Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
ít neu olyan ház A kereskedő sem válogatós Kereskedőházakat alapítalak Magyarországon? Két esztendeje jogos a kérdés, hi- *zen akkoriban nyilatkozta először a Transelektro vezér- igazgatója, hogy szándékukban ál] a vállalatot kereskedőházzá átalakítani. A magyar külkereskedelmi cég azóta elkészítette a tervezetet is, s az ma már a hivatalokat járja. A legutóbbi információk szerint az esztendő végére talán már meg is lesz az első magyar kereskedőház. Mielőtt hosszabban tárgyalnánk e merőben új vállalati forma jövőjét, érdemes kicsit visszatekinteni a kereskedőház múltjába. Mitsui, Mitsubishi. Sumimo- to .. . V ilá gs zerte i s merősen csengő nevek, pedig éppúgy kimondhatatlanok az amerikai földrészen, mint Európában, s azon belül is Magyar- országon. Az első japán kereskedőházak még a múlt század végén alakultak, s ma a japán iparnak nyolc nagy kereskedőháza hálózza foe a világot. Mindenütt ott vannak, s a konkurensek szerint mindent learatnak. A legbüszkébbek éppen a kommunikációs hálózatukra, hiszen azokat telex, valamint bérelt műholdak segítségével számítógép köti ösz- sze. S ez nem csekélység, hiszen például a Sumimotónak 140 külföldi irodája van. Számunkra persze jóval érdekesebb, hogy mivel is foglalkozik a kereskedőház. Márpedig a nevével ellentétben nemcsak kereskedik. Jelentős tőkével bír, s rendszerint egy bankérdekeltség Is áll mögötte, így hitelezni képes a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagok beszerzését, sőt közös beruházásra is hajlandó. S támogatja a kutatást, fejlesztést, is, érdekeltséget szerez a szállításban. Amikor nem elad. hanem vásárol, akkor is előnyös helyzetben van, hiszen, ha nincs szüksége az árura saját árúházi láncában, továbbadja azt. a világ másik tájára. A japán exportsikereket a szakemberek többsége éppen a kereskedőházak of- fenzívájának, rugalmasságának tulajdonítja. A lecke tehát fel van adva. egy sikeres külföldi vállalati rendszert kell lemásolni, helyesebben: a magyar gazdasághoz igazítani. A Transelektro ugyanis gyökeresen változtatni kíván a mostani magyar külkereskedelmi gyakorlaton, persze nem egészen japán módon. Az ottani kereskedőházak ugyanis a hazai piacot is meghatározzák. vagyis Japánban legalább annyi érdekeltségük van. mint külföldön. A Transelektro viszont csak külföldön szeretne boldogulni. Ugyancsak elképzelhetetlen, hogy a magyar kereskedőház mögött egy bank álljon, de nélkülözhetetlen, hogy nagyobb tőkével bírjon, ami lehetőséget ad a vállalkozásra. Egyelőre éppen a tő ka ösz- szegyűjtése a legnagyobb gond, hiszen ehhez pénzügyminisztériumi segítségre van szükség, adókedvezmény vagy más formában. A magyar külkereskedelmi vállalatok manapság többnyire megbízásos alapon dolgoznak. kiközvetítik a magyar árut külföldre. Ha az keresettnek, korszerűnek bizonyul, akkor eladják. Ha a terméknek nincs piaca, értesítik a termelőt és más árut kérnek. Ám ösztönözni, szervezni nem képeseit a színvonalas termékek gyártását. A Transelektro tervei szerint tőkével és szakemberekkel részt vennének a termelésben, s már a tervezés idején bekapcsolódnának. Nem úgy képzelik a szervezést, hogy ha hallottak egy jó ötletet, akkor ahhoz gyártót keresnek, majd kereskedőt és legvégül piacot. Éppen fordítva. Először körülnéznek, hogy mi a kelendő a piacon, vagy legalábbis mit keresnének, s azt fogják kifejleszteni. Természetesen a „Trans- elektrónak annyiban feltétlenül követnie kell a japán kereskedőházakat. hogy nem elégedhet meg a hagyományos termékeivel. Eddig ugyanis a magyar külkereskedelmi szakosodás szerint jobbára erőműveket és villamos berendezéseket szállítottak külföldre. Igaz, az utóbbi években már lazultak a kötelékek, s van olyan külkereskedelmi cégünk, amely mindenféle termékkel foglalkozik, s a többiek is igyekeznek bővíteni a listát. A kereskedőháznak viszont szinte mindenesnek kell lennie. A Transelektro ezt az utat követve az engedélyeztetéshez olyan listát adott be, amelyen azokat a termékeket sorolta fel, amelyekkel nem kíván foglalkozni. Egy kereskedőház ugyanis akkor életképes, ha az üzletkötője nemcsak az általa kínált áru eladásával foglalkozik, hanem felfedezve a piaci igényt, azonnal vagy legalábbis rövid időn belül képes a másik kapósabb terméket is ajánlani. A Transelektro már eddig sem volt válogatós, hiszen tavaly a fagyasztott sertésfejet is eladták, mert éppen azt kérték tőlük. Ugyanezt kell majd nagyban csinálniuk. D. L. Kartali kísérlet Csak kóstolták az árpát Kedd hajnalban júliusi ködre ébredtek a Gödöllői-domb- ság völgyeiben a kalászosok. Mondhatjuk, nem ez a legkedvezőbb idő a számukra. A nagy páratartalom.-a- megdőlt Néhány pereben Tangóízlésű felnőttek O, be szép az élet! Hogyhogy? Eddig mintha kevésbé lettem volna derűlátó. Ennyire felkiáltójelesen semmiképp. Olvastam egy cikket a Mezőgazdasági Mérnök legutóbbi számában, attól villanyozódtam ennyire fel. Az egyetemi lapban beszámoló található Nagy Feró látogatásáról. A Beatrice egykori vezetőjét elkísérte Marcelli András, aki a hatvanas évek végén a külvárosi rocker- csapat dobosaként rongálta a tangóízlésü felnőttvilág idegeit, így a cikkíró. Véletlenül ismerem a cikk szerzőjét. Korából ítélve arra gondolok, hogy a mai negyven-ötven közöt tiekre céloz, amikor felnőttvilágról ír. A még idősebbekre az ő korában nem sok időt és szót. vesztegetnek az emberek, elhanyagolható tömegnek tartják őket. Szóval a dobos. És a dob, Nem vagyok jártas a könnyűzene világának útvesztőiben. Ismeretlen előttem a csapatok (bandák?) felállása. Valamennyire azonban figyelem ténykedésüket, s úgy rémlik, általában nem a dobosok a sztárok. Inkább a dalosok, a gitárosok. Bezzeg a tan- góizlésű felnőttek idejében! Akkor bizony nagy népszerűségnek örvendett a dob. Egy-egy percekig tartó dobszóló ugyanúgy magával ragadta a közönséget, mint napjainkban valamelyik rekedt vagy fejhamgú énekes. Akkoriban ismerték a dobosok nevét. Nem egy zenekarnak a dobos volt a legnagyobb sztárja. A rockzene tájain: ez az egyetemi lap c”:kének a felcíme. Elárulhatom, a rockzene akkoriban hódított először, amikor az állítólagos tangóízlésű felnőttvilág tagjai igyekeztek rongálni az akkor előttük járók idegeit. A rock tőlük igazán nem állhat távol. Arról nem is szólva, hogy ha valaki nem akarja ron- gáltatni az idegeit, akkor nem megy. olyan helyre, ahol ilyesminek ki van téve. A rádiót, televíziót pedig bármikor ki lehet kapcsolni. Ennyit a zenéről. Ezek után arról, amiért olyan szép az élet. Attól olyan, hogy tegnap még fiatalok voltak, ma pedig az istenért sem hajlandók tudomásul venni, mások léptek a helyükbe. Másfajta frizurával, öltözékkel, ízléssel. A felnőttek tudhatnák, a vadonatújnak hitt hajzatuk egyszer már dívott, s az is, hogy az évek elsuhannak, mint némely gyorsain vonuló felhők az égen. Észre sem veszik, s hopp, már ők a felnőttek. A mai fiekáii- dozók. Nem változnak a titánok sem. Miért keli nekik a felnőttek idegeit rongálni? Rongálja azokat annyi minden más. A felnőtték azt szeretnék, a fiatalok legyenek olyanok, mint ők. Az ifjaknak az nem tetszik, hogy az előttük haladók nem azért lelkesednek, amiért ők. Ott van például Nagy Feró. A Beatricével városról városra járók aligha gondolták, imádott Ferójuk a Hamletiéi bíbelődik, hogy évek múltán megérlelődjön benne az ötlet, rockosítsa a nagy művet. Hogy kinek, arról csak akkor győződhetnénk meg, ha valahol bemutatnák. Nem lepődnék meg, ha a tangóízlésű felnőttvilág újra fogékony tagjai találkoznának az igényesebb szórakozást sem megvető rockimádókkal. S ismét bebizonyosodna, a határok nem a korosztályok között húzódnak. Kör Pál táblák is melegágyai a gombabetegségnek. A nét eleji hirtelen felmelegedés hódító levegőjében már benne erezhettük a közelgő vihar feszültségét, s a feltámadó szál nemcsak az őszi árpa- ég búzatáblákkal birkózott, hanem a növénytermesztők idegrendszerét is összekuszálta. A hétfői felhőszakadás így megállította a kombájnokat a Kartali Petőfi Termelőszövetkezet területén, pedig már úgy tűnt, végre felszáradni is lesz ideje a földnek. A tapasztalat azt tartja, hogy akikor lesz jó kukoricatermés, ha az eső egy- szer-kétszer kizavarja a táblákból az aratókat. De ne ilyen korán, amikor már úgyis késésben érzik magukat a termelők! Persze, biztosak lehetünk abban, hogy fognak még izzadni az egyre korszerűbb Fortschritt és CLAAS kombájnok pilótafülkéiben vezetőik. A gazdaságoknak egyébként azért is fontos már a betakarítás, mert az idén eddig jóformán csak költöttek, a kasz- szába még kevés pénz folyt be. Kinn a földekén milliós értékek függnek az időjárás ké- nye-kedvétől. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM 1985. JÜLIUS 3., SZERDA Hétfőn ugyanaz folytatódott Gödöllőn, ami két hettei ezelőtt elkezdődött csak a személyek cserélődtek ki. A környezetvédelmi önkéntes iíjú- sági építőtábor második váltása dolgozik már a város Köztereinek szépítésén. Az első csoport derekas munkát végzett. Az első héten a hat brigádból néhány az Erkel Ferenc iskola környéki parkosításban vett részt, a többiek pedig szerkesztőségünk épületének sivár környékét próbálták a megadott — és szeles körben vitatott, de talán mégis nelyes — terv szerint szépíteni. Az biztos, -hogy az eddiginél jobb lesz, már lett is. A gyümölcs a mienk Majd az épületet is hozzá kell alakítani, mert alaposan megérett a renoválásra, mondták a zalaegerszegi középiskolások. Arra még bizonyára várni kell egy ideig. Beszeige- tőtarsaim, Cvikii Tibor, Erdész Beáta és Bérezési György, a Zrínyi Gimnázium elsősei Kellemes meglepetésemre elismerően beszéltek Gödöllőről. Azt állították, hogy Zalaegerszeg közpo ntjaban. keveseo ú a zöld-, terület, és ezt a hátrányt az sem teszi elfogadhatóbbá, hogy a dunántúli megyeszékhely más nagyságrendű városa hazánknak. Az idegennek mindig az a legfurcsább, ami számunkra mindennapos, megszokott, aminek hiányát Fiatalok sportnapja Egészség és munkakedv A MEDOSZ munkahelyi olimpia és a falusi dolgozók spartakiádja már megszokott eseménye a tömegsportéletnek, kevesebbet hallottunk az Állami Biztosító fiataljainak sportnapjairól. Az idén viszont a gödöllői egyetemi negyed adott otthont az immár nyolcadszor megrendezett viadalnak, így nem mehettünk el szó nélkül Felújítják Galgahévízen a forgalmas Széchenyi utcát, amelynek sok évtizedes kockakő burkolata helyenként megsüllyedt. A Pest Megyei Tanács mintegy negyedmillió forintos támogatást nyújt ehhez a munkához. Az úttest rendbehozatalára a tanács alkalmi brigádot szervezett, amely a bagi Pálya Mihály kövezőmester vezetésével dolgozik. Az út átépítésével egy időben a környékbeli árkokat is rendbeteszik, s felújították a Széchenyi utcai hidat is. Ha itt végeznek, akkor a Temető utcát hasonlóképpen rendbeteszik. Hogy ez is sikerüljön, A Hazafias Népfront helyi bizottsága társadalmi munkát szervez. Képünkön: Benkó Lajos és Bagi János a Széchenyi utca kövezésén dolgozik. Hancsovszki János felvételei mellette. A helyszínből fakadt, hogy az ÁB gödöllői fiókjának dolgozói sokat vállaltak a szervezés feladataiból. Az egyetemi sportcsarnokban színpompás megnyitóval kezdődött a fővárosi és a valamennyi megyéből érkezett csapatok seregszemléje. A több mint négyszáz amatőr sportoló felvonulása gyakran késztette tapsra a lelátókon ülőket. Dr. Török Antal, az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának helyettes vezetője üdvözölte a felsorakozott csapatokat, a lelátón helyet foglaló vendégeket. Megnyitót Tar Jenő, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgató-helyettese mondott. A sport révén erősödik az egészség, és növekszik a munkakedv, a munka intenzívebbé válhat. Az Állami Biztosító ezt is látva kapcsolódott be a sportnapok rendezésébe a maga lehetőségeivel és eszközeivel, állapította meg. A megnyitó után a sportolók a versenyek színhelyére vonultak, nyolc számban vették kezdetüket a küzdelmek. Asztaliteniszezők, sakkozók, tol- laslabdázók, súlylökők, úszók, kézilabdázók, kispályás labdarúgók versengtek és egy ösz- szetett szám, MHSZ-háromtu- sa is szerepelt a műsorban. A megyék között a szerzett pontok alapján első lett Szolnok, második Pest, harmadik holtversenyben Baranya és Heves. Az eredményhirdetés végén az egyetem kapott vastapsot szolgáltatásaiért, a szállásért, az étkezésért és a sportlétesítményekért. A gödöllői fiók vezetői is örömmel nyugtázták, hogy lényegében minden jó] sikerült a sportnapokon. Cs. J. vezetőkkel, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozóival, a gépkezelőkkel. Ízlett a koszt, amit az Erkel Ferenc iskolában főztek a menzán. Csak kissé fűszeres volt. Ebben a suliban jelölték ki a szállásukat is. Senki sem betegedett meg. Járták a várost Az építőtáborotok munkáját segítette a Városgazdálkodási Vállalat Unirak 600-as univerzális gépe is, vezetőülésében Szalacsi Ferenccel azonnal észrevennénik. Hát Gödöllőn ilyen a HÉV! A városon átcsörömpölő zöld vasutat is jól megjegyezték maguknak az építőtáborozók. Ezek a gyerekek, .csaknem negyvenen, ismét helyettünk dolgoztak itt, a városban, gyakorlatilag társadalmi munkában, mert fizetséget nem kaptak forintban. Mi néztük őket, mosolyogtunk rajtuk, s ők tudják, a munka gyümölcsét mégis a gödölüőiék éive^- zik majd, de csak azután, ha már elutaztak. Hogy érezték magukat? Bármi rosszat mondanak, leírtam volna. Ez azonban elmaradt. Elégedettek voltak a munkaA délutáni órák kellemes eltöltésében a városi K1SZ- bizottság munkatársai is segítettek nekik, kétszer is találkoztak az aszódi ópítőtáboro- soikkal. Egyszer Gödöllőn, egyszer Aszódon. Autóbusszal Egerbe kirándultak. Ez nagy szó volt számukra, hiszen, mint ahogy mi, ritkán jutunk el a Dunántúla'a, ők is kevés alkalommal kelnek át a nagy folyón. Eddig főleg Pesten jártak legmesszebb. Akadt, aki nem látta még az Alföldet. A volt elsősök és volt harmadikosok a városról is kialakították a maguk képét. Póló- nyi Péter ismertette velük Gödöllő történetét, megnézték a helytörténeti gyűjtemény állandó kiállítását a természeti köhyezetről. Bérezési György rátalált a Petőfi-szoborra, és őrörúmél . tapasztalta, hogy ez a város is megem!ékezett a költőről. Eljutottak az Erzsé- bet-parkba és az egyetemre is. A legjobb fagyit a Borostyán cukrászdában találták. Norma alapján A táborzáró értékelést az Erkel iskola tornatermében tartották az első csoport számára. Először Jeney László, a Városgazdálkodási Vállalat nevében értékelte a végzett munkát. Ez a teljesítmény szép volt, köszönjük szépen, hangzott a zárszava, és tudnivaló, hogy a mérést normarendszer alapján végezték. A gyomlálás, kapálás, ge- reblyézés, úttükönkészítés és a többi munkaművelet értéke pontosan számított. Az abszolút pontverseny győztese áz ötös brigád lett. Tagjai megérdemlik tőlünk, hogy nevüket közzétegyük. Cvikii Tibor volt a vezetőjük — őt nevezték el a leglelkiismeretesebb táborlakónak is —, a többiek: Horváth Géza. Sifter Péter, Pe- resztegi István, Bérezési Tibor és Bérezési György. Ajándékkosárral ismerték el a zalaegerszegi táborvezetö pedagógusok — Halász István és Halász Istvánná munkáját is. Papp István, a városi tanács elnöke a gödöllői tömegszervezetek és a város lakói nevében is megköszönte a fiatalok munkáját. Arra készülünk, mondta, hogy ezt a táborozási formát rendszeresen megtartsuk, éveken ót. B. G. mm Mozi A két aranyásó. Jack London alaszkai elbeszélései nyomán készült színes NDK kalandfilm. Csak 4 órakor! A cápa. Színes, szinkronizált amerikai katasztrófafilm. Csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (GödöHSl Hírlap) Környezetvédelmi önkéntes építőtábor Helyettünk Is dolgozó ifjak Útkövezek Galgahévizen
