Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIL ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ Társak néiSciil folytatjuk ? Művelődés a négy fa! között Nő a család kulturális nevelő szerepe Érdekes és elgondolkodtató statisztikai adat került a kezembe, amelyben az a figyelemre méltó, hogy a la­kosság kulturális kiadásai emelkedtek ugyan, de ezek­nek a kiadásoknak nyolcvan százaléka az otthon, illetve egyénileg megvalósítható művelődés céljait szolgálja: el­sősorban televízió- és rádió-, videokészülékek, fényké­pezőgépek, magnetofonok, lemezjátszók, hangfalak vá­sárlását, illetve működését, valamint újság, könyv, hanglemez beszerzését. Egyszerű együttműködés Dolgozat az avar korról Szervezés Megtörtént eset. A komoly, felelős embe­rek testületének ülésén, ahol a város és vonzáskör­zete sportjának helyzetét tárgyalták, éppen F. L.-né tette föl a kérdést a napi­rend előadójának: vajon ki és hogyan szervezi nálunk a sportegyesületek és a községi sportkörök egymás közti kapcsolatát. Mellette ültem, de talán nem vette észre, hogy picit elmoso­lyodtam. Hogy miért? Jelen voltam azon a vá­lasztási jelölőgyűlésen, ahol öt is felvették a listára, s amíg a széksorokban ülők, s az ajtón belül és kívül to- porgók szavazatait szám­lálták össze az alkalmi számlálóbiztosok, csendben megszólalt K. Z. péceli sportvezető, felém fordulva. Nem tudja, van itt valaki Kerepestarcsáról, a sport­körből? Jó lenne velük egy meccset játszani! Van, mondom, éppen itt, a má­sik oldalamon álló J. F., aki tagja a községi sportkör vezetőségének. Mire a sza­vazatokat összeszámolták és összeadták, a frissiben be­mutatott két ember á ba­rátságos focimeccs idejé­ben is megegyezett. Hát néha így szerveződik a jó sportkapcsolat. —fi. Újfajta sör Az Arany hordó elnevezésű sör 20 napig eltartható válto­zata került a boltokba. A 9,80 forintért megvásárolható, fél­literes, pasztőrözött ital a szakemberek véleménye sze­rint sajátos izével, tartós, ke­mény habjával sikerre szá­míthat a hazai sörfogyasztók népes táborában. Az új vilá­gos sört a gazdasági társaság tizenegy áfész-tagja és a Kun­ság Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat forgalmazza. A leendő termék­skála minőségi sörei hosszabb erjesztési idejük miatt csak később kerülhetnek a palacko­zóba. Ezek között van az Arany hordó speciál és az osztrák Óttakringér sörgyártól megvásárolt licenc alapján ké­szülő Gold Fasst. Az utóbbi sör főzéséhez, a gyártási technológia tökéletes elsajátí­tásához az osztrák cég szak­embered nyújtanak segítséget. Nem tudni még, hogy vég­legesen búcsút mondott, vagy ismét visszatér a kánikula. Mindenképpen érdekes a ha­tása. Milyen előírások segíte­nek elviselni a forróság okoz­ta munkahelyi többletterhe­lést? — kérdeztük Gáspár Im- rénét, az Országos Munkavé­delmi Felügyelőség felügyele­ti főosztályának vezetőjét. Vá­lasza: — Rendelet írja elő, hogy bizonyos hőmérsékleti hatá­rok elérésekor, tehát kániku­lában, a vállalat köteles a dolgozóknak 0,1 százalékos konyhasó tartalmú szénsavas vizet folyamatosan biztosíta­ni. Ugyancsak rendelet sza­bályozza az egészségre ártal­mas munkakörökben dolgo­zóknál a munkaidő-korláto­zást és a pihenőidőt. Ezeken túl, egészen részletesen maga a vállalati kollektív szerződés tartalmazza mindenütt az egyes munkakörökben betar­tandó egészségügyi és baleset- elhárítási előírásokat, többek között a higiéniai követelmé­nyeket is. Mindezek ugyanis kánikulában különösen fon­tosak. Az OMF 251 felügyelője a helyszínen, a munkáltatóknál, a munkahelyeken ellenőrzi a szabályozást is, az országos hatáskörű rendelet végrehaj­tását is. Tapasztalataink sze­rint a szénsavas vizet min­denütt biztosítják, bár sok­kor nem az előírt sótarta­Ez tükrözi az otthon, ezen belül különösen a tömegkom­munikációs eszközök megnö­vekedett szerepét az egyének művelődésében. Mindezek megállapításához nincs is szükség a vaskos statisztikai évkönyvek fellapozására, elég, ha megnézzük a községek iparcikkboltjainak kirakatait, amelyek elsősorban a felso­rolt technikai eszközöket kí­nálják. Új igények — Mindenből á legjobbat, a márkásat keresik — mond­ta Könczöl János boltvezető, akinek szavait a lakóházak kitárt ablakaiból áradó disz­kózene igazolja. Megszámlál­hatatlanul sok fiatal rendel­kezik a legkényesebb igénye­ket is kielégítő sztereoberen- dezéssel. Sok-sok házban mondhatják magukat .korsze­rűbb technikai eszközök tu­lajdonosának mint amilyenek­nek a művelődési intézmények a birtokosai. Természetesen az igények növekedése jelentkezik az élet más területein is. A lakás és annak igényes berendezése, a lommal, mert legtöbben ezt nem nagyon szeretik. Az iz­zadtsággal a szervezetből el­távozott sót azonban az étel­ben lévő sóval is lehet pó­tolni, így az utóbbi nem túl nagy szabálytalanság. Prob­léma inkább a munkaidő- és pihenőidő kánikula időszaká­ban történő betartása körül van. A munkáltatók ilyen esetekben a munkaerőhiányra hivatkoznak. Sajnos, a tavalyi azonos időszakhoz képest a júniusi kánikulában megnőtt a bal­esetek száma, mint azt a már pontosan összesített statiszti-- kánk bizonyítja. Ez azonban többnyire nem a túlmunka miatt fordult elő, a balesetek nagyobb része inkább a mun­kába menet, munkából jövet, illetve a közlekedésben dol­gozók körében történt, vala­mint a gépek mellett, a ma­gasban dolgozóknál. Idén jú­niusban a halálos balesetek száma 50 százalékkal volt magasabb múlt év júniusá­hoz képest. Ez azt jelenti, hogy tavaly 30 ember halt meg olyan körülmények kö­zött, amelyek üzemi baleset­nek számítanak, az idén jú­niusban pedig j 45. Tavaly nem volt tartós kánikula ebben a hónapban, idén volt. Ennyi az összefüggés, nem több. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőséghez érkezett je­lentések szerint a baleseti helyzet sajnos, júliusban is rosszul alakult. jó és divatos öltözködés, a bőséges táplálkozás iránti vágy általánossá vált, sőt mindezekhez újabb igények csatlakoztak: jobb 'akás, au­tó, telek, hétvégi ház, közpon­ti fűtés, külföldi utazás stb. Ezeket az igényeket a köz- művelődés dolgozói is felis­merték, s nyilván, hogy az in­tézmények vezetői — művelő­dési házak igazgatói, könyvtá­rosok — keresik a kérdésre a választ, amit Bankó János­nak, a hévizgyörki művelődé­si ház intézményvezetőjének és Takács Pálnak, a túrái mű­velődési ház igazgatójának egyaránt feltettem, hogyan hatnak a felsorolt változások a művelődési aktivitásra? — Az életcélok alakulása — mondja Bankó János — nem vezet törvényszerűen a műve­lődés iránti igények megnöve­kedéséhez, sőt keletkezhetnek ellenhatások Js.Lakáshoz pél­dául a fiatalok ma csak nagy anyagi áldozatok árán juthat­nak, ami együtt jár a takaré­kossággal. Mit tehet az ifjú ember? Elsősorban a művelő­dési kiadásokat csökkenti, s a művelődésre fordítható szabad időt használja fel olyan több­letmunkára, amelynek a bé­réből a szükséges összeget mi­hamarabb előteremti. Bankó János gondolatait úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szabad idő felhasználását az életcélokban kifejeződő tár­sadalmi tendenciák befolyá­solják, esetenként pedig meg is határozzák. — Emlékezzünk csak a sza­bad szombatok általános be­vezetésére, amitől mindany- nyian a művelődési aktivitás általános és észrevehető növe­kedését vártuk — folytatja Takács Pál. — És mi lett az eredmény? Rá kellett jönnünk, hogy a munkaidő csökkenése önmagában csak lehetőség. Ahhoz, hogy a lehetőségből valóság váljék, sok mindent kellene a művelődésnek is nyújtania. Olyan intézmények­re lenne szükség, ahol a csa­lád különböző életkorú és ér­deklődésű tagjai együtt és egy időben kielégíthetnék a testi és szellemi felüdülés iránti igényüket. Csökkenő vonzerő Bankó Jánosnak is van öt­lete. — A szabad idő felhaszná­lásának az életfeltételek javu­lása következtében számos új formája született, mint pél­dául autósturizmus, természet- járás, kiskertek, különböző hobbik stb. —, de az ezekben rejlő művelődési lehetősége­ket csak most, vagyis megle­hetősen késve ismertük fel. Az írás elején idézett sta­tisztikából az is kiderül, hogy a községekben élők több mint negyven százalékkal kevesebb időt fordítanak a művelődés­re, mint a városiak. Beszélge­tőtársaim érzik a lemaradást Takács Pál véleménye: — A falusi művelődési házak, könyvtárak, mozik működési feltételei messze elmaradnak a közönség igényeitől, az ottho­ni művelődési feltételektől. Az intézményben koszos fa­lak, rossz televízió, nyikorgó székek, füstölő kályhák. A lakásban tapétázott szoba, központi fűtés, kényelmes fo­tel, színes televízió. Bankó János észrevételei: — Sajnos, az elmondottak is hoz­zájárultak ahhoz, hogy csök­ken a társas művelődési for­mák vonzereje, és az intézmé­nyek rossz anyagi ellátottsága miatt tovább nő a család kul­turális nevelő szerepének je­lentősége. Partner kell Bankó János és Takács Pál a fiatalabb népművelők kor­osztályába tartozik. Gondokat fogalmaztak meg, amiből ér­ződik, hogy keresik a kibonta­kozás útját. Csakhogy ehhez partnerek kellenek. Ahogyan Takács Pál mondja, kulcskér­dés, sikerül-e a közművelődést a mindennapos munka részé­vé tenni. A nagymama, aki igen ne­hezen tud úrrá lenni felindult- ságán, azt mondja: írjam ki a nevét, de írjam ki a fiáét és a menyéét is, ha lehet, csupa nagybetűvel. Az övét azért, mert bármikor és bárhol vál­lalja a felelősséget azért, amit nekem elmond, a menye és a fia pedig megérdemlik a szé­gyent Erre persze csak az lehet a válasz: , mi nem azért írunk, hogy pellengérre állítsunk, ha­nem mert elsősorban segíteni szeretnénk. Ez néha sikerül — és néha nem. Ebben az eset­ben például már eleve ború­látó az ember: megint olyas­miről van szó, amibe hatóság nem avatkozhat, amit egyedül az emberség intézhet el. De ha ez hiányzik? A nagymama által elmesélt történet így szól: — Fiam első házassága hosszú évekkel ezelőtt fel­bomlott. A kisunokám az any­jánál maradt, Pestre költöz­tek. A fiam egy idő után újra nősült; az új felesége tudta, hogy van már egy kisfia, de őt még a nászomék előtt is ti­tokban tartották, nekik még ma sincs fogalmuk arról, hogy volt egy előző feleség és egy kisgyerek... A titkolózásnak az is vele­járója volt, hogy a fiam há­rom éve még csak nem is lát­ta a most már 11 éves gyere­két. Űj házasságából született egy kislánya, lehet, a fia nem is hiányzik neki... Az idén nyáron a kisunokámat lehoz­tam, hogy nyaraljon pálam. Ennek nem is volt semmi aka­dálya. És 5, amikor pár napja már itt volt, azt mondta: sze­retné meglátogatni az édesap­ját. El is ment hozzá. Tőlünk nem messze laknak — és zo­kogva jött haza. Nagy nehe­zen elmondta: az apu kint szerelte a motorját az udva­ron, volt ott egy szőke kis­lány is — mama, 6 az én test­vérem? — kérdezte —, de az apu elküldte. Nem ér rá, men­jen haza, mondta a kisfiúnak. Talán látta rajta, hogy ez rosszul esik neki, mert hozzá­A múlt messzi századaiban is éltek emberek ezen a vidé­ken. A régészek gondos kuta­tómunkája sorra feltárja a mélyben lappangó leleteket. Az ásatások beigazolják a feltevé­seket, fontos, új szempontok­ra irányítják a figyelmet, ada­lékokkal szolgálnak a történé­szek számára. A tudományos kutatómunkában meghatározó jelentőségű a szakemberek ésszerű együttműködése, s en­nek szép példáját tapasztal­hatjuk vidékünkön is. Simon László, a nagykőrösi Arany János és Dinnyés Ist­ván, a ceglédi Kossuth Mú­zeum régésze oly módon segíti egymást, hogy ha valamelyi­kük a saját berkeiben olyan korból származó anyagra buk­kan, ami társa szűkebben vett kutatóterülete, akkor feldolgo­zásra és publikálásra átengedi ezt. Ebben a szerencsében volt része Simon Lászlónak, aki kollégája jóvoltából szerepel­het egy készülő tanulmány- gyűjteményben Avar kori tele­pülésrészlet Ceglédről című dolgozatával. Még 1981-ben történt, hogy a ceglédi téglagyár közelében fekvő anyagbányából régészeti leletek kerültek elő. Mellár József gimnazista vette észre, hogy a markológép edénytöre­dékeket hozott a felszínre. Eze­ket elkülönítette — lévén két leletcsoport —, és úgy vitte be a Kossuth Múzeumba. Ennek alapján Dinnyés István gyűj­tött további maradványokat, majd Simon László kapott le­hetőséget az anyag feldolgozá­sára. Tanulmányából tudjuk, hogy két objektumot lehetett meg­figyelni a bányafal metszeté­ben. Az egyik földbe ásott, ‘ tetté: majd délután élmégyék a mamához és beszélgetünk. Pisti egész délután leste, mi­kor jön már az édesapja. Hiá­ba. A nagymama átérezte a gyerek minden kínját: a vá­rakozást, a becsapottság érzé­sét, az erősödő bizonytalansá­got, hogy ő nem fontos, ő az apunak nem kell. És reggel el­jött a szerkesztőségbe. Mesélt a családi perpatvarokról, ház- és udvarrészek miatti veszeke­désről, osztozkodásról, ami miatt a felnőtt családtagok között megromlott a viszony. Ami miatt ez is neheztel, az is haragszik. De mi köze va­jon mindehhez egy 11 éves gyereknek, akit nem érdekel se házrész, se ingóság, aki csak az apját szeretné látni? Kíváncsi voltam, mit mond a másik oldal. Mivel magya­rázza a megmagyarázhatat- lant: egy gyerek kirekeszté­sét a szeretetből, a vére sze­rinti apjához való tartozásból. Vajon mit mondhat az apa? És mit az új feleség, ha eszé­be juttatják, hogy ez az ő gye­rekével is megtörténhet? Elköltöztek — mondták a Alig két éve, hogy megala­kult a jászkarajenői Árpád Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet gödöllői Sztirol Mű­anyagfeldolgozó Ipari Szak­csoportja. Több tucat termékét — az elsősorban élelmiszeripa­ri kiszerelésekhez, feldolgozás­hoz, tároláshoz szükséges tá­lakat, tálcákat, különféle lég­mentesen zárható edényeket — hamar megkedvelték a vásár­lók. A szakcsoport azonban másfajta terméket, nevezete­sen az ugyancsak mezőgazda- sági hasznosítású vasvillákat gyártja. E fontos szerszámok előállí­tására vácszentlászlói részle­gük rendezkedett be. Ebben a községben évenként kétmillió forint értékű szerszámot gyár­tanak, mintegy negyvenezer darab vasvillát értékesítenek. Pillanatnyilag az országos szükséglet felét a Sztirol szak­csoport készíti, s adja át a vas- villákat a nagykereskedelmi szelemenes, nyeregtetős ház volt, a másik ettől húsz méter­re egy külső kemence. Előke­rült vagy ötven edényhez va­ló töredék. Nagyobb része kö­zepes minőségű, kézzel koron­golt kerámia, kisebb része kéz­zel formált, durva házi kerá­mia. Találtak egy vaskést és egy csonteszközt is, amelyet valószínűleg árként használtak. Az edények jellegzetes késő avar koriak, melyekhez hason­lót máshol is találtak már. A ház mása a dunaújvárosi avar telepen és Csongrád-Bokroson fordult elő. A fazekak meg­egyezést mutatnak az Üllőn, Ürbőpusztán, Szobon, Cegléd- Nyúlfülehalmán és Újlengyel­ben feltártakkal. Azok az ér­dekesebb darabok, amelyeket peremükön karcolással, bevag- dosással vagy ujjal való be- nyomkodással díszítettek. A nyolcadik századra datálható a zöme, míg néhány edénytöre­dék a tizedik-tizenegyedik szá­zadi leletekkel mutat rokonsá­got. Még nem lehet eldönteni, hogy a régészek általános ten­denciával állnak-e szemben, vagy az avar kori népesség túl­élése fogható-e meg fennma­radt tárgyain keresztül. A közelben temetőre utaló nyomok vannak. Embercsontok voltak a felszínen, de ennek a településsel bizonytalan az ösz- szefüggése. Mindez azért lénye­ges, mert a környék avar kora meglehetősen feltáratlan. Az edényművesség kapcsolata szempontjából különösen fon­tosak a kisebb leletegyüttesek is. Ezért keltheti fel — várha­tóan — a kutatók érdeklődését a nagykőrösi régész tanulmá­nya. T. T. szomszédban. Minden szó és búcsúzkodás nélkül. A csoma­golás minden bizonnyal már akkor zajlott, amikor a kisfiú az ígérettel ballagott hazafelé: „délután meglátogatlak.. A felnőttek jő része valami oknál fogva nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy visz- szaemlékezzék a gyerekkorára. Elfelejti, hogyan gondolkodott, mit érzett, mik történtek vele. Ha emlékezne, azt is tudná, hogy a gyereknek ugyanúgy — vagy még jobban — fáj a megaláztatás, a kirekesztett­ség, és mert koránál fogva is védtelen, kapaszkodik a sze- retetbe. Felnőttként már job­ban „egyensúlyoz” — de ha megöregszik, a szeretet is, csa­ládi kápcsolatok is újból egy­re nélkülözhetetlenebbek lesz­nek számára. Tisztelt B. apuka és űj csa­ládja — akik minden bizony­nyal név nélkül is magukra ismernek, de tartok tőle, hogy nem csak ők — nem gondol­ják, hogy érdemes ezen eltű­nődni ... ? cégeknek, mint például a győ­ri Ferrovill, a miskolci Vas- viil és a Skála Coop. Ezek ré­vén szinte mindenütt kapha­tó ez a hasznos termékük. Mozi Egy zseni, két haver, egy ba­lek. Színes, szinkronizált olasz western. Csak 4 órakor! Jézus Krisztus Szupersztár. Színes amerikai filmmusical, 6 és 8 órakor! A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A rovásírás története, kiál­lítás, megtekinthető 15—19 óráig. ISSN 0133—1957 (GöflöHőI Hírlap) Forró munkahelyeken Kánikulai tapasztalatok Tartós kánikulát hozott az Idei nyár. Ebbe az örömbe azonban — mint mindig — üröm is vegyUlt: a nyaraláshoz ideális idő komoly megterhelést jelent a legtöbb munkahelyen, elsősorban az úgynevezett melegüzemekben, de például a közlekedésben, az építőiparban dolgozók helyzete sem irigy­lésre méltó. A test elnehezül, a figyelem csökken, a reflexek lassulnak, nő a balesetveszély —, s mindezek 200 ezer dolgo­zót különösen érzékenyen érintenek. Ok dolgoznak az emlí­tett „forró munkahelyeken”. Fercsik Mihály Beváltatlan ígéret Korai, megalázó élmények Kobiencz Zsuzsa Vasvillák Vácszentlászlóró!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom