Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

PEST MEGYEI EGYESÜL,’.ETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ára: 1,110 forint 1985. AUGUSZTUS 13., KEDD MA: A le futtató Társaság kezdte (3. oídal) Történelmi zene a boltívek alatt (a. oldal) Ms évtől a Mátra-csoporflsan (7. oldal) Megtalálták a gázoló! (8. oldal) Ha most vesztett is ■ HALMAZ Kedvező kilátások kukoricából Búzafinálé a földeken Az utóbbi napokban Pest megyében — 20-tól 50 milliméterig — lehullott csapadékmennyiség sokat segített a kánikula által meggyö­tört kukoricának. Ugyanakkor már csak kevés helyen zavarta az aratást, mivel ez a munka majdnem teljes egészében befejeződött. Búzát már csak Galgamácsa térségében vágtak a napokban, mert a csapadék hátráltatta az aratást. A gazdák úgy mondják, a 24-ik óra utolsó percében ér­kezett az égi áldás. A tengeri­táblák kivirultak, és az eső meggyorsította a csaknem 3400 hektár másodvetésű takar­mánynövények kelését is. Igaz, ez kevesebb a tervezett­nél, mintegy 79,7 százalék. A száraz időjárás miatt ugyanis az üzemeknek le kellett állni­uk a másodvetésekkel, most meg már késő lenne földbe tenni bármilyen növény mag­ját, mert a fagyok beálltáig már nem hozna termést. Ahol azonban arra számítottak, hogy végül mégis megérkezik a várva várt eső, ott jól jár­tak. Többek között: a tápió- bicskei Április 4. Tsz-ben, ahol a konzervgyári zöldborsó lekerülése után szuper korai kukoricát vetettek. A mező- gazdasági nagyüzemnek így nem lesz gondja a jószágok téli takarmányellátásával. Sőt, a megye több mezőgazdasági üzemében is tervezik, többek között a tápiógyörgyei tsz-ben, hogy ahol szépen virít a siló­nak vetett kukorica, ott sze­mesként takarítják be, és a szemesnek vetett gyengébb kukoricából lesz siló. Mivel a betakarításból már csak a mustár és olajlen van hátra, a figyelem az őszi munkák, a tengeri betakarítá­sa és az őszi vetések felé for­dul. Ügy tűnik, nem lesz gond az őszi búzavetőmag-el­látással, de a minőséggel sem. A vetőmag-vállalatok a sze­mesek gombafertőzöttsége mi­att az idén különösen ügyel­nek a csávázásra. Egyúttal fel­hívják a saját vetőmag-előál­lító üzemeknek a figyelmét, a vetőmagvak gondosabb elő­készítésére. B. Z. Két tsz-nek Termelési nagydíj Tavalyi kimagasló gazdálko­dási eredményeiért, kiváló minőségű, nagy terméshozamú búzatermesztéséért és szerve­zési tevékenységéért a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter termelési nagydíjjal tüntette ki a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezetet. A díjat hétfőn a gazdaság ünnepi küldöttgyűlésén a ter­melőszövetkezet dolgozóinak nevében Hütter Csaba, a tsz állami díjas elnöke vette át Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől. A dél-dunántúli gazdaságok közül ezúttal az iregszemcsei Egyetértés Tsz kapta meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium termelési nagydíját. A hétfőn megtar­tott ünnepi közgyűlésen Heté- nyi István pénzügyminiszter adta át a nagydíjat Varga Jánosnak, a szövetkezet elnö­kének. Napérlelte termés ősi per az emberé a természettel. A szembenállók azonban alig­ha számíthatnak döntőbíróra, s talán, ha majd nemcsak beszélünk, hanem meg is teremtjük az annyit emlegetett harmóniát, akkor mond­hatjuk: vége a viszálynak. Addig azonban küzdeni kell. Harcolni, valahogy úgy, ahogy azok a gazdák teszik, akik minden esztendő­ben tavasszal elvetik a gabonát, a konyhakerti növények magvait a Nagymaros és Verőcemaros közötti Duna-parti parcellákba. Hogy az enyém érzése, szorító kényszere hajtja-e őket, vagy inkább a re­mény, hogy most nem jön a nagy folyó? Kiben-kiben mi munkái. De teszik a dolgukat, s a tavasz ébresztő rendre aprócska-nagyob­bacska földjeikre szólítja őket. Látom, egyikük kukoricát termeszt, a másikuk a málnát részesíti előnyben, odébb kaszálásra érik a fű, amott meg néhány tőke szőlő serken a gazosra hagyott telekből. Ám most a Duna az úr, víz áztatja a földet. A hírekben az áll, te­tőzött már az áradás, de nem mindenki hiszi el. Tegnapelőtt hár­man kaszálták a másodveíésű gabonát, bokáig vízben állva, mentve a menthetőt. A többit végleg pusztulásra ítélte a sors: amit elborí­tanak a hullámok, levegő híján megfullad ... A gazda azonban, még hia most vesztett is, jövő tavasszal újra veit. Igen, ez az ősi per, s az ember — győzni akar. (furuez) Az időjárás szeszélyessége folytán az idén a szabadföldi zöld­ségek később értek be. Az utóbbi hetek időjárása kedvezett az érésnek, így folyamatosan érkeznek a friss zöldségfélék a fő­városba. A Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Tsz-ben, Tú­rán, 60 hektárról szedik a szabadföldi paradicsomot. Kerekes Tamás felvétele A csalódott külföldi turisták autóinak egész karavánja állt tegnap a Papsziget bejárata előtt. A híd még járható volt, ám víz borította a kempinget, a strandot, az új mini golfpályát és az üdülőiket, csónakházakat is csak a cölöpala­pok védték az ártól. A sátrakat elbontották még a hét végén, de így is sok külföldi lakókocsi rekedt a vízben, sőt az egyik virslis-pavilon mellett egy Lada teteje látszott ki csupán. Ami a kempingben és a strandon veszteség, az remek élmény, nagy kaland á gyerekeknek, akik csónakon és úszva birtokba vet­ték a szigetet. A tahi Kék Duna kemping is víz alá került, a lakókocsik­nak jobb híján a községi piacon szorítottak helyet. Erdősi Ágnes képriportja V éltem, nem több he­lyi jellemzőnél, mi­kor először hallot­tam: a nagyközségi közös tanácsba jelölteknél az esetek kilencven százalé­kában a férfi nyerte el a voksok nagyobb részét azokban a választókerüle­tekben, ahol a másik je­lölt —■ többes jelölés, ér­dekes módon, nem volt a székhelytelepülésen, a társ­községekben sem — leá­nyok vagy asszonyok so­rából került ki. Azután másutt is hallottam ilyen véleményeket. Ez akkor már nem helyi dolog ... ! Megválasztották a megyei tanácstagokat a helyi tes­tületek, megalakult a me­gyei tanács. És ott is, lám, a százegy főből hetven- három a férfi, huszonnyolc a leány, az asszony, azaz a nő. Tehát, gyenge hu­szonnyolc százalék... Persze, nem száraz sta­tisztika függvénye ez, nem mechanikusan érvényesí­tett arányok fontossága, de, mégis... Mégis, hiszen a megye lakosságának össze­tételében a nők aránya több, mint ötven százalék! Igen, több, mint ötven ... S akkor ez a huszon­nyolc, meg a helyi voksok megoszlása. Óvakodjunk a hamariságtól. Meglehet, azért voksolt úgy, ahogyan az állampolgár, mert nem férfi és nő, hanem oko­sabb, rátermettebb, szim- patikusabb között válasz­tott. Meglehet, így volt. S ha mégsem így?! Erőm­ből többre nem futotta, de három település öt vá­lasztókerületében megnéz­tem —kellő segítséggel —, ahol a férfi és a női je­lölt közül az előbbi futott be, miként alakult maguk­nak a választásra jogosul­taknak az összetétele. Meghökkentő, de igaz: mind az öt helyen a nők voltak többségben, lelhet­tem olyan választókerüle­tet is, ahol a névjegyzék­ben szereplőknek hatvan­két százaléka tartozott kedvesebb-gyengébb ne­münkhöz ... S mégis, a férfit juttatták be a tes­tületbe! A matematika tudomá­nya bizonyos, azonos tu­lajdonságokkal is rendel­kező számok, elemek tö­megére használja a hal­maz kifejezést. Tegyünk úgy, mintha ebben az esetben is halmazzal len­ne dolgunk? Egy testület tagjainak az összetétele nem dekázható ki az ará­nyos képviselet mérlegén, ám nem jöhet úgy sem létre, mint a halmaz, hogy bár lelhetők azonos tulaj­donságok is, valójában az esetlegességnek jut a fő szervező szerep. Mégis, mintha az utóbbiknak olykor megadatna ez a le­hetőség ... ! A megyei ta­nácstagok területi csoport­jai között lelünk például olyat, ahol a tizenegyes létszámban egy, igen, egy szem nő képviseli a maga nemét, amint a tizenöt fős másik területi csoportban is csupán két fehérnép ta­lálható. Igaz, akad egy csoport — ez a sza­bályt erősítő kivétel! —, ahol a hét tagból négy a szebbik nemhez sorol­hatja magát... Megismé­teljük, mindenféle kiokta­tást megelőzendő, tudjuk, a testületi cselekvőképesség, az érdekképviselet hatá­sossága, nem függvénye a statisztikai arányosságnak, de mégis, nem kevés az a kevés?! Bizony, kevés! S főként akkor érezzük kevésnek, amikor megtud­juk, a demokratizmus őszinte, nem formális tisz­teletben tartásával egy idő­ben, érkeztek azért észre­vételek például a megyei tanácstagra javaslatot tevő helyi népfrontbizottságok­hoz. Felülről. Kérdve, jó-e az, amit helyben jónak vélnek?. Miért nem akad­nak fenn azon, hogy a település aktív keresőinek hatvan százaléka leány és asszony, de a megyei ta­nácstagságra jelöltek kö­zött egyetlen nő sincsen? Ne szépítsük a választ. Ügy hangzott, ne dirigál­janak fentről... Azért persze a helyi tanács, ala­kuló ülésén igazságot szol­gáltatott a valóságos vi­szonyoknak. Az eredeti jelöltek egyike helyett nőt küldött a megyei testület­be... Egyet legalább. Mu­tatóba. S ajátos értelmezése a szocialista demok­ráciának az, ami­kor a választók halmazára hivatkozva, a választókat képviselő testületet is már-már halmazként vélik kialakíthatónak némely helyen. Ahelyett, hogy ke­resnék — és ha keres­nék, bizonyos, megtalál­nák, mert van! — a meg­felelő, az adottságok, a képességek szemszögéből nézve minden tekintetben megfelelő jelölteket, sze­mélyeket, akik története- sen_ nők is egyben, azaz sajátos — gyakran általuk érzett, szenvedett, tapasz­talt — nézőpontokkal, is­meretekkel gyarapíthatják a testületi munkát, hozzá­járulva így a döntések alapos előkészítéséhez, az elhatározások realitásához. Sok tapasztalatot kínálnak fel az idei választások elemzésre, megszívlelésre. Ez is egyike ezeknek. Rá­adásul — mert hatása hal­mozottan mutatkozik meg majd a munkában — a szóvá tett tapasztalat nem a mellékesek közül való. Mészáros Ottó Budapestnél tetőzik a Duna Lassan levonul az árhullám Ezt megelőzően, még az éj­szaka a honvédség segítségé­vel az élelmiszereket a föld­szinti raktárból az emeletre költöztették. Anyagi kár nincs, az épületek magasított alapon állnak, csupán az udvarra, a sportpályákra tört be a víz. A bolgár gyerekek, mert ők vol­taik az úttörőtábor mostani la­kói, korántsem ijedelemmel fogadták a hívatlan vendéget, kifejezetten élvezték a rendkí­vüli eseményt, a csónakos ki­lakoltatást. A nyaralási idejük egyébként már lejárt, de két napot még itt vendégesked­nek, immár a váci úttörőház­ban. A pokolszigeti úttörőtábor nem sokáig, csupán a fertőtle­nítés idejéig tartja zárva ka­puit, a KÖJÁL ellenőrzését követően, jövő kedden-szerdán ismét várja a vakációzó tanu­lókat. A Sahyból tegnap érke­zett 50 szlovák iskolás azon­ban a város Komócsin Zoltán kollégiumában kapott helyet. Hétfő délután a Duna to­vábbá szakaszain rendeltek el első fokú árvízvédelmi készült­séget, ugyanakkor a Sziget­közben a másodfokú készült­séget első fokúra mérsékelték. A vízügyi szakemberek szá­mításai szerint az árhullám budapesti tetőzése kedden is folytatódik, ám szerdára már jelentősebb, 30—35 centiméte­res vízszintcsökkenést várnak. Szűkebb hazánkban, Pest megyében sem kell tartanunk az alaposan megnövekedett víztől, a Duna legfeljebb azo­kat a hétvégi házakat, nyara­lókat veszélyezteti, amelyek árterületen — szabálytalanul — nem cölöpökön állnak — kaptuk a tájékoztatást, majd rövidesen a hírt: a Vác városi pokolszigeti úttörőtábor 40 főnyi diákcsapatát hétfőn, a délelőtti órákban szárazra te­lepítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom