Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

xzrtwnu A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 28., SZERDA Lshet titkos is, nyílt is Tükrözze a tagság összetételét Választás előtt a DCM-ben Örszágszerte hamarosan el­kezdődnek a szakszervezeti választások, de a szeptemberi start előtt egy-két hónappal már folynak az előkészületek. A választásokkal egyidejűleg egyes alapszervezetek szerve­zeti felépítésének korszerűsí­tésére is sor kerül. A Cement- és Mészművek Váci Gyárában jelenleg mű­ködő bizalmi-, főbizalmi-rend­szer alkalmasnak bizonyult a szakszervezetek feladatainak v égréhaj tásá ra. Ennek ellenére a gyáron be­lüli szervezeti változások in­dokolttá tették, hogy a szak- szervezet felépítését hozzáiga­zítsák a gazdaságihoz. A kor­szerűsítést indokolja továbbá az a tény, hogy bővült a szak- szervezet hatás- és jogköre. Termán József szb-titkárral és Fordán Tiborral, az üzemi pártbizottság titkárával be­szélgetünk az előkészületekről és a tervekről. — Az Építők Szakszerveze­te megyei bizottságának fel- adattervéhez igazodva, szep­tember 2. és 27. között hajt­juk végre alapszervezeteink­nél a tisztségviselők és a tes­tületek választását. Arra tö­rekszünk, hogy a szakszerve­zeti tisztségviselők, bizalmiak és főbizalmiak, valamint a vá-_ lasztott vezető testületek mi­nél pontosabban tükrözzék a tagság összetételét. A bizalmiak és főbizalmiak tevékenysége meghatározó a szakszervezet életében, ezért az eddigieknél gondosabban kell kiválasztani őket, figye­lembe venni az általuk képvi­selt csoport összetételét is. A káderkiválasztásban az üze­mi és városi pártbizottság is segítségünkre van, — mondja Termán József. — Olyan embereket igyek­szünk találni, akik képviselni tudják csoiportjuk érdekeit és közösségformáló erejük is meg­határozó — folytatja a gondo­latmenetét Fordán Tibor. — A főbizalmiak kiválasz­tásánál elsődleges, hogy alkal­ma, sak legyenek a bizalmiak munkájának egyeztetésére és segítésére. Ezentúl feladatunk a leg­szélesebb fórurpokon hangsú­Csak engedélyen Keressük a kenyerünket A Madách Imre Művelődé­si Központ nyári programjá­ban gyakran szerepelnek köny- nyed műfajú, szórakoztató programok. Az augusztus 13 én bemu­tatott „Keressük a kenyerün­ket!” című műsor is a kikap­csolódás jegyében készült. Telt ház ugyan nem volt, de akik eljöttek, jói szórakoztak, so­kat nevettek. Azonban nem teljesen fel­hőtlenül. Ugyanis a műsor nagy részében a szereplők játékát eltakarta egy videokamerával felszerelt fiatalember. Külön produkcióként a százforintos jegyért az ő hátsó felét többet láthatta a közönség, mint a műsort. Lehet, hogy ő is a „kenyerét kereste”? Megkérdeztük Varga Zoltánt, a művelődési központ igazga­tóját, mit szól az esethez. Meg­tudtuk, nem volt tudomása s videofelvételről, és' erre más sem adott engedélyt. Az előadások zavartalan le­bonyolítása érdekében a jövő­ben a munkatársai figyelmét is felhívja, hogy hasonló ese­tek ne fordulhassanak elő. A művelődési központ tech­nikai személyzetén kívül sen­kinek sem adnak / engedélyt sem fotózásra, sem videofelvé­telek készítésére. Ha ők ma­guk forgatnak filmet, akkor rendelkeznek a színészek hoz­zájárulásával, és munkatársaik a közönség zavarása nélkül dolgoznak. Papp László Ma délután ötkor Vendégünk a Fradi Két fordulót bonyolítottak le eddig a kézilabda NB II őszi játszmáiból. Csapataink elég gyengén kezdtek. A tavaszi eredmények alap­ján második helyen álló Forte női együttese nagyon rosszul indított, hisz két vereséggel kezdett. Előbb hazai pályán kaptak ki a velük azonos pontszámmal álló Hódmező­vásárhelytől, majd a követke­ző fordulóban Salgótarjánban vonultak le vesztesen a pá­lyáról. A nem várt rossz kezdést a továbbiakban még csak nehezíti, hogy a következő fordulóban hazai pályán fo­gadják a listavezető és eddig pontveszteség nélkül álló Goldberger együttesét. Jelen­tős formajavulásra van tehát szükség a csapatnál, hogy ezen a találkozón jsmét a ré­gi Fortét lássuk a pályán, melyhez bizonyos segítséget ad. hogy szerdán 17 órai kez­dettel kitűnő edzőpartner, az FTC NB I-es női együttese szerepel Vácott MNK-mérkő- zésen a legjobb 32 közé ju 'ősért. Bizony kevés esélye van a győzelemre a váci csa yutnak, de bízunk benne, hogy tisztességesen helytáll­nak. Három fordulón vannak túl a fiúk, akik eddig mindkét idegenbeli találkozójukat el­vesztették, igaz, az első és a második helyezett otthonában, viszont biztos győzelmet arat­tak hazai pályán a Kondoros ellen. A csapat jelenleg a nyolcadik helyen áll. A következő fordulóban az előttük álló Salgótarján lesz az izzósok vendége. A tavaszi idényben szoros csatában és nem kis játékvezetői segédlet­tel a tarjáni csapat 22-20 arányú győzelmet aratott ha­zai pályán, amelyért most a váciak törleszteni szeretné­nek. Kettős mérkőzés lesz tehát pénteken a Forte-pályán. 15.45-kor a Forte—Goldberger női mérkőzés, 17-kor pedig az Izzó—Salgótarján találkozó kerül sorra. Aki pedig hét közben is mérkőzést szeretne látni, az 28-án, szerdái) láto­gasson ki a • Forte-pályára, ahol 17 órai kezdettel az MNK-ban a Váci Forte—FTC mérkőzés lesz. —ri lyozni e választások jelentősé­gét. — Hol tartanak az előké­születekkel? — kérdezem is­mét Termán Józsefet. — Augusztus közepén túl vagyunk a jelölő szakszerve­zeti tagok megválasztásán és továbbképzésén. Ezt megelőzte a bizalmiak felkészítése a vá­lasztásokra. Elfogadtuk a vá­lasztási feladattervre és a szakszervezeti felépítésünk korszerűsítésére vonatkozó ja­vasltatokat. Kiválasztottuk a szavazást lebonyolító felelősö­ket, azaz a jelölő bizottságot, a szavazatszedő bizottságot, a mandátumvizsgáló bizottságot, a levezető elnököt, küldötte­ket, a jegyzőkönyvvezetőt és hitelesítőit. — Milyen módszert válasz­tanak a választás lebonyolítá­sára? — Lehet titkos is és nyílt is, a csoportok döntik el, melyi­ket alkalmazzák. Amennyiben többes jelölés lesz, akkor kö­telező a titkos szavazás. Nem tettük kötelezővé a kettős jelölést, de a jelölő bi­zottság nem zárja ki ennek a lehetőségét, fölvehetnek továb­bi jelölteket a listára. A csoportokat munkabrigá­dok alkotják, s egy-agy bizaí- rrjjlt választanak, majd „üze­menként egy főbizalmit. Vé­gül a szakszervezeti bizottsá­got a bizalmi testület választ­ja meg. Mindennek még szep­tember hónapban be kell fe­jeződnie és októberben hozzá­láthatunk a választott tisztség- viselők felkészítéséhez. D. Z. Falvak a Börzsöny túlsó oldalán (1.) Miért más a helyzet Letkésen 1 A községi tanács elnöke gyakran tájékozódik a helyi takarékszövetkezetben is, amelynek Napfény csillog az Ipoly tükrén, távolabb-közelebb ke­rül hozzá az országút. Tölgy­faerdők levelei kínálnak hűs árnyat a hegyoldaliakon, to­rony csúcsa kandikál ki a Bör­zsöny alján hullámzó dombok közül. Nem világvégi táj ez. s nem is szabad annak tekinteni a zamatos ízű málna hazáját, ahol a szüret olyan, mint más­hol az aratás. Igaz, a legkö­zelebbi város, Vác, ötven-hat- van kilométerre esik némelyik községtől, de gépkocsival könnyen elérhető egy óra alatt. Gyéren lakott Szépsége, gazdagsága elle­nére is gyéren lakott ez a vi­dék, melyet Pongrácz János, Kemence község tanácselnöke egyszer úgy jellemzett, hogy egy nagy zsákhoz hasonlít, aminek csak két kijárata van, a szobi és a bernecebairáti. Vámosmikolán, ha nem is csökken, de egyáltalán nem nő a népesség száma. Perőcsény öregszik, Kemencét 10 év alatt 500-an hagyták el, az óvodá­jában bőven van hely. a gye­rek viszont kevés, mintegy 400-an jártak el dolgozni még kéi: évvel ezelőtt is. Pedig itt is, a többi községben is sokat tettek a tanácsok, a vezető testületek, s maga a lakosság is az életkörülmények javítá­sáért. Sok milliót tesz ki a községért végzett társadalmi 638 tagja van. munka . értéke, jó ivóvízzel látták el a vezetékeket, több­féle munkaalkalmat teremtet­tek. Neve, rangja van a Ke­mencéi Vegyesipari Szövetke­zetnek, a környékbeli téeszek- nek, s Pásztor Imréné. a vá- mosmikoiai tanács elnöke sze­rint ma már volna is elég munka mindenkinek, ha nem alakult volna ki a fárasztó in­gázás hagyománya. Fiatalodik a község Kovács István, Letkés ta­nácselnöke mondta ki nemrég, szilárd meggyőződését bizony­gatva: — A falu nyugalmát át kell menteni a múltból a je­lennek és a jövőnek. Régimódi nyugalomról per­sze nem lehet szó. A Börzsöny lába előtt hegy és folyó közé települt emberek a természet szépségei közelében is o szá­zadvég színvonalán akarnak élni. s idejükkel, munkájuk­kal nem takarékoskodva, meg is tesznek érte mindent, csak legyen kezdeményező. A ta­lálkozás pillanatában éppen egy 170 méter hosszú közút építését fejezték be, a tanács­elnök azon örvendezik, hogy jól halad az új orvosi rendelő építése, hogy a társközség Ipolytölgyesen higanygőzlám­pák világítják az utcákat ezen­túl, hogy hamarosan lesz a fa­luban közétkeztetés, hogy a je­lenlegi 1 ezer 600 lakost számláló két kisközségből jö­Evszázados rigmusok Praktikák, hiedelmek, babonák Lakodalomban voltam a hét végén, ahol a vőfély — aki az ilyen ünnepi alkalmak ce­remónia- és egyben mókames­tere is — a következő szavak­kal adta át a menyasszonytánc után a rostában összegyűlt pénzt az ifjú párnak: Ásó, kapa válasszon el benneteket, meg a nagyharang. Esztendő múltán gyerek legyen. Ez a pénz a bölcsőmadzagra való. Szívemből kívánom, szaporod­jatok, akár a csicsóka! Hangos nevetés követte a jókívánságot, a zenekar tust húzott, s a mellettem ülő Idős, fekete ruhás nénike hasonló korú szomszédjához hajolt, úgy kérdezte halkan, lemon­dóan: — Hol van már az a vi­lág? óin Valóban messze tűntek azok az idők, amikor egy-egy falusi portán nem volt ritka a nyolc­tíz gyerek, s ma már csak emlékezéseikben élnek azok a jóslások, varázslások, amik a régi faluban az újszülötthöz kötődtek. Megpróbáltam is­merőseim körében összegyűj­teni néhány hiedelmet, s meg­lepődtem, mennyi jó szándék, jókívánság erősítette az óhajt, hogy a fiatal párnak, egészsé­ges, szép gyermekei legyenek. A jóslások egy jelentős cso­portja tilalmat tartalmaz, ame­lyek mind összefüggnek a szü­letendő gyerek egészségével. Ilyen például, hogy terhes anyának nem szabad hosszan megcsodálni valamit, mert el­torzul a gyermeke vagy vala­milyen jelet kap a testére. Em­lékszem, néhány évvel ezelőtt cirkusz érkezett a falunkba. A fiatal pár — az asszonyka három-négy hónapos terhes le­hetett — szerette volna meg­nézni az előadást, összeszaladt közeli és távoli rokonság, kö­zösen győzködték a leendő anyát: el ne menj, mert ráné­zel a majomra, s arra hason­lít majd a kicsid! n:n ::::: * Nagyon féltették a várandóst a szemmel veréstől és az ijedt­ségtől is, ugyanakkor bizonyos tevékenységeket is tiltottak: nem volt szabad az áldott ál­lapotban levőnek esküdözni, tanúskodni, temetésen részt venni, kötél alatt átbújni, sze­metet az ajtó felé söpörni, de tilos volt pénteken fonni- varrni is. Aki ezeket a tilal­makat megszegte, annak hal­va születik a gyereke — mond­ták. De voltak enyhébb követ­kezményekkel járó tilalomsze- gések is. Ha a terhes menyecs­ke sírba nézett, annak fehér bőrű gyereke született. Ha kút­ba lesett, vízfejű lett a kisba­ba. Ha szőrös állatba rúgott, szőrös, ha csorba edényből ivott, görbe szájú kicsinye szü­letett. A jóslások, varázslások a szülés után sem maradtak ab­ba, hanem tovább folytatód­tak. Első, nagyon komoly ti­lalom volt, hogy az újszülött a keresztségben ne vegye fel a nagyapja nevét, mert rövid életű lesz. A sírhoz közeledő öreg a halála után magához veszi nevének birtokosát. A bábaasszonyok voltak a legkülönbözőbb praktikák leg­főbb hordozói, ök készítették el a gyerek első fürdővizét. Ha jól megfizették őket, több­féle módját is alkalmazták a jövő formálásának. Tejet ön­töttek a fürdővízbe, hogy ha a csecsemő felnő, a bőre fehér legyen. Virágot is főztek a vízbe, hogy szép legyen. Hogy könnyű legyen a gyerek élete, libatollat, hogy gazdag legyen, pénzt dobtak a vízbe. Hosszan lehetne még a kü­lönböző babonás eljárásokat sorolni, amelyeknek a gyöke­re egyetlen szándékból fakadt: gazdagabb, szebb, nyugodtabb életet biztosítani — még a rossz szellemek megvásárlása, elűzése árán is — az újszülött­nek, mint szüleiknek volt Ezért fektették a fürdetés után azonnal az anyja mellé, mert hitték, hogy az anya vé­delmet nyújt a boszorkányok, a rossz szellemek ellen. A piciny, egészségtelen, le­vegőtlen, szegény falusi ottho­nokban ezekkel a hiedelmek­kel próbálták pótolni mindazt, ami az újszülött egészséges fejlődéséhez szükséges. Ma már kevesebb a hiedelem, de gondosabb a nevelés, szerve­zett az egészségügyi ellátás. Ha köhög a csecsemő, nem füst fölé tartják, hanem orvoshoz viszik. ;;;s Jó, hogy megmaradt a lako­dalmi vőfély évszázados rig­musa, de még jobb. hogy meg­változtak a gyerek nevelésé­nek szokásai, és ehhez a szo- kásvilághoz alkalmazkodtak a családok gazdasági lehetőségei, körülményei is. Fercsik Mihály Ertlosi Ágnes felvétele vőre 86 gyerek jár óvodába. Nem mindenütt nyugtázhat ják, hogy errefelé van férf i - női fodrász, cipész, kárpitos, s hamarosan lesz cukrászda is — Annak, hogy nálunk in­kább növekszik, mint fogy a lakosság, Szob közelsége, a munkalehetőség, a jó közle­kedés az oka — mondta a ta­nácselnök, aki szerint tavaiy 23 esküvőt tartottak a falu­ban, s az új házasok közül 17- en mindjárt telket is vettek, amit itt négyzetméterenként 20 forintért lehetett megvá­sárolni. Akár részletre is ad házhelyet a tanács, csak épít­kezzenek az emberek. A kö­vetkezmény. hogy fiatalodik a község, s az egészséges lokál­patriotizmus sokféle jele ta­pasztalható. Közösséget terem*, érzelmi szálakat erősít a he­lyi pávakör, ebben a hónap­ban megnyílik a’tájház, mely­nek anyagát a nyugdíjasklub tagjai adták s gyűjtötték ösz- sze. A társadalmi munka érté­ke pedig tavaly 2 ezer 470 fo­rint volt családonként. Az augusztus húszadikán meg­nyílt orvosi rendelő, amihez lakás is tartozik. 3,6 millió fo­rintba kerül, s a . megyei tanács 1 millió 760 ezer forint­jához a lakosság 1982-ben és ’83-ban 5—500 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát adott. Kovács István a két vá­lasztás közötti időszakban. 1982-ben lett próféta a saját falujában. Látható' tiszteletté! és közvetlenséggel üdvözli k az emberek, A tanácsválasz­táskor a szavazatok 84 száza­lékát kapta meg. Jól politizál Az elnök jód politizál és az emberek követik. Ezt m' r Nagybörzsönyben hallottuk Horváth Andrástól, az Ipoly- völgye Termelőszövetkezet és a Letkéshez tartozó körzet te­rületi pártvezetőségének titká­rától. Kovács T. István Évnyitók időpontjai Hétfőn reggel ismét csengő- szó szólítja a gyerekeket, kez­dődik a tanítás, de előtte a tanévnyitó ünnepségen ünnep­lőbe öltözve találkoznak. Ezek időpontjai iskolák szerint: Általános iskolák: Árpád úti iskola 31-én szombaton 8 óra­kor; Juhász Gyula iskola szombaton 9 órakor; Radnóti iskola szombaton fél 9 órakor; Gábor József iskola szomba­ton 9 órakor; Hámán Kató is­kola szombaton 9 órakor az alsó tagozatnak és 10 órakor külön a felső tagozatnak; Pe­tőfi Sándor iskola szombaton 9 órakor; Kisegítő iskola szom­baton 9 órakor. Középiskolák: az Egészség- ügyi Szakközépiskolában va­sárnap délután 4 órakor; a kereskedelmiben vasárnap 9 órakor; a 204. számú Szak­munkásképzőben vasárnap fél 10 órakor; a Közgazdasági Szakközpiskolában vasárnap délután 4 órakor; a Lőwy Sán, dór Szakközépiskolában vasár­nap délután 4 órakor; a Sztá­ron Sándor Gimnáziumban va­sárnap délután 5 órakor; Tán­csics Mihály Szakiskolában va­sárnap délután 4 órakor. ISSN 0133—2753 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom