Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

PEST MEGYEI VILHG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ma RZ MSZMP PEST HEGYEI BIZOTTSÁG« ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ára; S.ÍSÍI f»rinl 1085. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK MA: A tanév nemcsak az iskolák gondja (3. óidat) Tyúktolvaj róka nyomában (4, oldal) Rádió- és televÉzióműsor a jövő hétre (7—8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jelentést hallgatott meg a földrengés okozta ká­rokról és a kárrendezés hely- . zetéről. Megállapította, hogy a helyreállítási munkálatok rendben folynak, az illetékes szervek a szükséges intézke­déseket megtették. A Minisztertanács megvitat­ta a környezetvédelmi mun­ka tapasztalatait és tovább­fejlesztésének egyes kérdé­seit. Úgy határozott, hogy e tevékenység eredményesebb ellátása érdekében növelni kell a területi tanácsi szer­vek és környezetvédelmi bi­zottságok szerepét, felelőssé­gét. .A jövőben növekszik az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­kének szakigazgatási, irányí­tási, felügyeleti és ellenőrzési jogköre, módosul a környezet- védelem szervezete. A kormány — az állami vál­lalatokra vonatkozó új rendel­kezésekkel összhangban — meghatározott, illetve módosí­tott egyes államigazgatási ha­tásköröket. ★ A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geo­fizikai Kutató Intézete szeiz­mológiai obszervatóriumának közlése szerint 1985. augusz­tus 15-én reggel 6 óra 13 perc­től kezdődően augusztus 29-én délutánig 85 földmozgásból ál­ló rengéssorozatot észleltek, amelyek közül a legerősebbet, a Richter-skála szerinti 5-ös fokozatút az első napon 6 óra 28 perckor regisztrálták. A földrengés epicentruma Berhida és Peremarton kör­zetében volt. Jelentősebb ká­rok keletkeztek Balatonalmá­di és Siófok térségében, vala­mint több Veszprém, So­mogy és Fejér megyei hely­ségben. Az első földmozgás észlelé­sét követően a központi, a megyei és helyi tanácsi szer­vek mindenütt azonnal intéz­kedtek. Elhárították a köz­vetlenül életveszélyes helyze­teket, a súlyosan megrongá­lódott épületekben lakó csa­ládokat biztonságba helyez­ték. Kiköltöztették az életve­Nadrág után szoknya A farmer és bársony nadrágok varrása után a napokban tértek át a vászon szoknyák készítésére Újszilváson, a Zöldmező Tsz varrodájában. Ebben az évben 25 ezer darabot rendelt meg eb­ből a ruhadarabból a püspökhatvani Galgavölgye Tsz. Képün­kön: az egyik alapító tag, Lévai Jánosné övrészt állít össze Erdősi Agnes felvétele szélyessé vált épületekben működő óvodákat, bölcsődé­ket, kórházakat, iskolákat és más közintézményeket. Azon­nal gyorssegélyt folyósítottak a rászorult családoknak, ké­sedelem nélkül hozzákezdtek a károk felméréséhez. örvendetes, hogy a termé­szeti csapás emberéletet nem követelt és súlyos személyi sérülés sem történt. Az anya­gi kárt — termeléskiesés nél­kül — másfél milliárd forint­ra becsülik. A Minisztertanács a föld­rengés napján kapott gyors- tájékoztatástól kezdve folya­matosan figyelemmel kísérte az érintett három megyében szükségessé vált intézkedése­ket, munkálatokat. Mindenütt megnyugvással vették tudo­másul a kormányzat és a he­lyi hatóságok gyors, hatékony intézkedéseit. A veszélyezte­tett területeken a párt-, a társadalmi és a tanácsi szer­vek, a fegyveres testületek, a hivatalok, a szövetkezetek és az intézmények a helyi lakos­sággal szoros összefogásban Igyekeztek orvosolni a bajo­kat, úrrá lenni a helyzeten. Az illetékesek intézkedtek a megrongálódott közületi és termelő létesítményeket, vala­mint a személyi tulajdonú la­kásokat, üdülőket és egyéb építményeket ért károk meg­állapítására. Bányásznap! ünnepség A 35. bányásznap alkalmá­ból az Ipari Minisztérium, va­lamint a Bányaipari és a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége, csütör­tökön ünnepséget rendezett a SZOT központi iskolájában, ahol a bányavállalatok és az ágazat intézményei képvisele­tében, mintegy háromszázan vettek részt. Az ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Baranyai Ti­bor, a SZOT főtitkára, s ott voltak a társadalmi és - tö­megszervezetek képviselői is. Az ünnepséget Lajer László, a bányászszakszervezet titkára nyitotta meg. Ezután Kapolyi László ipari miniszter tartott ünnepi beszédet. Az ikladi Ipari Műszergyár vasad! 8. számú gyáregységében az anyavállalat részére készí­tett alkatrészeken kívül sorozatban állítanak elő — itt újdonságszámba menő — egyéb ter­mékeket, köztük fűnyírógépeket, illetve autóbuszok tetőszellőző berendezéseit. Képünkön: Szmorád Jánosné és Székely Lászlóné a ROTIM fűayírók összeszerelésének utolsó fázisán dol­goznak, nagy szakértelemmel Hancsovszki János felvétele Kevesebb a tehén, a sertés és a birka Gazdaságtalan az állattartás Sokan úgy tartják, és nem is alaptalanul, hogy az állatte­nyésztés a mezőgazdaság nehézipara. E megállapítás még in­kább érvényes a jelenlegi időszakra, hiszen a központi intéz­kedések ellenére is gondok vannak ezzel az ágazattal. Bizonyítja ezt az a tény, hogy egyre több nagyüzem csökken­ti, vagy felszámolja állatállo­mányát. A felmérések szerint megyénkben a szarvasmarhá­nál 6 százalékos, a sertésnél 16 százalékos, a birkánál 13 százalékos a csökkenés a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva. Egyedül csak a ba­romfiból van több 18, száza­lékkal, de a tojóállomány itt is 21 százalékkal kevesebb. Mindez még nem érződik a belső ellátáson, sokkal inkább az exportárualapokat veszé­lyezteti. ■ Hogyan tovább? A kérdésre nagyon nehéz lenne pontos választ adni, egy azonban ....— -..........— M i l ehet nagyobb fáj­dalom a szülőnek, mint az, ha kiderül, hogy a nagyon várt gyer­mek fogyatékos? Az em­ber sok mindennel kibé­külhet élete folyamán, de azt hiszem, azzal soha, hogy szellemileg visszama­radott utódot hozott a vi­lágra. Hiszen a mozgássé­rült, a világtalan, a hallás- károsodott hamarabb meg­találja a helyét embertár­sai között, jobban befogad­ja őt a társadalom, mint az értelmi fogyatékost, aki naponta ki van téve az ér- tetlenek meg nem _ értő, rosszindulatú csúfolódásá­nak, idétlen vicceinek. Nem születünk örökéle­tűnek. Mindannyian azon vagyunk, hogy rátermettsé­gének, érdeklődésének meg­felelő, jó szakmát adjunk gyermekeink kezébe, úgy neveljük őket, hogy ha már nem leszünk, fiaink, lányaink önállóan, segítség nélkül is megállják a he­lyüket. Érthető tehát, ha a mi társadalmunkban a fo­gyatékos gyermekkel való törődést az állam is fontos kötelességének érzi. A ró­luk való gondoskodás a szocialista humanizmus AKADÁLYOK alapvető feltétele. A fel­adatot ellátó egészségügyi és művelődési intézmények gondozó, gyógyító, rehabili­tációs, illetve fejlesztő, ne­velő munkát végeznek s emellett jelentős mértékben enyhítik az érintett csalá­dokra nehezedő pszichés és anyagi terheket. Lphetővé teszik a gyerekek számára a képességeik szerinti tanu­lást s felkészítik őket a társadalmi munkamegosz­tásban való részvételre, il­letve az önellátásra, súlyo­sabb esetben pedig gondo­zást, védettséget biztosíta­nak számukra. Megyénkben a gyerekek három-négy százaléka igé­nyel fogyatékossága jelle­gének megfelelő ellátást, nevelést, oktatást. A súlyos fogyatékosokról és a ké- pezhetetlenekről egészség- ügyi intézményhálózat gon­doskodik. Gyógypedagógiai képzésben az elmúlt tan­évben összesen 3783 gyerek részesült. Ebben a számban benne vannak az értelmi fogyatékosokon kívül a lá­tás- és mozgássérültek, va­lamint a halláskárosodot­tak is. Nagyságrendjét tekintve azonban az értelmi fogya­tékosok elhelyezése jelenti a legnagyobb problémát. Míg országosan 21, szűkebb pátriánkban mindössze 11,1 százalékuk részesül nevelő­otthoni ellátásban. Többsé­gük — 66 százalékuk — az általános iskola mellett működő kisegítő iskolai osztályokban tanul. Évek óta száz fölött van a csak nevelőotthoni keretek kö­zött fejleszthető, elhelye­zésre váró gyermekek szá­ma. A kisegítő iskolákban tanulókat többnyire nehéz körülmények között, több­szörösen összevont tanuló- csoportokban oktatják. Ez a módszer még ép gyerme­kek esetében sem igazán eredményes. Elképzelhető tehát, mennyire nem az ér­telmi fogyatékosoknál, akiknek mind pedagógiai, mind környezeti szempont­ból a legjobbat kellene nyújtani, hiszen fejleszté­sük, képzésük jóval eszköz- igényesebb s a megfelelő környezet is többet számít nekik, mint szerencsésebb, normál iskolába járó' tár­saiknak. A mai és holnapi nappal nagyot lépünk előre. Ma avatják Cegléden a kisegí­tő-foglalkoztató iskola és nevelőotthont, szombaton pedig átadják Gödöllőn a városi forrásokból épült kisegítő iskolát. Hátravan még a folyamatban levő váci és gyömrői felújítás befejezése. T ermészetesen ez csak a gondok kisebb részét oldja meg. A kisegí­tő iskolát végzettek fogya­tékosságuk miatt nem tud­na kellő számban szakmát tanulni, s ezért elsősorban csak segéd- vagy betaní­tott munkásként helyezked- - hetnek el. Bár iskolájuk minden végzőst elhelyez, kevesen maradnak meg el­ső munkahelyükön, mert mint az elején említettem, naponta ki vannak téve az éretlenek rosszindulatú csúfolódásainak, idétlen vicceinek.' Ennek megszün­tetése azonban nem pénz­kérdés. Ehhez már ember­ség, megértés — s főként értelem kell. Körmendi Zsuzsa tény: a szaktárca vezetői — látva a gyors állatfogyást — intézkedésekre készülnek. A tenyésztői kedv fenntar­tása érdekében most dolgoz­zák ki azokat a módszereket, amelyekkel gazdaságossá te­hető az állattenyésztés. Ja­nuárig azonban még csaknem fél év van hátra. Ezalatt ma­guk az üzemek is sokat te­hetnek azért, hogy megfordít­sák a kedvezőtlen tendenciát. Mert nemcsak a kellő érde­keltség hiánya okoz gondo­kat, hanem az is, hogy az üzemek sem tesznek meg mindént annak érdekében, hogy gazdaságossá váljék ál­lattenyésztésük. Drágán, el­avult módszerekkel termelik meg a tömegtalkarmányt. Sokan inkább a kényelme­sebb megoldást választják. A solymári Rozmaring, az abc nyi Ságvári Endre Termelő szövetkezet mintegy száz- száz tehénnel csökkenti állo­mányát. Szerencsére akad jó példa is, ez viszont csepp a tengerben. A rossz körülmé­nyek között gazdálkodó cso­mói November 7. Tsz egy új, 200-as tehenészetet hozott lét­re. A sertéstartás területén is lehangoló a kép. A Ceglédi Állami Tangazdaságban csak­nem 800-zal, Herceghalmon 400-zal kevesebb a koca. So­vány vigasz, hogy a tápióbics- kei Április 4. Termelőszövet­kezet viszont fejleszti sertés­telepét. Igaz, a püspökhatvani Galgavölgye Tsz-ben is több a koca, mint egy évvel koráb­ban, Sajnos, a juh esetében sem jobb a helyzet. B. Z. Paradicsom a SzsEasfió! A Szilasmcnti Termelőszövetkezetben az idén negyven hektá­ron terem a paradicsom. A bőséges hozamoknak köszönhetően — mint azt lapunk 4. oldalán a piaci jelentésünkben is meg­írtuk — a háziasszonyok most olcsón juthatnak hozzá. Kerc- pcstarcsán már egy hónapja szedik a folyamatosan érő sze­meket, de az igazán nagy munka csak most következik, hiszen a kedvező időjárás gyorsabban pirosítja a termést. Ezért szep­tembertől középiskolások is segítenek a szedésben Barcza Zsolt felvétele Fűnyírógépek a szerelőasztalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom