Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

CB-rádió a titkárnő asztaíán A számítógép itt nem játékszer Szorgalmasan dolgozik a Commodor ’G4 számítógép a tö­köli költségvetési üzemben. Nagy dolog ez azért is, mert az egész számlázási és költségvetési rendszert kiszolgálja. S azért is, mert egy héttel ezelőtt, nyugdíjba menetel miatt a raktár- és készletnyilvántartás egy részét is számítógépre kellett vinni. Feszesebb a tempó a nyomdában Jól vizsgázott a darabbér Hátizsák őszre W” Az ősz! kirándulásokra gon­dolva, fémvázas felnőtt- _ és gyermekhátizsákokat készíte­nek Solymáron a Vegyesipari Szövetkezetben. A Triál megrendelésére készülnek hangszertokok, kottatartók is. Képünkön Tarlós Istvánná a Yamaha hangszertokok sza­básmintáját válogatja. Erdősi Ágnes felvétele Nyereséggel dolgoznak Hambalkó Gyula üzemveze­tőtől még többet is megtu­dunk: — Vettünk kilenc Starker CB-t is a munka jobb szerve­zése érdekében — mondja. — Hiszen az emberek java része olyan munkaterületeken dol­gozik, ahol nincs telefon! Épí­tésvezetőségenként egy-egy Barkas kocsi áll rendelkezés­re, beépítettük a CB-ket, a központ pedig a titkárnő mel­lett működik. — Miből telik ennyi min­denre egy költségvetési üzem­nek? — Évek óta nyereséggel dol­gozunk, a tavalyi tiszta nye­reségünk egymillió forint volt. Lehet, hogy kicsit furcsa a vezetési stílusom, de nem en­gedek rossz üzletet kötni. Hét­főnként tartunk értekezletet, ha kell, még kétezer forintért is vérre menő vitát folytatok. Megtörténik ugyanis egy mun­ka felmérésénél, hogy a meg­rendelő lehúz a számlából ennyit. Azonban minden té­telnek utánanézetek, és pon- tosíttatom. A partnerek beváltak — Melyik terület a legnehe­zebb? — Végül is most mindegyik az, mert úgy alakult, hogy három középvezető elment. Egyikük például a Tököli Víz­műtársulat elnöke lett, eddig is társelnök volt. A váltás ki­tűnően sikerült, az új vezetők azonnal bekapcsolódtak a munkába. A szakipar például azért is nehéz, mert ugyan csak három villanyszerelőnk van, azonban ugyanannyiféle anyagról kell gondoskodni, mintha mondjuk húszán len­nénk. Dicsekvésnek szánomra szakipar régi vezetője, Vukov István most a számítógépes rendszert irányítja és környe­zetvédelmi szakmérnökire jár. — Mik a jelenlegi felada­taik? — Valamennyi tanácsi mun­ka Tökölön. Dolgozunk Szi- getszentmártonban, Szigetesé­ben, Szigetújfalun, Halásztel­ken, Dunavarsányban, Délegy­házán és Majosházán, vala­mint e községek üdülőterüle­tein kommunális szolgáltatáso­kat nyújtunk, és vállalunk építőipari feladatokat is. Se­gítünk Dunaharasztinak a gyógyszertár és az ötlakásos épület munkálataiban. Mint megrendelő, jó partner a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a 20. Volán. — Van-e munkaerőhiány? — Tulajdonképpen nincs, bár egy-két helyen jobb lenne magasabb szakképesítésű mun­katárs. Az irányító létszám ugyan lecsökkent külső körül­mények miatt is, ez azonban nem vált hátrányunkra. Ez a száztíz ember jó kollektívát alkot, kisebb gondokkal ugyan, da teljesíteni tudják a közel 30 millió forintot. Mv.nkaellá- tottságunk folyamatos, egész évre la van kötve a kapacitá­sunk. Hagyományos építőipari munkákra mindig is szükség lesz. A második autó — Milyen fejlesztéseket ter­veznek? — Betonkeverőnk, felvonónk van, a szakipari munkákhoz rendelkezünk kis okos beren­dezésekkel — horonymaró, üt- vefúró stb. A lehetőségekhez képest próbálunk kisgépeket vásárolni. Erőteljesebb fejlesz­tés a kommunális építésveze­tőségnél várható, a második kukásautó megvásárlásával az imént felsorolt települések sze­métszállítását meg tudjuk ol­dani. Szeretnénk befejezni saját beruházásunkban ké­szült szerény irodaépületün­ket, a lakatosműhelyt vi­szont teljesen átalakítjuk, az új profilhoz. Az üzem alapító határozata egyébként hét évvel ezelőtt kelt, azonban az eltelt rövid idő alatt összenőtt a nagyköz­séggel — hiszen sok szolgála­tot tesznek az ittlakóknak. Veimes Aranka Dabas modern nyomda ia már kamaszkorát éli, de a" ápolt környezet, a tisztaság láttán bízvást újnak tekint­hetné a látogató. A rend Kül­ső jelei mellé belső rendezett­ség társul, jól érzékelhető ez abból is, hogy megszűnt a tankönyvmizéria; az annyit kárhoztatott késídé’rnes szál­lításokról múlt időben be­szélhetünk. Az iskolások köny­vei idén már június végére elkészültek. Első féléves da­rabtervét 101,8 százalékba tel­jesítette a nyomda, anyag­mentes árbevételük 110 szá­zalékosra sikerült. Itt említjük meg egy, a ha ­zai nyomdai gyakorlatban nem túl megszokott vállalá­sukat. Dabason készült a Vidravas című nagy sikerű kisregény, amely a megjele­nést követően pillanatok alatt eltűnt a boltok polcairól. Hogy a könyvhéten Iáméi hoz zájuthattak az érdeklődők a, Galgóczy-vegényhez, az a da- basiak gyorsaságának köszön­hető; az ünnepi alkalomra újabb 100 ezres tételt indí­tottak útnak. Még egy impo­náló adat: termelékenységűk 7 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva. Mi a titka, ha beszélhetünk egyáltalán titokról, a szapo­rább munkának? Szakszerűen ennyi: egyenes darabbért ve­zettek be tavaly a korábbi órabér plusz prémiumrend­szer helyett a ragasztó-Kötő- és a táblakészítő gépsor me’- lett, ugyanígy a háromkér.es körvágógépeken. Magyarán- érdekeltté tették a munkás­nőket abban, hogy többet hozzanak ki magukból ter­mészetesen több fizetségért. Egy éve bizonyít az új bére­zési forma, egy éve bizonyí­tanak az asszonyok a masi­nák mellett. Lent az üzemben színes ké­pekkel illusztrált lapok vo­nulnak a gépsoron, hogy a műveletek végső fázisa után immár könyvként kerüljenek le arról. Kapkodásnak nyoma sincs, jóllehet a tempó fe­szes. Molnár Pálné könyvkö­tő gépkezelő a ragasztó-kötő­gép vezére. Hét ember össze­hangolt tevékenysége és a gép hibátlan működése — ezt vigyázza Molnárné — nyomán ontja a berendezés a műsza­konkénti sokezer tankönyvei, most éppen az Állampolgári ismeretek-et. — Ha a gép áll, az nekünk se jó! Hogy több legyen a bo­rítékban, ahhoz hajlani kell. Mi ehhez tartjuk magunkat, és ez meg is látszik a pén­zünkön. Azelőtt 5200 for-'ntot vittem haza havonta, egy éve viszont 6300 az átlagom. De ezt nem adják ingyen... — Nem bizony — erősíti meg Rojcík Józsefné gépke­zelő, aki az összehordott könyveket ellenőrzi. — Ré­gebben négy állomást figyel­tem, most pont a dupláját, ami persze nagyobb igénybe­vételt jelent, de valamit va­lamiért — ez már csak így van. Neki és kolléganőinek is havi ezerforintos többletbért jelent a többleterőfeszítés, Gyakorta halljuk, olvassuk; felszínre kell hozni a tartalé­kokat, legyenek azok emberi képességek vagy akár a bé­rezési metódusban rejlők. A kettő sikeres ötvözése — a Dabasi Nyomda is példázza — forintban kamatozik. Szigethi Teréz A KTA-ból egrárbank Az elképzelés érdekes Az elmúlt hónapokban egyre több új bank cégtáblája Jelent meg az utcákon, de ezek között hiába keresnénk egy, a mezőgazdaságra szakosodott pénzintézetet. Egyelőre még csak az előzetes tervekben szerepel az új agrárbank gondolata, bár már ezek is Ígéretes jövőt jó- sóinak, nem is egyetlen, hanem rögtön 21 ilyen intézmény alajculásat tervezik. Valószínűleg a szakembereknek is grandiózusnak tűnhet a terv, ha nem tesszük rögtön hozzá: a TOT elképzelése szerint már egy meglevő, tevékenységét tekintve régóta bankszerű intézmény­rendszer hatáskörét bővítenék ki. A több mint tíz eve működő Kölcsönös Támogatási Alapból alakulhatna ki az agrárbankok háló­zata. Van tőke-Az Alap tőkéjét korábban a kötelező tartalékalapokból, illetve a zárolt f ejlesztési alap­ból nyerte. Ám mindkét for­rás elapadt az idén, hiszen meg-szűnt a kötelező tartalé­kolás és remélhetőleg a fej­lesztési alapok elvonására sem kerül többet sor. Tehát a mintegy 3 milliárdos tőke növelésére más utat kell ta­lálni. Magyarán új szolgálta­tásokkal, a korábbinál kedve­zőbb feltételekkel lehet a termelőszövetkezetek pénzét a KTA számláira csábítani. A gomba mód szaporodó kisban­kok is az önáíló pénzintézet létrehozására sarkallják a mezőgazdasági szakembereket, mert könnyen előfordulhat, hogy éppen oda viszik pén­züket a termelőszövetkezetek, így más ágazatokba kerül a zöldség-, a gyümölcs-, a ga­bonatermesztésből vagy éppen a sertéshizlalásból származó pénz. Ezt mindenképpen sze­retnék elkerülni, hiszen ma­ga a mezőgazdaság is jó üz­leti befektetés. (Elvétve ke­rült sor eddig például a hite- ■ lek átütemezésére.) De hogy mindez megvalósuljon, ahhoz bizonyos önállóságra lenne szükség és nagyobb mozgástér­re. Mindarra, amit ma nyújt a bankká történő átminősítés. Ezzel ugyanis nemcsak a cégtáblákat festenék át, ha­nem olyan új tevékenysége­ket végezhetne a KTA, mint a kötvénykibocsátás lebonyo­lítása, amely nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni egy kereskedelmi bankot. És miután speciális ágazatról, a mezőgazdaságról van szó, az is elengedhetetlen, hogy ne csak egyetlenegy városban, hanem szerte az országban le­gyenek ilyen szervezetek. Az ott dolgozó szakemberek nagy helyismerettel rendel­kezzenek, és meglássák nem­csak a milliós befektetések­ben. hanem a kisebb beruhá­zásokban is az üzlet lehető­ségét. A tsz-ek érdeke E követelményeknek szinte pontosan megfelel a területi elven felépülő támogatási alap. Jelenleg 20 területi szer­vezetből áll, és huszonegye­dikként működik a központja, »mely az összes tőke 20 szá­zaléka fölött rendelkezik. (Te­vékenysége egyébként megle­hetősen hasonlít egy központi bankéhoz: őrzi a területi ala­pok likviditását — vagyis, hogy mindig legyen elegendő pénz a számlán —, másrészt szükség esetén tőkét ad át a rászorulóknak, ha már saját forrásaikból nem jut hitelek­re.) Égy speciális feladatot is el­lát a KTA: nemcsak az üzlet lehetőségét keresi, hanem se­gíti az átmenetileg bajba ju­tott termelőszövetkezeteket is. Ez szintén elférne egy agrár­bank alapító oklevelében, sőt, néhányan már tovább tekinte­nek. Szeretnék kifejleszteni a leendő bankok tevékenységét a részjegy, illetve a célrész­jegy kibocsátására is. Az ilyesfajta hozzájárulás már régóta ismert a termelőszö­vetkezetek körében, ily módon adnak pénzt a tagok szövet­kezetük beruházásaihoz. Ám, ha egy bank bocsátja ki, ak­kor a befektetők nagyobb biztonságban lesznek, mert a pénzintézet vállal garanciát a pénz visszafizetésére. Már jövőre? E nagyszabású elképzelések egyelőre még csak az agrár- szakemberek terveiben szere­pelnek. Mindenesetre érdemes arra felfigyelni, hogy fél év alatt mennyire megváltozott a bankrendszerben az üzleti szellem: hiszen nyilvánvalóan a verseny erősödése sarkallja a KTA 'átalakítására az ag­rárszakembereket. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a mezőgazdaság a leggyorsab­ban fejlődő ágazat ma Ma­gyarországon, és ezzel lépést kell tartaniuk a bankoknak is. Persze kérdés, hogy a ter­vekből mikor és hogyan lesz valóság. A számítások szerint 1986 közepe előtt már semmiféle­képpen nem. A bankok közti verseny további erősítése, a pénzügyi intézményrendszer átalakítása viszont minden­képpen az agarárbank minél gyorsabb létrehozását köve­telné meg. És a mai gazda­sági helyzetben az sem elha­nyagolható szempont, hogy a KTA már jelentős tőkével rendelkezik, s nem lenne szükség központi pénzre ah­hoz, hogy széthúzzák a füg­gönyt a pénztárablakok előtt, Lakatos Mária A ki augusztusban autóval ** kel útra, akármerre in­dul, a forgalmasabb főutak mellett biztosan rájuk talál. Színes sátraik, a hatalmas, ét­vágygerjesztő dinnyehegyek már messziről látszanak. Igaz, a legtöbb útmenti dinnyeáru­sítóhelyre girbe-gurba feliratú tábla hívja fel az utazók fi­gyelmét. Szinte minden standon drá­gábban mérik a dinnyét, mint a piacokon — a vásárlók többsége is tudja — mégis, amikor feltűnnek a gusztusos gyümölcshalmok, fékezni kell. Mert a sátrak mellett rendsze­rint kis asztalok és padok vár­ják az elcsigázott utazót, s a kereskedő kést is ad a diny- nyelakomához. Bár a legtöbb elárusítóhe­lyen évekkel ezelőtt festett táblák hirdetik, hogy a dinnye hevesi, ám maguk a kereske­dők mondják, hogy az idén inkább a déli megyékből hoz­zák a gyümölcsöt, mert He­vesben sok dinnyét tett tönk­re a fagy, vert el a jég, vagy éppen a dolmányos varjúcsa­patoknak estek áldozatul. S, amiről a piros, lédús cse­megére vágyók nem sokat tud­hatnak, az útmenti árusok kö­zött időnként kitör a dinnye­háború.. Levert hirdetőtáblák, ez engedélyező szerveknek küldött névtelen bejelentések, mind alkalmasak arra, hogy megkeserítsék egymás napjait. Pedig a dinnye mindenhol egyformán édes ... írta: Móza Katalin A sárseentlőrincl őriás is kés alá kerül Fényképezte: Erdősi Agnes Ez igen! Édes, mint a méz Hajnali csendélet Bőséges a kínálat ,rí»‘ Mindig van vevő Oiyker kitör a csetepaté A diitnve mindenütt édes

Next

/
Oldalképek
Tartalom