Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA^ EGYESÜLJETEK! ma, XXIX. ÉVFOLYAM, 190. 3ZÄM Ára: I.J50 forint 1985. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK Az esztendő első felének eredményei (3. oldal) Messze kimagasló tölgyfa (<@. oldal) Jövőre Forma— 1 nálunk? (7. oldal) Olasz sorosat kezdődik (8. oldal) Euwi mércével miméit A |zsúfclt szakmai program az GMÉK-on K Varratsninoség a képernyőn Százötvenezer tonna acél- szerkezetet gyártott fennállása óta a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregysége, amely 1968-ban települt a nagyközségbe. Tevékenységüket úgy kezdték, hogy saját maguk építették fel a háromezer négyzetméteres gyártó- csarnokot — saját termékeikből. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek, részben a áru és termék, de praktikus okokból még sincs használati értéke, hiszen nem tudjuk megtölteni. Némiképp sántít, de azért hasonlat: az ipari hulladékok nagy többsége ugyancsak lehet áru, lehet termék. Sőt, akár még használati értékről is beszélhetnénk. Csak éppen az kell hozzá, hogy a technológia részének, lényeges alkotóelemének tekintsük a mellékterméket. Nem, nem tévedés a szóhasználat — a hulladék és a melléktermék sok esetben azonos. Csak a bánásmód, a megítélés, a technológiai fegyelem más és más... Nem viccnek, nem komolytalankodásnak szánjuk Milne Micimackójának Fülesét. Aki a születésnapjára kapott, de Micimackó torkosságának köszönhetően kiürült csupornak és Malacka ajándékának, a kidurrant léggömbnek is tiszta szívből örült. A nedves gumidarabot boldogan gyömöszölte be, majd húzta ki a mézesedényből — lám, mindkettő jó még valamire. A lényeg — mondja azt a derék Milne- hős, Füles, vagy a környezetvédelem szakembere — azonos: keresni lehet és kell is a hulladék, a melléktermék hasznosítását. Tegyük hozzá: a gazdaságos hasznosítását. Van ugyanis jó néhány példa rá, szabadalmak, újszerű eljárások egész gyűjteménye foglalkozik a felesleg feldolgozásával, értékeinek kinyerésével. Ilyennel rendelkezik a Natura környezetvédelmi Tervező, Fejlesztő és Szolgáltató Kisszövétkezet. Az edzősósalakot dolgozzák föl, hasznos, elsőrendű vegyületekké — nem szükséges már, hogy a vállalatok mint veszélyes hulladékot őrizgessék, tárolják, fizessék miatta a bírságot. És az is felesleges, hogy az épülő országos hálózat valamelyik telepére szállítsák. A szód, Vál. Két település ** az országban. Ide terveznek egy-egy lerakóhelyet, biztonságos tárolót, közös gyűjtőt. De a háló-, zat nyilvánvalóan lényegesen több körzetet, ipari vidéket, foglal majd magában. Tekintsük ezt a láncot fontos kelléknek, az ipari termelés nélkülözhetetlen tényezőjének. De csak annak — viszont pazarlásnak, könnyen szerzett adománynak, a technológiai fegyelem lazasága konzerválásának, az új megoldásoktól való elzárkózás elősegítő jenek semmiképp sem lehet az eszköze a veszélyes hulladékkezelő telep. Mert az ilyen gazdálkodási veszélyekért sokkal nagyobb árat fizethetünk, ma — és a jövőben méginkább... Gergely László Aranyérmes a Dabasi rozsos Az Óbuda Tsz bemutatta \ Zsúfolt nap volt tegnap az OMÉK-on. Több szakmai programot, sajtótájékoztatót rendeztek és Jugoszlávia nemzeti napjára is sor került. A takarmánytermesztési szimpóziumon szó volt e gazdálkodási terület fejlesztésének szükségességéről, arról, hogy az állattenyésztésnek a jelenleginél nagyobb tömegű és olcsóbb takarmányokra lenne szüksége. Csak ebben az esetben tehető nyereségessé az állattenyésztés. A pékek seregszemléjén kitüntették a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat egyik termékét; a dunaharasztiak a Dabasi ro-' zsos kenyerükre lehetnek büszkék, az aranyat is erre kapták. A SZÖVOSZ sajtótájékoztatóján Kovács Sándor elnök- helyettes elmondta, hogy a fogyasztási szövetkezetek szer. vezetőben állítják elő a gazígérik: az idén elkészül új, korszerű csomagológépeit. Erdösi Agnes felvételei daságok a mezőgazdasági termékek egyharmadát. A szövetkezetek jelentős részt vállalnak a mezőgazdasági kistermelés integrálásában, a felvásárolt termékek élelmi- szeripari feldolgozásában, forgalmazásában. Többek között kisgépekkel, szerszámokkal, műtrágyákkal segítik a termelők munkáját. Különösen eredményes az állattenyésztés. Az 50 ezer szakcsoporti tag a sertéságazatban évente 75 ezer tonna árut állít elő 2,3 milliárd forint értékben. Az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szövetkezeti élelmiszerüzemek is jól illeszkednek a hazai élelmiszeripar szerkezetébe. Munkájuk nyomán elsősorban a helyi élelmiszer-ellátás színvonala javul s bővül a választék. E tevékenység a SZÖVOSZ kiállítóstandjánál is lemérhető. Mindez elmondható a Ve- tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat kiállításáról is. Be-' mutatójuk kis helyen, de jól átfogja a termesztés, a feldolgozás és a forgalmazás folyamatait. A hazai szaporítóanyag 80 százalékát is ők forgalmazzák, termelési értékük 20 százalékát pedig exportálják. Évente mintegy 50 millió kistasakos vetőmagot állítanak elő a háztáji gazdaságok részére. A burgonyatermesztés fellendítését segíti a solymári Rozmaring Termelőszövetkezet Meriklon kutatási, fejlesztési, termelési gazdasági társulása. Céljük, hogy szükségtelenné váljék az évente 2 millió dolHamarosan elkészül a Polytoys ecseri gyárának új szociális szárnya. A dolgozók kényelmét, munkakörülményeik javítását szolgáló helyiségek emeletráépítéssel való bővítése bizonyult a legtakarékosabb megoldásnak. Az új épületszárnyat az ígéretek szerint még az idén birtokukba vehetik a dolgozók. Vuncii Yam/í faluétól^ A biotechnológia! módszerek közé tartozó növényi szövettenyésztés lehetőségét kihasználva, steril körülmények között állítja elő a vírusmentes burgonyapalántát a solymári Rozmaring Tsz Meriklon Gazdasági Társasága. lárba kerülő holland vetőburgonya-import. A biotechnika segítségével vírusmentesítik a régi bevált burgonyafajtákat. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ XI. vándorgyűlésén, az állattenyésztésben alkalmazott számítógépes technika bevezetéséről tanácskoztak. Keserű János, a kutatóközpont főigazgatója elmondotta: alig van már az országban olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahol ne alkalmaznának: komputert. Gondot okoz viszont; hogy a számítógépek, típusa túlságosan sokféle. A vándor- gyűlésen elhangzott előadások szerint az átfogóan vizsgált tíz mezőgazdasági nagyüzemben a számítógépek alkalmazásával a tejtermelés takarmányköltsége 5—9 százalékkal csökkent. Fogyatkozó árualap az Áfész-telapeksn A piacon többet adnak érte Még üresek az Afészek téli tárolói, a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás féléves adatai azonban már ismertek, és jól mutatják, hogy a sikeres tevékenységhez a kedvező időjárás mellett eladási kedv is szükségeltetik. Beszédes, noha nem meglepő a következő adat: Pest megye. 17 felvásárlással foglalkozó áfésze erre az esztendőre 25 ezer tonnányi terményre kötött szerződést a nagyüzemekkel és a kistermelőkkel, ám ez a mennyiség 20 százalékkal kevesebb, mint az előző évi. Az elhúzódó zord tél közbeszólt; későn indult a primőrérés, a fóliás — üvegházas — termelés költségei is növekedtek, következésképpen kevesebb termést kínáltak értékesítésre. Ebben az ágazatban közvetlenül érvényesül a kereslet-kínálat hatása; ha jobb árat adnak a szabadpiacon, bizony nem az Áfész felvásárló telepe felé indul elsősorban az,áru. Túl a primőr korszakon, az első félév egésze sem sikerült túl. jól; a szeszélyes időjárás főként az uborkára volt rossz hatással. Főleg Nagykőröst — és a konzevrgyárat — sújtja a gyenge hozam, de megérzi a hiányt Túra és Váltó környéke is. A váci Áfész működési területén is körülbelül az egyharmadát tudják felvásárolni a tervezett, meny- nyiségnek. Az Ígéretesen kezdődő dinnyeszezon szintén csalódást okozott; itt is kiesés Várható, akárcsak szilvából. Jót tesz viszont a meleg a paprikának és a paradicsomnak. összességében áfészeink 3628 tonna kertészeti terméket vásároltak fel; 1360 tonna zöldséget (a tavalyinak ez 70 százaiéira), 990 tonna gyümölcsöt, ami viszont valamelyest meghaladja a múlt évi mennyiséget. Ebben szerepet játszott a jó málnatermés. A csökkenő árukínálat következtében egyes fogyasztási szövetkezetek veszteséggel zárták első félévüket. termékek nagysága, részben pedig a mennyiség miatt fölépítettek egy tizenötezer négyzetméter alapterületű csarnokot is, amely gépi berendezéseivel együtt — európai mércével mérve is — modernnek számít. A nyolcszáz embert foglalkoztató gyáregység ipari és építőipari acélszerkezetei szinte minden országos nagyberuházásban megtalálhatók. Csak néhány példa: konverteres acélművek Dunaújvárosban, Özdon, a dunaújvárosi kokszolómű, amelynek szerelése most folyik. A paksi atomerőműbe is több ezer tonna általuk gyártott szerkezetet építettek be. Ugyanis kohászati technológiai berendezések gyártásához és felújításához készítenek olvasztókemence acélszer- kezeteket, valamint kohó lég- hevítőket. Mindezeken kívül négy esztendeje foglalkoznak kikötői konténer rakodó portáldaruk acélszerkezeteivel. Hogy a gyáregységben harmincnégy év az átlag életkor — szerencse. Hiszen az új termékek miatt a dolgozóknak tanulni kell. Negyvenen már elsajátították a számítógépprogramozás „tudományát”. Két személyi számítógéppel gyarapodik a gyáregység. Ezek plazmavágó berendezés gépi vezérléséhez, illetve áruelőkészítéshez, hegesztési paraméterek meghatározásához adnak segítséget. Munkába állítanak majd egy GTI-találmányt, amely a hegesztések varratmi- aőségát azonnal értékeli: az eredmény képernyőn jelenik meg. V. A. KÖZÖS ÜGYÜNK TTjabb üvegvisszaváltási háborúba kezdett a lakosság. Ismerős hadakozás ez — egy-két évenként kiássa a csatabárdot a két ellenfél, a vevő és az eladó. Győztes és vesztes van is, meg nincs is. Csak a főszereplő a biztos — az üveg. A palackokról jól tudjuk, a legtöbbet visszaválthatjuk. Marad azonban olyan fajta, amelyik nem kell a kereskedelemnek — mi meg nem tudunk mit kezdeni vele. Amikor kevés van belőlük, még a kamrába rakjuk. Aztán már nem férünk — ha lehet, megszabadulunk tőlük. A kukába dobjuk — meglehet, szabálytalanul. Ha időnk engedi, elsétálunk a kollekcióval a forgalmas boltok előtti gyűjtőládákhoz. Bosszúság, fáradság ... A flaskák esete a magánemberek világa ;— ám van valami hasonló, ami nagyobb, veszélyesebb, ami közös ügyünk. Az ipari hulladék, az ország palackja. Kétféle van ebből is — az, amelyikkel tudunk mit kezdeni, és az, amelyik sok száz kisebb-nagyobb, többnyire szabálytalan kamrába kerül. Az üzemek melletti szemétdombokra, az alkalmi tárolókba. Túl szép, túl könnyű lenne a dolog, ha az ismét fel nem használható anyagoknak is lennének olyan gyűjtőkonténerei, melyekbe egy ügyes mozdulattal, mint az üveget, beleejthetnénk az ipari hulladékot. De nincsenek — azaz: nem ilyenek a leendő tárolók. Azok az objektumok, elkerített területek, betonbunkerek — nevet adni sem könnyű még nekik —, melyeket napjainkban terveznek, és a jövőben építenek. A Miniszter- tanács június elején megtárgyalta az Állami Tervbizottság előterjesztését. A programot, mely a veszélyes hulladékok elhelyezését szolgáló országos hálózat megvalósításáról szól. Van mit és lesz hová gyűjtenünk. De a dolog nem ilyen egyszerű. Mert nemcsak arról van szó, hogy formálisan leveszik a vállalatok válláról a gondot. Hanem arról, hogy a létesítményekkel senki sem akarja konzerválni az idejétmúlt, s egyre inkább felelőtlennek tetsző szemléletet. Parkinson törvénye szerint ugyanis páratlanul gyors tempóban telnének meg a mégoly, nagy tárolók iSj ha nem vetünk gátat a mérhetetlen tömegű hulladék gyártásának. Az ABC-üzletekben ott áll a lista, hogy mely üvegekért mennyi pénz jár. Elhatározás — gazdasági megfontolás —, hogy mely flaskák tekintendők hasznosnak. Árunak, terméknek. Ám a többi, a külföldön készült, a nem szabványos palack' is lehetne Ünnepélyes zászlolevonás Szerda reggel ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták az állami zászlót, amely alkotmányunk ünnepének tiszteletére két napon át lengett az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. A Gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját.