszik máris eny­hülnek a gondjaink. A 29 Gödöllőn végzett növendék közül 15-en hozzánk kerül­tek, a többségük szeptember elején áll be. összesen 41 pályakezdő fiatal keresi ná­lunk első munkahelyét. Jú­lius 31-én még 37 üres állás­helyünk volt, s a 60 gyeses vagy szülési szabadságon lévő közül 27-et helyettesítettünk szerződésekkel. A probléma inkább az, hogy az elmúlt időben sokan hagyták el a kórházat a nővérek, asszisz­tensek közül. A fővárosban nagyobb fizetést kaphatnak, s nem mindenütt kell három műszakban dolgozniuk, ez pe­dig nagy vonzerő. Érthető, ha egy-egy új intézmény, kórház, szakorvosi rendelő beindulá­sakor csapatostul vándorolnak oda. Májusban 19, júniusban 15, júliusban 9, s augusztus­ban 3 hét alatt 12 kilépőnk volt... — Ezek szerint továbbra is nővérhiánnyal küszködnek? — Igen. De már március­ban is hosszú távú megoldás­ként említettem, hogy Gö­döllőn elkezdődött a nővér­képzés, s megjöttek az elsők. A többieket még várjuk. ★ Ügy tűnik, nem hiába vár­nak. A Pest Megyei Tanács VII. ötéves tervkoncepciója szerint változás készül. Most minden évfolyamon egy-egy osztályban képzik az egész­ségügyi szakiskolásokat Gö­döllőn. A koncepció szerint hattaqtermes — tehát dupla létszámú — önálló egészség­ügyi szakiskola létesül Kere- pestarcsán. Vasvári G, Pál Álmában csengő szól Augusztus utolsó hetében ismét Kerepestarcsán jártunk. Ha Bízik Évával nem is ta­lálkoztunk (ő éppen nem volt szolgálatban, de már mun­kába állt a nőgyógyászaton), két volt osztálytársával be­szélgettünk. Baranyai Mária Isaszegröl jár naponta a sebészetre. — Ráért volna szeptemberben kezdeni a munkát. Miért tette korábban? — Túl vagyok a nyaralá­son, unatkoztam otthon, meg az az igazság, szerettem volna már nagyon magam is ke­resni, dolgozni. Örömmel fo­gadtak, ismertek már a gya­korlatok idejéből, s talán azért is vártak rám, mert az osztályon a nyaralás, a gyes miatt kevesen maradtak, ren­geteg volt a helyettesítés. Amikor gyakorlaton voltunk, még szoros volt a felügyelet. A nővérjelölt nem köthet be infúziót, a nővér már igen. Most már önállóan kötöz-* hetem a~ sebet, adhatom a gyógyszert, az injekciót. S persze az ágytálat is vinni kell. Csak egyet nem tehetek hivatalosan: nem ‘éjszakázha­tok, hiszen még nem töltöt­tem be a 18. évemet. Bartók Anikó ugyancsak a sebészeten dolgozik két hét óta, Aszódról jár be. — Az első napon nem volt még beosztásom, segítettem ahol, amit lehetett. De más­nap bedobtak a mély vízbe. Nem, nem tudnám megmon­dani, ki volt az első beteg, hiszen három kórteremben tizennyolcán feküdtek, tele volt minden szoba, műtétre váró, lábadozó a többség, csak hárman kelhettek fel. A mű­szak végére alig éreztem a lábam, annyit rohangáltam. Lázat mérni, gyógyszert osz­tani, ágyat húzni, lázlapot írni. úi betegek*« felvenni, s el­látni az ágy körüli teendőket — nem csekélység. Két-há­rom kilót is leadtam azóta. Csak a látogatási idő alatt van egy kis csend. S otthon néha felriadok éjszaka, a csengőszót vélem hallani. Pe­dig elalvás előtt mindig újra­gondolom. mit felejtettem el aznap, mit kell majd tennem holnap ... Mária és Anikó szerint nemcsak a patronáló nővérek­től tanulják a gyakorlat ap- róbb-nagyobb fortélyait, a volt gödöllői szakiskolások most is összetartanak, s egy­mástól is tanácsot kérnek, ha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom