Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
4 1985. JÜLIUS 30., KEDD Dabasiak a Kisherceg nyomában Olvasótábor Zamárdiban Érdekes kezdeményezésbe fogtak két évvel ezelőtt Dobáson és környékén a pedagógusok. Olvasótábort szerveztek negyven gyermek számára, akik akkor végezték az ötödik vagy hatodik osztályt Ez még nem volna különleges, csakhogy a tábor tematikáját több évre előre kidol- goztáik, s ezeket a diákokat évről évre szerették volna elvinni. Az első nyáron a megismerés és a művészi kifejezés eszközeivel ismerkedtek a gyerekek, tavaly az emberi viszonyokra, a társadalmi életet rendező, jellemző tényezőkre fordítottak figyelmet. Megismerkedtek a világkép, világnézet, az önfegyelem, a szokás fogalmával. Idén zárják ezt a hároméves programot, s az előző két rendezvénytől eltérően most nincs szorosan vett tematika. A rendező pedagógusok célja, hogy az előző nyarakon megszerzett sokrétű ismeret felhasználásával egyszerű, emberi beszélgetésekre ösztönözzék a gyerekeket. A dabasi gyerekek olvasótáborát augusztus 22-étől 21-ig rendezik meg a zamárdi úttörőtáborban. Környezetvédelem Dokumentumfilm Környezetvédelmi dokumen- tumfilm-sorozat forgatását kezdte meg az Országos Oktatástechnikai Központ. Négy éven át mindig az esztendő azonos időszakában megörökítik a maga nemében egyedülálló környezet-helyreállító munkát: a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének kialakítását. A sorozat első része áttekinti a Balaton történetének legutóbbi szakaszát, amelyben már az emberi beavatkozás is közrejátszott. Régi térképek, fényképek illusztrálják a BaAz iskolákban és boltokban Lesz elegendő tankönyv Nem lesz hiány tankönyvekből, az utóbbi húsz év legsikeresebb szezonját zárja a Tankönyvkiadó Vállalat — tudtuk meg Dilrr Béla általános igazgatóhelyettestől. Már tavaly is kedvezőbb volt a helyzet, mint a korábbi esztendőkben, most pedig már júniusban eljutott az iskolákba a megfelelő ellátást garantáló mennyiségnek a fele. Július végére az összes alaptan- könyvből kielégítik az igényeket. Nemcsak az iskolákban, hanem szeptember 9-től a fővárosi és a megyei boltokban is megvásárolhatók a kiadványok. Az idén egyébként 80 féle új tankönyvet adnak ki, amelyeket ősztől már használnak a különböző iskolákban. A tankönyveket az ország 15 nyomdájában, közöttük a Dabasi Nyomdában állítják elő. Mint Bálint Csaba igazgató elmondta, már tavaly, a harmadik negyedévben megkezdődött az előgyártás. A csúcs idén márciustól lúnius végig tartott. laton ezen mostoha korszakát, amelynek fő jellemzője a tóparti zsúfoltság, a szennyvíz- elvezetés hiánya, és a Kis- Balaton lápos területeinek le- csapolása volt. Ez utóbbi óriási károkat okozott, hiszen ezzel megszüntették a természetes víztisztítórendszert. A szakemberek a Kis-Balaton védőrendszerének helyreállításában látják a fő megoldást a tó megóvására, a vízminőség javítására. A védőrendszer első üteme már elkészült, a film ezen munkálatokat, a következő esztendőkben pedig a további lépéseket és a természeti környezetben bekövetkezett változásokat örökíti meg. Pest megyei emlékhelyekre is Petőfi-fordítók szoborparkja Petőfi-fordítók szoborparkja nyílt meg a hét végén Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza szomszédságában. önmagában is nagy jelentőségű a kezdeményezés, amelynek nincs párja a világon. Az első műfordító-szoborpark, mely az idők során Petőfi költészetének 43 nyelvre átköltött köteteinek szerzőit nevezi meg szoborban. A három bronzszobor Petőfi egy-egy szovjet, bolgár és olasz műfordítójának, Mar- tinovnak, Ivan Vazovnak és Giuseppe Cassonénak állít örökbecsű emléket, mintegy hidat építve a népek barátsága között Petőfi halhatatlan költészete révén. Három alkotó Leonyid Nyikolajevics Martina«, aki 1980-ban hunyt el, a magyar irodalom nagy barátjaként fordította le Madách Imre, Vörösmarty Mihály, Arany János műveit és főként Petőfi Sándor verseit. Szabó Tamás mintázta meg Marti- nov portréját olyan megoldásban, hogy márványoszlopra helyezte el büsztjét, a római portrészobrászat nemes realizmusának hagyománya szerint. Mindez méltóságot kölcsönöz a figurának, érzékelteti a műfordító szellemi önzetlenségét, aszkétikus munkatempóját. Szabó Tamás mesz- szemenő figyelemmel valósította meg posztamens- és szoboregységét, markánsan mintázta meg a költő-műfordító alakját, aki Petőfi verseinek orosz átkötéseiben népét szolgálta és a magyar költészet világirodalmi részének szellemi vagyonát nyújtotta át millióknak. Ivan Vazov a XIX. századi bolgár költészet klasszikusa lett, olyan alkotó, aki hazája forradalmi költészetét nemcsak saját verseivel gyarapította, hanem Petőfi-fordítá- sokka! Is. Veres Gábor szobrászművész nagy gondot fordított a pattintásos sziklatömbre, ahonnan szinte kinő Ivan Vazov bronzalakja. Talán kicsit aprólékosnak is tűnik a bajusz lelkiismeretes formálása az erőt sugárzó szikla és a csiszolt kő társaságában, szellemes megoldásként a költő-műfordító nevét megörökítő bronzszalag. Szellemi híd Giuseppe Cassone 1850-ben született Szicíliában és Garibaldi híve lett. Türr István hatására szerette meg egy életre hazánkat és Petőfi költészetét. Megtanult magyarul, Petőfi szinte minden versét lefordította olaszra, sajátos mediterrán zeneiséggel. Az ő portréját az a Lantos Györgyi komponálta, aki az idén kapta meg Ravennában éremsorozatáért a Dán te-nagyd íjat. Remek jellemábrázolása itt is kitűnik. A fejre összpontosít, minden szakállrészletet, a vaksi tekintetet, a mélységben terjeszkedő koponyát változatos szobrászi eszközzel érint. Mindez azonban nem válik túlzottan pedánssá, leíróvá. A szemüveg, a fejtartás idézése nem a plasztikai kelléktár felvonulását jelenti, hanem egyszerűen azt, hogy ebben a lát- tatásban, ezen karakter megragadásában ilyen elemekre van szükség. Szépen csatlakozik a portréhoz és a környezethez a kubai zöld gránitból emelt posztamens. Petőfi népeket összekötő szellemi híd — érezték azok a vendégek, akik Dunaharasztiból, Vácról, Pest megye sok városából, községéből e nevezetes napon Kiskőrösre érkeztek, s megszemlélték Petőfi Sándor szülőházát, a Petőfi- műfordítók szoborparkját. Lesz folytatás A következő évtizedekben azt tervezik, hogy Petőfi költészetének minden jelentős fordítóját megörökítik a magyar szobrászok, és akadnak külföldi vállalkozók is. Ezt a nagy ügyet óhajtja valóra váltani a nemrégen alakult Petőfi Sándor Társaság. Mindez számunkra is nagy lehetőséget jelent, hiszen öt világrész szobrászai 2000-re sok száz új szoborral nevezhetik, nevezik meg Petőfi költészetének kiemelkedő műfordítóit, s ez Kiskőrös telítettsége után eszmével dúsíthatja Dömsöd, Kis- kunlacháza, Vác, Aszód, Gödöllő, Penc köztereit is, ahol egykor a nagy költő járt, s verseket hagyott immár világméretű utókorára. Losonci Miklós Színes nyáresti mulatságok Ortutay Gyula Hagyomány, változás, népi kultúra című tanulmányának igazságát érhetjük tetten, amikor a nyári népművészeti találkozókat kísérjük figyelemmel. A hagyományos formák nem csupán hagyományozódnak, hanem beleépülnek a születendő újba: megváltoztatnak vagy úgy őrzik az emlékeket, hogy azok lassan ménnyiségileg és minőségileg módosulnak. Módosul és továbbél, ez az a két kulcsszó, amely ma jellemzi a népművészetet. Néhány esztendővel ezelőtt divathullámként jelenkezett a I népi kultúra iránti érdeklődés. '’"Sajnos a legtöbb helyen a szakembereket megelőzve önkéntes gyűjtők kopogtak házról házra a Galga mentén, a Tápió mentén. A padlásokról, a ládafiából előkerültek a régi holmik és a városi ember Készülődés táskájába kerültek. Mire a néprajzosok felébredtek, már sirathatták a szép rokolyákat, faragott holmikét. Szerencsére a szellemi mtíesékét néni ilyen könnyű elherdálni. Természetesen az idő kikezdi az emlékezést, de azért a nagyanyáktól hallott dal — ha módosulva is — tovább él az unokák száján. A tánclépések, a mozdulatok sem felejtődnek el egyhamar. Reneszánszát éli néhány esztendeje a már. letűnt. de még el nem feledett paraszti kultúra feleleverilté- . se. mi több. újraélesztése. A kérdés most már csak az: a szokásrendszer felbomlásával nem lesz-e művi az. ami hajdanán természetes volt? A divat sallangjától megtisztítható-e a népművészet? Egyálta-. Ián tiszta forrás.ból merítenek-e azok. akik maguk szórakoztatására mindezt művelik? Szűkebb házunk tájékáról egyre több biztató jele van a népművészet reneszánszának Tápiószecső és Bag. Ha a két község nevét kiejtjük, azonnal arra is gondolunk, hogy ott az egész falu táncol. Járnak a próbákra, ropják a táncot. Országot, világot láttak már. Pi- lisvörösvár nevének hallatára pedig a budai hegyek nemzetiségi csoportjainak munkája jut eszünkbe. Hajdanán nyár derekán a munka dandárja miatt a falvak népe nemigen mozdulhatott ki. Most erre is jut idő. Egy-egy szombat-vasárnapon összegyűlnek az együttesek, hogy találkozzanak. A budajenői szabadtéri színpadon évente ropják; a táncot nem csupán a környékbeliek. A nyári bemutatókat követő vidám táncmulatságokon folytatódik a mulatság! S akkor, amikor már nem csu- ipán a s-anpadon. hahém a-belein is a rési dalokat éneklik, s a régi táncokat táncolják, igazolódik be Ortutay Gyula igazsága, mely szerint a népművészet megőrizve megtart. S kell-e erősebb kötelék a kisebb és nagyobb közösségeknek a huszadik század vége felé? (Képeink a budajenői szabadtéri színpadon készültek.) Er. K. Szabadtéri színpadon Rádiófigyelői ÖTÖDIK SEBESSÉG. Bizonyára nagyon sok fiatalnak álma és vágya volt, hogy elutazhasson a Világifjúsági Találkozóra. Természetesen egy ilyen eseményen véges a résztvevők létszáma. Az űíö- dík sebesség szombat esti adása — mondhatnánk különkiadása — Moszkvából jelentkezett. Azokat szólaltatta meg, akiknek sikerült eljutni a VIT-re. Belénessy Csaba, a mikrofonnál megpróbálta elénk varázsolni az ottani hangulatot. Ugyanakkor a műsor segítségével a hallgatót is bevonta az eseményekbe. Szinte ott ereztük magunkat a nyözsgő kavalkádban. Ízelítőt kaphattunk a megnyitóból, majd arról számoltak be a riportok, hogy mit is csinálnak Moszkvában a fiatalok. Először a hazánk különböző részeiről érkezők beszéltek első benyomásaikról, élményeikről. Megtudhattuk azt is, hogy feladatokkal indultak el. Ki-ki szerepelhet tudásával. Alkalom nyílik arra, hogy hazánkat képviselve bemutathassák szokásainkat, művészetünket. Mert bármerre utazunk a nagyvilágban, sokszor keserűen tapasztaljuk, hogy még elhelyezni sem tudják országunkat a térképen. A VIT-en a világ különböző részéről érkezők eleve úgy jönnek, hogy meg akarják ismerni a másikat. Van-e ennél nemesebb elhatározás? Ezt a szándékot sugallták a külföldi fiatalokkal készített beszélgetések. A TÁSKARÁDIÓ adásának java részét szintén a találkozó eseményeinek közvetítésére szánta. Görgényi Zoltán, a szerkesztő-műsorvezető a rendezvényekről faggatta a VIT-en résztvevőket. A zenés adás érzékeltette a fesztivál hangulatát. Azt, hogy a vidámság mellett sok komoly program, tartalmas rendezvény van. VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ... A vasárnap délutáni műsor a legjobb adásidőben került sugárzásra. Egy gyermek irodalmi pályázat margójára írt hangos megjegyzé. sek tanulságosak voltak mind a felnőtt hallgatók, mind a legfiatalabbak számára. A műsorkészítő Szabó Éva egy nem mindennapi pályázat nyomába eredt. Dr. Friedrich Lajos- né, a kelenföldi gyerekkönyvtár vezetője kezdeményezte; hirdessenek irodalmi pályázatot a legfiatalabb korosztálynak. Ilyenkor természetesen nem az irodalmi, hanem a pedagógiai célok az elsődlegesek. Ezért is volt értelme annak, hogy a Petőfi adón sugárzott műsor elhangozzék. Bodnár Mónika rendező, Gera Csilla, Liszkay Károly és Veress Jolán munkatársak közös munkájaként tanulságos kísérletnek lehettünk fültanúi. A beérkezett munkák vissza- türözik a gyerekek lelkivilágát. A felolvasott kis alkotások árulkodók. Arról szólnak, miként nő fel a jövő generáció. A romantikus kicsinyek megálmodott kalandokról számoltak be írásaikban. Mások már a számítógépek világát idézték. Szó esett a lelki sérültekről. A hátrányos helyzetű kicsinyek fájdalmaikat fogalmazták meg megkapóan. Kész lélektani tanulmány volt a műsor. A körültekintő szerkesztés nem hagyta ki az érintetteket sem. Miután Császár Angéla, Mikó István és Vallai Péter tolmácsolták az írásokat, megszólaltak a gyerekszerzők. Életükről, álmaikról, vágyaikról nyilatkoztak a mikrofon előtt. Igazán őszinték mégiscsak fogalmazványaikban voltak. A tanulságos kezdeményezésre reméljük, hogy más könyvtárak, iskolák is felfigyelnek. Erdősi Katalin Karikázó Barcza Zsolt felvételei Kétmillió felújításra Szépülő filmszínházak Sok a panasz a megyei mozik küllemére, állapotára. A megyei moziüzemi vállalat — anyagi lehetőségeinek keretein belül — igyekszik felszámolni a panaszok okait. Tervszerű programmal újítják fel, korszerűsítik az erre rászoruló filmszínházakat. Jelenleg két helyen — Buda- kalászon és Nagymaroson folyik nagyobb arányú munka. Budakalászon már az elmúlt tél derekán be kellett zárni a mozit a fűtési hiányosságok miatt. Most mindenekelőtt kiküszöbölik ezt a hibát. Nagymaroson ugyancsak az év elején kezdték meg a mozi felújítását, Itt is teljes a korszerűsítés a belső helyiségekben és a homlokzaton. A két mozi felújítására csaknem 2 millió forintot költenek. A munkálatok a befejezéshez közelednek. K. Z.
