Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V.'. J MM AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM Ára: 1,1(0 forint 1985. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK Vásár nyit ás (3. oSdaB) Négy évfixed a ntoxgtsi^mhtsn (3. oldal) Ax üzletek nyitva tartása (A. oldal) Rádió- és televíxiő műsor a /©Vő hétre (7. oldal) A PíK neve jól cseng Kapós kötvények A Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat ismét úttörő vállalkozásba fogott, amikor hazánkban először bo­csátott ki változó kamatozású kötvényt, 20 millió forint ér­tékben. Megegyezik a koráb­bival, hogy lejárata hétéves. A kamat azonban két részből tevődik össze: az évente fize­tett fix 9 százalékból és a mozgó kamatlábból, amely a kötvény névértékének 0—4 százaléka között, mozoghat, a vállalat vagyonarányos nyere­ségétől függően. Hogy a PIK név jól cseng, azt igazolja az is, hogy a jegyzés első napján, tegnap délelőtt 3 és fél millió forint értékben vásároltak magán- személyek PIK-kötvényt, s ezt az ütemet, valamint az előjegyzésben elkelt kötvé­nyek mennyiségét figyelembe véve elképzelhető, hogy ha továbbra is sok lesz az érdek­lődő, egy-egy vevő csak meg­határozott értékben vásárol­hat a kelendő értékpapírból. Tisztavaíás, vízi parádé, tűzijáték Az alkotmány napján Pest megye Szentendrén ünnepel Az alkotmány napi központi ünnepségek augusztus 19-én az állami zászló felvonásával kezdődnek. Az ünnepi ren­dezvények közül kiemelkedik Budapesten a tisztavatás, amelyre augusztus 20-án délelőtt 10 órakor kerül sor. Ezután következik a vízi és légi parádé, valamint este 21 órától a színpompás tűzijáték. Pest megye városaiban és falvaiban nagygyűléseken, a hagyományokhoz híven mun­kás—paraszt találkozókon em­lékeznek meg. Ünnepi külsősé­gek között újabb létesítmé­nyek átadására is sor kerül. Augusztus 16-án, ma a ceg­lédiek délután 3 órakor a kon­zervgyárban tartanak ünnepi megemlékezést. Az ünnepi szónok Fekete Antal, a váro­si tanács elnöke lesz. A megye központi ünnepsé­gére augusztus 20-án, kedden Szentendrén kerül sor délelőtt fél 11-kor. Az ünnepségen Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az ANIMÁTQfllOK A népművelői pálya ma- napság nem tartozik a vágyálmok közé. Nehéz kö­rülmények között kell meg­küzdeni minden kis si­kerért. A társadalom sem kényezteti el megbecsülésé­vel azokat, akik ezt a hiva­tást választják. Bár sok igazság van abban, amit a minap hallottam egy nép­művelőtől: mindegyikünk­nek akkora presztízse van, amekkorát kivívunk ma­gunknak. Talán nem tűnik mindez ünneprontásnak éppen ma, amikor a népművelők nap­ján azokat köszöntjük, akik a közművelődésért dolgoz­nak a művelődési házak­ban, a könyvtárakban és múzeumokban. Sőt, éppen munkájuk értékét növeli, hogy anyagi gondok köze­pette, a gyakran tapasztal­ható érdektelenséggel küzd­ve tesznek meg minden tő­lük telhetőt a fölvállalt ügy érdekében. Számos új kezdeménye­zés, Ötlet sikere igazolja, hogy lehet eredményt elér­ni ma is. Pedig a népműve­lőknek egy sereg olyan dol­got kell megtanulniuk, ami­ről felkészülésük idején még csak nem is hallottak. Vállalkozniuk kell például és gazdálkodni. A pénz, az anyagi lehetőségek minden döntésüket meghatározzák. Olyan új eszközökkel is­merkednek meg, mint a számítógép, a video. S bi­zony mindezek a változá­sok új formákat, módsze­reket kívánnak. Mert nem­csak a körülmények külön­böznek, mondjuk a tíz év­vel ezelőttitől, hanem át­alakult az emberek életfor­mája is. A megyét járva, számta­lan apróbb-nagyobb példá­ját találni annak, hogy a közművelődésben dolgozók megértik a változásokat, s igyekeznek is lépést tarta­ni azokkal. Bonyolult ko­runkban ez csöppet sem könnyű feladat. Sokan és sokszor elmondták már: a népművelői hivatás nyi­tott, a társadalmi problé­mákra, az igényekre érzé­keny, az újdonságokra fo­gékony személyiséget köve­tel meg. Mindezt iskolapad­ban megtanulni szinte le­hetetlen. Enyhe túlzással azt mondhatjuk, születni kell erre, de legalábbis mé­lyen átérezni, mit is vár korunk a népművelőtől. Valójában ez a kifejezés, hogy népművelő, sem fedi igazán a tevékenységi kört. Jobb szavunk nem lévén, ezt használjuk. Újabban ugyan gyakran helyettesít­jük egy másik — idegen hangzású, de pontosabb — szóval: az animátorral. Szó­tári jelentése szerint vala­minek a létrehozója, moz­gatója ; lelkesítő, buzdító személy. Talán ez fedi leg­inkább a közművelődésben dolgozók tevékenységi kö­rét. Azt a szervező mun­kát, amivel a mindennapi élet kultúrájának emelé­sén, tanulási, művelődési és szórakozási lehetőségek megteremtésén fáradoznak naponta. Amelynek ered­ményeképpen elismerést és rangot vívhatott ki magá­nak a zsámbéki szombatok sorozata, a szentendrei és a visegrádi nyár. Vagy ami­nek következtében olyan kis településeken is, mint például Pilisszentkereszt, virágzik a hagyományok ápolása. Nem lehet megfe­ledkezni azokról a kezde­ményezésekről sem, ame­lyeknek ererdményeképpen egyre több nyilvános sze­repléshez juthatnak a lel­kes amatőr csoportok. Igaz, hogy a lehetőségek az utóbbi időben kisebbek. Nem épül új intézmények sora, kevés pénz jut felújí­tásra, berendezésekre, kor­szerű eszközökre. Ennek el­lenére a megye közművelő­dési intézményhálózata bő­vült, fejlődött, gazdagítva a társadalmi munka lehető­ségét. E lég — most sem teljes felsorolást adva — a dánszentmiklósi új műve­lődési házat említeni, vagy a minden igényt kielégítő ceglédi színháztermet. Ép­pen a napokban avatják Bugyi községben az új könyvtárat, Nagykátán pe­dig a tanyamúzeumot. S ha még nem is mindennapos a művelődési házakban a kor technikai színvonalát rep­rezentáló képmagnó és szá­mítógép, egyre több helyen sorolhatják be ezeket is a művelődési házak eszköztá­rába. Nem haszontalan tán mmdezt így csokorba gyűj­teni, számba venni éppen ma, amikor a közművelő­dés lelkes munkásait kö­szöntjük. M. N. P. Országgyűlés elnöke mond be­szédet. Ezt követően színes, gazdag műsorban gyönyörköd­het a közönség. Ugyanezen a napon rende­zik meg a budai térség ün­nepségét Piliscsabán, a Garan- csi-tónál. Délután 15 órakor a nagygyűlésen Kárpáti András országgyűlési képviselő mond beszédet. A színes program már reggel 10 órakor megkez­dődik az amatőr együttesek bemutatójával. Délután gyer­mekműsorokat láthatnak az érdeklődők. Szigeiszentmiklóson augusz­tus 19-én egész napos sport- és kulturális rendezvényekre kerül sor a 2. számú általá­nos iskola előtti téren, vala­mint az iskola udvarán. A változatos programokon, melyek reggel 8 órától 23 óráig, folyamatos szórakozási és sportolási lehetőséget biz­tosítanak, több ezer ember érdeklődésére számítanak, au­tós, kismotoros, kerékpáros ügyességi versenyek, aszfalt- rajzverseny, sárkányépítés és bábkészítés, sportversenyek, gyermekműsorok és koncertek szórakoztatják a résztvevőket. Beszámolót hallgattak meg a hazai földrengésről A Minisztertanács ülése A Gabcikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről tárgyalt a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén gyorsjelentést hall­gatott meg a reggeli órákban észlelt földrengésről. A jelen­tés szerint a földrengés em­beri áldozatot nem követelt. Az anyagi kár az érintett kör­zetekben számottevő. A helyi szervek feladataiknak megfe­lelően mindenütt gyorsan in­tézkedtek. Folyamatosan tör­ténik a károk felmérése, a helyreállítási munkák meg­kezdődtek. A kormány utasí­totta az illetékeseket, hogy a további szükséges intézkedé­seket tegyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta a Gabcikovo—Nagyma­ros vízlépcsőrendszer építésé­nek helyzetéről, a mű környe­zeti hatásairól és a további teendőkről szóló jelentést, amelyet az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a vízlépcső- rendszer kormánymeghatal­mazottja nyújtott be. Megál­lapította, hogy az előkészüle­tek és a munkálatok az ál­lamközi megállapodások sze­rint folynak. Tudomásul vette a mű építésével, üzemelteté­sével kapcsolatos várható környezeti hatásokat vizsgáló tudományos munka eredmé­nyét; a tanulmányt az erre a célra létrehozott tárcaközi bi­A kis lépések taktikája bevált Gyarapodott a tüdőkérház Kissné Niki Éva gyógyszerész (a képen) és két asszisztense havonta negyedmillió forint értékű orvosságot forgalmaz a gyógyszertárban, melynek berendezése a budai Vár gróf Széchenyi Istvánról elneve­zett patikájában állt egykor. Veress Jenő felvétele Ismét gyarapodott Török­bálinton a Pest Megyei Ta­nács Tüdőkórháza. Alkotmá­nyunk közelgő ünnepe tiszte­letére tegnap adták át ben­sőséges ünnepség keretében a kórház új, a korábbinál na­gyobb központi gyógyszertá­rát, melyből orvosságokkal látják el az intézményen kí­vül a megye valamennyi tü­dőgondozó intézetét is. A 206 négyzetméteres alap- területű patika Boros Olivér­nek, a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztálya csoport- vezetőjének tervei alapján készült, kivitelezője Kállai Géza építészmérnök-kőműves­mester volt, s nagy részt vál­lalt a munkából Bálint Dé­nes, a kórház műszaki veze­tője, valamint az itteni kar­bantartó kollektíva. Az eseményen részt vettek az egészségügy dolgozóin kí­vül az érdeklődők és Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Balázs Gézáné, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettese, Szemethy Lászlóné, a buda­örsi városi jogú nagyközség pártbizottságának titkára, s Törökbálint párt- és állami vezetői. Ismét gyarapodott — írtuk az imént. Nem véletlenül. Dr. Tengelyi Vilmos, a tüdő­kórház főigazgató főorvosa elmondotta, hogy 1972 óta apránként, hét lépésben, ösz- szesen tizennégymillió forin­tos ráfordítással, de ennél jó­val nagyobb értékkel gazda­godott az intézmény. Megol­dották például a pulmonoló- giai intenzív ellátást, 40 ágyas cardio-respiratorikus osztály létesült, új otthont kapott a központi laborató­rium, vérgáz-elemző és lég­zésfunkciós vizsgálót létesí­tettek, a betegek könyvtárá­nak és a kórházi élelmiszer- boltnak faházat emeltek. Mindezt rengeteg saját munkával, úgy intézték, hogy megőrizték a hajdani je­zsuita kolostor szépségét. A kis lépések taktikája tehát bevált, s folytatódik: a kö­zeljövőben újítják fel a gyógyintézet mosodáját, majd a konyhát is. zottság készítette szakmai in­tézmények és szakértők bevo­násával, s véleményezte a Magyar Tudományos Akadé­mia, valamint az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Tanács. A kormány a vizsgálatok megállapításait hasznosnak tartja a Gabciko­vo—Nagymaros vízlépcső- rendszer elkészülésének segí­tésében, természeti, táji érté­keink megóvásában, az érin­tett terület fejlesztésének elő­mozdításában. Elismerését fe­jezi ki a munkában részt ve­vő kutatóknak, szakemberek­nek, akik e világviszonylat­ban is ritkának mondható feladatot elvégezték. A kor­mány úgy döntött, hogy a tu­dományos elemzések eredmé­nyeit a tervezés, az építés, majd az üzemeltetés során fo­lyamatosan érvényesíteni kell. A tudományos vizsgálatok megerősítették, hogy a Gab­cikovo—Nagymaros vízlépcső- rendszer terv szerinti — a környezetvédelmi célú beru­házásokkal együttes — meg­valósítása lehetővé teszi a Duna ésszerű hasznosítását, vízkészlete minőségének meg­óvását, a mesterséges beavat­kozások esetleges kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölését és a természeti táj arculatának megőrzését is. A beruházás­sal összefüggésben számos te­rület- és településfejlesztési lehetőség kínálkozik, amelye­ket összehangoltan kell hasz­nosítani. A Minisztertanács kötelezte a végrehajtásért felelős szer­veket, hogy tegyék meg a to­vábbi szükséges intézkedése­ket az államközi szerződésben vállalt feladatok teljesítéséért, és gondoskodjanak a környe­zeti értékek megőrzéséről, to­vábbfejlesztéséről. Utasította az illetékes szerveket, hogy a megvalósítás során törekedje­nek a gazdaságos megoldások­ra, a VII. és a VIII. ötéves tervidőszak beruházási ter­heinek mérséklésére. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a kalászos gabona befejezéshez közeledő betakarításáról. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági nagyüzemek, az aratásban részt vevő ellá­tó és felvásárló vállalatok, valamint az irányító szervek vezetőinek és dolgozóinak a betakarítási munkák gondos előkészítéséért, összehangolt, magas színvonalú végrehajtá­sáért. A Minisztertanács áttekin­tette a munkaidőalap védel­mével kapcsolatos határozat teljesítésének helyzetét. Meg­állapította, hogy a végrehaj­tás vontatottan halad, az itt tett intézkedések nem kielé- gítőek. ezért további felada­tokat határozott meg a mun­kaidőn túli nyitva tartás és az ügyfélfogadási idő bővíté­se, valamint a munkafegye­lem erősítése érdekében. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990. évi magyar—bolgár és ma­gyar—NDK tervegyeztetés le­zárásáról szóló jelentéseket. (Helyzetkép a vízlépcső épí­téséről a 3. oldalon.) Csak anyagi károk keletkeztek Ismétlődtek a földlökések Százhalombattán jeleztek a DKV műszerei ÍJ Kisebb erejű földrengés volt hazánk több körzetében ^ a csütörtök reggeli órákban. Fél hét körül a keleti me- ^ gyek kivételével, szinte az egész országban több ízben g is rengést észleltek, amelynek ereje azonban sehol nem í haladta meg a 12 fokozatú Mercalli-skála szerinti '/j 4—4,5 értéket. A Földrengésjelző Obszervatórium iile­tékesei szerint az epicentrum Budapesttől nyu- á gatra, mintegy 80 kilométerre helyezkedett el. A földmozgás — amelyet az MTI belgrádi tudósítója sze­rint Horvátországban is ész­leltek — mindenütt azonos tünetekkel járt: az emeletes házak felsőbb szintjein meg­mozdultak a bútorok, kileng­tek a csillárok, rezegtek az ablakok. Néhány helyen le­hullott a vakolat és szétnyílt a tapéta. A tatabányai bán- hidai lakótelepen pedig egy­két házban megrepedt a fal­ban a meleg vizet szállító csővezeték. Sok helyütt — el­sősorban a magasabb épüle­tekben — a földmozgás némi pánikot is okozott; így pél­dául Tolna megyében (külö­nösen Szekszárdon és Bony- hádon), ahol sokan az utcára futottak, de riadalmat keltett Somogy, Bács-Klskun és Fe­jér megyében is. Számottevő anyagi kárról és szerrfélyi sérülésről sehon­nan nem érkezett jelentés. Somogyi József, az MTA sop­roni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének igazgatója (Folytatás a 2. oldalon) A szeizmológiai obszervatóriumban a földrengésjeleket értékelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom