Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

E két fogalmat általá­ban ritkán írják egy­más mellé, s együtt is ke­vésbé emlegetik. A józa­nul és politikusán gondol­kodó emberek, párttagok és párton kívüliek azon­ban jól tudják, hogy ezek összetartozó fogalmak, még ha látszatra talán egy­mástól messze esőnek érez­hetők is. A demokratizmus meg­honosodásában, kibontakoz­tatásában és megerősödé­sében nemcsak az elhatá­rozásainknak van szerepük, hanem a szándékunktól független tényezőknek is. Mint ahogy a virág is a napfény éltető hatására bontja ki szirmait, úgy élednek a békés, nyugodt, kiegyensúlyozott társadal­mi körülmények között a demokratizmus szép és hu­mánus viszonyai. A hábo­rúban hallgatnak a múzsák bölcsessége úgy variálha­tó: a háborúban elnémul a demokratizmus. I A VÜá* amelyben élünk ________ÍL és a nemzetkö­zi körülmények serkentik vagy éppen nehezítik a demokratizmus fejlődését. Ma még a háború veszélyei leselkednek ránk, gyűlöl­ködés, értetlenség fagyasztja a békés egymás mellett élés em­berhez méltó, igaz törekvé­seit. A háborús légkör, a hi­degháború. az élesedő nem­zetközi helyzet a demokrácia ártalmára van. Mindezek el­lenére, belső állapotaink ked­veznek a demokratizmusnak, mert hazánkban béke és rend van, tisztes építomunka fo­lyik, társadalmi rendszerünk pedig jellegénél fogva termé­keny talaja a demokratizmus­nak. Így tehát nálunk adottak a reális feltételek. M é gis, ahhoz hogy a de­mokratizmus élő, a minden­napokat át- meg átszövő gya­korlat legyen, nem elegendők az objektív feltételek, ahhoz formáim kell az emberek gon­dolkodását, magatartását, és irányítani a szükséges cselek­vést. E tekintetben is min­denekelőtt a pártban, a kom­munisták felfogásában és megnyilvánulásaiban szüksé­ges előbbre jutni. A párton belüli demokrácia fejlettsége befolyásolja az egész társa­dalmat érintő szocialista de­mokráciát. Noha a kapcsolat a párt­élet demokratizmusa és a szocialista demokrácia között egyértelmű, mégis a kettő kö­zé hiba lenne egyenlőségi jelet tenni. Vitathatatlan azonban, hogy ha azt akarjuk — már pedig ez az elhatározásunk —, hogy a társadalom minden területén szélesedjék, gazda­godjék a szocialista demok­rácia, akkor azt elsősorban a pártdemokrácia fejlesztésével érhetjük el. A pártdemokrácia lényegé­ben a párttagok jogainak ma­radéktalan érvényesítésében jut kifejezésre. Ezeket a jogo­kat a párt szervezeti szabály­zata összegzi. A párttag joga, hogy választ és választható, vagyis részt vesz a vezető tes­tületek megválasztásában, il­letve akár a legmagasabb párttisztségre is megválaszt­hatják. Fontos jog, hogy ré­szese a párt elméleti, politi­kai és szervezeti feladatai meghatározásának; a pártha­tározatok kidolgozásának, il­letve a határozatok meghoza­talának. Jog a pártfórumokon való véleménynyilvánítás, vi­tatkozás, a bírálat, s az, hogy a párttag javaslataival, bead­ványaival akár a pártkong­resszusig is fordulhat, s ész­revételeire érdemben kell vá­laszolni. Jóga az is, hogy vé­delmet kapjon, ha kommu­nista kötelessége teljesítésé­ben gátolják, hátrányos hely­zetbe hozzák. A jogokat tekintve mind- * egyikerol ki­derül, hogy csak bizonyos szabályok betartásával ér­vényesíthetők. Vegyük pél­daként a határozatokkal kapcsolatos jogokat. Amikor egy párttag a határozatterve­zetről véleményt mond, vagy vitatkozik, azt csak pártfó­rumon teheti. A vita lezárá­sa után részt vesz a döntés­ben, a határozat mellett vagy ellene szavaz. Amennyire fontos és szükséges vitatkoz­ni a döntés előtt, úgy nem engedhető meg akkor, ha a határozatot megszavazták, ez­után már csak a végrehajtás módját lehet vitatni. Aki sza­vazatával kisebbségben ma­Demokratizmus és radt, annak a többségi elv alapján a határozatot akkor is végre kell hajtania, ha sze­mély szerint nem ért azzal egyet. Igaz, joga van külön­véleményével a felsőbb párt­szervekhez fordulni, s kérni a határozat megváltoztatását, de míg ez írem következik be, végrehajtása alól senki sem vonhatja ki magát. Valamennyi feltétel tehát egyúttal szabály, s ezek mind fegyelmet is igényelnek. Itt találkozik és kapcsolódik ösz- sze a pártdemokrácia és a párt] egyelem. Kézenfekvő a következtetés’: a demokrati­kus jogok érvényesítése is mindig fegyelmet követel, rendhez, szabályokhoz kötött. Egy másik összefüggés is fel­ismerhető: a jog és a köteles­ség összefüggése és kölcsön­hatása, hiszen nem lehet jog kötelesség nélkül, s a köteles­ségek teljesítése ad alapot a jogok gyakorlásához. A pártfegyelem egyaránt kapcsolódik a jogok gyakor­lásához és a kötelességek tel­jesítéséhez, hiszen a pártfe­gyelem mindazon követelmé­nyek önkéntes és tudatos vál­lalását és teljesítését jelenti, amelyeket a párt tagjaival szemben támaszt, s amelyeket a szervezeti szabályzat rög­zít. Miután a pártban min­den párttag egyenlő jogokat élvez és egyenlő kötelességet teljesít, a szervezeti szabályzat előírásai a párt valamennyi tagjára, szervezetére és szer­vére nézve kötelezőek. A szervezeti szabályzat tar­talmazza azt a követelmény- rendszert, amely a pártfegye­lem alapját, kiindulópontját képezi. Figyelmet érdemlő, hogy a párttagok a jogaikkal kapcsolatban sem lehetnek kö­zömbösek, nem helyezkedhet­nek arra az álláspontra, hogy ha kedvük tartja, élnek a jogokkal, ellenkező esetben nem. A párttagnak kötelessé­ge a jogokkal pártszerűen él­ni. A pártdemokrácia csak­úgy mint a pártfegyelem, nem öncélú. Mindkettő a párt céljait, működését, a pártta­gok kommunista jellemvoná­sainak fejlesztését szolgálják. A pártdemokrácia azt segíti, hogy növekedjék a párttagok önállósága, cselekvőképessé­ge, egyúttal felelőssége és ak­tivitása is a párt politikájá­nak valóra váltásában. A pártfegyelem célja az, hogy a párt eszmei, politikai, cse­lekvési egysége érdekében a politika megvalósításáért erő­sítse a kommunisták öntuda­tos, fegyelmezett munkáját, helytállását s azt, hogy maga­tartásukat a párt ügyének méltó és odaadó szolgálata hassa át, I A célok összecsengése ____________szintén azt bi­zonyítja, hogy szoros a kapcsolat a pártélet e két fontos tényezője között. Ám a gyakorlatban még azt tapasztaljuk, hogy nem min­den párttag érti ezt. Akadnak, akik a demokratizmust ab­szolutizálják, fölébe helyezik a párt más alapelveinek, meg­feledkezve arról, hogy a de­mokratizmus csak a pártélet többi tényezőjével együtt va­lósulhat meg, önmagában nem létezhet. A demokratizmust egyesek leegyszerűsítik, egyoldalúan értelmezik. Csupán a vitára, bírálatra, véleménynyilvání­tásra szűkítik le, figyelmen kívül hagyva a felelősség, az öntevékenység, az egységes cselekvés követelményeit. A viták nélkülözhetetlenek, de csak ha előrevivők, ha javító szándékúak, ha segítőkészek. A vita a vitáért öncélú for­majáték, haszontalan időtöl­tés és semmi köze a pártde­mokráciához. A bírálat a párt­élet fontos hajtóereje, a kom­munisták nevelésének lénye­ges eszköze, a hibák feltárá­sának és kijavításának elen­gedhetetlen feltétele. Az _ ön­célú bírálat, a mindenároni hibakeresés természetesen e céloknak nem felel meg. Egyesek szemében a de­mokratizmus egyfajta kötet­lenséget, szabálynélküliséget jelent, felmentést az alól, ami az egyént korlátozza, s lehe­tőséget arra, hogy a saját tet­szése szerint cselekedhessék. E felfogás a gyakorlatban az­zal járna, hogy a pártban megszűnnék a rend, a szer­vezettség, a fegyelem, felbom­lana az eszmei, politikai, cse­lekvési, szervezeti egység. A téves nézetek, az egyoldalú torz felfogások akadályozzák a 'demokratizmus fejlődését azáltal, hogy sokan a demok­ratizmusban vélik a hibát, nem pedig a tévedésekben, torzításokban. Ezért sok hé- lyen inkább a demokratizmus formális és külsőségekben megmutatkozó elemeit helye­zik előtérbe a lényegiek he­lyett. Nagy politikai, erkölcsi kárt okoz az, aki a demokratikus jogokkal visszaél, ezáltal meg­sérti a pártdemokráciát és a pártfegyelmet. Az ilyen kár­tékony magatartás egyik meg­nyilvánulása, amikor valaki azzal a joggal él vissza, amely a bejelentőt védelmezi oly módon, hogy valótlan dolgo­kat állít, ártatlan embereket befeketít, . sőt nemegyszer hi­vatalos szerveket, testületeket is alaptalan vádakkal illet. Az ilyen bejelentők beadvá­nyaikat többnyire a párt leg­felsőbb vezetőihöz is eljuttat­ják. Az esetek többségében csak hosszas vizsgálatok után derül ki, hogy valótlanságokat írtak. Addigra azonban széles körben terjed a rágalom, az intrika, s számos vizsgálattal, felesleges munkával terhelik a különböző szerveket. Az ilyenfajta bejelentők ál­talában személyes érdekből folyamodnak ehhez a lelkiis­meretlen és felelőtlen mód­szerhez. Méltatlankodnak, jo­gaikra hivatkoznak, ha ezek után a védelem helyett párt­büntetést kapnak. Nem ritka, hogy az ilyenek továbbra sem nyugodnak bele a vizs­gálatok eredményébe és le­zárásába, hanem szinte meg­szállottan keresik vélt igazu­kat és folytatják feljelentési hadjárataikat. Miközben ók visszaélnek a demokratizmus adta jogokkal, sajnos, nem mindig sikerül az illetékes szerveknek eredményes intéz­kedést tenni ellenük. 1 A bejelentőt védelmező 1 ______:______jog ‘Vissza­él ései között tarthatók számon az olyan eseték, amikor va­laki akkor tesz mások vissza­élései ellen bejelentést, ha ő- ellene indul fegyelmi eljárás, fegyelmi. Az illető az ún. vi- szontváddal akarja elterelni magáról a figyelmet, elhárí­tani a felelősséget, elérni, hogy számára előnyösen befo­lyásolja az ügy menetét. Ilyenkor általában kiderül, hogy a visszaélésekről régen tud, de amíg őt nem bántot­ták hallgatott. Amikor vi­szont fellépnek ellene, cso­korba szedi — nemegyszer évekre visszamenőleg is —, az ügyeket. Némelykor rég le­zárt, megfelelően szankcionált eseteket is felelevenítenek, sőt nemegyszer a rágalmazástól sem riadnak vissza. Ilyen helyzetben úgy járhatunk el helyesen, ha vizsgálataink so­rán elkülönítjük a piszontvá- dakat és elsősorban annak a felelősségét tisztázzuk, aki el­len a fegyelmi eljárás indult. Amikor ennek végére értünk és ügye lezárult, akkor cél­szerű az általa tett bejelen­tésekkel foglalkozni. Elég gyakran ilyenkor már az il­lető visszavonja a bejelenté­sét, miután látja, hogy nem ért célt. A demokratikus jogokkal történő visszaélési törekvések közé tartoznak az olyan ese­tek, amikor egyesek korábbi érdemeikre hivatkozva akar­nak jogtalan előnyöket kicsi­karni. Többször előfordul, hogy ezek jogszerű döntéseket — mert azok számukra nem előnyösek — minősítenek megalapozatlannak, törvény- sértőnek. Beadványaikkal szin­tén minden fórumot megost­romolnak. Miközben keresik a kiskapukat, a réseket ahol a törvény keretein átbújhat­nak — vádaskodnak, intri­kálnak. Az ilyen emberek sú­lyos károkat okoznak azáltal, hogy a gyanakvást, a bizal­matlanságot terjesztik, a köz­élet tisztasága ellen cseleksze­nek. Némelykor erőszakossá­guk folytán ügyükben az il­letékesek méltányosságot gya­korolnak. Ezután vérszemet kapnak, úton-útfélen han­goztatják győzelmüket. Ily módon igazolni akarják erkölcstelen mesterkedéseiket, noha ezzel korábbi ér­demeik devalválódnak. Igaz, hogy az is hiba, ha az illető­fegyelem A HÉT HÍRE H A D f O K p s $ A G © Pécs adott otthont az I. országos gyermekvédel­mi konferenciának. © A Néprajzi Múzeumban Régi könyvek, kalendáriumok címmel nyílt kiállítás. © Sá­rospatakon rendezték meg a kis matematikusok baráti köreinek országos találkozóját. @ A hét híre az is, hogy megkezdte munkáját Szolnokon a hadtudományi nyári egyetem. kesek akár méltányosságból is, de indokolatlan előnyök megadásával tápot adnak az ilyen elítélendő magatartás­hoz. Témánkhoz kapcsolódik a jogok és lehetőségek dilemmá­ja is, ami gyakran a demok­ratizmus és fegyelem össze­függéseiben mutatkozik. A jo­gokkal mindenki élhet, a le­hetőségek azonban nem min­denki számára kínálkoznak. Vannak ilyen lehetőségek, amelyeknek a kihasználása forma szerint jogos, mégis bántja a párttagság, a közvé­lemény erkölcsi érzékét. Ilyen például, ha a vállalati selej­tezésnél az olcsón beszerzett anyagokhoz, használati cik­kekhez csak egy szűk kör jut­hat hozzá. Vagy, ha a vállalat jelentős anyagi befektetéssel vásárolt és felújított szolgá­lati lakását az összeg töredé­kéért eladják annak, akinek azt szolgálati érdekből vet­ték. Ezáltal előfordulhat, hogy valaki néhány tízezer fo­rintért milliós érték gazdája lesz. Jogilag az említett példák nem esnek kifogás alá, mégis, ha ilyesmit tapasztalunk, fel­háborodunk, mert igazságta­lannak, etikátlannak tartjuk a lehetőségek e fajta kihasz­nálását. Az érintettek általá­ban a jogaikra hivatkoznak, ha ilyen okból kérdőre von­ják őket. Ügy vélem, hogy a lehetőségek ilyenformán va­ló kiaknázása egyfajta visz- szaélés a joggal, éppen annak álarcában. | Az említett példák is------------------------ annak alátá­masztására szolgálnak, hogy a pártdemokrácia és a pártfe­gyelem együttes fejlesztésében vannak tennivalóink. Ha * a párton belüli demokráciát erősíteni akarjuk, akkor fel­tétlen nagyobb figyelmet kel­lene szentelnünk a pártfe­gyelemnek és fordítva. A pártfegyelem további javulása teret ad a pártdemokrácia szélesedésének. A XIII. pártköftgrésszus ha­tározata megállapítja: A pár­ton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. A demok­ratizmus fejlesztése a párt történelmi feladatainak egyi­ke. Ennek szellemében kez­deményezte pártunk az ál­lamélet, a gazdasági élet és a társadalom más szférái de­mokratizmusának szélesítését, elmélyítését. A választási rendszerünk módosítása is egyik kifejezője ennek a tö­rekvésnek, amely arra épí­tett, hogy népünk politikailag érett, a szocialista demokra­tizmus kínálta lehetőségekkel felelősséggel élni tud. A kö­zelmúltban lezajlott választá­sok eredményei mindenben igazolták pártunk álláspont­ját és beváltották a hozzá­fűzött reményeket. Népünk a bizalomra bizalommal vála­szolt. A választások egyben azt is bizonyították, hogy a demokratizmus, a szocialista demokrácia fejlesztése hozzá­járul politikai rendszerünk to- vábberősödéséhez. Ebbe az irányba hatnak azok az új vállalatvezetési formák is, amelyeket fokozatosan veze­tünk be a különböző munka­helyeken. Törekvéseink akkor válnak valóra és esnek egybe az egész társadalom, s az egyé­nek érdekeivel, ha sikerül minden eddiginél jobban a dolgozó emberek millióit a közélet, a politika, a gazdasá­gi építőmunka aktív formá­lóivá tenni, fgy érhető el, hogy mind az egyes ember, mind a különböző kollektívák személyes részvevői az őket érintő döntések előkészítésé­nek, a határozatok meghoza­talának, illetve a végrehajtá­suk ellenőrzésének. Ezzel megnő a személyes felelőssé­gük saját döntéseik végrehaj­tásáért, amely nem nélkülöz­heti az ésszerű fegyelmezett munkát és magatartást. I A pártnak szüntelenül ar- ---------------------ra kell töreked­nie, hogy sorain belül erő­södjék a pártdemokrácia, mert ez kisugárzik az egész társadalom életére, tevé­kenységére. TA KÁCS GYÖRGYNÉ DR., az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának osztályvezető-helyettese Taktikai hiba volt-e vagy csupán mulasztás, hogy Klap­ka nem győződött meg a hí­resztelések valódiságáról, valótlanságáról, hanem elhit­te — 1849. április 4-e állt a naptáron —, Jellasicsnak már csupán a hadtápja — akkori szóval: szekerészeié — van Távióbicskén? Mint rövidesen kiderült, erős utóvéd, 8000 ember, tizennégy ágyú csapott le a harcra nem készült, sza­bályos menetoszlopban vo­nuló magyarokra .,. Egyetlen a hadtudomány, a hadtörté­nelem kétségei, kérdései kö­zül. Sajnálatosan kézenfekvő: az emberiséggel szinte egyidő­sek a hadászati műveletek, azaz a csatazaj teremtette tu­dományok sokasága sem tar­tozik a frissen kialakult okos­ságaink közé. B hadi okossá­gokat persze legtöbbünk szí­vesen nélkülözné, mert ha nincsen csata, akkor tudo­mánya sincsen, ám csaták voltak, vannak ... így azutáh nem fenyegeti az elsorvadás veszedelme a hadtudományt. Furcsa világ ez, bonyolult logika szerint elhelyezkedő tartományokkal, hiszen a hadtudomány a hadviselés valamennyi feltételét, területét felöleli, a többi között a hadművészet, a hadtörténe­lem. a haditechnika haszná­latának elméleti és gyakorlati problémáit, ide tartozik a ka­tonai szolgálat adminisztratív környezete, a katonai föld- és tereprajz, a térképészet stb. S nehogy úgy véljük, a hadművészet, mint a hadtu­domány legfontosabb része, egysíkú valami! Külön ága a stratégia,, azaz a hadászat, a taktika, tehát, a .harcászat, a. kettőt összekötő műveletek már-már áttekinthetetlen rengetege... Tipikus hadá­szati tévedés például a sereg­testek olyan gyors előrenyo­mulásának megengedése, hogy elszakadnak az utánpótlástól, így járt IV. Henrik német ki­rály, Vácott volt már csapa­taival, de felhagyott tervével, Salamon támogatásával, mivel utánpótlás nélkül maradt. Augusztus volt akkor is, 1074 augusztusa ... Esete a hadtu­domány illusztrációinak egyi­ke lehet, egyben érzékeltetője annak is, a megye történel­münk kezdetei óta gyakran te­repe a hadművészetnek, sze­replője a hadtörténelemnek. Lemondanánk örömmel e hadi okosságok morzsáiról, s mennyire szívesen tették vol­na ugyanezt elődeink! Volt ugyanis — amint azt a megye mai területén élt néhány úr felpanaszolta —, amikor egy időben — 1298-ban — két nádor parancsainak is enge­delmeskedniük kellett „isten szegény leikeinek”, mert Péc nembeli Apor és Ráíót nem­beli Loránd egyaránt — fegyverrel! — tudtul adta, más választás nincsen ... en­gedelmeskedni kell. S ez ■ megint csak csipetnyi abból, amit a múlt futóhomokja gyorsan beföd, ám ami akkor korántsem hadtudományi in­formációnak, hanem vaskos — szenvedett — valóságnak számított. Gondoljuk, így, csakis így szabad, érdemes tanulmányozni a hadtudo­mány ezernyi részletét, felfe­dezve. mögötte az embert, a maga egyetlen életével. Vél­jük, a most első ízben meg­rendezésre került nyári egye­tem tematikája is így tárja a hallgatóság elé — többségük általános iskolai tanár, mi­után az új tanévben a hon­védelmi nevelés új tantárgy­ként szerepel a tantervben — a hadi okosságok századait, ezredeit. Mert igaz, a törté­nelem folyamán a haditech­nika fejlődése mindig új had­művészetet követelt, ám so­ha nem lehetett másodlagos, kiknek a kezében, milyen célok érdekében van ott a fegyver...?! A Zalán fliÍ3S3, Vörösmarty remeke tette köznapi foga­lommá a Hadúr — a valami­kori ősmagyarokhoz kapcso­lódó legenda szerint az imá­dott istenek egyike — elne­vezést. Címeket nagyon ked­velő uraink azután az 1867-es .Ún,, kiegyezési . törvényben I. Ferenc Józsefnek ajándékoz­ták a költői leleményt, így lett a császár és király egy­ben legfőbb Hadúr is ... ha­marosan tudós tanulmányok bizonygatták, a magyar ha­dászatban miféle Hadurak vi­tézkedtek; óvakodni kell te­hát a hadtudományban, a hadtörténelemben is az eről­tetett aktualizálástól. Ezért nein kommentáljuk, csupán leírjuk: 1878 május 9-én a képviselőház 60 millió forjnt rendkívüli — a költségvetés­ben már jóváhagyotton felüli — hadikiadást szavaz meg. A Munkás Heti Krónika ugyan­akkor arról ad hírt, hogy csu­pán a fővárosban egyetlen napon három éhenhaltról kaptak rendőri jelentést a közigazgatási hatóságok ... Mészáros Ottó Híd Nagybörzsönyben Már megérett a lebontásra a nagybörzsönyi Völgy utca híd­ja, amely nemhogy az erdészet megrakott teherautóit, de még a szemétgyűjtő kocsikat sem bírta már el. Most új híd épí­tését kezdte meg a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat Nagybörzsönyben. A két és fél millió forintos beruházással készülő hidat októberben adják át a forgalomnak. Erdős! Agnes felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom