Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

ORSZÄGOS mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás NÉGY ÉVTIZEDRŐL MOST A z ember, aki nem élte át a negyven esztendővel ezelőt­ti sorsfordulót, megismerve a történelem nagy folya­mának e magyarországnyi szeletét, hitetlenkedve ingat­ja a fejét: „mi. akik mostanában annyit kárhoztatjuk akaratunk lassúságát, hogyan voltunk képesek szinte a semmiből korszerű, a világ elsőit itt-ott elérő mezőgaz­daságot teremteni? S a két szélsőség emlegetése nem túlzás. Ahonnan indultunk: a lófogattól, a kisgazdák szíjparcelláitól, ma már nagyon távoli múltnak tűnik. S ahová jutottunk: a speciális gépsorok, a hatékony kemikáliák, a sok területen magas színvonalú kutató­munka biztos alapot adnak a hazai élelmiszer-ellátás­hoz és a népgazdaságban oly nélkülözhetetlen exporthoz. A négy évtized azonban nem volt mentes a hullám­völgyektől sem. Hol a rosszindulatú gáncsoskodás, hol meg a túlzott akarat akasztotta a fejlődést, amely 1957 után vett megállíthatatlan lendületet. A termelőszövet­kezeti mozgalom kibontakozása, az állami gazdaságok létrehozása végérvényesen eldöntötte a mezőgazdaság jövőjét. Az előrehaladás lépcsőfokai közül most hadd emeljünk ki egyet: az idő bizonyította, hogy helyes dön­tés volt segíteni a háztáji gazdálkodást, amely napjaink, ban a nagyüzemek támogatásával nélkülözhetetlen ré­szese a zavartalan élelmiszer-ellátásnak. Talán elég, ha megemlítjük, hogy a sertések döntő részét a kisgazdák hizlalják... Az elmúlt negyven esztendő eredményeiből nagy részt vállaltak a Pest megyei téeszek is. Az elsők között ala­kult meg például a dánszentmiklósi Micsurin Tsz, amely azóta az ország egyik legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát, határainkon túl is hírnevet szerezve gyümölcs­termesztésével. Vagy említhetnénk sorra a többieket is: a dunavarsányiakat, a dömsödieket, a ráckeveieket, a fótiakat, nem feledkezve meg a szerényebb lehetőségek között megbízhatóan tevékenykedőkről sem, mint a sződiek, gombaiak, letkésiek ... A szakemberek szerint — s állításukat tények bizo­nyítják — a mezőgazdaság nagy előnye, hogy tartalé­kait viszonylag gyorsan tudja mozgósítani s az élenjáró technológiákat, a korszerű gépeiket is rövid idő alatt ál­lítják be a termelésbe. Ám nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy mindez elképzelhetetlen lenne ipari háttér nélkül! Ma a szövetkezetek és az állami gazdaságok csak a vállalatokkal, üzemekkel szorosan együttműködve tudnak lépést tartani a nemzetközi él­vonallal. Példák sorát említhetnénk, most csak egyet emeljünk ki: nemcsak idehaza, hanem külföldön is ke­resettek a Rába-traktorok, amelyek napjainkban nélkü­lözhetetlenek a nagyüzemek gépparkjában. Uazánkban — ha összehasonlításra vállalkozunk, nem “ kerülheti el a figyelmünket — a környező orszá­gokhoz képest sokkal jobbak az agrártermelés feltételei. S mint ahogy eddig, ezután is mulaszthatatlan feladat a természet adta és az ember teremtette előnyök mind tökéletesebb kihasználása mindannyiunk boldogulása érdekében. De nemcsak a jövő, hanem a múlt és a jelen képét is kontúrjában megrajzolja a mostani, minden ed­diginél nagyobb OMÉK. A rendszerek a jövő kulcsai A cél: eladni és megméretni Ma már ritkábban hangzik el a vád, amely szerint a mezőgazdaságban széles körben elterjedt rendszerek csak a maguk hasznát hajszolják, s keveset törődnek a taggazda­ságok érdekeivel. Ez persze nem jelenti azt, mintha az érde­keltséget minden esetben sikerült volna megteremteni: e2 most az egyik a legfontosabb teendő. A tények ugyanis bi­zonyítják, hogy az együttműködés kölcsönösen előnyös vala­mennyi társult nagyüzemnek, hiszen közösen nagyobb lehe­tőség van az élenjáró technológiák meghonosítására, a ter­melésben nélkülözhetetlen gépek és berendezések beszerzé­sére. S a szolgáltatásokról sem szabad megfeledkezni, hiszen ez teszi teljessé és élővé a taggazdaságok és a gesztorságot vállaló nagyüzemek, a rendszerek által alkalmazott szak­emberek kapcsolatát. Az OMÉK-on számos Pest megyei székhellyel működő, ám többnyire az egész orszá­got behálózó rendszer állí­tott ki. Segít a számítógép A budaörsi Taurina törté­netében nemrég minőségi vál­tozás történt: egyszerű rend­szerből a résztvevők javasla­tára agrárfejlesztő közös vál­lalattá alakultak. Az új cé­lokat, a közeli és távoli jö­vőre vonatkozó elképzeléseket a látogatók az önálló és a nemzetközi együttműködést bemutató kiállításukon is megismerhetik. A húshasz­nú szarvasmarha-tenyészlés- be.i például napjainkban a legkorszerűbb eljárások beve­zetését szorgalmazzák, egye­bek között a számítógépek al­kalmazását. Szolgáltatásaik a teljes kört ölelik fel, s ezt az egyik előnyüknek tartják a szakemberek. Az OMÉK-on. a tizenhét taggazdaságból,.mint­egy száz tenyész- és hízó­állat, a tejtermelési rendszer kilenc szövetkezetéből pedig huszonnyolc tehén szerepel a méreteiben is hatalmas bemu­tatón. Érdekessége a Taurina mostani részvételének, hogy a gesztorságukkal működő Boo- vina Gt ezúttal elhozta azo­kat a juhokat is, amelyek a gyapjútermelés mellett a hús­termelésben is kiemelkedő eredményeket adnak. Nem véletlen hát, hogy a kiállításra felszállított összes tehén fejőséhez szükséges be­rendezéseket és a tej hűtésé­hez szükséges gépeket a Tau­rina szerelte fel a miniszté­rium megbízásából. A szarvas- marhák takarmányozását és a gondozás irányítását nagyreszt szintén a vállalat szakembe­rei végzik. Rács exportra Két helyen találkozhatunk a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daság és a Hungahyb nevé­vel is. A szabad területen azo­kat a nagyüzemi sertéstartás­ban használható berendezése­ket állították ki, amelyek ed­dig is kelendő portékának bi­zonyultak. Ma már teljes tech­nológiai sort kínálnak part­nereiknek. Közismert mű­anyag rácspadozataik nem­csak idehaza, hanem külföl­dön is jól eladható termékek — legutóbb Ausztriába és Ni­gériába szállítottak nagyobb tételt. ködés, amely jelenleg komoly gondokkal küszködik, mosi a kiutat keresi. Tizennégy tag­gazdaságuk van, ám. az el­múlt három-négy év alatt ala­posan visszaesett a társulás­ban részt vevőknél a gyü­mölcsültetvények összterülete. Ennek sok oka van — az elemzés meghaladja Írásunk kereteit —, ám elsősorban a költségek növekedése miatt kell most alaposan megfon­tolni a telepítéseket. Sok Pest megyei A rendszer — a többi együttműködéshez hasonlóan — sokoldalú szolgáltatásokat nyújt. Ezek közül említést ér­demel, hogy az oltványokat a Sasad Termelőszövetkezet fa­iskolájában állítják elő. Az OMÉK-on természetesen több Pest megyei termelési rendszer is részt vesz. Ott ta­láljuk a kiállítók között pél­dául a Gödöllői Borsó- és Búzatermesztési Rendszert és a Boscoop-ot is. Eljöttek a szövetkezeti közös vállala­tok, köztük a Szobi Gyümölcs- feldolgozó SZKV, a kiskun- lacházi Egszöv, s bemutatják legújabb eredményeiket a ku­tatók is: a GATE Lúdtenyész- tési Kutatóállomása, a MÉM Műszaki Intézete, a vállalatok közül pedig a Pestvidéki Gép­gyár és az Ikladi Ipari Mű­szergyár. - * , Monori Mezőgép Berendezések Szegedre Külön pavilont, a K jelű csarnokot bérelték ki a vásá­ron a Mezőgép-vállalatok. Ott találjuk közöttük a monoria- kat is, akik elhozták a már be­vált és sikeres termékeiket, s jó néhány újdonságot is. Mint ismeretes, ők a volt trösztön belül az élelmiszeripari gépek gyártására szakosodtak. Az utóbbi időben rendre jó hí­rekről számolhattunk be, s ez is jelzi, hogy a vállalat veze­tése, szakembergárdája meg­találta a fejlődés útjait. Az OMÉK-re egyebek között az MB—500-as baromfiipari felsőpályásukkal és az MB— 350-es zsigerelőautomatájukkal jöttek el, ám emellett láthat­juk a ceglédi húsipari gyár­ban bevált csopályás vágóhídi konvejort is. A közönségből elsősorban a szakemberek fi­gyeltek fel már az első napon a budapesti gyáruk hidrauli­kus szivattyúira és hajtómű­veire. A monoriak nemcsak a kül­földi eladások növelésére for­dítanak nagy figyelmet, ha­nem az import helyettesítésére is. Ezt tapasztalhatjuk bemu­tatójukon is, ahol több cflyan berendezést állítottak ki. ame­lyeket eddig valutáért más or­szágokban kellett megvásá- sárolnia a hazai felhasználók­nak. A vállalat egyébként az utóbbi idők egyik legnagyobb sikerét érte el, amikor a sze­gedi szalámigyár rekonstruk­ciójára kiírt világbanki ver­senypályázatot megnyert kül­földi cég őket bízta meg a be­rendezések egy részének gyár­tásával és felszerelésével. , Tröszt helyett Innocord Információk a piacról Ksrtbarátpremier a vásáron Ezrek értékteremtő hobbija Lenyűgöző látvány egy ha­talmas búzaföld, a jól szerve­zett hadműveletre emlékeztető aratás. A mezőgazdasági nagy­üzemek nélkül elképzelhetet­len lenne a mai élelmiszerbő­ség, de a hatalmas táblák mel­lett ugyanolyan szükség van a kiskertekre, háztáji parcellák­ra, hiszen számos növényfajta csak ezeken termelhető gazda­ságosan. Jelentőségük azonban túlnő az ellátáson, hiszen sok és egyre több ember számára nyújt megnyugtató kikapcsoló­dást a kertészkedés. Nagy az érdeklődés a kert­barátközösségek 500 négyzet- méteres standja körül, amely egyúttal a Hazafias Népfront irányította kertbarátmozgalom bemutatkozása is. Megállásra készteti a nézgelődőket az or­szág valamennyi tájegységét képvisglő és az adott táj jel­legzetes terményeit felsorakoz­tató kiállítás. Az egyes me­gyékből 3—3 közösséget vá­lasztottak ki a rendezők; Pfest megyét a 150-nél is több közül Dunakeszi, Dunaboqdány és a pomázi Porpáczy Aladár Kert­barát Kör képviseli. A tíz na­pig tartó vásáron három tur­nusban váltják egymást a hob­bikertészek. a dunakesziek 16—19-e között szerepelnek, a bogdányiak termel vényeiben 20—22-e között gyönyörködhe­tünk. Aki a pomázi kollektíva zöldségeire és gyümölcseire ki­váncsi, 23—25-e között látogas­son el a 70. OMÉK-ra. A szebbnél szebb terméseket nemcsak nézegetni lehet, hi­szen az utolsó napokon, dél­után négy órától a kiállított tárgyakhoz nyúlni nem tilos. ezek megvásárolhatók. Előtte aaonban szigorú zsűri értékeli, hogy melyik Is viheti el a pál­mát, azaz a HNF főtitkárának és a MÉM miniszterének ván- dorserlegét, az ötezer forintos díjjal egyetemben. A fődíjas a három OMÉK-nagydíjas közül •kerül ki — ezzel az elismerés­sel 10 ezer forintos jutalom jár. A Népfront díjait még ki­lenc, elismerő oklevelét öt kertbarátkor nyerheti el, és ki­osztanak ezenkívül különdíja- kat is. A verseny mindig megmé­retés, azonban a kertbará'tmoz- galom tagjai közül nemcsak a győztesek nyernek. Nyer min­denki, aki értékteremtő és egészséges kedvteléssel tölti szabadidejét és nyer a tágabb közösség is. Nem csupán azzal, hogy gazdagabb és színesebb a zöldség-, gyümölcskínálat, vagy azzal, hogy újfajta termelési eljárásokat próbálnak ki, kü­lönleges növényeket honosíta­nak meg a kertbarátok, de az­zal az összetartó erővel is, amely az azonos érdeklődésű embereket alkotó csapattá for­málja. Mitől szebb a szomszéd paprikája, őszibarackja, milyen gondozást kíván a padlizsán, ezekről cserélnek eszmét kez­detben — jótanácsokkal a vá­sárlátogatókat ,is szívesen el­látják —, majd utat építenek együtt, vagy éppen kirándulá­sokat szerveznek, bálokat tar­tanak és villanyt visznek a dű­lőkbe. Ilyen módon is gyara­pítva a nemzeti vagyont. A kertbarátkörök tagjai kö­zött sok az újító kedvű. Szá­mosán csatlakoznak a bioker- tészkedők egyre népesebb csa­patához. Az új módi kétségte­lenül munkaigényesebb oly­kor. viszont vitaminban gaz­dagabb és ami nagyon fontos, vegyszerben szegény vagy ép­pen vegyszermentes gyümöl­csöt terem. Előbb-utóbb talán követik példájukat a nagygaz­daságok is. » Sz. T. A higiénikus és legkorszerűbb fejögépek egyik*. A háztájiban is használható berendezéseiket viszont egy másik részen, a lajoskomáro- mi Győzelem Termelőszövet­kezettel együtt mutatják be. S az avatott szem mindjárt észreveheti az újdonságokat is: az egyedi kocaállást és a modulrendszerű hízó- és koca­rekeszt. Ezeket mostanában kezdik elterjeszteni az állat­tartók körében, s a vásáron bizonyára sokan keresik majd a kapcsolatot a rendszer szak­embereivel, hogy mielőbb hozzájussanak a korszerű hiz­lalást és szaporítást szolgáló berendezésekhez. Ha a Törökbálinti Gyü­mölcstermelési Rendszerről nem is sokan, ám az állami gazdaság által gyártott és ha­mar közkedveltté vált Nap­sugár üdítőkről annál többen tudnának dicsérő véleményt mondani. Ez az együttmű­Nemrég feloszlatták a Mező­gép Trösztöt, ám az együttmű­ködést fenntartva, és tovább erősítve, tizenhét mezőgép- és élelmiszeripari vállalat január 1-től létrehozta a budaörsi székhelyű Innocord Közös Vál­lalatot, amely sokoldalú szol­gáltatásaival igyekszik segíte­ni az alapítókat. Az OMÉK-on külön standon fogadják az ér­deklődőket, nem tagadva, hogy jelentős üzletkötésekre is szá­mítanak. A vásárt azért is tartják jelentős eseménynek, mert éppen az egyik legfon­tosabb teendőjük a tagválla­latok piaci információkkal va­ló ellátása. Ügy gondolják, nem érdemes egy helyben ülni a zárásig; megismerve a kon- kurrencia eredményeit, terveit, tájékozottabban tudnak majd bekapcsolódni az alapítók el­képzeléseinek megvalósításá­ba. .. Az együttműködés a tagvál­lalatok között kiterjed a szo­cialista piacokra is, s ez azt jelenti, hogy ha a megrendelő igényei indokolják, egy-egy nagyobb üzleten több gyártó is osztozik. Az exportban az érdekek egybehangolása két­ségtelenül hasznos mindenki­nek. S még egy fontos cél sze­repel az Innocord feladatai között, nevezetesen a vállala­tok belső működését elősegítő számítástechnika alkalmazásá­nak elterjesztése, fejlesztése. Ez önmagában is kiemelkedő jelentőségű, hiszen napjaink­ban az intenzív fejlődés már megköveteli a mielőbbi fel­zárkózást e téren is a világ él­vonalához. A budaörsiek az elképzelé­sek szerint, kihasználva nyi­tottságukat, a jövőben újabb tagvállalatokat is felvesznek. i v>: 99^ Nemcsak a CASE-traktor modern, hanem tartozékai is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom