Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, ISI. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Az alkotmány napjának ünnepére készülődő szerve­zők, rendezők lázasan dolgoznak ezekben a napokban. Bízva a kedvező meteorológiai előrejelzés igazában, változatos, gazdag szabadtéri programokat készítenek elő minden községben. Az ország alaptörvénye megalko­tásának évfordulójához hagyományosan kapcsolódik á kenyér ünnepe is. Régen ilyenkor a cséplőbrigádok da­lolva, feldíszített kocsikon vonultak végig a falun ... Mostanában augusztus 20-ra szinte már a kombájnosok is elfelejtik az aratást, .hiszen a nagy munka, ha Péter- Pálkor megkezdődhet, július közepére általában véget is ér. Megmaradt viszont a szép hagyomány: az új kenyér átadása, méghozzá az alkotmány szellemében a mun­kás-paraszt szövetséget - szimbolizálva. Így lesz ez. a vonzáskörzet központi ünnepségén Mono­ton is. Az egész napos ren­dezvény augusztus 20-án dél­előtt fél tízkor a főtéren ün­nepi nagygyűléssel kezdődik, amelyen beszédet mond dr. Varga János, a 11. választóke­rület országgyűlési képviselő­je. Az új búzából sütött ke­nyeret Szurok László, a mo- nori Kossuth Tsz kombájnosa adja át Gigor Jánosnak, a MEZŐGÉP munkásának. A nagygyűlést követő kultu­rális, sport- és MHSZ-progra- mok színhelye a sportpálya lesz. Tizenegy órától az ecse- ri népi együttes tart majd fél­órás bemutatót, utánuk az üllői citerazenekar lép a pó­diumra. Ebéd után egy kis testmoz­gás gyanánt — 12.30-tól — ka- raiebemutató következik. Egy órától különböző feladatokra kiképzett kutyák adnak ízelí­tőt- tudásukból. Kettő órától a színpadon zenés gyermekver­sek hangzanak el, majd a je­len levők megnézhetik a „Menyasszonyt a nagybácsi­nak” című komédiát. 'Nap közben természetesen más programok közül is válo­gathatnak az érdeklődők. A fehér sport szerelmesei bene­vezhetnek az ünnep tisztele­tére kiírt tenisz kupa küzdel­meibe, a foci bűvölői az Au­gusztus 20. kispályás labda­rúgó kupa mérkőzés-sorozatá­ra. Az MHSZ egész napos fegyverbemutatót és légpuska- lövészetet szervez. A nap befejezéseként este nyolc órától már ismét a főté­ren a Prognózis együttes ad koncertet a fiataloknak, de az új hullámos zenét kedvelő idősebbeknek is. Az ünnepségek a vonzáskör­zet többi településén már né­hány nappal augusztus 20-a előtt megkezdődnek. Vecsésen augusztus 16-án 15 órakor a helyi művelődési házban tar­tanak nagygyűlést, amelynek szónoka Ősz Béla, a HNF nagyközségi bizottságának titkára lesz. Mendén Tréfák Istvánná, a községi tanács el­nöke mond ünnepi beszédet az augusztus 16-án 18 órakor kezdődő nagygyűlésen. Au­gusztus 17-én Üllőn, a film­színházban tartandó ünnepsé­gen Pesti Sándorné, a HNF nagyközségi bizottságának tit­kára mond beszédet. Ugyan­azon a napon Sülysápon, a művelődési házbeli nagygyű­lés . szónokká Virágh István, a Tápióvölgye Mgtsz elnöke lesz. Gombán szintén augusz­tus 17-én, a Fáy András Mű­velődési Házban ünnepelnek a helybeliek, beszédet mond Brunner Dezső, a Monori Ál­lami Gazdaság gombai kerü­letének igazgatóhelyettese. Mindhárom felsorolt telepüié­Fnlyamatosan érkeznek a különböző vetőmagszállít- snányok a Vetőmag Vállalat mcnori gyárába. A beérke­zett termést (alsó képün­kön) Burján Pálné mázsál- ja. rA? Zsebrák Györgyné (oldalt) a laboratórium számára vesz minősítésre alkalmas mintát a nagylevelű sóska vetőmagjából. Hancsovszkl János felvételei Ön kire kiváncsi? Akkor pitién, amikor dolgozik A kertek — oázisok a mo­non Móricz Zsigmond utca hőséget lihegő aszfaltrenge­tegében. Ifjú Molnár Elekéké olyan üde, mintha nem is len­ne kánikula: a rózsák illato­sak, a szőlők nyílegyenes so­rokban zöldellnek, gyomnak, szürkepenésznek nyoma sincs. De mégsem a házigazda ker- tésztudománya most a téma — ámbár ez is némi adalék a bemutatáshoz. Heness László­nak, sorozatunk előző szerep­lőjének kívánságát tolmácso­lom: a nyugdíjas vasutasok monori szakszervezeti titkárá­ról, a nagyon szépen pűködő klub vezetőjéről, Molnár Elek­ről olvasna szívesen. S ezzel máris a dolgok legközépében vagyunk, kérdeznem alig kell, Molnár Elek ugyanis annyira „otthon van” a munkájában, hogy csak azt sajnálom, ami a beszélgetésbe ugyan belefért — az írás megszabott terjedel­mébe azonban nem ... Névsorokat lapozgatunk, sű­rűn gépelt beszámolókat, egy egy adatot könnyű előhívni a sorrendbe rakott iratok közül — mert Molnár Elek precíz is, előrelátó is, „adminisztrá­ciója” — éppen a munka meg­könnyítésére — naprakész. S előkerül egy szakszervezeti tagkönyv is, sok hasonló nem­igen lehet: a házigazda 1944 novemberében lett tagja a Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszerve­zetének. — ... hogy a máig vezető útról csak távirati stílusban beszéljek: 1948-tól az anyag- ellátási igazgatóság vasúti fő­osztályának párttifikáraként, szakszervezeti titkáraként dolgoztam, 54-től a vsúti tu­dományos kutatóintézetnél voltam szakszervezeti bizalmi. Édesapám, aki itthon, Mono- ron 1957-től töltötte be ezt a tisztséget, amelyben örökébe léptem, alig várta, hogy' nyug­díjba kerülve átvegyem tőle a tennivalókat: 83 éves • -volt A zártkerteken a sor Talajvizsgálat kezdődik A monori földhivatal számos feladata közül jelenleg az egyik legaktuálisabb a működési te­rületükön levő földek talaj ér­tékelése. A közeljövőben a zártkertekre kerül a sor, hiszen az elmúlt években befejeződött a mezőgazdasági nagyüzemek tábláinak értékelése. A föld valóságos termőérté­két a helyszínen vett minta la­boratóriumi vizsgálatával álla­pítják meg. Az újfajta minő­sítésre azért van szükség, mert a hagyományos aranykoronás rendszer művelési áganként másként sorolta be az ingat­lanokat, így gyakran előfor­dult, hogy két szomszédos parcella között 5—10 aranyko­rona eltérést is bejegyeztek. A tervezett értékelési rendszer már nem azt tekinti elsődle­gesnek, hogy az adott terüle­ten ki, mit és hogyan termel, hanem a talaj valóságos adott­ságait. Az értékeléshez, mint Csendes' Pál hivatalvezetőtől megtudtuk, 10 hektáronként egy-egy mintagödörre van szükség, amelyet olyan ponton kell kiválasztani, amely reális értéket ad a környező terület­re is. Természetesen a földhi­vatal dolgozói senkitől sem várják el azt, hogy olyan te­lekrészt áldozzon fel mintavé­tel céljára, amelyen még be- takarítatlan kultúra rejlődik, vagy mondjuk szőlőtőkék van­nak. Ezért a közeljövőben min­den érintett tulajdonost fölke­res egy-egy képviselőjük, hogy közösen jelöljék ki a mintagö­dör pontos helyét. A hivatal­vezető kedvező megoldásnak tartaná, ha a parcellák tulaj­donosai vállalnák, hogy — az egységesen meghatározott 200 forint ellenében — maguk ás­sák ki, illetve temetik be a szükséges gödröt. Ez azért is előnyös lenbe, mert a tulajdo­nosnál jobban senki sem tud vigyázni a meglevő növény­zetre, a környezet értékeire. A talajértékelés a föld tulajdo­nosának is hasznára pálik, hi­szen a laboratóriumi vizsgála­tok alapján szerzett adatok bir­tokában megbízhatóan tájéko­zódhat f öldje összetételéről. Út­mutatást kaphat arra, mely növények kedvelik az adott vi­szonyokat, s melyek azok, amelyeket kevésbé érdemes ott termelni. Megtudhatja azt is, mi módon javítható a földje minősége. A talajértékelés tehát közös érdek, épp ezért kéri a föld­hivatal a kiskerttulajdonosok megértését és közreműködé­sét. . 1980-bair, amikor a nyugdíjas vasutasok szakszervezeti ügye­inek intézését rámbízták. A dologhoz tartozik, hogy idős Molnár Elek a tisztújító taggyűlésig fáradhatatlanul dolgozott, s ma is frissen, jó egészségben kíséri figyelem­mel fia munkáját. Ez a mun­ka pedig egész embert követel — és meg is kapja, mert ifjú Molnár Elek is az a fajta, aki nem hagyja félbe, amit megkezdett, korábbi tapaszta­latai révén jól eligazodik a tennivalókban, s számtalan olyan pluszt is ad hozzá, ame­lyek megpezsdíthetik a szak- szervezeti alapszerv életét. Hétszáz nyugdíjas vasutas ’él Monoron. Közülük százegy a 75 éven felüli, az özvegy, az egyedülálló. Ez a kívülállónak csak egy adatsor. A szakszer­vezet helyi vezetőségének vi­szont láncfeladat: fel kell de­ríteni, hogy a százegy idős ember milyen körülmények között él, s milyen segítséget igényel, milyen módon tudnak segíteni azokon, akik rászorul­nak. A tizenhárom bizalmi nem Is ritkán elszoruló torok­kal szorongatja a felmérés adatlapját: akad, ahol két idős ember éldegél havi 1 ezer 500 forintból, van, aki leszázalé­kolt nyugdíjasként hetedma­gára próbál beosztani hatezer forintos jövedelmet... Nem lehetünk tehetetlenek. Valamiképpen segítenünk kell, meg kell találnunk a mód­ját... Vannak is lehetősége­ink, segélyezés, a „kivételes ellátás” igénylése. Szerencse, hogy én a központban nyug­díjasként is tovább dolgozom egy szakbizottságban, s amit csak lehet, megpróbálok ke­resztülvinni. Az idén például már 23 , nyugdíjasunk volt üdülni, kilencen vették igény­be az ingyenes, egyhónapos „szociális gondozásinak neve­zett formát Balatonfüreden, Bogláron és Vonyarcvashe­gyen — s hat özvegyünk is inehet. még az ősszel. S amellett, hogy felkutat, szervez, intéz, segít a szak- szervezet helyi vezetősége — 1981 óta él és pezseg a klub­élet is. Volt rá igény, a közös kirándulások, vetítések, orvosi és TIT-előadások, vagy éppen a kötetlen, családias hangu­latú beszélgetések vonzzák a látogatókat. Ámbár most ép­pen gondban van a szakszer­vezeti titkár: a művelődési központ felújítása miatt klub- helyiség nélkül maradtak, s egyelőre nem tudni, ki fogad­ja be őket ideiglenesen, hogy a sorozat ne szakadjon meg... Ifjú Molnár Elek, nem emel a mondatok hangsúlyán, nem gesztikulál, mégis érezni, még beszélgetés közben is hallatlan aktivitását. Nem is állom meg, hogy meg ne kérdezzem: nem érezte még soha szükségét a pihenésnek? Ügy tűnik ugyan­is, mintha egyáltalán nem is ment volna nyugdíjba, sőt... —... tizenöt évig voltam tanácstag. Erről a megbízatás­ról lemondtam, hiszen a szí­vem nincs egészen rendben, és azt azért tudtam, hogy a kettő egyszerre nem megy. De annyira megszoktam — gye­rekkorom óta ezt láttam ma­gam körül —, hogy akkor tel­jes az ember élete, ha nem­csak a saját dolgaival törődik. És úgy látszik, a körülöttem élők is megszokták, mert bár a tanácstag már nem én va­gyok, azért még kopognak, ha szükség lenne rám — és ez jólesik. De hadd mondjam el azt is, ami nem esik jól: pos­tai kézbesítő hozta ki a tanács köszönőlevelét, amellyel 15 évi munkámért tiszteltek meg... Pedig itt élek Monoron és a tanácsháza nincs olyan mesz- sze ... Régi tanácstagokkal be­szélgetve az is szóba kerül kö­zöttünk nemegyszer: ha egy- egy tanácsülésre meghívnának bennünket, akik a fejlődés elején is jelen voltunk — no, pem tanácskozási joggal — csak hogy lássuk közelebbről, milyen tervei és>*gondjai van­nak most a községnek, nem vennénk rossz néven ... ... és ez aligha lenne kárára a nagyközségnek. Ifjú Molnár Elek azt is mondja: akkor pi­hen — ha dolgozik. „Pihené­se” pedig — ezt már én te­szem hozzá — többnyire a mások javát szolgálja. És most ő választ: kiről szeretne ol­vasni? — A Monori Művelődési Központ vezetőjéről, Végh Gyuláról. Elődeinek száma — megszámlálhatatlan. A műve­lődés sorsánál mostohábbat, mint amilyen Monoron évekig volt, nehéz elképzelni. Most pedig folyamatban van a ház felújítása. .Hogyan küzdi meg. hivatásának harcát' naponta, hogyan látja a körzetközpont művelődésének jövőjét? Erről szívesen hallanék... Koblencz Zsuzsa Kulturális program Ecseren csütörtökön 10 órá­tól: nyitott ház. Gombán, az autós kertmozi­ban, 21 órától: Nyomás, utá­na. Gyomron, a strand kertmo­ziban, 21-től: Luxusbordély Párizsban. Monoron, 18-tól és 20-tól: A domb. Pilisen, 17.30-tól és 19.30-tól: Szaffi. Ha villámlik... Tölgy helyett inkább bükk alá jón megvédhetik-e az erdőket a villámcsapástól. A fémből készült villámhárítók egy mé­terre nyúlnak a fakoronák fö­lé. Nos, a villámok nem min­dig a fákra szerelt villámhárí­tóba sújtottak, többször is a villámhárítók közvetlen szom­szédságában lévő fákba ütöt­tek be. A villámcsapás által okozott károsodás többnyire a fa szét- roncsolódása. Ezenkívül elég gyakran megfigyelhető az is, hogy a villám lehasítja a fa csúcsát, olykor teljesen elsze- nesíti a törzsét. A legritkáb­ban szerencsére az fordul elő, hogy meggyullad a villámsúj­totta fa. De amilyen ritkán fordul elő, olyan súlyos kö­vetkezményekkel jár. Olyan esettel is találkozhatunk, hogy csúcsától a tövéig lehasad a fa kérge. A gyümölcsfák esetében a cseresznye-, gesztenye-, alma- és diófa alá különösen nem ajánlatos állni, fokozott vil­lámveszélyességük miatt. B. I. (IS3N 0133-2651 (Monori Hírlap) Hz ünnepre készfe Hatnak még a hagyományok is sen 15 órakor kezdődik az ün­nepség. A gyömrőiek augusztus 19- én, 10 órakor a strandkertben gyülekeznek. Beszédet mond Kovács Györgyné, a megyei tanács tagja. Maglódon a he­lyi művelődési házban 14 óra­kor kezdődik a nagygyűlés, amelynek szónoka Druhalócz- ki Margit, a nagyközségi ta­nács vb-titkára lesz. Pilisen ugyanezen a napon 10 órakor a Petőfi téren gyülekeznek a helybeliek, hogy meghallgas­sák dr. Sárosi Ernőmének, a HNF nyáregyházi községi bi­zottsága elnökének ünnepi be­szédét. A vasadiak és a csév- harasztiak szintén augusztus 20-án 10 órakor a csévharasz- ti klubkönyvtárban ünnepel­nek, ahol Kovács György, a HNF helyi községi bizottságá­nak elnöke, elöljáró lesz az előadó. Természetesen mindenütt gondoskodnak a rendezők szó­rakoztató, pihentető progra­mokról is. Bemutatkozási le­hetőséget kapnak a helyi mű­kedvelő csoportok, az iskolá­sok, s a hagyományoknak megfelelően szinte mindenütt lesznek sportversenyek, első­sorban kispályás labdarúgás, sok helyen a szokásos nősök— nőtlenek közötti mérkőzés. V. J. kort érnek meg, és így több­ször csaphatnak beléjük a vil­lámok. Szovjet erdészeti kutatók összegyűjtött adataiból az de­rül ki, hogy az erdőségekben a villám sújtotta fáknak több mint 50 százaléka erdei fenyő, valamivel kevesebb a lucfe­nyő és a tölgy, csekély hánya­da pedig nyírfa, nyárfa, éger­fa és kőrisfa. Kanadai szakemberek úgy vélik, az erdei fenyők azért károsodnak gyakrabban a vil­lámcsapástól, mint a lucfe­nyők, mivel a fakorona náluk jelentősen magasabban helyez­kedik el. A fák gyökérrendszerének villamos vezetőképessége ki­számítása céljából amerikai szakértők megmérték az erdei fenyők és lucfenyők földelési ellenállását. Kiderült, hogy a lucfenyőnél a földelési ellenál­lás valamivel kisebb, mint az erdei fenyőnél. A Szovjetunióban az Irtisz- mellék fenyveseiben érdekes kísérleteket végeztek annak tanulmányozására, hogy a fák­ra szerelt villámhárítókkal va­A nagy erdőségekkel ren­delkező országokban — ha­zánk sajnos, nem tartozik ezek közé — a villám gyak­ran okoz kiterjedt erdőtüzet. Régi tapasztalat, hogy a vil­lám nem minden fafajtába üt be egyformán. Hogy melyik fát éri a csapás, abban jelen­tékeny szerepe van a talaj’ minőségének, a fatörzs és a gyökérrendszer villamos veze­tőképességének, valamint a fa alakjának, magasságának is — állapították meg szovjet, ka­nadai és amerikai kutatók. Talán nem lesz érdektelen megismerkedni vizsgálódása­ik egyéb megállapításaival sem. Kerüld a tölgyet, keresd a bükköt — így szól egy, a né-, met földön ismert jó tanács. Jóllehet a sokéves megfigye­lésekből az derül ki, hogy a tölgyfákon valóban több vil­lámcsapás nyoma található, mint a bükkfákon, a vélemé­nyek mégis eltérők a népi megfigyelés igazával kapcso­latban. Sokan úgy vélik, egy­szerűen annak tulajdonítható a statisztika ilyetén alakulása, hogy a tölgyfák igen magas Minősítik a vetőmagot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom