Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
Alkotmány 10. paragrafus (1.) : A szövetkezetek a' szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit. gai minél szélesebb körének eleget tehessünk. KC-szele- pünk pedig, amely importpótló, kiállítási díjat kapott. — Ez nem lesz könnyű dologi — vakarja a >fejét Fejes Ká -oly, a moneri Szervo- mechanikai Kisszövetkezet párttitkára, de mint hamarosan kiderül, mégis perceken belül sikerül megszerveznie a beszélgetést, méghozzá minden luxus és felesleges sallang nélkül: a raktárban jövünk össze, álldogálunk és támaszkodunk egy kiselejtezett gyógyszertári polcos szekrény mellett, ütött-kopott pultnál. Luxust egyébként az egész szövetkezetnél nehezc-n lehetne találni, az irodákban például még csak egy felesleges, barnára mázolt szék sincs. A kívülállónak talán ezért is az a legelső benyomása: itt minden a munkára koncentrálódik. Négy fiatal ember a beszélgetőpartnerem: Dimojf János lakatos, Zlinszki János és Nagy István esztergályosok, s Fejes Károly. A kiválasztás véletlen, ők abban is az átlagot képviselik, hogy innen vannak míg a negyvenedik életévükön — és a kisszövetkezetben 35—40 esztendő az átlagéletkor. A kérdés pedig: mit jelent számukra az, hogy egy — a köztudatban még mindig „új” jelzővel illetett — vállalkozási formában, kisszövetkezetben dolgoznak? — 1982-ben, amikor váltottunk és vasipari szövetkezetből Szervomechanikai Kisszövetkezet lettünk, még nem tudtuk pontosan, mibe is vágunk bele — fogalmazza Zlinszki János. — A lényegét ugyan meghánytuk-vetettük, de a kockázatait, tudtuk, később fogjuk majd tapasztalni. — Fél év volt a próbaidő. Az eredeti profil maradt^hajtóművet, tolózárat gyártunk továbbra is — kapcsoföcfik be Dimoff János. — De az érdekeltségi rendszer más: év közben előlegfizetés van, 10 százalék biztonsági tartalékba megy a pénzünkből, év végén kapjuk az úgynevezett jövedelemkiegészítést. És ha nem sikerül az esztendő: az aztán a saját zsebünkre megy. Azaz: menne. Eddig nem volt példa rá. Az erőteljesebb anyagi érdekeltség jó hajtóerőnek bizonyul, Fejes Károly mondja is az egyik példát rá: — Régebben 3—4-fajta hajtóművet gyártottunk. Ma már ott tartunk, hogy tíznél is többet állítunk elő, az utóbbi két évben 3 újabb fajtát kísérleteztünk ki és gyártottunk, hogy a megrendelők kívánsáA beszélgetésből kiérződik: mindegyikük alaposan ismeri a kisszövetkezet minden „moccanását”, a gyártmányok sorsát, a gyakorlati munkát megelőző mozzanatokat. — Az ember valahogy jobban odafigyel... Egyébként havonta van vezetőségi ülés, negyedévenként pedig külön is, részleteiben megbeszélünk mindent, hogy tudjuk, hol is tartunk, mik is á további tennivalók. Az anyagi érdekeltségről, mint fogalomról, már többször is szó esett. Mit jeleni ez konkrétan, személyre szólóan? Nevetnek, majd Nagy István, aki az esztergályosok csoportvezetője, azt mondja: — A számokkal csínján kell bánni. Mert olvastunk mi már olyan nyilatkozatot, amikor valaki kerek perec kijelentette, hogy ő megkeresi a havi 25—30 ezer forintot — és a fejünkhöz kaptunk. — Napi 8 órai munkaidőben azt a pénzt keressük meg, amit évekkel ezelőtt — magyarázza Dimoff János. — Itt a dolog lényege az, hogy lehetőségünk van a túlmunkára, azaz, hogy szombaton, vasárnap is bejöjjünk. Lehet — sőt kell is — hajtani. — Akadt már közöttünk olyan, aki a 170 órának a dupláját ledolgozta ... — morfondírozik Zlinszki János, aztán mindjárt hozzá is teszi: ez persze nem mindennapos teljesítmény és hosszú távon teljesen kizsigerelné az embert. A pénz miatt akadnak nézeteltérések is. Hol nincsenek? — kérdezik derülten. De az magától értetődik, hogy aki többet dolgozott és minőségi munkát adott ki a kezéből, az többet kap érte. S mert a jövedelmeket emlegetve konkrét számokról csak nem esett szó, arról viszont annál inkább, hogy munka bőven van, s bár most a szabadságolások miatt kicsit lazább a tempó, a második félév ismét a nagyobb hajtás időszaka lesz, megkérdezem: a kétségkívül több munkával megkeresett több pénz mit jelent számukra? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM 1985. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP A választék érdekében lem kell névjegyei küldeni — Nekem azt, hogy még nincs egészen kész a házam, és két gyereket kell felnevelnem — mondja Zlinszki János. — Van egy házam, amit be kell fejeznem — csatlakozik Dimoff János. — Hogy mindannyiunk nevében fogalmazzak — komolyodik el Nagy István, akiről nagy derültség közepette kiderül, hogy háza és kocsija is van — nem fogunk meggazdagodni, csak tisztességesen megélni. Vagyis: ebből a munkából arra azért egyikünknek sem futja, hogy két hétre elvonuljon Dél-Francia- országba, amíg az életéhez szükséges alapokat le nem rakta, hanem csak arra, hogy egy hétre elutazzon a családdal Bogácsra, a szövetkezet üdülőjébe... Elköszönünk, várják őket a forróságban tárt ajtajú műhelyek. Koblencz Zsuzsa Alkotmány 20. paragrafus (2): Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik. (3.): Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésűkről választóiknak. . Bata János, a gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezet elnöke, a 13. választókerület képviselője mintha kicsit maga is meglepődne, amikor utánaszámol: immár az ötödik választási ciklust kezdi jó néhány közéleti megbízatás megtisztelő, de nehéz terhével. — Az ellenforradalom után, 1957-ben Választottak meg először körzeti tanácstagnak. Lendületesen kezdtünk az akkori lehetőségekhez képest: társadalmi munkában utat, járdát építettünk, egy romos épületet fűszerüzletté alakítottunk át. Talán ennek tulajdonítható, hogy tíz év múlva azután országgyűlési képviselőnek választottak. • í ' . .. ... , - . , • , * ' Megkezdték Gyomron az 1. számú általános iskola új, 12 tantermes szárnyának alapozás előtti földmunkáit az ÉSZKV dolgozói. Matel Miklós tolólappal felszerelt MTZ-jét Polgár László irányítja. Hancsovszki János felvétele TT Alkotmány 43. paragrafus (1) c.: A tanács meghatározza —■ az állami népgazdasági terv és költségvetés alapján — terveit és költségvetését, irányítja cs ellenőrzi a tervek végrehajtását; a költscgvetcs fel- használását; anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik. (1) tí.: gondoskodik a terület és a település fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését. Kérdőjeles mondatok lsért is vagyunk ml Itt? Bizomy, még az is megesett, hogy a Gombai Községi Közös Tanács VII. ötéves tervének koncepcióját előkészítő fórumán a leghevesebb vita közepén szót kért az egyik új tanácstag: — Elnézést, elnök elvtárs, de szeretném tudni, hogy tulajdonképpen miért vagyunk mi itt. A fiatalember kifalkadásának előzménye, hogy a tanácselnök által előterjesztett javaslat ismertetését követően többen is hozzászóltak, ám gyakorlatlanságuk, tapasztalatlanságuk miatt csupán saját körzetük égető, aktuális — és jogos — gondjainak megoldását sürgetően. Ilyenkor rendszerint megakadt a vita. s félő volt, hogy a figyelem az elkövetkező öt év tennivalóitól öt-hat nap feladataira terelődik. A tanácselnök ezért kérte, hogy a lokális érdekeket, problémákat ezen a fórumon tegyék félre, vagy próbálják a településfejlesztés távlati koncepciójához igazítani. Ezekben az esetekben a vonzáskörzet többi településén is tartanak tervelőkészítő megbeszéléseket, s nem kizárt, hogy hasonló epizódok másutt is előfordulnak. Kell-e tartani, viszolyogni ettől? Aligha. Sőt. A szóban forgó fiatal és új tanácstagot is inkább dicséret, mint elmarasztalás illeti, hiszen ő azt tette, amire választóitól kapott megbízatása szólt: körzete lakóinak gondjait tolmácsolta, érdekeiket képviselte. A közéleti munka írott és íratlan szabályaival menet közben majd úgyis megismerkedik, s .ha — jó értelemben vett — rutinra, taktikai érzékre tesz szert, már eredményesebben tevékenykedhet majd körzete javára. Nincs kivetnivaló azonban a tanácselnök eljárásában sem,' hiszen a tervkoncepciónak azokkal a témakörökkel kell foglalkoznia, amelyek fél évtized tennivalóit tartalmazzák. A pontosan még nem ismert, csak tapasztalati adatok birtokában számított pénzügyi lehetőségeknek megfelelően az előkészítő megbeszéléseken kell kirajzolódnia a tanácsülések elé kerülő javaslatnak. Végül pedig ez a testület dönt a feladatok rangsorolásáról. Gombán egyébként — áthúzódó Jteruházásként — a 600 adagos íiözponti konyha építésének befejezése került az élre, de ugyanennyire sürgették a résztvevők az úthálózat fejlesztését, a belvízelvezetés megoldását, a közvilágítás javítását. az intézményes szemétszállítás megoldását, pedagógus szolgálati lakás építését, tel efcparcel I ázást. Az előkészítő megbeszélés hosszabbra nyúlt, mint némelyik tanácsülés. A végén pedig ki-ki ' nyugodtan állhatott fel: javaslatai beépült a tervkoncepcióba. S az indulatos tanácstag is választ kapott a kérdésére. Elképzelhető, sőt egyes helyeken kívánatos is, hogy a különböző tanácsi testületi üléseken a jövőben élénkebb Viták alakulnak ki, gyakrabban válik izzóvá a hangulat, s az se baj, ha esetenként szópárbajokra kerül sor. Egy a lényeg: a kérdezőket, kétkedőket, vitázókat a közért való tenni akarás, lakóhelyük érdekeinek védelme fűtj-e. Kevesebb pénzből — ez már közhely — sokkal nehezebb gazdálkodni, mint vastag pénztárca birtokában. A tanácsok az utóbbira csak abban az esetben számíthatnak, ha elképzeléseiknek, célkitűzéseiknek sikerül megnyerni a lakos. Ságot is. A meggyőzés fegyvertárába pedig nemcsak a kijelentő, felszólító, hanem a kérdőjeles mondatok is beletartoznak. V. J. tanácsi vezetés és a bejárók között. így azután értesülök a legfontosabb gondjaikról. — Gyakran van időzavarban? — Azt nem mondhatnám, de nagyon jól kell gazdálkodnom az idővel, mert ha az ember becsületesen dolgozik, s részt akar venni minden fontos testületi ülésen is, akkor bizony gyakran a nap 24 órája is kevés. Előny, hogy én a választókerületben is lakom, ha kimegyek az utcára és tíz emberrel találko- zam, hatnak bizonyosan van mondandója. — Hogyan látja, az új választási rendszer változtatott-e az országgyűlési képviselők jogain, kötelességein, helyzetén? — Véleményem szerint a jogokat, kötelességeket alapvetően meghatározza az alkotmány. Talán a lehetőségeink mások? Persze csak akkor, ha fölismerjük, hogy megnőtt a személyes kontaktusok, a választókkal kialakított kapcsolatok jelentősége. Gyakrabban kell találkozni az emberekkel, s nemcsak a hivatalos rendezvényeken, hanem lehetőleg a munkahelyükön is... — Viszont az ön választó- kerületében nagyon sok az ingázó. Velük hogyan tud kapcsolatot teremteni? — Ez nehéz kérdés, hiszen a fővárosi munkahelyeket már csak időhiány miatt sem járhatom végig. , Szerencsére sok olyan közéleti embert ismerek, aki amolyan összekötő kapocs a helyi politikai, — Mi foglalkoztatja most leginkább az embereket? — Ezekben a hetekben a közép- és főiskolai, egyetemi felvételek vannak napirenden. Minden szülő érthetetlennek tartja, ha az ő gyerekét elutasítják. — Tehát protekciót kérnek a képviselőtől? Lehet ilyen esetben segíteni? — Ha lehet, akkor kell is. De csak akkor, ha a gyerek korábbi eredményei, a felvételin elért pontszáma azt bizonyítja, hogy tehetséges, szorgalmas. Ha azonban már előzőleg is gyengén produkált, meg kell mondani, hogy törődjön bele az elutasító válaszba. — Az országgyűlési képviselő mindent el tud intézni? — Na nem. Ez azért túlzás. De gyakran keresnek meg olyan közérdekű vagy egyéni kérésekkel, amelyek teljesíthetők, ha az ember megtalálja hozzá a megfelelő fórumot Előfordul, mint ahogy elő is fordult, hogy segíteni kell sínre tenni az iskolaépítés ügyét, vagy — most például Maglódon, Sülysápon, Men- dén — szorgalmaz! kell az ivóvízellátást. Ilyen esetekben is sokat jelent az informáltság és az ismertség, hogy tudjam, hol kell kopogtatni, s már nem kell névjegyet küldeni. így jutottunk például nemegyszer bontási anyaghoz, olcsóbbá téve. több beruházásunkat is. Ennek ellenére persze vannak teljesíthetetlen kérések is. — Előfordul, hogy olyan ügyben is segítségét kérik, amit már előbb el lehetett volna intézni? — Ritkán, de megesik. — Dühös olyankor? — Egy kicsit igen. Én ugyanis azt gondolom és el is várom mindenkitől, bármilyen funkcióban vagy tisztségben van, hogy amit lehet, kellő emberséggel tegye meg a köz, illetve az állampolgár érdekében. Minden vezetőt, ügyintézőt előlegezett bizalommal választottak ki a helyére, kötelessége, hogy erre munkájával rá is szolgáljon. — Készül-e felszólalással, interpellációval az ország- gyűlés őszi ülésszakára? — A cikluszáró ülésszakon eredetileg feliratkoztam az interpellálni kívánók közé, de azután meggondoltam magam, mert az ipari bizottság any- nyira részletesen megtárgyalta a témát, hogy fölösleges lett volna ismétlésekbe bocsátkoznom. Szeptemberig .még van idő, addig még eldöntőm. hogy szót kérek-e bizonyos szabályozási kérdésekkel kapcsolatban. Vcrcszki János------------------------------------------3*. Ki váló népművelő Szerel, cipel, emelget Alkotmány 59. paragrafus (1); A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez va!ó jogot. A művelődési autó a könyvtár bels'ő udvarán áll, vezetője, Méhész Ferenc bent, a könyvtárban polcot szerel. Munkásnadrágban, félmeztelenül, és törölgeti a homlokáról a verejtéket. — Ez is — mármint a polcszerelés — „munkaköri feladat”? — Dehogy! — mosolyog mentegetőzve. — Csak segítek. tudja, nagy munka előtt állnak, most vezetik majd be a gázfűtést és előtte ezt-azt át kell rendezni... Én is mentegetőzöm: csak villáminterjút kérek, rövid beszélgetést arról, mi a dolga tulajdonképpen a művelődési autó sofőrjének? Méhész Ferenc igen-igen szerény embeí. Csak olyasmit hajlandó mondani, ami egy hivatalos . önéletrajzba is belefér, és ügyesen megkerül minden olyan kérdést, amelyre a válasz az öndicséret látszatát kelthetné. — Tulajdonképpen véletlen, hogy 1979 februárjában idekerültem. Korábban a Tejipari Vállalatnál dolgoztam, de amikor a monori könyvtár akkori vezetője. Mészáros Jani bácsi megkérdezte, nem lenne-e kedvem a művelődési autót vezetni — volt kedvem. A’ könyvtár és a művelődési központ munkatársainak rendelkezésére állok, kötetlen munkaidőben. Ami azt jelenti, hogy ha három napig kell távol lennünk, hát akkor három napig, ha meg este tízkor jövünk haza valahonnan, hát addig dolgozom. IBIR* nttww Hét év ... Ez sokat jelent. Ügy gondolom, jól megismertem a területet is, a művelődésügyi munkába is belelátok, vannak dolgok, amiket már rám is bíznak: önállóan intézzem el. Jól érzem itt magam nagyon, ennél többet nemigen mondhatok. Tóth Lászióné, a monori könyvtár vezetője mondja: — Az a tény. hogy Méhész Ferenc a népművelők napján kiváló munkáért kitüntetésben részesült, már elmondja, milyen munkatársunk ő. Any- nyit azért hadd tegvek hozzá, hogy mivel a mi hivatásunk meglehetősen elnőiesedett, nagy szükségünk van sokszor a férfikézre — és Feritől nem kérhetünk lehetetlent, szerel, cipel, 1 emelget, mindenütt ott van. ahol szükségünk van rá. Emellett nagyon jó kapcsolatot épített ki a körzet könyvtáraival és művelődési házaival, önálló, megbízható, remek munkatársunk. K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hirlap) Hőségben, tárt ajtajú műhelyek Míg felépül végre á házunk... Bővítik a régi iskolát
