Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

LI JÖI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1985. JÚLIUS 5., PÉNTEK Űk is segítenek magukon Öreg épületekben idős emberek Néhány napja együtt ebédel­tem egy szociális otthonban lakó idős hölggyel. Már a le­vestől el volt ragadtatva, agyondicsérte a háziasszonyt művéért. Az otthonban nem nagyon kerül ilyen az asztal­ra, mondta, ott inkább, a Zi- iahy-leves járja. Mivél egyi­künk se kapcsolt, hozzátette: valamit visz a víz __fsiagybe­tűsen ez egy ismert Zöahy-re- génynek • a címe. A Gödöllőn és körzetében levő otthonokról szóló beszámolók megtárgya­lásakor eddig mindig elidőztek az étkeztetésnél. Legutóbb, amikor a városi tanács végre­hajtó bizottsága ismét napi­rendjére tűzte működésüket, egyetlen szót sem vesztegettek rá. Mindenki megelégedett a jelentésben álló mondattal: a szükséges mértékben nem emelkedtek az élelmezésre for­dított összegek... Kulturális igény Három éve a körzet párt- és állami vezetői kezdeményezé­sére és közreműködésével a szociális otthonok megkeresték a közelükben levő szövetkeze­teket, üzemeket, intézménye­ket. Arra kérték őket, segít­senek az otthonok gondozot­tadnak magasabb szintű ellá­tásában. A felajánlások nyo­mán a pénzbeli, természetbeli támogatás, a társadalmi mun­ka értéke 1982-.ben jócskán méghaladta az egymillió forin­tot. A következő esztendőben nem érte el az egymilliót. A tavalyi adat nem szerepelt a jelentésben. Nem adtak sem­mit? Vagy olyan keveset, amit nem tartottak ildomosnak leír­ni? Az otthonok költségvetése különben tetemes mértékben emelkedett. Pontosan ötven százalékkal. Jelentősen növe­kedtek a bérek, a működési, fenntartási kiadások. Az utób­biak nem kis részben az ener­giahordozók árának emelke­dése következtében. A gon­dozás színvonala javult. Mind az öt helyen szakképzett igaz­gató irányítja az otthonokat. Az üres állásokat is igyekez­tek szakképzettekkel betölte­ni. A gondozáson, a rendsze­res orvosi ellátáson kívül az itt élők kulturális igényeinek kielégítését is szem előtt tart­ják. Rendszeresen megünnep- lik a névnapokat, a születési évfordulókat. Farsangi bálok­kal, juniálisokkal, kirándulá­sokkal, filmvetítésekkel teszik változatosabbá a gondozottak napjait. A tanács egészségügyi osz­tálya, az országos és megyei kívánalmakkal összhangban, az úgynevezett tiszta profilú otthonok kialakítására törek­szik. Jelenleg Gödöllőn idős­korúakat és mozgásszervi fo­gyatékosokat, Pécelen, Szadán és Túrán időskorúakat, Do- monyban elmebetegeket gon­doznak. A körzetünkben talál­ható otthonokban egyetlen üres hely sincs. 1983-ig 358 személyt tudtak befogadni, a szadai bő­vítés óta a szám 388. Az épü­letek állaga továbbra is gon­dot okoz. A legfiatalabb épü­let is meghaladta az ötven évet. A költségvetésből nem képesek fedezni a karbantar­tás évről évre emelkedő ter­heit. Legalábbis nem oly mér­tékben, ahogy kellene. Élelmezési norma Nézzük az otthonokat rövi- d«\ külön-külön,- - - <** Pácéi. Az utóbbi időben na­gyobb mértékű felújítást vé­geztek. Ebédlőt, fürdőszobát alakítottak ki. Jelenleg a fő­épület tetőszerkezetét javítják. A mosókonyha állapotát a Kö­jál már több ízben kifogásol­ta. Felújítani nem érdemes. Az új építésére még 1982-ben elkészültek a tervek, felaján­lások is történtek a munkára, de még nem kezdődött meg. Az otthon környezetét parko­sították. amiben nagy részt vállaltak a gondozottak. Túra. Az épületet fel kelle­ne újítani, korszerűsíteni és bővíteni. A legnagyobb gon­dot az elavult szennyvízcsa­Esőben is szép az erdő Mindent megbeszéltünk: hol, mikor találkozunk, mit viszünk magunkkal. Akkor még tizenöten lel­kesedtünk, egymás szavába vágva tervezgettük kirán­dulásunk programját. A várva várt nap reggelén szemerkélő esőben, bebo­rult ég alatt indultam el a gyülekezőre. A rossz idő­járás ellenére boldog vol­tam: ma gyönyörű tájakat ismerünk meg, együtt le­szünk, sokat nevetünk. A buszmegállóban két bará­tom fogadott — ennyien vagyunk?! Mi történhe­tett? Nem tudtuk elkép­zelni, hogy az olyan régen tervezgetett túra elmarad­hat egy kis eső miatt. Hi­szen ott az esőkabát, a gu­micsizma és még számta­lan vízálló ruhadarab! Az ottho amar adottak inkább a megszokott kényelmet vá­lasztották, amikor reggel kilestek az ablakon. Esik? Maradok. Mi hárman, csa­lódottan, de nekivágtunk a túrának. Az erdőbe érve nagyot dobbant a szivünk örömünkben. Esőköpenybe burkolódzó turisták ban­dukoltak tele életerővel, vidámsággal, tüdejükben friss levegővel. Tehát mégsem vagyunk egyedül, mások sem riad­tak vissza az esőtől! Cson­ka legénységgel bár, de újra jókedvvel folytattuk utunkat. H. D. Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagy tárcsán, Pé­celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen július 6-án, szom­baton reggel 8 órától július 8-án, hétfőn reggel 8 óráig dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bánóczi utca 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác szentlászíón, Versegen, Zsám- bokon július 6-án, szombaton reggel 8 órától július 8-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dó­ka József, Vácszentlászló, Kos­suth Lajos utca 3. Az ügyeleti napokon vég zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. torna jelenti. A négy tárolót havonta ürítik. A szobák zsú­foltak, társalgók nincsenek. Sertéshizlalással foglalkoznak, évente 20—25 disznót vágnak le. amelyekből nyilván a leve­sekbe is jutnak tartalmasabb darabok. Szada. Az életveszélyessé vált konyhát felszámolták. He­lyén iroda, nővérszoba, ebéd­lő készült. Két éve átadták az új konyhát. A gondozottak ko­ruknak. egészségi állapotuk­nak megfelelő ételeket kap­nak. A szűk élelmezési nor­mák persze ezt itt sem tennék lehetővé. A gondozottak ser­téstartással segítenek magu­kon. Havi kereset Domony. A kastélyt felújí­tották, kívül, belül, kijavítot­ták a tetőszerkezetet, iroda­részt, szociális helyiségeket lé­tesítettek. Ebben az otthonban nagyabb az élelmezési norma. Harminc forint ötven fillér. A levesbe való kiegészítésére kertészkednek, és ők is sertést hizlalnak. A gondozottak ál­lapotából következik a mun­katerápia jelentősége. Nyolcvan százalékuk dolgozik. Négy-öt órában bérmunkát is vállal­nak. Havonta 300—400 forin­tot keresnek. Gödöllő. Az otthonnak két részlege van. Az egyik a volt szülőotthonban, a másik a kas­télyban. Az utóbbi helyre ta­valy--éta-SÍsüíiétel a 'felviteli'Is­meretes, hogy a kastélyt ki fogják ürítenie Gödöllőn is rendszeresen dolgozik a gondozottak egy ré­sze. Huszonheten napi hat, hú­szán egészségi állapotuktól függően, kevesebbet. Az óra- béresek megkeresik a havi ki- lencszáz forintot. K. P. A második Galga mente Kővárnál maradandókba! alkotott Az egész országban, de ta­lán határainkon túl is sok he­lyen cseng ismerősen a tápió- szecsői népi együttes neve. Ofella Sándor nyugdíjas mű- velődésiház-igazgató, az együt­tes vezetője mondta a minap: — El sem hiszed, hogy ez a harminc éve sikert sikerre halmozó csoport azért szüle­tett ezelőtt három évtizeddel, mert az akkori járási tanács­elnök kijelentette: úgy kell a népművelést csinálni, az érté­keket őrizni, ahogyan a Gal­ga rneytén láttam. — Fogtam magam — emlékezik Ofella Sándor —, szétnéztem a Gal­ga völgyében, ellestem, ho­gyan csinálják, mit csinálnak, s aztán az elnök elé álltam: A Tápió mente, lesz Pest me­gye második Galga mentéje. Ofella Sándor állta a sza­vát. Összegyűjtötte szülőfalu­jának, aztán a Tápió menté­nek néphagyományait. Nem­zedékeket nevelt, tanított, jut­tatott el az igazi értékek meg­ismertetésével a tisztessége­sebb emberi élethez. Most megírta élete történetét. Ahogy lapoztam a kéziratot, s vé­giggondoltam életét, úgy érez­tem, mintha egy mesehős len­ne Ofella Sándor. A legkisebb fiú, aki szegény szabólegény­ként elindult a világba sze­rencsét próbálni, s végül győ­zedelmeskedett. A sok száz oldal példás életről ad vallo­mást, egy ember áldozatkész­ségéről és tudásszomjáról ta­núskodnak a sorok. Elmentem a tápiószecsői művelődési házba is, ahol Ofella Sándor az általa most is vezetett népi együttes tag­jai között készülő könyvéről beszélt. Mintha mindenki se­gíteni akart volna az errtberi kitárulkozásban, amit csak az írás magánya adhat. — Emlékszel? — kérdeztek a résztvevők. — Akkor tör­tént, 1929-ben, amikor mí­nusz harminc fokot mutatott a hőmérő. — Emlékszel, ami­kor az első akna robbant a falu határában? —■ Emlékszel, amikor művelődési előadó let­tél? Ofella Sándor mindenre emlékszik.- Högy T'feléJffiétté volna el a szegényszagú es­ték mesékkel gazdagított óráit, amikor a falba rakott masi­nából előjöttek a kukorica- csutkák lobogó lángjának táncoló árnyékai és megvilá­gították a falusi szoba fehér­re meszelt falát. Hogyne em­lékezne a kamaszszerelem iz­zásában egész életre hűséget Erdőkertesen Vácegres felé igyekezve találkoztam a két bringással a Máté-tanya mel­lett, amint pedáloztak a ker- tesi partra. Tizenéves emlé­keim idéződtek fel bennem, hi­szen valaha magam is erre tettem meg első és felejthe­tetlen kerékpáros túrámat. Fristáczki Attila és Fristácz- ki Csaba egy napon látták meg a világot, úgy tizenkét évvel ezelőtt. Testvérpár ke­rékpáron. Honnan indultak és hová igyekeznek? — Veresegyházon voltunk karateedzésen, de nem fárad­tunk el eléggé, ezért ültünk a nyeregbe — válaszolták. — Vác egresig kerekeztünk, s most onnan jövünk vissza Erdőkertesen lakunk. A levezető biciklizés min­dennapos szórakozás a két is­kolásnak. A járgány szeretetét édesapjuk plántálta beléjük, aki nyolcsebességes Favorit gépével jó példát állított a gyerekek elé. A papa kerék­párjában belső nélküli gumi van. A srácoké Csepel Sprint kerékpár, utólag felszerelt öt- sebességes csehszlovák váltó­val. Nem panaszkodhatnak lakó­helyük környékére, hiszen sok szép kirándulást tehetnek, az emelkedők végén pedig min­dig ott a szágulásra alkalmas lejtő. Nem mondhatjuk, hogy nagyon forgalmas lenne a ve­resegyházi—vácegresi út, de azért figyelnek a biztonságos közlekedésre. Talán annál is inkább, mert édesapjuk Gö­döllőn buszsofőr. Dicséretükre legyen még az is mondva, hogy a bicikliket felszerelték a lámpákkal, dinamóval. Megállás, leszállás, tolás Veresegyházi karateedzés után egy kis pedálozás nélkül jutottak el Vácegresre, s vissza is így értek volna, ha meg nem állítom őket. Valamit azért ők is megtudtak tőlem, a közeli patakot összecserélték a Galgával. Valójában Egres­nek nevezik. Tovább utazva egyébként egy újabb kerékpáros társa­sággal találkoztam. Verseny­zők voltak. Őket már nehe­zebb lett volna megállítani. Lehet, hogy a Fristáczki fiúkat is beérték. B. G. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Filmmúzeümi napok: Az utolsó tangó Párizsban. Olasz —francia film, este 6 és 8 óra­kor. fogadó vallomásra, amelyet a gazdagabb és biztosabb par­tit ígérő legény megjelenése egyetlen este elűzött. De nem lehet elfelejteni a máig tartó igazit sem, a hűséges felesé­get, a jóban és rosszban ra­gaszkodót és kitartót sem. Ofella Sándor mindenre em­lékszik. A csasztuskákra ugyanúgy, mint a Nyílik a ró­zsa szecsői győztesére, a Rö­pülj páva mozgalom sikereire. Polónyi Péter, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény ve­zetője faggatja. — És ha újra kezdhetnéd? — Népművelő lennék. Csaknem negyvenéves népművelői múlttal a hátam mögött, semmit sem bántam meg. Mindig ott voltam az emberek között. Nem építet­tem kővárat, nincs vagyonom, felhalmozott kincseket nem hagyok a családomra, de azt hiszem, a legtöbbet elértem, amit elérhettem: emberként éltem együtt a faluval, és so­kakat indítottam el, hogy megismerjék a szépet, s az igazi értéket. Kívánhatnék-e én, vagy kívánhatna-e más ennél többet nekem, netán magának? Én sokszor éreztem a reám bízott közösség ere­jét. — Sándor, te megírtad a mi bibliánkat — mondja a kéz­iratot ismerő idős szecsői tán­cos. — Köszönjük a falu ne­vében. Aki mondja a köszö­netét, nem mestere a szónak, de amit mond, azt szívből mondja. Erről árulkodik a te­kintete. Hírlik, a könyv hamarosan megjelenik. Ajánlhatjuk azok figyelmébe, akik sokszor szól­nak lekicsinylőén a népműve­lői hivatásról, sokszor beszél­nek a közművelődés válságá­ról, s a legkisebb nehézség láttán elhagyják a pályát. Ofella Sándor 1950-ben lett népművelő. Sokat megélt, so­kat látott. Szépet és jót, ne­hezet és könnyűt egyaránt. Hogy miért tette, amit tett? — Aki szolgálatot vállal, azt nem lehet a szolgálatából felmenteni — mondja a kér­désre —, de ha őszinte volt a vállalása, nem is kérheti a felmentését. Köti a hite, ma­rasztalja a naponta újuló fel­adat nagysága. Ofella Sándor valamikor a Galga mentén kereste a pél­dát. Megtalálta, magával vit­te, állta a járási tanács el­nökének tett ígéretét. — A második Galga mentét terem­tette meg a Tápió mentén. — Hogy nehéz volt? Biztosan. De megérte. Ezrek erre a ta­núk. Fercsik Mihály Mozi A szavanna fia. Színes, szinkronizált olasz—NSZK kalandfilm. Csak 4 órakor! Kelly hősei. Kétrészes, szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Csak 6 órakor! Gödöllői öregfiúk Lekéstek a dobogóról Az öregfiúk bajnokságának utolsó fordulója előtt lázas számolgatás folyt a GSC já­tékosai és szurkolói között. Ugyanis minimális, egygólos győzelem esetén bronzérmes lehetett volna a kiemelt cso­port újonc csapata. Az ellen­fél a négy büntetőpontot ösz- szegyűjtött és így csak a kö­zépmezőnyben helyét foglaló 22: sz. Volán volt, hazai pá­lyán. A mérkőzés tétje bénítólag hatott a GSC csapatára, az első félidőben mutatott ener- vált játékon kívül a bajt még az is tetézte, hogy az egész tavaszi szezonban egyébként fegyelmezetten és a csapat erősségeként játszó védelem gyengélkedett. A siker kapu­jában megfeledkezett a takti­kaként megbeszélt szoros em­berfogásról. Ezt megbosszul­va a szünetben 2-0 volt, oda. A második harmincöt perc­ben mindent egy lapra tett fel a gödöllői gárda, óriási el­szántsággal szorította saját térfélre és kapujához az el­lenfelét, de a helyzeteket nem sikerült értékesíteni. Ahogy az ilyenkor törvényszerű, jöt­tek az újabb kellemetlen per­cek, a fellazult védelem ellen két gyors támadásból még két gólt kaptak a hazaiak és ez­zel a bajnokság legsúlyosabb vereségét szenvedték el a gödöllői öregfiúk. Ez az ered­mény egyben azt is jelentet­te, hogy a hőn óhajtott har­madik hely helyett, az ötödik­re csúsztak. Természetes szurkolói vá­lasz volt az elkeseredés, hi­szen ők mindig a maximumot és győzelmet várnak a ked­vencektől. Ám a reális érté­kelők így is nagy eredmény­nek tekintik amit most elér­tek. A tizenegy mérkőzésből, hat győzelemmel, három dön­tetlennel ért véget, és csak kettő vereséggel. A gólkülönb­ség negatív, a tucat adott gól­lal szemben áll a 13 kapott. Az ősszel 41 százalékos tel­jesítménnyel még a nyolca­dik helyen jártak és ekkor érthetően a kiemelt csoport­ban való bennmaradás volt a kitűzött cél. Tavasszal a meg­szerezhető pontok 59 százalé­kát gyűjtötték be, a bajnok­ság folyamán így összességé­ben 54,5 százalékos eredmé­nyességgel szerepeltek, ami egy újonctól minden tekintet­ben elismerésre méltó telje­sítmény. Szűcs László a csapat szak­vezetője: — Bár mindkét szezonban a csapat mellett szerepeltem, aktív szakmai segítséggel csak a tavaszi idényben kapcso­lódtam a gárda munkájába. A közös megbeszélések során egyik lényeges szempontként kezeltük azt, hogy a játéko­sokat hétközben is foglalkoz­tassuk, ezzel az erőnlét javí­tását és az összeszokottságban az előrelépést kívántuk megva­lósítani. Tavasszal minden hé­ten játszottunk edzőmérkő- eést, volt alkalom, hogy ket­tőt is. — Taktikai fegyvertárunkat Színesítettük. Átszerveztük a védelmet azzal a szándékkal, hogy az biztos pontja legyen á csapatnak. Nagy segítség volt, hogy sikerült rávenni Kántort, erősítse csapatunkat. Gólveszélyesebbé tettük csa­tárjátékunkat. — Mi emelhető még ki a csapat erényeként? — Lényeges dolog az, hogy a csapat törzsét alkotók — Budai, Rab J., Temesvári, He­gedűs, Kőszegi, Kaiser, Ta­más —, hosszú éveken át egy csapatban, együtt játszottak, játékost és technikát formá­ló nagy csatákban és nem öregkorban tanultak meg fo­cizni. Ök azok, akik a fazont adták a csapatnak. — Nincsenek elkülönült csoportok a csapaton belül, a mérkőzések után együttesen tudtuk értékelni a tapaszta­latokat és a közös álláspon­tok, vélemények alapján, a következő ellenfél játékerejét figyelembe véve alakult ki a követendő taktika. Markó Gábor Kartal Maiina jó napja Kartalon a 10. fordulót Ját­szották a kispályás labdarúgó bajnokságban. Az eredmények: Fortuna—Barátság 2-2. Jó mérkőzésen igazságos döntet­len. Gól: Zámbó (2), illetve Magyar (2). A. S. Brasil— Egyetértés 1-5. A rutinosabb Egyetértés könnyedén nyert a rosszul védekező ellenfelével szemben. Gól: Bozlék illetve Maiina (2), Sinkó, Bognár, Berta. Lendület—Törekvés 1-0. A Lendület csapata nehezen nyert a lelkesen játszó Törek­vés ellen. Gól: Biliinger. Tsz— 1M Munkásőr 4-2. A jó mérkő­zésen a szerencsésebb csapat nyert. Gól: Kovács (2), Baráth, Berecki illetve Batta, Molnár. Pedagógus—Spartacus 1-2. A gyengén játszó Pedagógus ve­resége megérdemelt. Gól: Hor­váth illetve Sándor (2), Ivacs- ka. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) [Ügyelet1 V'ácegresig és vissza Kerékpáros testvérpár

Next

/
Oldalképek
Tartalom