Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

,w;crn 1985. JÚLIUS 1., HÉTFŐ Ksgy ne bosszankodjon CT-telefon Sok bosszúság érte már azo­kat a turistákat, akik külföldi út j ükről hazatérőben zsinór nélküli, úgynevezett CT-tele- íont hoztak magukkal, s itthon derült ki, hogy készülékük használatát a posta nem en­gedélyezi. A feleslegesnek tű­nő akadékoskodás oka azon­ban nem a posta önkényében, hanem a berendezés műszaki sajátosságaiban rejlik. Amint azt a posta illetékesei elmondták: a CT-telefonok túlnyomó többsége az egyesült államokbeli piacokra készül, g műszaki jellemzői nem felel­nek meg az európai követel­ményeknek. Ezek a 49 mega­hertzes készülékek a televízió egyes csatornáján belüli frek­venciasávban működnek, így zavarják a környéken a tévé­zést. Van azonban olyan CT-tele- fontípus is, amely kielégíti a hazai és az európai műszaki követelményeket. Ezek a ké­szülékek nem zavarják a té­véműsorok vételét. Mentesíts határátkelő A soproni határátkelőhely tehergépkocsi-forgalmának men­tesítésére ma Kópházán új határátkelő-állomás kezdi meg munkáját, ahol a kamionok, autóbuszok léphetnek majd át. Perbáli községszépítők Munka után felvá Halják Nélkülözhetetlen a lakosság segítsége Perbál házai csendesen bújnak meg a budai hegy­ség dombbá szelídülő lankái között. Kocsinkat néhány harciasán vágtató kutya kíséri. Az alig kétezer lakosú község munkabíró fiataljai hétköznap reggelente kiraj­zanak a főváros vagy a közeli termelőszövetkezetek kí­nálta munkahelyekre, s csak amikor hazatérnek, élénkül meg az utcák, a közhivatalok és a boltok forgalma. A háziasszonyok szeretik A tanács épületében Kemen- czei Kálmán tanácselnök és Gyöngy István, a községi párt- szervezet titkára az általános iskola fűtésének korszerűsíté­séről tárgyal. — Csaknem két esztendeje, 1983-ban a korábbi ölajkáiy- hával fűtött orvosi rendelőbe és az óvodába vezettük be a központi fűtést — magyarázza a tanácselnök. — A közeljö­vőben az iskolában szeretnénk megszüntetni az olajtüzelést. Éppen arról beszélgettünk, hő­tárolós kályhákat építtessünk-e vagy valamilyen más formát válaszunk. A fűtéskorszerűsítés mellett persze más eredményekről is számot adhatnak a perbáliak. Az elmúlt években új épület­be költözött a posta, a taka­rékszövetkezet fiókja, jelentő­sen fejlesztették a lakossági ellátást. — A régi vasbolt új helyre költöztetésével léhetővé vált a község második élelmiszer- boltjának megnyitása. A jól el­látott kis ABC népszerű a há­ziasszonyok körében, hiszen a két üzlet egyidejű nyitvatartá- sával megszűnt a sorbanállás. A szolgáltatások választékát azonban tovább kell bővíteni. Letették az alapkövet Ezért döntöttünk egy szöl- gíltatóház építése mellett. Itt fodrász, kozmetikus, cipőjaví­tó kap majd helyet. Az alap­kőletétel már megtörtént, az átadást november 7-re tervez­zük. A Dózsa György utcai új létesítmény építésénél nagyon számítunk a lakosság segítsé­gére, hiszen csaknem négy- százezer forint értékű társa­dalmi munkával kell majd pó­tolnunk a még hiányzó össze­get. Évek óta tervezzük a Kis- perbálon kialakult új község­rész alapellátását biztosító üzlet megnyitását. Reméljük, a VII. ötéves terv első évében erre is sor kerül. S ha már a társadalmi munkánál tartot­tunk: nagy szükségünk lenne egy viszonylag nem drága tor­nacsarnokra. A lakosság segít­sége itt is nélkülözhetetlen, akárcsak a toki Egyetértés Termelőszövetkezet támogatá­sa. A község és a termelőszö­vetkezet szoros kapcsolatát szimbolizálja a faluszélen álló, hatvan családnak otthont adó lakótelep. A minden igényt kielégítő, modern sorház képe több építészeti szakkönyvben fellelhető, mint az esztétikum és a célszerűség szerencsés ötvözetének példája. A telep egyetlen szépséghibája a meg­oldatlan szennyvíztisztítás volt. — A termelőszövetkezettel közösen tavaly vásároltunk egy SZK 60-as típusú tisztító- berendezést — veszi át a szót Gyöngy István. — Ennek üzembe helyezésére és átadá­sára nyáron kerül sor. Az át­szűrt szennyvíz a Békás-pa­takba folyik majd. és alkal­Jí közepes termés Málnaszezon a hűtőházban Piroslik a málna, szüretel­nek a termelők. A dunakeszi hűtőházban befejeződtek a műszaki előkészületek, s meg­érkeztek az első szállítmányok. Mint azt Gacsályi József főmérnök közölte, az idén jó közepes termésre számítanak, s csaknem 2 ezer tonna átvé­telére, feldolgozására készül­nek. A hűtőház tizenhat bo­nyolító és közvetítő partnerrel áll kapcsolatban, akik között megtalálhatjuk a váci, a szo­bi és a rétsági Áfészt, a fóti Vörösmarty Termelőszövetke­zet kosdi egységét és a gödi Dunamente Termelőszövetke­zetet. Mintegy 300 tonna mál­nát vásárolnak az üzem ál­landó partnereinek tekinthető svéd cégek, s előreláthatólag a teljes idei készlet nyugati vevőre talál. más lesz öntözésre is. Ugyan­csak a lakótelepen oldottuk meg először — három évvel ezelőtt — az intézményes sze- méteiszállítást. Tavaly ezt ki­terjesztettük a község egész területére. Sok ember kérte már, hogy szervezzünk lomta­lanítási akciót. Erre első íz­ben várhatóan még az idén sor kerül. Fejlesztő szorgalom Perbálon nincsenek tUcmek, ám látva az itt lakók község- fejlesztő, -szépítő szorgalmát, a megyei vezetők kisébb-na- gyobb összegekkel mindig tá­mogatták a jogos igények ki­elégítését szolgáló beruházáso­kat. Reális célokat akarunk a VII. ötéves terv időszakában is magunk elé tűzni — mondja búcsúzóul Gyöngy István a községi pártszervezet titkára —mert akkor biztosan szá­míthatunk Perbál lakosainak segítésére, munkájára. Horváth Judit S ön mikor megy szabadságra? Ahol az érdekek találkoznak Beugrik a másik Fák, virágok, tobzódó fények övezik a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyáregységének épü­leteit: a hatalmas udvaron betongyűrűk és gerendák várnak szállításra. Nyüzsög az udvar, targoncák surran­nak, teherautók araszolnak s benn a csarnokok falai között is teljes a nagyüzem. badságra, nem maradnak ár­vák a gépek,., — S ön mikor, mivel tölti el szabadsága napjait? — Néhány nap múlva kez­dem meg a szabadságomat — munkával... Tahiban lakom, onnan Ingázom három évtize­de. s van vagy tizenöt cse­resznyefánk, azok termését szedjük a- jövő héten. Utána? A Balaton mellé megyünk a családdal. Várom már a pihe­nést. mert fárasztó a munkám. Reggel hattól délután kettőig itt a gép mellett talál az idő, s aztán pedig folytatom a munkát, nemegyszer este ha­tig: géemkában is dolgozom. Kell a pénz, a pluszból telik Balatonra... Hatalmas gépek, még na­gyobb daruk között és alatt forgolódik a 'krónikás; amott, a spirálvázkészítő masina mellett izzadt testű férfi: Kiss Sándor irányítja a gépmonst­rumot. Két mozdulat között így vall a tíztagú Nógrádi Sándor szocialista brigád ve­zetője: — Szabadság? Nézze, mi ketten á Bognár Gyulával — s oldalt mutat, ahol egy ha­sonló gépet kezel egy bajusz- szos férfi — tartjuk a feszített tempót. Ha valamelyikünk szabadságra megy. a másik ugrik be helyette. Olyan nem lehet, hogy leálljon a gépsor. Mozdul, fordul egyet a spi­rálváz: a vasbeton nyomócső lelke. — Huszonnégy nap szabad­ságom van évente — folytat­ja a férfi —, az idén augusz­tusban veszem ki járandósá­gom felét: az otthoni, közpon­ti . kazánt kell átszerelnem. Üdülni, nyaralni sehová nem megyünk... — S mi lesz a többi szabad­sággal? — Az a téli hónapokra, job­ban mondva, decemberre ma­rad. Akkor már tudjuk, mi­lyen eredménnyel zár a gyár­egység. S akkor lesz időnk meglátogatni a lányomat, aki Vácott kapott nemrég lakást, illetve arra is lesz időnk, hogy Somogyországban élő roko­naimat viszontláthassuk... Az emeletnyi gépóriások kö­zött szinte megbújva szerény­kedik egy — láthatóan jobb napokat látott — masina: a hosszhuzalokat gombozó gép. Kezelője Lakatos Jánosné, szinte . másodpercekre kimért mozdulatokkal helyezi a fo­gópofók közé az acélhuzalo­kat. Szusszan egyet az asszony, szusszan a gép is. Nincsen árva gép — Harminc éve dolgozom a gyárban, éppen ma kapom meg a törzsgárdajelvényt — mondja Lakatosné. — öten vagyunk nők a Nógrádi Sán­dor brigádban, valamennyien olyasféle univerzális emberek. Ha valamelyikünk elmegy sz%­Fontos egyeztetés A csarnok sarkában megbú­vó ajtón át egy másik műhely­be vezet utunk: kísérőm, Ker­tész László vezető szervező egy toronynyi géphez invitál. Mozgékony energikus asszony — Görtl jánosné — lépked le a lépcsőkön, munkaruhája szé­lébe törli olajos kezét. — Ez a gravitációs beton­csőgyártó gép — mutat a kró­nikás számára túlontúl bo­nyolultnak tűnő szerkezetre. — Műszakonként 220 darab csatornacsövet gyártok ezen a gépen. — Nehéz a munkája? — Nagy figyelmet, összpon­tosítást kíván, s emellett fizi­kailag is igénybe veszi szerve­zetemet, pedig — mutat végig alakján — látja, nem vagyok nádszálkisasszony. Reggel hat­kor kezdődik a műszak, s ha­vonta olykor 2—3 héten át es­te hatig tart... Szóval, én is géemkázóm. " " ' :: ' Fölöttünk mozdul, ’ s alá­ereszkedik a daru horo'gja — odébb állunk. A műhely e ré­szében alig látni munkásokat. — Eperszezon van, a tahiak mindnyájan a szamócatáblá­kon szorgoskodnak — adja a magyarázatot Görtl Jánosné. — Ilyenkor ránk, a benn dol­gozókra dupla munka vár. Győzzük, bár jólesik majd ne­kem is az a két-három hét pi­henés. — Hol? — Az idén Bulgáriában. Tudja, az én családom olyan világjáró família: voltunk mi már szinte valamennyi szocia­lista országban. Köveket cso­dáltunk, emberekkel ismer­kedtünk, s megfigyeltük, ho­gyan élnek niás népek. — Távollétében ki helyette­síti a gépen? Erre a " kérdésre Kertész László válaszol. — Gyáregységünk munká­sainak többsége törzsgárda- tag, akik 15—20-, sőt harminc éve itt dolgoznak. Ismerik a betoncső- és gerendagyártás szinte valamennyi műveletét, így a különféle gépek kezelé­séhez is értenek. A szabad­ságok idejére sehol sem áll le a. folyamatos termelés, s ha két-három kulcsember kö­zül valaki elmegy szabadságra, mindig, találunk helyette be­ugró szakmunkást. Évtizedes gyakorlat már, hogy minden év elején ■— az üzemgazdasági osztály szervezésében — föl­mérjük: ki, mikor akar sza­badságra menni. Az egyéni igényeket először a kisebb kollektívák — szocialista bri­gádok, csoportok — tagjai egyeztetik egymás között, s azután áll össze műhelyi, jlT letve gyáregységi szinten a szabadságstratégia. Mindezek — s a tervszámok, termékki­bocsátást ütemezések — isme­retében mennek a megérde­melt, két-három hetes szabad­ságra fizikai dolgozóink. A mást keressük — A műszakiak, a termelés­és munkairányítók is? — Természetesen. Jómagam, a feleségemmel együtt július közepétől üdülünk Siófokon az ő vállalati beutalójával. Bár Óbudán, zöldövezetben lakunk, nekünk is hiányzik a magyar tenger, a hatalmas víztükör. A más. Olyankor egy kicsit én is elfelejtem feszített tempójú mindennapi munkámat. . , — S a gyerekek? — Felnőtt emberek már.. ■. Három unokám is van, a leg­kisebb. a fiam kislánya aiig múlt egyhónapos, öt mégsem vihetjük magunkkal; ■ — S a vezető szervezőt ki helyettesíti a két hét alatt? — Senki... Munkámat úgy kell ütemeznem, hogy szabad­ságomból visszatérve zökkenő- mentesen ; folytathassam ten­nivalómat'. Persze,' kipihenten, s valamivel napbarnítottabb ábrázattal... B. I. A. Gombó Pál: ^JsorSzerü esetei? A VILÁG legmagasabb embere A Rekordok könyvének szerkesztő­bizottsága gondban volt. A könyvben ugyanis az állt, hogy a vilá| legmaga­sabb embere Jeremiah Smith; ponto­san 2 méter 97 centiméter és még 3 milliméter. Most azonban az addig másodikként nyilvántartott Priam Ab­dullah jelentkezett, hogy ő túlnőtte ve- télytársát. Ebben a bizottság kételke­dett, hiszen az ember 43 éves korban nem indul hirtelen növésnek, kiküldte tehát ténymegállapító munkatársát (magasságmérő műszereivel együtt) Abdullah ellenőrzésére. A jelentés a következőképp szólt: „A megvizsgált Priam Abdullah a műszerek adatai szerint, á 2 méter 99 centiméter 00 milliméter magasságot éri el. Megjegyzendő, hogy utóbbi idő­ben tapasztalt növekedése a fejebub- jára összpontosult, ahol is egy állagá­ban masszív dudor alakult ki, amely olyképp helyezkedik el, miként vala­mely nagy hegy tetején egy kis domb”. A bizottság most tehát, mint emlí­tettük, gondban főtt és ahogy ilyenkor lenni szokott, kebelén belül széthúzás támadt. Az persze vitathatatlan, hogy a magasság az magasság, és a mérce az mérce. Hanem magasság-e egy du­dor? Micsoda dudor az? És ha vissza­megy? És ha nem megy ugyan visz- sza, de Smith óvni fog, hiszen a dudor­növekedés nem testnövés? Egyáltalán például egy hegy esetében, a domb a csúcs tetején magasságnövelő tényező-e vagy sem? Végül is, mint a világ mindén bizott­sága hasonló esetekben, ők is szakér­tőkhöz folyamodtak. Thornstein pro­fesszor tájékoztatása szerint a domb akkor számít bele a hegycsúcs hiva­talos magasságába, ha szerves része a domborulati viszonyoknak, míg művi behatás nem jön számításba; ha mond­juk a Csomolungmán televíziós adó­tornyot létesítenének, az nem növelné meg a világ legnagyobb csúcsát, annak magassága általában, csupán újabb mérések esetében szokott megváltozni. Bassompierre akadémikus írásba adta, hogy nevezett Priam Abdullah fejcsú- csi dudorát megvizsgálta és az úgy­nevezett „Posthoemaglobális triptichon A.”-nak bizonyult, amelynek keletke­zési mechanizmusát a tudomány nem ismeri, ám visszafejlődése kizártnak mondható, egyébként mellékeli a költ­ségszámlát. Abe Hupper-Leider, az ENSZ jogtanácsosa közölte, hogy mi­vel embermagassági vitára jogpreee- dens a világ egyetlen országában sin­csen, szolgáljon éppen a szerkesztőbi­zottság döntése világprecedens gya­nánt, ő maga készséggel vállalja e ha­tározat átvitelét a jogtudományba. Mindezek után a bizottság 6:3 arány­ban Priam Abdullah elsőbbségét is­merte el. Az indoklás szerint ő a világ legmagasabb embere, mert a mérce annak mérte, mert megnövekedett fej­anyaga szerves állagú és olyan masz- szívumnak tekinthető, mint a Csomo- lungma csúcsszirtje. A detronizáit Jeremiah Smith mind­ezekről értesülvén, sógorával, John MacDonalddal tüstént fejbe csapatta magát. A dudor menten kinőtt, őmaga talptól új tetőig megméretett és 3 mé­teren felülinek bizonyult. Ám mielőtt az új rekordot hitelesítették volna, agyi érrepedésben elhunyt. Jelenleg tehát Abdullah a világ legmagasabb em­bere, ő a rekorder, míg John MacDo­nald halált okozó testi sértés vádjával várja a bíróság ítéletét. Ítélet — Nézze, kolléga úr — mondotta az ügyész a bírónak, miközben lefelé lép­deltek a bíróság lépcsőjén —, én ha­lálos ítéletet kértem és úgy vélem, ne­kem volt igazam. Ez a Kertes elvete­mült alak, magunk között megkockáz­tatom a kijelentést: született gyilkos. Egész életvitele erre vall. Erőszak pén­zért, erőszak nőért, erőszak az erő­szakért. Az öregasszonyról tudta, hogy felismeri, már vitte magával a kést és használta is. Ajánlanék magának egy fogadást: ha tizenöt évéből elengedek hármat és tizenkét év múlva kisza­badul, mindjárt emberöléssel kezdi. Még valakinek meg kell halnia, hogy őt halálra ítéljék. — Nono! — vetett ellene a bíró. — Az emberi élet szent, még a gyil­kosé is. Mi két dolgot nem tehetünk meg. Nem ítélhetjük el előre azért a gyilkosságért, amelyet netán, feltéte­lezés szerint, el fog majd követni. És nem bosszulhatjuk meg a szemet szemért elv alapján halállal a halált. Ezért sok kulturáltamban el is töröl­ték a halálbüntetést. A mi dolgunk mérlegelni, mérlegelni és a végsőkig igazságosan mérlegelni. Kertes mellett szólt például mérsékelt fokú beszámít- hatósága és az, hogy bár az öregasz- szony élt még, nem szúrt még egy­szer, no, és három gyereke van. Az igazságosság mérlegelést követel meg. így beszélt a bíró és közben lelépett a járdáról. Az aznap esti újságban két közle­mény jelent meg. Az egyik a közönség- fo;dí utolsó oldalon, vastag címmel: Súlyos ítélet a bestiális rablógyilkos perében. A másik a langyos négyes olda­lon, vékony címmel és alcímmel: Bí­rót ütött el a személyautó. Figyelmetlenül lépett' le a járdá­ról, büntetése: halál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom