Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

ALKOTMÁNYUNK évfordulóját köszöntötte az ORSZÁG Az alkotmány születésének évfordulójára készülünk. Ebből az alkalomból — hagyo­mányosan — ünnepire igazítjuk a napokat, igyekezve fölmutatni, mivel gyarapodtunk, mivel gazdagodtunk az utóbbi időben. Az ország tegnapi eseményei közül kiemelke­dik a termelési nagydíj átadása a székes­fehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet­nek, illetve az első magyar szövetkezeti sörgyár üzembe helyezése Martfűn. I’est megyében is megkezdődtek a meg­emlékezések alkotmányunk évfordulójá­ról. Az alábbiakban az ünnepségekről szá­molunk be. Nagygyűlés Debrecenben Az alkotmány törvénybe ik­tatásának 36. évfordulója al­kalmából ünnepi nagygyűlést ■ rendezett szombaton a Haza­fias Népfront Hajdú-Bihar me­gyei és debreceni városi bi­zottsága. A városi sportcsar­nokban' megtartott nagygyűlé­sen a megyeszékhely lakosai mellett részt vettek a közsé­geknek és a termelőszövetke­zeteknek az alkotmány és az Díj búzatermesztésért i Kiváló gazdálkodási ered­ményeiért, valamint magas színvonalú búzatermesztéséért termelési nagydíjat adomá­nyozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetnek. Az oklevelet, valamint a nagydí­jat — Kiss Ferenc szobrász- művész Búzakalász című szobrának kicsinyített mását — szombaton ünnepi küldött- gyűlésen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke adta át Varjas Gyula állami-díjas tsz-elnöknek. A 3600 hektáron gazdálko­dó, tavaly 236 millió forint termelési értéket előállított közös gazdaság három évtized alatt megnégyszerezte búza­termésállagát,, s országosan is kimagasló hozamokat takarí­tott be. Szántói az 1950-es évek elejéit hektáronként 2,2 tonna búzával fizettek, tavaly már 8,7 tonna került egy hek­tárról a magtárakba. Kedve­zően alakult a Szabad Élet Termelőszövetkezetben a bú­zatermesztés önköltsége és nyeresége is. Búzatermesztésének magas szinten tartása érdekében a közös gazdaság jól alkalmaz­za a legújabb agrotechnikai módszereket, nagy gondot for­dít a területi adottságainak megfelelő fajták kiválasztá­sára, az időben történő vetés­re és a talaj, valamint a nö­vény igényeinek megfelelő tápanyag-utánpótlásra. Vetés- területének hatvan százalékán tavaly már a terület eddigi­nél jobb kihasználását bizto­sító szórva vetéssel juttatták földbe a kenyérgabona mag­ját. Az 1950-es évek óta vé­geznek házi fajtakísérleteket, hogy kiválasszák a területü­kön legjobban fizető, s az adottságaiknak leginkább megfelelő fajtákat. Kísérleteik haszna forintban is mérhető, a fajták kipróbálását követő fajtaválasztás másfél évtized alatt hat és fél millió forint többletbevételt jelentett a gazdaságnak. Jó eredményekkel termeszt kukoricát is a Szabad Élet Termelőszövetkezet, tavaly hektáronként 9,1 tonnát taka­rított be a fontos takarmány- növényből. Tanács osztályvezetője, Végh László, a ráckevei Aranyka­lász Tsz köszörűse, a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksé­gének tagja is. Ott volt dr. Vona Ferenc, a 16. sz. ország- gyűlési választókerület képvi­selője. Ünnepi beszédében Bó- dis István, a népfront nagy­községi bizottságának titkára méltatta az alkotmány, állami­ságunk, s az új kenyér ünne­pének jelentőségét. A kiváló és érdemes társadalmi munká­sok jutalmazása, s az új ke­nyér átadása után a helyi tsz művészeti csoportja adott mű­sort. A művelődési házban pe­dig most nyílt meg e tájék szövetkezeteinek, vállalatai­nak termék- és terménybemu­tatója, valamint a fennállásá­nak negyedszázados évfordu­lóját köszöntő helyi bélyeg- gyűjtő kör kiállítása. Répási István, a ráckevei Aranyka­lász Tsz pártbizottságának tit­kára cipót és új búzából font koszorút adott át Maczkó Jó­zsefnek, a ráckevei városi jo­gú nagyközségi pártbizottság első titkárának és Raffay Bé­lának, a városi jogú nagyköz­ségi tanács elnökének. Százhalombatta — Augusztus 20-a gazdag programja kellőképpen méltat­ja alkotmányunk ünnepét — mondotta egyebek között Ba­lázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese kö­szöntőjében, a tegnap megtar­tott százhalombattai ünnepsé­gen. Ezen részt vett dr. Arató András, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottsága titkára — a város politikai, állami és tár­sadalmi szervezeteinek veze­tőivel, a gazdasági, egységek, intézmények dolgozóival együtt. Az ünnepségen nyolcán kap­ták meg a Kiváló társadalmi, hatan az Érdemes munkás ki­tüntetést. A mai naptól — három na­pon át — színes programok várják a Dunai Kőolajipari Vállalat csónakházában a ki­kapcsolódni vágyó családokat. Szigőtszenimiklós Szigetszentmiklóson szombat délután a tanácsházán ren­dezték az ünnepséget, amely­Szibéría gabonaföldjein Értékes az omszki búza Senki se merészelné azt állítani, hogy Szibéria tejjel-mézzel folyó Kánaán, de semmi sem áll távolabb a valóságtól, mint a Szovjetunió határain túl általánosan elterjedt elképzelés er­ről a területről: végtelen vad tajga, kegyetlen fagyok, járha­tatlan utak, örökké fagyott talaj és így tovább. Érd Érden a hagyományos mun­kás-paraszt találkozón emlé­keztek meg az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepéről. A Bentavölgye Tsz* központjának parkjában ren­dezett ünnepségen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága vb- tagja, a megye tanácselnöke, dr. Varsányi György, a me­gyei pártbizottság tagja, a Pest megyei munkásőrség pa­rancsnoka és Antal Imre, az érdi MEZŐGÉP igazgatója, országgyűlési képviselő. Ott voltak a város és a körzet te­lepüléseinek állami és politi­kai vezetői, az üzemek és in­tézmények képviselői. Iszak Lajos, a városi párt- bizottság tagja, az érdi ke­nyérgyár üzemigazgalója ün­nepi beszéde után Hegedűs Természetesen a kiterjedt Szibériában ebből is, abból is, a harmadikból is bőségesen akad. Ha azonban a terület déli, részén, a transzszibériai vasútvonal és a folyók men­tén húzódó mezőgazdasági övezetről beszélünk, akkor mindez kevésbé tűnik zord­nak. titokzatosnak és egzo­tikusnak. Kiterjedt,, asztallap- simaságú, olykor alacsony nyírfaligetekkel teleszórt cser- nozjómos sztyeppe ez.. Az it­teni tájak meghittek, a közle­kedési hálózat rendkívül szerteágazó. A jellemző tájar­culat: hatalmas búzaföldek, szénakaszálók, gabonasilók, nagyfeszültségű távvezetékek oszlopsorai, korszerű kolhoz- és szovhoztelepülések. A nyár nehéz A tél valóban eléggé zord és hosszan tartó. A fagymen­tes időszak mindössze 80—100 napig tart. A s’zibériai föld­műveseknek azonban nem a tél okozza a legnagyobb gon­dot. Végül is a mínusz 50 Celsius-fokos hideget itt könnyebb elviselni, mint — mondjuk — a mínusz 10 Cel- sius-fokosat Londonban, vagy a mínusz 20 Celsius-fokosat Párizsban. A legnehezebb időszak, bármilyen furcsán is hangzik, a nyár: kezdetben a szúnyogok gyötörnek, azután elkezdődik a tikkasztó, min­dent kiszárító hőség. Az utób­bi 100 évben minden harma­dik év aszályos volt, s általá­ban az évi csapadékmennyi­ség a fő földművelési öveze­tekben nem haladja meg a 300 millimétert. A körülmények, mint látjuk valóban nehezek. Elzárt a földművelés Szibériában min­dig hatalmas erőfeszítéseket igényelt. A helyi szükségletek céljaira az első mezőgazdasági kézikönyvet 200 évvel ezelőtt adták ki, a gabonanövények agrotechnikájának a tanul­mányozása 1890-ben, az omszki kísérleti parcellán kezdődött. A jelentősebb szántóterület kialakítása csak a XIX. század végén vált lehetővé, a vasútvonal meg­építése után. amelyen az európai területekről az átte­lepülők Szibériába özönlöttek. Egyébként a terület teljes mezőgazdasági meghódítása a szó szoros értelmében a sze­münk láttára ment végbe, az ötvenes-hatvanas években, a szűzföldi hősköltemény ide­jén Amint látjuk, Szibériá­ban a földművelés fiatal. „Az aszályt az itteni terü­leteken nem szabad termé­szeti csapásnak tekinteni — hangoztatja A. Barajcv aka­démikus, a talajvédő földmű­velési rendszer egyik megte­remtője, amely rendszer való­ban forradalmi átalakulást hozott létre Szibéria és a ve­le határos Észak-Kazahsztán mezőgazdasági termelésében. — Ez normális jelenség.” Az akadémikus gondolatá­nak mintegy folytatója P. Rebrin, a neves szibériai publicista. „Vidékünk növek­vő energetikai, technikai ka­pacitása, a gondosan kidolgo­zott földművelési rendszer, az ésszerű kemizálás, vetőmag- termesztés és melioráció mel­lett mindig lehet kenyerünk. Jelenleg a terméshozam még az aszályos években sem csökken a hektáronkénti 10 mázsa alá”. Sajátos körülmények Elképzelhetjük a nyugat­európai, az amerikai vagy a kanadai farmer ajkbiggyesz- tését, aki megszokta, hogy - a jó gabonatermést a hektáron­kénti 30—40—50 mázsában mérje, s a 10—15 mázsás ter­méshozamot csaknem kataszt­rofálisnak tekintse. Ám óva­kodjunk a megítéléssel, mi­előtt tisztába jönnénk a dol­gokkal. Szibériában még a jelenlegi technikai lehetőségek mellett sem lehet olyan nagy termés­hozamú kultúrákat termeszte­ni, mint az őszi búza, a ku­korica vagy a szója. A szibé­riai földek királynője a ta­vaszi búza, alkirálynője pe­dig — a rozs. A Szovjetunióban a tavaszi búza legjobb években hek­táronként átlagosan 12—13 mázsás termést adott, a leg­intenzívebb éléstárakban (Uk­rajna, a baltikumi köztársa­ságok) 23—25—30 mázsát. Szi­bériában a legelfogadhatóbb nek szónoka Pongrácz Gábor, a városi jogú nagyközségi ta­nács elnöke volt. A megemlé­kezésen részt vett Nagy Imre, a megyei pártbizottság alosz­tályvezetője és Scheuring Já­nos, a Pestber igazgatója. Az ünnepségen tizenöten — a te­lepülés gyarapításáért önzet­lenül dolgozók közül — kiváló és érdemes társadalmi mun­kás kitüntetést vehettek át. A megemlékezés után 16 órától a Csepel Autógyár, a Pestvidé­ki Gépgyár és a Szigetfő Tsz dolgozói jó hangulatú mun­kás-paraszt találkozót rendez­tek a Kertészeti Egyetem Tan­gazdaságában. Vác Vác város és vonzáskörzete alkotmánynapi ünnepségét tegnap a Madách Imre Műve­lődési Központban tartották. Ott volt a megemlékezésen Jónás Zoltán, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja, a TIT megyei szervezetének tit­kára, dr. Olajos Mihály, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Koltai Imre, a város ország- gyűlési képviselője, a megyei képviselőcsoport elnöke. István Kálmán, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott nagy tetszés­sel fogadott ünnepi beszédet. Ezután a megemlékezés részt­vevői megszegték és megkós­tolták a Szödi Virágzó Terme­lőszövetkezet búzájából sü­tött, nemzetiszínű szalaggal dí­szített kenyeret. Végül a Mu- sica Humana kamarazenekar adott műsort. Ugyancsak tegnap adták át rendeltetésének a Juhász Gyu­la Általános Iskola új szár­nyát, ahol 5 új tanterem, konyha és ebédlő javít majd a Vác-alsóvárosi gyerekek okta­tási körülményein. Az új is­kolaszárny — mondta el Ri- tecz György tanácselnök-he­lyettes — 13 millió forintba kerüit, s a kivitelező, a Rétsá­gi Építőipari Szövetkezet ha­táridőre készült el a jó minő­ségű munkával. Könyvtáravatás Tegnap délután ünnepélyes könyvtáravatót tartottak Bugyi nagyközségben. Bak Ká­roly, a nagyközségi pártbizott­ság titkára nyitotta meg a fél­millió forintos költséggel, egy régi iskolaépületből kialakított új létesítményt. Ünnepi beszé­det Békés György, a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója mondott. A település lakóinak nevében Tóris Sándor tanácselnök vet­te át a könyvek otthonát, amelyben olvasóterem is várja a betűk kedvelőit. Szövetkezeti sörgyár Szombaton ünnepélyes ke­retek között felavatták Mart­fűn az első magyar szövetke­zeti sörgyárat. A hazai élel­miszeripar újabb jelentős lé­tesítményét a honi és külföldi kivitelező cégek képviselőinek jelenlétében Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke adta ' át rendeltetésének. A szövetkezeti sörgyár a mező- héki Táncsics Tsz irányításá­val működő gazdasági társa­ság összefogásával valósult meg. A szövetkezeti sörgyár gyártmányai közül a saját fő­zésű Arany hordó sör 29 na­pig eltartható változata kerül elsőként a boltokba. A pasztő­rözött ital a szakemberek vé­leménye alapján sajátos ízé­vel, tartós, kemény habjával sikerre számíthat a sörfogyasz­tók táborában. A minőségi sö­rök között az Arany hordó speciál és a Gold Fassl sör szerepel, az utóbbit az oszt­rák Ottakringer sörgyártól megvásárolt licenc alapján-ké­szítik. A gyártási technológia tökéletes elsajátításához az osztrák cég szakemberei nyúj­tanak segítséget. A minőségi söröket 0,5 és 0,33 literes pa­lackokba töltik, illetve egy ré­szüket dobozolt formában is értékesítik. A termékeket a gazdasági társaság Áfész tag­jai és a Kunság Füszért for­galmazza. eredmény a 20—22 mázsa hektáronként a tiszta uga­ron és 15—18 mázsa elővete- mény után. Az első pillantás­ra úgy tűnik, hogy Szibéria elmarad az átlagos szovjet­unióbeli eredmények mögött. Valójában azonban nem ma­rad el. Arról van szó, hogy a szibériai búza egészen más, mint az ukrajnai, a belorusz vagy például a lettországi. Sokkal értékesebb azoknál. Ismeretes, hogy a gabona fő minőségi mutatója — a sikértartalom százalékaránya, amely főleg fehérjeanyagok­ból áll. A különböző fajták­ban a sikértartalom 8 és 22 százalék között ingadozik. Az Oroszországi Föderáció Be­gyűjtési Minisztériumának adatai szerint a krasznojarsz- ki búza 1984-ben 13,71 szá­zalék síkért tartalmazott, az omszki búza — 14 százalékot. Az omszki terület déli részén, a meghódított szűzföldön olyan búzát termesztenek, amelynek a fehérjetartalma 15,5 százalékos, a legjobb tételekben pedig a sikértarta­lom meghaladja a 30 száza­lékot. Következésképpen egy má­zsa szibériai búza (a minősé­gi és a keményszemű fajták­ból) olykor kétszer, sőt há­romszor értékesebb, mint a Szovjetunió európai éléstárai­ban termesztett. Ennek meg­felelően az eladási ára is ma­gasabb. Figyelembe kell venni még egy körülményt. Az egyenle­tes, sima szibériai földeken kialakított hatalmas parcellák lehetővé teszik, hogy a kom­bájnok, traktorok két-három kilométeren keresztül egyene­sen ha'adjanak. mintha sín­páron futnának, így kisebb a benzinfogyasztás, a gépek las­sabban használódnak el, ki­sebbek a veszteségek. íme a gabonatermesztés Szibériában ezért válik kifizetődővé még a 8—9 mázsás hektáronkénti terméshozam mellett is, amíg a legáldottabb európai éléstá­rakban a 10—15 mázsás ter­méshozam veszteségesnek szá­mít. A fefcüte kenyér A Szovjetunióban. a rozs átlagos terméshozama szintén alacsony — 14 mázsa hektá­ronként. A növénynemesítők erőfeszítései révén Szibériá­ban a földek „alkirálynője” a legkedvezőbb években 20. 30, sőt 50 mázsás termést ad* egy hektárról. Ugyanakkor a rozs az egyik legértékesebb és a Szovjet­unió számára az egyik leg­szükségesebb kultúra, ha te­kintetbe vesszük, hogy az or­szág lakosságának többsége az ebédlőasztalt fekete (rozs-) kenyér nélkül el sem tudja képzelni. Egészében véve a Szovjetunió keleti éléstárai (beleszámítva Észak-Kauká- zust is, ahol a földművelés körülményei a szibériaiakhoz hasonlatosak) az országban termesztett gabonamennyiség egynegyedét adják. Jelenleg a szibériai föld­művelés fejlesztésére hatal­mas összegeket áldoznak, bővül az intenzív technoló­giával termesztett gabonanö­vények területe, kihasználják a meliorizáció lehetőségeit, amellyel (ha az öntözéses ta­lajjavítási építkezés színvona­láról beszélünk), a hatvanas évek közepéig ezeken a terü­leteken gyakorlatilag nem foglalkoztak. Szibéria magas fejlettségi fokon álló éléstár­rá alakítása az egyik szemlé­letes példája annak, hogy a nagy beruházások miként té­rülhetnek meg gyorsan és ad­hatnak jelentős eredménye­ket. Lev Voszkrcszcnszkij (APN) Ezt követően Deli László, az Alagi Állami Tangazdaság igazgatóhelyettese átnyújtotta a város vezetőinek az új ke­nyeret, jelképezve, hogy a tangazdaság eleget tett leg­fontosabb feladatai egyikének: erejükhöz mérten megtermel­ték a következő évi kenye­rünket. Ez alkalommal adták át a kiváló társadalmi munkáért járó kitüntetéseket, emlékla­pokat. Az ünnepség végén a Törekvés Táncegyüttes műso­ra szórakoztatta a vendége­ket. Nagykőrös Az üzemek, az intézmények képviselői szombaton délután a konzervgyár bemutatóter­mében köszöntötték alkotmá­nyunk ünnepét. Az esemé­nyen ott volt Tuza Sándorné dr., a Pest megyei pártbizott­ság tagja, a MÉSZÖV elnöke, Plutzer Miklós, a Pest Me­gyei Tanács apparátusi párt­bizottságának titkára, Gulyás György, a Pest megyei párt- bizottság munkatársa is. A Himnusz után Görbe Fe­renc, a konzervgyár igazgató­ja, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Sz. Tóth László, az Arany János Tsz elnöke nyúj­totta át a mezőgazdasági nagyüzemek ajándékát, az idei búzából sütött kenyeret a szónoknak, aki a város mun­káskollektíváinak nevében vet­te át azt. Ráckeve Ráckeve és a körzetéhez tartozó 14 település lakói az Acs Károly Művelődési Köz­pont előtti téren gyülekeztek tegnap délután. Ünnepségükön részt vett Szilágyi János, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság nyugdíjas vezetője, a megyei pártbizottság tagja, Valkai György, a Pest Megyei új kenyér ünnepére Debrecen­be érkezett küldöttségei is. A Himnusz hangjai után Al- berth Béláné, a népfront me­gyei titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára mondott ünnepi beszé­det. A nagygyűlés magyar, len­gyel és litván táncegyüttesek műsorával fejeződött be. Géza, a Bentavölgye Tsz el­nöke adta át a nemzetiszín szalaggal díszített új kenye­ret dr. Rátosi Ernőnek, a DKV vezérigazgatójának. Az alkotmánynapi ünnep­ség a tsz közgyűlésével, majd közös ebéddel és műsoros, ze­nés-táncos délutánnal folyta­tódott. Dunakeszi Dunakeszin tegnap délután a Körösi Csorna Sándor Álta­lános Iskolában tartották az augusztus 20-i ünnepséget. Az ünnepségen részt vett Róna Árpád, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának tagja, Du­nakeszi Városi Bizottságának első titkára, dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának osztályvezetője, dr. Barna Lajos, a Hazafias' Népfront Pest Megyei Bizott­ságának elnöke, dr. Mondok Pál országgyűlési képviselő, valamint a város állami és pártvezetői, tömegszeivezetek, üzemek képviselői. Dr. Mon­dok Pál méltatta alkotmá­nyunk jelentőségét, beszédé­ben szólt országunk jelenlegi gazdasági helyzetéről, továb­bi teendőinkről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom