Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1985. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK Kevesebben fuvaroztattak A vonatforgalom rendjéért Párttaggyűlést rendeztek a gödöllői MÁV-állomás kom­munistái. Péter András állo- másvezető nyíltan és bátran beszélt nemcsak az eredmé­nyekről, hanem a nehézségek­ről is. ?!!!!? Melyek az idei teendők? A vonatforgalom rendjét kell megvalósítani, elsősorban a személyszállító vonatok me­netrendszerű közlekedését, csökkenteni a teherkocsik tar­tózkodási idejét, gyorsan ürí­teni és továbbküldeni a vago­nokat. Nagy a szerepe a fuvar­piac felkutatásának, a szállí- tásszerveaésnek. Ezek nem új feladatok, de a megvalósítás körülményei folyton változnak. Az év első felében nem tud­ták teljesíteni az áruszállítási tervet, mert kevesebben fuva­roztattak. A kocsi tartózkodási időt nagymértékben befolyá­solja az is, hogy a tolató moz­donyok milyen egyéb forgalmi feladatokat látnak még el. Ami a személyszállítást illeti, ab­ban az állomás teljesítette a bevételi tervét. A gondot to­vábbra is a kiszolgáló létesít­mények takarítottsága, műsza­ki karbantartásának bizonyta­lansága okozza. A takarítói létszám ugyan teljes, de a léte sítmények műszaki állapota nagyon leromlott, avult. A rend, a tisztaság megteremté­sére, s megőrzésére tett erőfe­szítéseket nem méltányolja az utasok egy része. Példaként elhangzott, hogy a tanács felkérésére a válasz­tásók céljára termet kellett adni a máriabesnyői megálló­hely épületében. Péter András maga irányította a munkát, együtt ment el a dolgozókkal. Antikor másnap kimentek a tanácstól, nem akarták elhin­ni, hogy ott az utóbbi években ember járt. A falak bemocs­kolva, az ablakok kiverve vár­ták az érkezőket. A vandál pusztítás mindennapos. Bizonyos javulás várható an­nak hatására, hogy a városi rendőrkapitányság fokozza az ellenőrzéseit Ami a munkaerőhelyzetet il­leti, új felvételekkel és áthe­lyezésekkel hat fővel nőtt az állomás dolgozóinak létszáma. Jelenleg huszonheten vannak, de még hiányzik egy forgalmi szolgálattevő és egy raktár- nok. Az engedélyezett bérszín­Bírősági képviselőink A gödöllői népi üinökö! A gödöllői vonzásikörzet köz­ségeinek alakuló tanácsülésé­ről gzóló beszámolóinkban kö­zöltük a népi ülnökök nevét is. A városi tanács első ülé­séről adott tudósításunkban az ülnökök neve, terjedelmi okokból, kimaradt. Az aláb­biakban közöljük őket. Mint ismeretes, a népi ülnökökre az üzemek, intézmények közös­ségei tettek javaslatot, amit a tanács jóváhagyott. A neve­ket üzemek, intézmények sze­rint adjuk. Ganz Árammérőgyár: Ko­vács János, Almássy Sándor, Somogyi Lajos, Korbely Já- nosné, dr. Hegyi Józsefné, Ma­jor Istvánná. Gödöllői Gép­gyár: Juhász Sándor. Szilágyi József, Szádvári József, Finta Géza, Varga Mihály. Humán Oltóanyagtermelő és Kutató- intézet : Csernetics Béláné, Les­ték Pál, Merczel Tiborné. MÉM Műszaki Intézet: Bu­da Ferenc, Tusán Józ/ef, Carai András, dr. Kősze- ghy Géza. Állattenyész­tési Kutatóintézet: Gáspár Sándor, Polgár Sándor. Gö­döllői Tangazdaság: Tóth Jó­zsefné. Agrártudományi Egye­tem: Balogh András, dr. Far­kas István, dr. Kónya Kálmán, Pervai Lajos. Volán 1/12 üzem- igazgatóság: Zöldy T. István­ná. Közmű- és Magasépítő Vállalat: Kovács Ferencné, Tóth Béláné, Rajta József, Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepe: Mácsárné Do- lányi Rozália. Incsői fafeldol­gozó: Szlanka Ferenc. Vegyes­ipari Szövetkezet: Juhász Ti­bor. Diana Ruhaipari Szövet­kezet: Racsmány Antal. Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás: Szödényi lstvánné. HTÜ: Panigay Szabolcs, Pó­lyák Béla. Gödöllő és Vidéke Áfész: Pölcz Kálmánné, Hor­váth Lajos. Városgazdálkodási Vállalat: Flóris Jánosné, Ács Margit. Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás: dr. XJnger Lőrincné. Agrono- vo: Gyalus Ferencné. Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga: Mukk Lajos, Györgyjakab Endréné, Máté Ferenc, Juriss Györgyné, Bokodi Imréné, dr. Mészáros Lajosné, Gráfi Ven­del, Bottá Endréné, dr. Körö­si József. vonalat nem lépték túl. A munkafegyelem szilárdítása három fegyelmit követelt. iiiiä ttítir Örömteli hír, hogy személyi baleset nem fordult elő az első félévben. Valamennyi dolgozó rendelkezik a beosztásának el látásához szükséges szakvizs­gákkal. Az állomáson már két szocialista brigád dolgozik Korábban alakult meg a Kos­suth, az idén pedig a Török Ignác nevét viselő. Társadal­mi munkában tizenheten vet­tek részt, 102 munkaórát telje­sítettek. Csiba József Szombat, vasárnap Szedd magad A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet ebben az évben is megrendezi a szedd magad akciót. A hét végén, szombaton és vasárnap a nagy- tarcsai rdbizkeültetvényón bár­ki megszedheti magának a gyü­mölcsöt, s kedvező áron meg­vásárolhatja. A piros ribizkét 4, a feketét 8 forintért. Az ül­tetvény a nagytarcsa-rákoscsa- bai úttól egy kilométerre van. Megközelíthető a községből a tsz-majoron keresztül. A hely­színen mindkét napon a szö­vetkezet megbízottja várja a jelentkezőket. Edényt vigye­nek magukkal. Városi címerrel Pelikán A kilenc gödöllői magántaxis elhatározta, hogy ezután Pe­likán néven működnek. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága hozzájárult ahhoz, hogy jelvényükön szerepeljen Gö­döllő címere. A név is innen adódik. A város címerében sti­lizált pelikán látható. Szerkezeti rengések A kőzetlemezek is mozognak A legutóbbi évtizedek geo' fizikai kutatásai kiderítették, hogy földünk felszíne hat nagy, s legalább húsz-har­minc kisebb kőzetlemezre bontható, amelyek egymáshoz képest mozgásban vannak. Évi elmozdulásuk csupán né­hány centiméternyi, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a szilárd kéregben hatalmas fe­szültségek halmozódjanak fel — elsősorban az egyes leme­zek határai mentén —, s ezek hirtelen felszabadulása kelti az úgynevezett tektonikus (szerkezeti) rengéseket. A tűzhányók működését gyakran megelőzik, kísérik, vagy követik a gyengébb-erő sebb földrengések. Bizonyos esetekben kimutatható, hogy egy-egy kitörést éppen egy földrengés indít el, vagy meg­fordítva: a kitörés hoz létre olyan instabil állapotot a földkéregben, hogy az kedve­ző a földrengések kialakulá­sához. Az egyes kontinensek eseté­ben meglehetősen pontosan megállapítható, hogy mi okoz­za a nagyobb földrengéseket és tűzhányókitöréseket. Emlé­kezetes példa a St. Helens ne­vű észak-amerikai vulkán rendkívül heves kitörése 1980- ban. Általában a Csendes-óceán egész peremvidéke veszélyez­tetett övezet, mind a földren­gések é^ tengerrengések, mind pedig a vulkánkitörések szem­pontjából. Különösen sok ilyen földtani esemény zajlik le a Kamcsatka—Japán—Ma- riana-szigetek ívében, vala­mint Űj-Guineában, a Csen­des-óceán délnyugati szigetvi­lágában, és Űj-Zéland északi szigetén. Az óceán másik ol­dalán főként Chile és Peru partvonala, továbbá Közép- Amerika területe volt (és lesz is) a színtere nagy földren­géseknek és heves vulkánki­töréseknek. Ázsia déli övezetében, fő­ként a Himalája vonalával párhuzamosan ismeretes egy erős földrengéses zóna. A Pa- mirtól délre önállósult egy -'kőzettömeg, amely ma 200—4 250 kilométer mélységben he­lyezkedik el. Ebből számos földrengés pattant ki a leg­utóbbi évszázadban. Indonéziában és Japánban különösképpen gyakoriak az igen heves földrengések,- és a rendkívüli méretű vulkán- kitörések, ugyanis ott talál­kozik egymással az eurázsiai és a csendes-óceáni földren­gésövezet. A Csendes-óceán területén Hawaii a földrengé­sektől és vulkánoktól legin­kább veszélyeztetett területek egyike, a másik pedig a Ga- lapagos-szigetcsoport. Afrikában elsősorban a dél­keleti részen, a nagy tavakat magukba foglaló árkos töré­sek övezete a leginkább ve­szélyeztetett terület. Itt van­nak a kontinens nagy tűzhá­nyói is. Afrika egyébként — a geofizikusok megállapítása szerint — kettészakadóban van: a töréses övezettől ke­letre lévő vidék lassan elvá­lik a nyugati területtől. A mi kontinensünkön első­sorban a déli és délkeleti te­rületek jönnek számításba, mint erősebb-gyengébb föld­rengések színterei, így Olasz­ország, Jugoszlávia, Albánia, valamint Görögország, Bulgá­ria és Románia. Ez utóbbiról szólva meg kell említeni, hogy amikor a Kárpátok hatalmas láncolata felgyűrődött, az ív délkeleti részén sajátságos jelenség ját­szódott le: a kőzetlemez egy darabja — a mai Vrancea- hegység környékén — önálló­sult, és süllyedni kezdett. Ez a kőzettömb olyan ala­kú, mint egy roppant pira­mis, melynek a csúcsa lefelé, az alaplapja pedig fölfelé te­kint. Még ma is mozgásban van a környezetéhez képest. Lassú süllyedése miatt feszült­ségek keletkeznek benne, s ezeknek feloldása kelti azo­kat a földrengéseket, ame­lyek Romániában már nem­egyszer súlyos károkat okoz­tak. Magyarországon hosszú év­milliók óta nem működnek már tűzhányók és szerencsére a földrengések is igen ritkák. A XVIII. század elejétől 10 jelentős földrengés volt ha­zánkban, ezekből 4 Komá­romban, az eddigi legerőseb­bet 1763-ban észlelték. K. G. Felmentés A KISZ gödöllői városi bi­zottsága legutóbbi ülésén sze­mélyi kérdésekkel is foglalko­zott. Hentz Károlyt, más be­osztásba kerülése miatt, fel­mentette titkári funkciójából. A jövő évi küldöttértekezletig Somogyi Líviát bízták meg a titkári teendők ellátásával. Nyolcvan fölött, Sopron felett Nyugdíjasok kívánsága Mint arról beszámoltunk, Gödöllő nyugdíjas kommunis­tái közül többen évek óta egy- egy alkalommal kommunista műszakot tartanak a Gödöllői Gépgyárban. Kívánságuknak megfelelően ezért a vállalattól most autóbuszt kaptak egy soproni kiránduláshoz. Ez az út is jól sikerült számukra. A fővároson és négy megyén át tartott a hosszú út a leghűsé­gesebb magyar városba. Volt, aki először látogatta meg a határszéli települést. Útközben megtekintették Nagycenken a Széchenyi em­lékhelyeket. Elragadtatással beszéltek a látottakról. Sopron főterén álltak meg ismét, ahonnan elindultak a városné­zésre. Felmásztak a tűztorony­ba és a 65—70 éves fiatalok között lépdesett Nagy Laci bá­csi is a maga 86 évével. Két hónapja Párizs utcáit járta, most is korát meghazudtoló frisseséggel sietett a lépcső­kön. Ellátogattak a Bányász mú­zeumba, körülnéztek a Károly- kilátóból, még a határon túl­ra, osztrák földre is ráláttak a magasból. Ahogy Taliga Lajos a területi egyes számú párt- alapszervezet kultúrfelelőse értékelte a kirándulást: gyö­nyörű volt az út, zavartalan a program, a sok élményért megérte ezt a napot feláldozni. Folytatása következik Vidám sportnap Domonyban Megkezdtük július fogyasz­tását, a domonyiak azonban valószínűleg sokáig fognak még emlékezni az idei június­ra. Utolsó napján valami olyasmit kezdtek, amit jó vol­na jövőre ismételni. A prog­ram kora délelőtt kezdődött. Rövidesen a fél falu ott viga­dott a pályán. Korán kezdő­dött a nyolc csapat részvételé­vel megrendezett kispályás Exportra megy a táska Több tízezer női divattáskát készítenek exportra a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat kerepestarcsai üzemében. Ké­pünkön: Kun Ferencné a szovjet és csehszlovák exportra ke­rülő táskatípus egy példányát állítja össze Hancsovszki János felvétele Arcélek Pintér Ferenc kérdez Pintér Ferenc talán még sohasem gondolkozott azon, milyen szerencsés helyzetben van. Jóllehet azt én sem tudom, hogy a vá­rosi népi ellenőrzési bizott­ság elnöke örül-e Pintér Ferenc kérdéseinek, úgy vélem, nem helyteleníti. Legalábbis sosem tesz olyat, amiből arra lehetne következtetni, sokallja őket. A társak is fegyelme­zetten hallgatják a kérdés- özönt. Nincs ez mindenütt így. Számos bizottságból, testületből már kinézték volna Pintér Ferencet. Pe­dig mindenütt elkelne ilyen ember, akár több is. Akkor nagyobb esélye volna an­nak, hogy aki tavasszal cé­ge zavartalan működéséről számol be, attól ősszel nem kell megvonni a bizalmat, mert kiderül, egysége be­teg. Pintér Ferenc régi bútor­darab a népi ellenőrzési bi­zottságban. Tizenöt éve tag. Másfél évtizede nyálazza át aprólékos gondossággal az írásban kézhez kapott anyagokat, s jegyzi a mar­góra észrevételeit, kérdése­it. Egyszer megkérdeztem bizottságbeli kollégáját, mi­ért kérdez Pintér Ferenc olyan sokat. Ezt mondta: mert mindig nagyon alapo­san átrágja magát az anya­gokon. Akkor is így volt ez, amikor dolgozott, nyugdí­jasként talán még inkább. Olyasmit is fölfedez, amit különben csak a beavatot­tak vesznek észre. Pintér Ferenc gondolat- menetét nem könnyű kö­vetni. Nem állítom, hogy ebben ő hibátlan. Bizonyá­ra lehetne egyszerűbben, érthetőbben, világosabban fogalmazni. Kérdésteker- vényeinek azonban más magyarázata is akad. Gyakran mentegetőzik, ez még nem a hozzászólása,'s kérdés érthetőbbé tételére tartja szükségesnek előle­gezni egy kicsit a vélemé­nyét. Máskor a kérdés in­dokoltságát véli magyará- zandónak. Látszólag ugyan­is . eltér a tárgytól. Előbb- utóbb kiderül, erről szó sincs. Éppen a rejtettebb összefüggéseket vette ész­re, s azokra kérdez rá. Nyugdíjasán, több évtize­des kereskedői múltjával olyan keresetlenül kérdez, mint egy ártatlan gyermek. Nincs tekintettel szemé­lyekre, a tárgyra összpon­tosít. Mondhatnánk azt is, ha nem lenne annyira el­koptatva, őt az ügy érdek­li. Valójában mindig azért érdeklődik olyan mélyen, olyan részletesen. Szent meggyőződése lehet, ők, az­zal, hogy továbbítják ész­revételeiket, javaslataikat, segítenek megjavítani a vi­lágot. Nem is értem, hogyan tu­dott megmaradni ennyire töretlen hitűnek. Arra egy pillanatra sem gondolok, hogy naiv. Töprengőnek annál inkább tartom. De valahogy mindig oda lyu­kadhat ki, hogy ha ezt és ezt megtennénk, akkor ja­vulnának a közállapotok. Ebben a tekintetben mégis találni benne naivitást. A javaslataiban igen, kérdé­seiben nem nagyon. Mint kérdező, mint elemző több­nyire fölülmúlja a javas- lattevőt. Pintér Ferenc nem ritkán azért kérdez, hogy megerő­sítsék vélekedésében. Ilyen­kor néha félbeszakítja a válaszolót: köszönöm, vilá­gos. Már otthon világos volt, az anyag tanulmá­nyozásakor. Mit lehet tud­ni. A népi ellenőrző bizott­ság elé az élet minden te­rületéről kerülnek jelenté­sek, nem árt, ha az ember megbizonyosodik a tárgy­ról. Nyugdíjas, de még nincs hatvanéves. Valamelyes ta­pasztalatai vannak a régi világból. Néha hivatkozik rájuk. Mondjuk így: régen tudtak rendet, fegyelmet tartani, jobban megszer­vezték a vagyonvédelmet. Most miért nincs így? Tényleg, miért nincs? Kör Pál labdarúgó utcabajnokság, amit be sem tudtak fejezni. Ezért úgy döntöttek, hogy ebben a hónapban, 14-én folytatják. Azon a napon lesz az ünnepé­lyes eredményhirdetés Is. Nem tétlenkedtek a gyere­kek sem. Öttusabajnokságuk legjobbjai: Horváth Lajos, Horváth Samu és Jónás Imre. Valamennyien örültek a szép nagy oklevélnek. A felnőttek hetes rúgásában szintén egy Jónás diadalmaskodott: Nán­dor. A csúcspont a kötélhúzás volt. Bizony, egy-két láb ösz- szegabalyodott, néhány lelkes csapattag találkozott az anya­földdel, de ki bánta. Lábtenisszel kezdődött a dél­után. Ezt Lukács Pál nyerte. A rönkhajító versenyt Benkó La­jos. Az egyidejűleg zajló lö­vészversenynek nem voltak nyertesei, csak résztvevői. Annyian kaptak kedvet a cél­záshoz, hogy még este 8-kor is durrogtatták a puskát, pedig már délután 3-kor kezdték. Még egy győztese volt ennek: a napnak. Huszár Márton, aki délre olyan jó halászlevet fő­zött, hogy a közönség kívánsá­gára estére meg kellett ismé­telnie. Akadt persze egyéb gyomor­ba való is. A büfé előtt reggel­től estig tolongtak az embe­rek. A jól sikerült nap után a do­monyiak közül sokan bíznak abban, hogy jövőre még né­pesebb lesz a juniálisuk, s azt se bánnák, ha a környező köz­ségékből is jönnének. A sport- vetélkedőt ki lehetne terjesz­teni a települések közötti baj­noksággá. F. N. P. Mozi A szavanna fia. Színes, szink­ronizált olasz—NSZK kaland­film. Csak 4 órakor! Kelly hősei. Kétrészes, szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Csak 6 órakor. ISSN 0153—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom