Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

4 1985. JÜLIUS 30., KEDD Dabasiak a Kisherceg nyomában Olvasótábor Zamárdiban Érdekes kezdeményezésbe fogtak két évvel ezelőtt Do­báson és környékén a pedagó­gusok. Olvasótábort szervez­tek negyven gyermek számá­ra, akik akkor végezték az ötödik vagy hatodik osztályt Ez még nem volna különle­ges, csakhogy a tábor temati­káját több évre előre kidol- goztáik, s ezeket a diákokat évről évre szerették volna el­vinni. Az első nyáron a meg­ismerés és a művészi kifeje­zés eszközeivel ismerkedtek a gyerekek, tavaly az emberi viszonyokra, a társadalmi éle­tet rendező, jellemző ténye­zőkre fordítottak figyelmet. Megismerkedtek a világkép, világnézet, az önfegyelem, a szokás fogalmával. Idén zárják ezt a hároméves programot, s az előző két ren­dezvénytől eltérően most nincs szorosan vett tematika. A ren­dező pedagógusok célja, hogy az előző nyarakon megszer­zett sokrétű ismeret felhasz­nálásával egyszerű, emberi beszélgetésekre ösztönözzék a gyerekeket. A dabasi gyerekek olvasótá­borát augusztus 22-étől 21-ig rendezik meg a zamárdi út­törőtáborban. Környezetvédelem Dokumentumfilm Környezetvédelmi dokumen- tumfilm-sorozat forgatását kezdte meg az Országos Ok­tatástechnikai Központ. Négy éven át mindig az esztendő azonos időszakában megörö­kítik a maga nemében egye­dülálló környezet-helyreállító munkát: a Kis-Balaton vízvé­delmi rendszerének kialakí­tását. A sorozat első része átte­kinti a Balaton történetének legutóbbi szakaszát, amelyben már az emberi beavatkozás is közrejátszott. Régi térképek, fényképek illusztrálják a Ba­Az iskolákban és boltokban Lesz elegendő tankönyv Nem lesz hiány tanköny­vekből, az utóbbi húsz év leg­sikeresebb szezonját zárja a Tankönyvkiadó Vállalat — tudtuk meg Dilrr Béla általá­nos igazgatóhelyettestől. Már tavaly is kedvezőbb volt a helyzet, mint a korábbi esz­tendőkben, most pedig már júniusban eljutott az iskolák­ba a megfelelő ellátást garan­táló mennyiségnek a fele. Jú­lius végére az összes alaptan- könyvből kielégítik az igénye­ket. Nemcsak az iskolákban, hanem szeptember 9-től a fő­városi és a megyei boltokban is megvásárolhatók a kiadvá­nyok. Az idén egyébként 80 féle új tankönyvet adnak ki, amelyeket ősztől már használ­nak a különböző iskolákban. A tankönyveket az ország 15 nyomdájában, közöttük a Dabasi Nyomdában állítják elő. Mint Bálint Csaba igaz­gató elmondta, már tavaly, a harmadik negyedévben meg­kezdődött az előgyártás. A csúcs idén márciustól lúnius végig tartott. laton ezen mostoha korszakát, amelynek fő jellemzője a tó­parti zsúfoltság, a szennyvíz- elvezetés hiánya, és a Kis- Balaton lápos területeinek le- csapolása volt. Ez utóbbi óriá­si károkat okozott, hiszen ez­zel megszüntették a termé­szetes víztisztítórendszert. A szakemberek a Kis-Balaton védőrendszerének helyreállítá­sában látják a fő megoldást a tó megóvására, a vízminőség javítására. A védőrendszer el­ső üteme már elkészült, a film ezen munkálatokat, a következő esztendőkben pedig a további lépéseket és a ter­mészeti környezetben bekö­vetkezett változásokat örökíti meg. Pest megyei emlékhelyekre is Petőfi-fordítók szoborparkja Petőfi-fordítók szoborparkja nyílt meg a hét végén Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza szomszédságában. önmagá­ban is nagy jelentőségű a kez­deményezés, amelynek nincs párja a világon. Az első mű­fordító-szoborpark, mely az idők során Petőfi költészeté­nek 43 nyelvre átköltött köte­teinek szerzőit nevezi meg szo­borban. A három bronzszobor Petőfi egy-egy szovjet, bolgár és olasz műfordítójának, Mar- tinovnak, Ivan Vazovnak és Giuseppe Cassonénak állít örökbecsű emléket, mintegy hidat építve a népek barátsága között Petőfi halhatatlan köl­tészete révén. Három alkotó Leonyid Nyikolajevics Mar­tina«, aki 1980-ban hunyt el, a magyar irodalom nagy barát­jaként fordította le Madách Imre, Vörösmarty Mihály, Arany János műveit és főként Petőfi Sándor verseit. Szabó Tamás mintázta meg Marti- nov portréját olyan megoldás­ban, hogy márványoszlopra helyezte el büsztjét, a római portrészobrászat nemes rea­lizmusának hagyománya sze­rint. Mindez méltóságot köl­csönöz a figurának, érzékelte­ti a műfordító szellemi önzet­lenségét, aszkétikus munka­tempóját. Szabó Tamás mesz- szemenő figyelemmel valósí­totta meg posztamens- és szo­boregységét, markánsan min­tázta meg a költő-műfordító alakját, aki Petőfi verseinek orosz átkötéseiben népét szol­gálta és a magyar költészet vi­lágirodalmi részének szellemi vagyonát nyújtotta át milliók­nak. Ivan Vazov a XIX. századi bolgár költészet klasszikusa lett, olyan alkotó, aki hazája forradalmi költészetét nem­csak saját verseivel gyarapí­totta, hanem Petőfi-fordítá- sokka! Is. Veres Gábor szob­rászművész nagy gondot for­dított a pattintásos szikla­tömbre, ahonnan szinte kinő Ivan Vazov bronzalakja. Talán kicsit aprólékosnak is tűnik a bajusz lelkiismeretes formá­lása az erőt sugárzó szikla és a csiszolt kő társaságában, szellemes megoldásként a köl­tő-műfordító nevét megörökítő bronzszalag. Szellemi híd Giuseppe Cassone 1850-ben született Szicíliában és Gari­baldi híve lett. Türr István hatására szerette meg egy életre hazánkat és Petőfi köl­tészetét. Megtanult magyarul, Petőfi szinte minden versét le­fordította olaszra, sajátos me­diterrán zeneiséggel. Az ő portréját az a Lantos Györgyi komponálta, aki az idén kap­ta meg Ravennában éremso­rozatáért a Dán te-nagyd íjat. Remek jellemábrázolása itt is kitűnik. A fejre összpontosít, minden szakállrészletet, a vaksi tekintetet, a mélységben terjeszkedő koponyát változa­tos szobrászi eszközzel érint. Mindez azonban nem válik túlzottan pedánssá, leíróvá. A szemüveg, a fejtartás idézése nem a plasztikai kelléktár fel­vonulását jelenti, hanem egy­szerűen azt, hogy ebben a lát- tatásban, ezen karakter meg­ragadásában ilyen elemekre van szükség. Szépen csatlako­zik a portréhoz és a környe­zethez a kubai zöld gránitból emelt posztamens. Petőfi népeket összekötő szellemi híd — érezték azok a vendégek, akik Dunaharaszti­ból, Vácról, Pest megye sok városából, községéből e neve­zetes napon Kiskőrösre ér­keztek, s megszemlélték Pető­fi Sándor szülőházát, a Petőfi- műfordítók szoborparkját. Lesz folytatás A következő évtizedekben azt tervezik, hogy Petőfi köl­tészetének minden jelentős fordítóját megörökítik a ma­gyar szobrászok, és akadnak külföldi vállalkozók is. Ezt a nagy ügyet óhajtja valóra vál­tani a nemrégen alakult Pető­fi Sándor Társaság. Mindez számunkra is nagy lehetőséget jelent, hiszen öt világrész szobrászai 2000-re sok száz új szoborral nevezhetik, nevezik meg Petőfi költészetének ki­emelkedő műfordítóit, s ez Kiskőrös telítettsége után esz­mével dúsíthatja Dömsöd, Kis- kunlacháza, Vác, Aszód, Gö­döllő, Penc köztereit is, ahol egykor a nagy költő járt, s verseket hagyott immár világ­méretű utókorára. Losonci Miklós Színes nyáresti mulatságok Ortutay Gyula Hagyomány, változás, népi kultúra című tanulmányának igazságát ér­hetjük tetten, amikor a nyári népművészeti találkozókat kí­sérjük figyelemmel. A hagyo­mányos formák nem csupán hagyományozódnak, hanem beleépülnek a születendő új­ba: megváltoztatnak vagy úgy őrzik az emlékeket, hogy azok lassan ménnyiségileg és minő­ségileg módosulnak. Módosul és továbbél, ez az a két kulcsszó, amely ma jel­lemzi a népművészetet. Né­hány esztendővel ezelőtt di­vathullámként jelenkezett a I népi kultúra iránti érdeklődés. '’"Sajnos a legtöbb helyen a szakembereket megelőzve ön­kéntes gyűjtők kopogtak ház­ról házra a Galga mentén, a Tápió mentén. A padlásokról, a ládafiából előkerültek a ré­gi holmik és a városi ember Készülődés táskájába kerültek. Mire a néprajzosok felébredtek, már sirathatták a szép rokolyákat, faragott holmikét. Szerencsé­re a szellemi mtíesékét néni ilyen könnyű elherdálni. Ter­mészetesen az idő kikezdi az emlékezést, de azért a nagy­anyáktól hallott dal — ha mó­dosulva is — tovább él az unokák száján. A tánclépések, a mozdulatok sem felejtődnek el egyhamar. Reneszánszát éli néhány esztendeje a már. le­tűnt. de még el nem feledett paraszti kultúra feleleverilté- . se. mi több. újraélesztése. A kérdés most már csak az: a szokásrendszer felbomlásával nem lesz-e művi az. ami haj­danán természetes volt? A di­vat sallangjától megtisztítha­tó-e a népművészet? Egyálta-. Ián tiszta forrás.ból meríte­nek-e azok. akik maguk szó­rakoztatására mindezt műve­lik? Szűkebb házunk tájékáról egyre több biztató jele van a népművészet reneszánszának Tápiószecső és Bag. Ha a két község nevét kiejtjük, azonnal arra is gondolunk, hogy ott az egész falu táncol. Járnak a próbákra, ropják a táncot. Or­szágot, világot láttak már. Pi- lisvörösvár nevének hallatára pedig a budai hegyek nemze­tiségi csoportjainak munkája jut eszünkbe. Hajdanán nyár derekán a munka dandárja miatt a falvak népe nemigen mozdulhatott ki. Most erre is jut idő. Egy-egy szombat-va­sárnapon összegyűlnek az együttesek, hogy találkozza­nak. A budajenői szabadtéri színpadon évente ropják; a táncot nem csupán a környék­beliek. A nyári bemutatókat követő vidám táncmulatságo­kon folytatódik a mulatság! S akkor, amikor már nem csu- ipán a s-anpadon. hahém a-be­lein is a rési dalokat éneklik, s a régi táncokat táncolják, igazolódik be Ortutay Gyula igazsága, mely szerint a nép­művészet megőrizve megtart. S kell-e erősebb kötelék a ki­sebb és nagyobb közösségek­nek a huszadik század vége felé? (Képeink a budajenői szabadtéri színpadon készül­tek.) Er. K. Szabadtéri színpadon Rádiófigyelői ÖTÖDIK SEBESSÉG. Bizo­nyára nagyon sok fiatalnak álma és vágya volt, hogy el­utazhasson a Világifjúsági Ta­lálkozóra. Természetesen egy ilyen eseményen véges a résztvevők létszáma. Az űíö- dík sebesség szombat esti adá­sa — mondhatnánk különki­adása — Moszkvából jelent­kezett. Azokat szólaltatta meg, akiknek sikerült eljutni a VIT-re. Belénessy Csaba, a mikrofonnál megpróbálta elénk varázsolni az ottani hangulatot. Ugyanakkor a műsor segít­ségével a hallgatót is bevonta az eseményekbe. Szinte ott ereztük magunkat a nyözsgő kavalkádban. Ízelítőt kaphat­tunk a megnyitóból, majd ar­ról számoltak be a riportok, hogy mit is csinálnak Moszk­vában a fiatalok. Először a hazánk különböző részeiről érkezők beszéltek első benyo­másaikról, élményeikről. Meg­tudhattuk azt is, hogy felada­tokkal indultak el. Ki-ki sze­repelhet tudásával. Alkalom nyílik arra, hogy hazánkat képviselve bemutathassák szo­kásainkat, művészetünket. Mert bármerre utazunk a nagyvilágban, sokszor kese­rűen tapasztaljuk, hogy még elhelyezni sem tudják orszá­gunkat a térképen. A VIT-en a világ különböző részéről ér­kezők eleve úgy jönnek, hogy meg akarják ismerni a mási­kat. Van-e ennél nemesebb elhatározás? Ezt a szándékot sugallták a külföldi fiatalok­kal készített beszélgetések. A TÁSKARÁDIÓ adásának java részét szintén a találko­zó eseményeinek közvetítésére szánta. Görgényi Zoltán, a szerkesztő-műsorvezető a ren­dezvényekről faggatta a VIT-en résztvevőket. A zenés adás érzékeltette a fesztivál hangulatát. Azt, hogy a vi­dámság mellett sok komoly program, tartalmas rendez­vény van. VAN KÖZÜNK EGYMÁS­HOZ ... A vasárnap délutáni műsor a legjobb adásidőben került sugárzásra. Egy gyer­mek irodalmi pályázat mar­gójára írt hangos megjegyzé. sek tanulságosak voltak mind a felnőtt hallgatók, mind a legfiatalabbak számára. A mű­sorkészítő Szabó Éva egy nem mindennapi pályázat nyomá­ba eredt. Dr. Friedrich Lajos- né, a kelenföldi gyerekkönyv­tár vezetője kezdeményezte; hirdessenek irodalmi pályáza­tot a legfiatalabb korosztály­nak. Ilyenkor természetesen nem az irodalmi, hanem a pe­dagógiai célok az elsődlege­sek. Ezért is volt értelme an­nak, hogy a Petőfi adón su­gárzott műsor elhangozzék. Bodnár Mónika rendező, Ge­ra Csilla, Liszkay Károly és Veress Jolán munkatársak kö­zös munkájaként tanulságos kísérletnek lehettünk fültanúi. A beérkezett munkák vissza- türözik a gyerekek lelkivilá­gát. A felolvasott kis alkotá­sok árulkodók. Arról szólnak, miként nő fel a jövő generá­ció. A romantikus kicsinyek megálmodott kalandokról szá­moltak be írásaikban. Mások már a számítógépek világát idézték. Szó esett a lelki sérül­tekről. A hátrányos helyzetű kicsinyek fájdalmaikat fogal­mazták meg megkapóan. Kész lélektani tanulmány volt a műsor. A körültekintő szer­kesztés nem hagyta ki az érin­tetteket sem. Miután Császár Angéla, Mikó István és Vallai Péter tolmácsolták az íráso­kat, megszólaltak a gyerek­szerzők. Életükről, álmaikról, vágyaikról nyilatkoztak a mik­rofon előtt. Igazán őszinték mégiscsak fogalmazványaik­ban voltak. A tanulságos kez­deményezésre reméljük, hogy más könyvtárak, iskolák is felfigyelnek. Erdősi Katalin Karikázó Barcza Zsolt felvételei Kétmillió felújításra Szépülő filmszínházak Sok a panasz a megyei mo­zik küllemére, állapotára. A megyei moziüzemi vállalat — anyagi lehetőségeinek ke­retein belül — igyekszik fel­számolni a panaszok okait. Tervszerű programmal újít­ják fel, korszerűsítik az erre rászoruló filmszínházakat. Je­lenleg két helyen — Buda- kalászon és Nagymaroson fo­lyik nagyobb arányú munka. Budakalászon már az el­múlt tél derekán be kellett zárni a mozit a fűtési hiá­nyosságok miatt. Most min­denekelőtt kiküszöbölik ezt a hibát. Nagymaroson ugyancsak az év elején kezdték meg a mozi felújítását, Itt is teljes a korszerűsítés a belső helyi­ségekben és a homlokzaton. A két mozi felújítására csaknem 2 millió forintot köl­tenek. A munkálatok a be­fejezéshez közelednek. K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom