Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

Beiskolázási segély

Nagycsaládosoknak

A Híradástechnikai Anyagok Gyárának szakszervezeti bizottsága évek óta rendszeresen támogatja segéllyel a nagy- családosokat, ügyelve arra is, hogy a kisebb-nagyohb összegeket minden esztendőben a nyári vásár idején kapják meg b rászorultak. A napokban ösz- szesen 42 ezer forintot fizettek ki harmincöt családnak beiskolázási segély címén.

fsaraf Mozi'

Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 8-tól 11-ig délután fél 4 órakor a Jack London regénye alapján készült A vadon szava című angol filmet vetítik. — Augusztus 8-án és 9-én fél 6 és fél 8 órakor a feliratos A nap lánya című színes brazil kalandfilmet játsszák. Rendezte: Fabio Barreto. — Augusztus 10-én és 11-én csak fél 6 órakor a kétrészes Excalibur című, magyarul beszélő ír kalandfilmet tekinthetik meg a 16 éven felüli nézők.

Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): augusztus 8-án és 9-én az Ö, kedves Harry című NSZK- bűnügyi film; augusztus 10-én és 11-én a Széplány, ajándékba című olasz fílmvígjáték a szabadtéri filmszínház műsora. Az előadások este 9 órakor kezdődnek.

Csőmilliókat figyelve

A Tungsram RÍ. váci gyára ontja a fénycsövek és világítótestek fontos alkatrészeit, az üvegcsöveket. A kemencék húzósorairól lekerülő üvegcsövek végét a feldolgozás előtt lepattintják és beégetik. Karászi Gabriella feladata: a folyamatos termelés felügyelete.

Papp László felvétele

EÁitechnoíégiai pregrain

Olcsóbb vakcinagyártás

A Phylaxia Oltóanyag Termelő Vállalat bekapcsolódott .a hazai biotechnológiai fejlesztési programba. Az állat- tenyésztés számára nélkülözhetetlen anyagokat gyártó

üzemben, az OMFB támogatásával a világon ma ismert legkorszerűbb sejt- és vírus- szaporítási eljárásra rendezkednek be. A program keretében, egyelőre 9 millió forintos beruházással, korszerűsítik a vakcina-előállítást: eddig nagy tartályokban (fer- mentorokban) szaporították a baktériumokat és a vírusokat. (Erre az oltóanyagok gyártásához van szükség.) Az új eljárás hatékonysága az eddiginél jóval nagyobb. Az úgynevezett sejtfermentáció folyamata apró golyócskák felületén játszódik le, ennélfogva, sokkal több „anyaghoz” jutnak és munkaerő- megtakarítást is elérhetnek.

Világszerte most van elterjedőben — iparszerű méretekben —, ez az eljárás. A korszerű biotechnológiai módszer bevezetéséhez svéd gépeket vásárolj; a Phylaxia,_ ezek már meg is érkeztek".

A Phylaxia 1936-ra dolgozza ki az új módszert, és ezután az eljárás újabb megoldásait valósíthatja meg az OMFB támogatásával, Ameny- nyiben a hazai fejlesztők jól dolgoznak a VII. ötéves terv időszakára az OMFB további 25 millió forintos támogatását nyerhetik el.

%zrےiia

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXIX. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM

1985. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK

„Szedd magacT-akcíó Szabón

Az értékesítés hasznos módszere

— Csak el kellett ide jönni és leszedni. Máris megvan a beíözni való barack, meg egy kis friss gyümölcs az unokáknak — mondja Hirling Ferencire, az Alagi Állami Tangazdaság szobi kerületének barackosa előtt. — Nemcsak a gyümölcsért jöttem. Temetésen voltam Szobon, és ott mondták, hogy van ez a szedd magad-akció. Ha már itt járok, akkor viszek pár kilót. Megéri, nézze meg, milyen szép.

Hogy mennyire népszerű ez a mozgalom, azt jelzi az is, hogy az ültetvényre szinte percenként érkeznek a kocsik.

őszibarack

— Jönnek százával a szedők — veti oda Farkas Jánosné, aki leméri a kosarakba, ládákba, dobozokba rakott barackot és beszedi kilójáért a kilenc forintot. — Ma eddig csaknem 60 ezer forint értékben vásároltak gyümölcsöt ezen a helyen. Sokan viszik, hogy lekvárt főzzenek belőle, vannak, akik frissen fogyasztják.

— Július 17-én kezdődött a kerületben az akció — tájékoztat Gyöngyösi Rózsa telepvezető. — A legkorábbi fajtákat tizenkét forintért adtuk. Ma már kilenc forintot kérünk a barack kilójáért. A várható, kilencszáz tonnányi termés csaknem egyötödét tervezzük leszedetni az akció keretében. Eddig negyven tonnányit vittek el a szedők.

Olcsón, tegyük hozzá. Mert az idén is, a kedvező termés ellenére, az üzletekben elég drága az őszibarack. Bármenynyire jó a termés, a termelőnek így is megvannak a maga költségei.

— A termést le kell szedni, és ahhoz, hogy az üzletekben elfogadható minőségben árusíthassák, válogatni kell — mondja a fiatal szakember. — Osztályozni szükséges a gyümölcsöt akkor is, ha a konzervgyáraknak szállítjuk.

Ezért is kerestünk új értékesítési utat, vállalva a kockázatot is. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint mindenki jól járt azzal, hogy ha a gyümölcsösben szedi le a vevő az árut.

— Mi késztette a gazdaságot erre a vállalkozásra?

— Ha a vásárló kimegy az ültetvényre és maga szedi le a gyümölcsöt, akkor a gazdaság megtakaríthatja a szedés költségét. Nem kell a gyümölcshöz magas összegért göngyöleget venni. Nem kell szállítani sem. Nem beszélve arról, hogy megszabadulunk az ilyenkor szokásos idegőrlő alkudozásoktól és rettegéstől, hogy egyáltalán megveszi-e a kereskedelem a termést.

Augusztus végéig

— Lényegesen olcsóbban adják a gyümölcsöt ebben a formában. így is megéri a gazdaságnak?

— Igen. így kevesebb költséggel, lényegében hasonló bevételhez jut a gazdaság, mintha a felvásárló kereskedelemnek, Vagy a feldolgozó üzemnek adná el a termést.

— Meddig tart az akció?

— A tervek szerint augusztus végéig naponta várjuk a szedőket reggel 7-töl este 8 óráig, amíg el nem fogy a gyümölcs.

A damásdi barackosban jelenleg az ízletes fehér húsú Mariska fajtát szedik.

— Az akció kezdését követő első vasárnap 1500-an vásároltak nálunk — mondja Pálinkás Mihály —, s az érdeklődés azóta sem lankadt. Véleményem szerint az üzemek jobban kihasználhatnák ezt a lehetőséget. Például a szakszervezeti bizottság szervezhetne egy-egy ilyen „szedd magad”-utat, a dolgozóinak. Biztosan nagy sikere lenne a kezdeményezésnek, és a gazdasággal is több évre szóló partneri kapcsolat alakulhatna ki.

Követendő példa

Kovács Józsefék Fótról utaztak ide barackot vásárolni.

— A távolság ellenére is megérte — mondja. — Buda* pesten a piacon harminc forintot kérnek az őszibarack kilójáért. Eltölthettük volna az időnket a strandon is ebben a hőségben, de inkább a mozgást választottuk, mert ez még haszonnal is jár. Többen ösz- szefogtunk, és egy kocsival megoldottuk a szállítást. Lekvár, befőtt lesz a barackból, és fogyasztjuk frissen, ameddig eláll.

— Itt mekkora volt a bevétel? — kérdezem Murányi Judit pénztárost.

Nek;üí>!f sem lehet, okunk panaszra — mondja —, eddig 40 ezer forintra rúg a bevétel.

A szobi példa azt mutatja, hogy érdemes új utakat, módszereket keresni, és különböző akciókkal kiszélesíteni az értékesítést.

Surányi János

Éjszakai járőrben

Szerenád és rodeó a főtéren

váci csapatban fociznak. Az intézkedő rendőröket az sem zavarja; hogy a felírtak őrnagyi sarzsit viselő „védőangyalaikra” hivatkoznak.

Éjjelkét óra van. Az itt lakók számára az aktív pihenés és alvás csupán most következhet. Többször fordultak már nyugalmuk érdekében a Rendőrséghez, hivatalhoz, az alváshoz való jogukra hivatkozva. Idegek harca ez. A lakók aludni, pihenni szeretnének, a vendéglő viszont meg akar élni, hiszen szerződéses üzlet.

Ui:Ü

Számtalan figyelmeztetés, helyszíni bírság és szabálysértési feljelentés az éjszakai mérleg. A járőrkocsi tovább folytatja útját. A főútvonal mentén radarpisztollyal mérik az éjszakai száguldozok kilométereit. A hajnali órákban menetleveleket ellenőriznek a meginduló teherforgalomban, hiszen itt is sok a szabálysértés. Lassan ébred a város.

Vidéki útjaikról is megérkeznek a járőrkocsik. Munkájukat átveszi és folytatja a nappali szolgálat, hiszen a nap mind a huszonnégy órájában fenntartják a rendet és fegyelmet.

Papp László

Köszönetnyilvánítás. Ezúton

mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, a ház lakóinak, akik a szeretett feleség, illetve édesanya: Ferencz Jánosné szül. Kocsis Róza temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek és mélv gyászunkban osztoztak. A gyászoló család.

Köszönetnyilvánítás. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindenkinek, akik drága halottunk: SIVÖ JÓZSEF temetésén részt vettek, s fájdalmunkban velünk éreztek. A gyászoló család.

ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

lom, hogy a lakók nem tudnak aludni. De ezeket a rendzavarokat nehéz megfékezni, mert ők nem a fiatalabbak közül kerülnek ki, nem a zene élvezete miatt jönnek el hozzánk, és sokan közülük részegek is.

Van a rendőröknek munkájuk. Az XX 24—12 rendszámú Zsiguli hangos dudaszóval kanyarodik ki a térre, melyben heten ülnek és ráadásul a biztonsági övét sem tartják fontosnak bekapcsolni. Az ő éjszakai autózásuk szabálysértési feljelentéssel zárul.

„Utcára nyílik a kocsma ajtó ...” — egy háromtagú dalárda harsog bele az éjszakába, minden eddigi hangzavart felülmúlva. A rendőri intézkedés itt sem marad el, eredményeképpen halkan, csendben főlytatják további útjukat.

üüir

A ZS 80—33 rendszámú Trabant vezetőjének a szonda elszíneződése mutatja, ha nem tudná, hogy alkoholt fogyasztott; eredménye 500 forint helyszíni bírság.

Többen el sem indulnak, amint észreveszik a rendőri ellenőrzést, mert bizonyára ittak. A leleményesebbek átadják a volánt a társaság valamelyik tagjának, aki éppen nem ivott.

Még egy utolsó figyelmeztetés annak a téren hangoskodó csapatnak, amelynek tagjai ugyancsak bekerülnek a noteszba, még akkor is, ha olyan „kiváltsággal” (?) rendelkeznek, hogy többen közülük a

egy ötven-hatvan fiatal rekedt kint. A kapuban álló Horváth Imre rendezőtől megtudtuk, százhatvanan szórakoznak bent is, hiszen telt ház van.

— Itt a legnagyobb gondunk — mondja Miklián László őrmester . hogy a közönség legnagyobb része fiatalkorú és keverednek nagyon dörzsölt szélhámosokkal is, akik már javában benne vannak a korban.

Amint ezt kimondja, egy ilyen „egyén” repül ki holtrészegen a járdára. Bent a vendéglő pincehelyiségében vágni lehet a füstöt. Egészen fiatal lányok és fiúk arca villan fel egy-egy másodpercre a video- disco fényénél, amint átadják magukat a zene élvezetének. Sok itt a középiskolás és az ipari tanuló, hiszen most vakáció van.

— Szórakozni nekünk is kell valahol — mondják. — Ez a város egyetlen szórakozóhelye, ahol videodisco van.

De a kintrekedt fiatalok sém tágítanak, az utcán is kivárják az éjféli zárórát. Felélénkül a főtér forgalma is. A hangzavar messze túltesz a nappali forgalomén. Túráztatott személygépkocsik, tiszteletköröket író motorkerékpárok. alkalmi vitafórumok és dalárdák népesítik be a főteret. Itt megszűnik az a példás rend, amit a discóban a rendezők fenntartanak.

— Ez a mi legnagyobb bajunk — mondja a kapuban álló Horváth Imre — Amint elhagyják a helyiséget, sokan az utcán tombolják ki magukat és csinálják a zűrt. Nem csodáa kontárokról, a fusizókról nem beszélve...

A lakossági szolgáltatási igények kielégítésében egyébként folyamatosan növekszik a magánkisipar szerepe, viszont — meglepő, legalábbis a várakozásokhoz mérten — az új típusú gazdálkodó szervezetek — a köznapi nyelvben a kisvállalkozások — részesedése minimális a lakosság szolgáltatásokkal ' való ellátásában. •Ami .azt- sejteti, könnyebb- más utakon, terepeken bevételhez jutni, mint — így minősítik! — a babrás lakossági szolgáltatásban, a háklis megrendelőikkel hadakozva.

Vannak ügyek, esőtek, amikor a józan ész azt mondatja, maga az igény túlzott. A külföldön is újdonságnak számító — és gyakran kétes minőségű — készüléket hazahozó turista számolhat Vele, bajban lesz, ha a honi mesterre szorul. Amint az is érthető, ha a világ távoli tájain vásárait, az egyéni importtal határon belülre került személyi számítógép, híradástechnikai készülék, gépkocsi, seregnyi más, alkatrész — meg: gyakorlott szerelő — híján tulajdonosának inkább csak bosszúságot és nem örömet okoz. Az azonban már nehezen érthető és még nehezebben fogadható el, ha hazai előállítású meg a hivatalos behozatalból származó árukhoz nincsen alkatrész, javítókészlet, szerszám, kellő hozzáértésű szakember.

Csupán saját portánkon, itthon maradva. Elgondolkoztató és fényt vet bizonyos gyártási, műveletközi — és végellenőrzési! — állapotokra, gondokra, hiányokra az a tény, hogy 1983-ban az összes rádiójavítás 61,2 százalékát, a színes televízióknál 77 százalékát a garanciális kötelezettségek keretében kellett teljesíteni...!

LEHETNE MÁSKÉNT? Például az importált zseb- és karóráknál az összes javításon belül a garanciálisoké mindössze 17 százalékot tett ki. Ami azért elfogadhatóbb arány, mint az előbbiekben említett áruké. Az ilyen viszonyszámok, arányok jól jelzik • az ipar tartalékait, lehetőségeit a minőségjavítással elérhető kapacitásnövelésre, beruházási megtakarításokra, árbevételemelésre. Ami bizonyos, ínyére lenne ez a javíthatatlan javíttatónak, már eleve a gyártótól jobbra, megbízha- tóbbra, kevésbé szervizigényesre számíthatna. A gyártó, a szolgáltató szemszögéből nézve azonban miért lenne fontos, mi van ínyére a vevőnek, a megrendelőnek?! Hiszen van bevétel, van nyereség ... Van. ám mutatkoznak jelei annak, hogy feltehető lesz a kérdés: meddig?

L. G.

KEZDJÜK KÉRDÉSEKKEL

és válaszokkal. Ki a javíttató? Az elsötétedett képernyő, a megnémult rádió miatt mérgelődő, a törött csempéket búsan szemlélő, a pislákoló lánggal égő tűzhelynél a gázcsapot hiába csavargató, a hörgő motorú gépkocsi tulajdonosa, s valójában javíttató, tehát a szolgáltatások egyik ágának igénybe vevője a fodrászhoz benyitó, a ruhát tisztíttató, a cipőt • - talpaltató,- azaz adott esetekben, helyzetekben javíttatok vagyunk: mindannyian.

S miért a javíthatatlan jelző? Azért, mert makacsul hiszünk — rossz tapasztalataink, meghökkentő benyomásaink ellenére hiszünk — benne, a pénzünkért a szó igaz értelmében megrendelők lehetünk, minket szolgálnak azok, akiknek kenyérkeresete a mi forintunk. Olykor álmodunk. Megbízható, pontos, a várt minőségű szolgáltató munkáról, készségről, udvariasságról. Olykor álmodunk; gyakran kell felébrednünk ebből az álamból.

Nagy iramú gyarapodás ment végbe hétköznapjainknak ezen a sajátos — mert fontosságát elsősorban a hiányok, a bajok idején megmutató — terepén. A szolgáltatások egy főre jutó összes fogyasztásának értéke 1970-ben 4053 forintot tett ki, 1983-ban I3 440-et...! Csupán a legutóbbi éveknél maradva: 1980 óta a vásárolt szolgáltatások növekedésének mértéke minden esztendőben meghaladta az összes fogyasztás bővülését. Mindez oda vezetett, hogy az összes fogyasztásból a szolgáltatások részesedése 21,6 százalékot ért el 1970- ben, 1983-ban pedig már 26-ot, azaz súlya, szerepe egyre fontosabb, tehát a velük szemben támasztott mennyiségi, minőségi igények — szinte automatikusan — fokozódnak.

Az igények ilyen, kettős irányú bővülését azonban nem követte — holott követnie kellett volna — a szolgáltatói hálózat korszerűsítése, beleértve ebbe a szervezeti változásokat éppúgy, mint az érdekeltség*, ösztönzési, felszerelési teendők megoldását. Itt a magyarázata annak, miért marad makacsul kísérőnk az álmodozás, miért nem lehet abból valóság.

Képet ad arról, mennyi a javíttató terhe, gondja, idegeskedése, ha leírjuk: 1983-ban csupán a szocialista ipar üzemeiben 492 832 esetben végeztek kisebb vagy nagyobb javítást személygépkocsikon, 132 ezer darab órát igyekeztek hű időmérésre késztetni, 526 ezer esetben szorult rá a tv-készü- lék a nem maszek mester segítségére, mert ezekhez a számokhoz még hozzá kell adni a magánkisipar teljesítményét,

A javíihatatlss Javíttat©

A nappali kánikulát az éjszakák hűvös csendje váltja fel. Munkában elfáradt emberek regenerálódásának időszaka ez, hogy másnap frissen, kipihenten tudják folytatni előző napi munkájukat.

— Halkítsák le készüléküket, hogy mások nyugalmát ne zavarja! — szűrődik ki a lakások ablakán a bemondónő figyelmeztetése, amikor az éjszaki rendőrjárőrök megkezdik szolgálatukat. Ezúttal Miklián László rendőr őrmestert és Drenkovics János rendőr tizedest, a váci rendőrkapitányság közlekedési alosztályának munkatársait kísérjük el útjukon. Éjszakai szolgálatuk alatt a város nyugalmára ügyelnek.

II

Csendes lakótelepeket pásztázunk végig, kisebb-nagyobb forgalom csak a főútvonalon van. Alszik a város. Bezártak a vendéglátó helyek, a délutáni műszakban dolgozók már hazatértek. Csendes a vasútállomás, az autóbuszpályaudvar környéke, ahol már csak elvétve találni utasokat.

Azonban ez az idilli kép megszűnik a városközpontban, a Bartók Béla utcai Hattyú söröző diszkózenéje keveredik a házak lépcsőjén és a járda- szegélyen ülő, csapatokba verődött fiatalok lármájával. Gépkocsik hosszú sora parkol már a környéken, aztán a motorkerékpárral érkezők egy bolyba verődve járatják járműveiket, „éji zenét” adva az utca és a tér lakóinak. Mint-