Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

Kisiparosok találkozóján Alsóparki mOsorsorrend Mint arról lapunkban már beszámoltunk, szombaton és vasárnap Gödöllő ad otthont az 1. országos kisiparos-talál­kozó rendezvényeinek. Ilyen még nem volt városunkban, s kevés kisiparos emlékszik ha­sonló összejövetelre a múlt­ból. Most megkaptuk az Al­sóparkban a szabadtéri szín­padon szombaton látható-hall­ható műsor részletes felsoro­lását. A találkozó annyi más programjához hasonlóan ez sem csak a kisiparosokat ér­dekli, bárkit szeretettel vár­nak a Stromfeld lakótelep mögötti területre. Délelőtt negyed tizenegy­kor kezdődik a műsor a Nógrád megyei Tempressz együttes által előadott politi­kai dalokkal, őket követi tíz éra negyven perctől a Spar­tacus együttes dzsesszbalett- bemutatója. Tíz óra ötven perctől háromnegyed tizen­kettőig a népdal és a néptánc örököseié a színpad. Közre­működik a gyomrot tánccso­port, az inárcs-kakucsi nép­dalkor és citerazenekar, a Ictkésl asszonykórus, a száló- ki népi kórus, a felsőtárkányi népi együttes, valamint Sas Sándorné. Az utóbbiak Heves megyéből érkeznek. Utánuk fél egyig a Heppi- end bohóccsoport műsora kö­vetkezik, majd hindu táncot láthatunk. Egy. óráig a mar- tonvásári Százszorszép tánc- együttes előadása következik á Lókötő zenekar közremű­ködésével. Aki a kékes égbe néz címmel zenés irodalmi műsorral folytatódik az alsó­parki színpad programja. A fellépők között találjuk Dé­vai Nagy Kamillát, Pelsőczi Lászlót, Meggyesi Máriát, Öszter Sándort, Tarján Ta­mást és Kovács Tituszt. A muzsikát a Szélrózsa együttes ad ja elő. Háromnegyed kettőtől há­rom óráig az ország fodrász kisiparosainak közreműködé­sével fodrászbemutató lesz, majd női, gyermek- és ka­maszruhák, népviseletek di­vatbemutatóját tartják. Ke­véssel háromnegyed négy előtt kezdődik a Győr-Sopron megyei szili hagyományőrző tánccsoport félórás műsora, amelyben rábaközi táncokat adnak elő. A napot a Color együttes koncertje zárja az Alsópark színpadán. Közben vetélkedő lesz, a műsort Dé­vényi Tibor vezeti. A város kedvelt parkjában nem az itt felsoroltak adják az egyetlen látványosságot. Kiállítás, kézműves kisipari vásár, a gyermekeknek kis vidámpark lesz még és való­színűleg nem lesz könnyű vá­lasztani a lehetőségek közül. Ganz Árammérőgyár Kevés a fizikai dolgozó Azt, hogy egy-egy vállalat, szövetkezet vagy éppen kuta­tási intézmény miként dolgo­zik, sikeres-e, sok minden be­folyásolja. E tényezők közé tartozik az is: milyen a mun­kaerőhelyzete. Mostanában egyre élesebben vetődik fel az is, van-e elég fizikai dol­gozó, hiszen . ha a terrhelés irányítása rendben való is, sok függ a végrehajtás lehe­tőségeitől. A gép nem minden. Azt, azokat csak az ember él­tetheti. A kérdést feltenni mosta niban nagyon is jogos a Ganz Árammérőgyárban: van-e elég emberük? Milye­nek a munkaerő-ellátottsági körülmények? A válasz nem éppen kedvező. — Termelési és értékesítési feladataink teljesítését, az egyes műszaki és anyagellátá­si gondokon túl nagymérték­ben akadályozza a már szinte krónikussá váló fizikai mun­kaerő hiánya — mondta Kosztolányi Imre, a Ganz munkaügyi osztályának veze­tője. — Ha volna elég jelent­kező, akár száz embert is fel tudnánk venni. — Hol van nagyobb hiány? — Ez egyaránt jelentkezik a szakképzetlen segéd- és a betanított munkakörben, nem­különben a szakmunkásoknál is. Az alkatrészgyártásból harminc betanított munkás hiányzik. A szerelési és a be­szabályozási területeken — ami nálunk szintén fontos — a negyvén szakmunkás közül éppen a fele van meg. Ugyanígy kevés a lakatos, az elektronikus műszerész és a forgácsoló szakmunkásunk is. F. I. Mozis» Augusztus 24-én és 25-én: Üzenet az űrből. Színes, szinkronizált japán sci-fi. Csak 4 órakor! Vadlovak. Színes új-zélandi kalandfilm, 6 és 8 órakor! A nap programja Augusztus 24-én és 25-én: Gödöllő, művelődési ház: A rovásírás története, meg­tekinthető 10—18 óráig. IJJÖ1 Ilin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 198. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Aszódi kenyérgyár Új lisztből friss kenyér reggelire A dagasztás után piken a tészta Augusztus kiemelkedő ese­ménye az új kenyér ünnepe Talán nincs még egy olyan ünnepünk, amely annyira függene az időjárás szeszé­lyeitől, és az odaadó emberi munka sokféleségétől. Az | is igaz, az utóbbi időben meg­szoktuk, az emberek minden körülmények között helytáll­tak a betakarítási munkákban, Sajnos, ez kevésbé mondható el az embertől függetlenül lé­tező és változó időjárásról, amely szinte kedvét leli, ho­gyan nehezítheti meg az ara­tás folyamatát. Talán mindenki előtt isme­retes még, mi miatt késett az aratás kezdete. Ez so­kunkban kétségessé tette, va­jon sikerül-e időben befejez­ni a betakarítási munkákat, és még időben megkezdhetik-e a malmok hengerszékei az új búza őrlését az alkotmá­nyunk ünnepére. Podlaviczkt Jánosné, az aszódi kenyérgyár portása már ismerősként üd­vözölt az egyik nap, amikor sokadszori érdeklődésemre örömmel fogadott. A kemence mebge —- Gyorsáh ' jöjjön, most hozták a szomszédos malmok­ból az új lisztet. Már nem kell izgulnunk nekünk sem, mert a friss lisztből készült kenyeret ehetjük. Belépve a gyár kapuján, hirtelen megcsapott a kemen­céből kiáradó hőség. A ke­mence tőszomszédságában Schmidinger János üzemveze­tő éppen rövid megbeszélést tartott Barna Sándor pékmes­terrel és Sonkután László ke­mencefűtővel. — A próbasütés eredmé­nyeit beszéljük meg, hogy a későbbiekben a lehető leg­kedvezőbb legyen a kenyér­sütés technológiája — fűzte hozzá a rövid tanácskozás be­fejeztével az üzemvezető, majd így folytatta. — Az el­ső tapasztalataink szerint az idei búzából őrölt liszt meg­közelítőleg hasonló minőségű, mint az elmúlt évi volt. Mi­vel a búza sikértartalma még nem a megszokott minőségű, ezért a belőle készült tészta terülékeny. Ennek megakadá­lyozására a lisztnek még utóérésre van szüksége. Leveles áru Mielőtt bármit is megnéz­hettünk volna, Schmidinger János egy rövid tájékoztatást tartott. — Üzemünk az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalathoz tartozik. A Galga mente csak­nem valamennyi községét lát­juk el pékáruval. Naponta mintegy kilenc tonna sütőipa­ri terméket gyártunk. Ennek jelentős hányadát a kenyér- féleségek adják, de sok a kif­li, a kalács, és a leveles áru­féle is. A havi termelés! ér­tékünk eléri a hárommillió forintot. — Az új búzából készült lisztet csaknem két héttei ké­sőbb kaptuk még a szokásos időnél. Az első szállítmányok augusztus 17-én érkeztek meg hozzánk. A szokásnak megfe­lelően többféle tájegység lisztjeit keverjük össze, mert így lesz megfelelő minőségű az általunk felhasznált liszt. Az említett napon háromszáz- ötven mázsa liszt érkezett ösz- szesen Aszódról, Kunhegyes­ről és Törökszentmiklósról. Mi az utóbbi tájegységből érke­zett lisztnek örülünk legjob­ban, mert ez a legkedvezőbb tulajdonságú az összes közül. — A frissen őrölt búzából készült lisztet közvetlenül Céták a városban I tolfeér alatt andalogva AZ IDEI N4GY nyári for­róságban szinte megpörkölő- dött a fű, már a bokrok és a fák is nehezen állják a tik­kasztó meleget. Jól jött az augusztus első hetében ben­nünket is elérő pár napos eső is. Űjabb sétautunknak legyen kiindulópontja a kastély volt bejárati oszlopainak a térsé­ge. Egy-két pillantást veszünk a közlekedési lámpák irányt mutató villanásaira. Miközben emlékezünk, tájékozódjunk, mert mint látni lehet, a volt Váci út, a mai Dózsa György út és a kastélykapu bejárati része némi eltolódással esik egybe. Csak némi kanyarodás­sal lehetett az őrzött területre behajtani. A nagykaput nem mindig nyitották ki s a gyalo­gosok sem mindig járhattak erre át. Csendőrök álltak őrsé­get. Virágos és füvesített térsé- > get láthatunk, ahogy áthala­dunk a kastéjy előtt (a kas­télyra most csak úgy menet közben pillantunk) s elérjük a másik volt bejárati kaput, il­letve annak helyét az Ady End­re sétány kezdeténél, Bai ol­dalra fordulva üde színfolt­ként, rendbehozva láttatja magát a körzeti zeneiskola tpülete, mely valamikor ugyancsak a kastély tartozéka volt. Udvara a jelenleginél jó­val mélyebb volt, feltöltötték és szép, zenei élményt meg­örökítő szobor is áll ott, me­lyen jelzés, felirat nincs. A sétány elnevezése Ady- ról Diósiné Brüll Adélhoz kö­tődik, aki a költő Léda-dalai- nak ihletője volt, s itt lakott a sétány 10-es számú házában. A sétány elején megfog ben­nünket az összeboruló fák so­ra, szinte érezzük a megúju­lást lélegzetünkön. Gesztenye, hárs, juhar, egy-két jegenye és nyárfa, valamint az elmarad­hatatlan madárbogyót termő fák adják az árnyékot, a hű­vösséget. A valamikori portalanított út szilárd burkolatúvá vált, pár éve itt nagy elterelő for­galom bonyolódott le az alul­járó építése idején. Némelyik fa ágába bele is akadtak a na­gyobb járművek, a kamionok. A gyalogúti rész kezdetben olyan homok-bitumenes meg­oldású »volt, de ma már kiala­kult a jó betonlapos járda, A bal oldali részen a padok mu­tatják alacsonyságukkal, hogy itt megmagasodott a járda szintje a többszöri munkála­tok során. Jó volna megemelni a padokat. A házsor elején pillanatokig a gödöllői születésű Török Ig­nácra, az aradi vértanúra em­lékezünk. Kiváló mérnökkari tiszt volt és egész tudását a magyar ügy szolgálatába állí­totta. A szabadságharc idején mint tábornok, egy ideig Ko­márom, parancsnoka volt, ő építtette az Igmándi erődöt és ő vezette a Szeged körüli erő­dítési munkálatokat is 1849- ben. A hadbíróság előtt nyu­godt és bátor volt. így is halt meg, A gödöllői nép Török Ig­nácot. is magáénak vallja, em­lékét szobor, utcanév és a ne­vét viselő gimnázium őrzi. Nem egy régi és új villa áll itt a házak között. Az államo­sított házakban kaptak lakást a Ganz Árammérőgyár szak­embereinek családjai a gyár építése idején. Az egyik ilyen épület csendőriaktanya volt. Az utca végére érve oldalt a nagy fák parki része, míg talpam alatt a gödöllői bazalt- kockák kopogó hangja kísér. Kis többszöglelű épület áll lent a sarkon, amely több cé­lú üzleti forgalmat bonyolított le már. Ezen a részen, a volt téglakerítésen, illetve annak léces megoldású részein igen sok komló termelt. Mi srácok többedmagunkkal megtéptük párszor abban az időben, ha otthon a szüléink sörfőzéshez készültek. Az az egész bal ol­dali rész a kastélyhoz tartozó kertészet volt, igen szépen ke­zelték. Ma az egyetem kísér­leti telepe ez kisebb területen! Csöpögtetö öntözéssel is kísér­leteztek, tenyészedényes és más kísérletek folynak paradi­csommal, uborkával. A kanyarban a patak fölött igen széles betonhíd van. A ré­gi egészségház helyén mentő- állomás, gyermekszakrendelés, terhesgondozás és a gödöllőiek öregotthona található. Innen már fellátni a MÁV-állomás épületére. A fák itt is összebo­rulnak, mintegy lombfüzért al­kotva, s arra gondolok: ez a szép fasor biztosan összefüg­gésben van a valamikori gö­döllői, erdészettel, annak szak­embereivel (ők ültethették), mert itt vannak még a régi, valamint az utóbb épült erdé­szeti házak, melyek még a Ka­rikás Frigyes iskola helyét is birtokolták. E hosszú épület padlásán a negyvenes években, amikor ott dolgoztam, remek könyveket találtam. A földhivatal van a sarkon. De itt a városi és von­záskörzeti tüdőgondozó (bár még a járás felirattal), vala­mint a szűrőállomás. Közel a volt kastélykert.észet gondnoki lakása, s közvetlen közelében a vízmű irodaépülete. IGEN MOZGALMAS az Ady Énc're sétány, már hajnalban munkába sietők raja a vasút­ra, a HßV-hez, autóbuszhoz közlekedik rajta. Míg mis idő­ben iskolás gyerekek vagv épp sétálók szemlélődnek vagy szerelmespárok simulnak egy­máshoz erre. Szántai Sándor még nem tudjuk felhasznál­ni, \mert őrlés közben erősen felforrósodik. Ezért kénytele­nek vagyunk hűteni. Ez hat­nyolc napig tart. A lisztrak­tárból az anyag egy csövön keresztül a toronyba, majd innen a dagasztó csészébe ke­rül. A dagasztó csészében ko­vásszal keverjük és hat-nyolc óra hosszat pihentetjük. Na­ponta általában huszonöt csé­sze tésztát dagasztunk. Hatal­mas mennyiségeket dolgoznak át a gépek, hiszen egy csé­szében kétszázötven kilo­gramm tészta van. A dagasztás után a téizta egy órát pihen. A pihentetés után indul meg az úgyneve­zett tábiamunka. Ez azt je­lenti, hogy megfelelő súlyok­ra adagolják, majd szakajtó­ba vagy kelesztő ládába te­szik a tésztát. Hozzávetőlege­sen ötven perc pihentetés után megkezdődhet a sütés. Ez nálunk alagútkemencében történik. Az alagútkemencé­ben egy ’ végtelenített fémsza­lag mozog lassan előre. Az előre beállított sütési hőfokot automatikusan tartja a ke­mence. A fémszalagra helye­zett sütnivaló mire a ke­mence végére ér, megsül. Szépek, pirosak Tévedés azt hinni, hogy a frissen sült kenyér az igazi. Annak még legalább hat órát kell pihennie. Ha valami miatt nem pihentetik a kenye­ret, és ráadásul még egymás­ra is dobálják, tönkremegy. Gyakori panasz, hogy nyúlós a kenyér. Mi szakemberek, szaknyelven erre azt mond­juk, begyulladt. Minden ke­nyérben van egy bizonyos savfok, amely megvédi a nyúlósodástól. Ez általában 4—6 százalék körül mozpg. Hazánkban általában a kissé savanykás ízű kenyeret sze­retik, mert ezt tartják kenyér ízűnek. 1 Miközben a magyarázat vé­gére értünk, akkorra megsül­tek az első kenyerek is. Hava­si Tiborné és Dancsné Szvilan Mariann táblázok elégedetten mosolyogtak az első előtűnő kenyerekre. — Szépen megpirultak. Ha hazamegyünk reggel, a regge­lihez az új lisztből készült, friss kenyeret adjuk meglepe­tésként a gyermekeinknek. Kovács I. Csaba Hangverseny A Budapesti Vonófok és Jandó Jenő zongoraművész hangversenyére kerül sor a gödöllői Petőfi Sándor Műve­lődési Központ színháztermé­ben augusztus 29-én, csütör­tökön délután 6 órakor, A műsorban elhangzik Mozart: F-dúr Divertimento, Mozart: A-dúr Zongoraverseny K. 414, Britten: Simple Symphony. A zenekar művészeti vezetője: Botvay Károly Kossuth-dijas gordonkaművész. A Budapesti Vonósok ka­marazenekaráról érdemes tud­ni, hogy 1977-ben alakult, ere­detileg Vivaldi Kamaraegyüt­tes néven. A magyar zenei élet a hazai kamarazenekarok élmezőnyében tartja számon a fiatal együttest. Magyarorszá­gi koncertjein kívül, sikerrel szerepeltek Becsben, Brüsszel­ben és Párizsban, 1982-ben a belgrádi nemzetközi kamara­zenekari verseny második dí­ját' nyerték el. i $?QMBAÍi iÉGYZEÍ i Forgó Most aztán mihez fog­junk? Még az oly gyakori bosszankodás is jobb volt a fiúk tehetetlenségén, mint a következő hónapok unal­ma lesz. Sokan sóhajtottak fel így az elmúlt labdarú­gó-bajnokságok utolsó for­dulója után baráti körben tárgyalva a csatáli esemé­nyeit. Valóban, számosán vannak, akik szinte végig- unatkozták a nyári vasár­napokat futball hiányában. Mára megszűntek ezek a gondok, a megyei első osz­tályban küzdő körzeti csa­patok már megkezdték a pontgyüjtést — az egyete­misták kivételével, akik. ké­sőbb kapcsolódnak a ver­sengésbe. A körzeti bajnok­ság holnap kezdődik, de előkészületi mérkőzéseket az ott szereplő együttesek is vívtak már. ' A megyei első vonal me­zőnyének negyede a mi körzetünkből kerül ki, s ez akkor is szép teljesítmény, ha tudjuk, néhány más körzetnek területi bajnok­ságban szereplő csapata is van, sőt a Vác most majd­nem a legjobbakkal együtt rúgja a bőrt. Kariul, l ~i7. Dány és az újonc GEAC nagyszerű sportlétesítmé­nyekkel rendelkezik. A ba- giak új füves pályáját ép­pen a napokban avatták fel, s a hat hazai mérkőzé­süket végre már valóban otthon játszhatják. Gyengültek, erősödtek ezek a csapatok a nyár fo­lyamán? Az igazi választ az ősz deríti ki, bizonyos­sággal csak azt állíthatjuk, hogy a GSC erősödött. De hogyan jut az eszünkbe er­ről a klubról, s labdarúgó- csapatáról beszélnünk, ami­kor ők az előbb felsorol­taktól két osztállyal alacso­nyabb szinten kergetik a pettyest? A hazai futballvilágban megszokott jelenség, hogy a gárdák sorsa szezonról szezonra változhat. Majd­nem mindenki benne ül egy óriáskerékben, amely­ben egyszer fenn, egyszer lenn lehetünk: Hogy a GSC példájánál maradjunk, úgy tűnt, ez a csapat már-már kiszállt az óriáskerékből, mert ilyen sokáig lehetet­len egy mozgó kerékben a földön maradni. Az ifi és a serdülő együttes évről évre szépen szerepelt, de a kö­zönség sajnos nem értük menne ki a mérkőzésekre. A GSC szakított azzal a felfogással, hogy ami van, az létezik, változtatni pró- . bál! Visszaigazolt jó néhány játékost a Főiből, a Kartal- , bál, az Újpesti Dózsa ifiből. Az edzőmérkőzések ered­ményei nem is maradta1:; el. Igaz, először a fél tucat ; új játékos hatfelé szaladt, j mondták a rossz nyelvek, j de azért van a már nevet szerzett edző, hogy össze- j rázza a gárdát. A meglepetéstől éppen felocsúdva máris megszó­laltak azok, akik eddig sem nagyon hallgattak. Most új dallamot fújnak. Két jó csapat egy városban? Mire lesz ez jó? Megint megoszt­ja a nézőket, a közönséget. Már kezdett kialakulni egy GEAC-tábor, s tessék, a j GSC előkészületi mérközé- \ seire többen voltak kíván i csiak, mint tavaly a bajnó- I ki kilencven percekre! A gödöllői futballszere- í tők többsége azonban gon dolom másképp vélekedik ! El tud tartani ez a várós ( két jó csapatot is. Főleg azért, mert a GEAC eltart­ja magát. Nélkülünk is bol­dogul. Több segítség kell a GSC együttesének. Remél­jük, sikerül felgyorsítaniuk a második kozmikus sebes­ségre és akkor nemcsak a körzeti bajnokságot hagy­hatják el, hanem két év múlva felsorakozhatnak a Kartal, a Bag, a Dány és a GEAC mellé. Az sem volna rossz, ha addigra az Aszód is előbbre rukkolna, s visz- szafoglalná régi helyét a Galga mente labdarúgó­életében a megyei első osz­tályban. Persze az óriáske­rék tetején elidőzni még nehezebb, mint az alján. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom