Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-26 / 174. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 174. SZÄM 1985. JÜLIUS 26., PÉNTEK A fiatalokért a fiatalokkal!. A keltén áll, hogy mi változik jj Az ENSZ az idei esztendőt a fiatalok nemzetközi g évévé nyilvánította. Nemcsak hazánkban esik tehát a '/ szokásonál is több szó mostanában erről a nemzedék- ^ ről, de nálunk mégsem ez a fő oka annak, hogy olyan ^ gyakran kerülnek az érdeklődés középpontjába a ti- ^ zen-, húszon-, harmincévesek gondjai. Ezt a témát $ egyébként sem lehet kampányszerűen kezelni. (Vagy £ ha mégis, akkor az minden esztendőben megújul.) Ka- % maszkorba lépett az MSZMP Központi Bizottságának £ ifjúságpolitikai határozata: épp az idén lett tizenöt i éves. Nem egyszerűen illő, kötelező is egy ilyen évjor- í dulón a visszapillantás és értékelés. A közelmúltban szűkebb pátriánkban ez több fórumon is megtörtént: munkahelyi if­júsági parlamenteken, a tö­megszervezetekben, iskolák­ban, állami, illetve párttestü­letek vitáiban. A tapasztalato­kat nem könnyű a teljesség igényével összegezni, ezért írásunk megállapításai is in­kább csak szemelvényeknek, gondolatébresztőknek tekint­hetők. Abban mindenütt egyetér­tettek a vitapartnerek, hogy az ifjúságpolitikai határozat megvalósítása a XI. kongresz- szus után gyorsult fel. Ezt hangsúlyozta a monori párt- bizottság ülésén Skribek Jó­zsef titkár is. Az irányító pártszervek nagyobb gondot fordítottak a politikai nevelő munka feladataira, a társadal­mi ' szervek közötti munka- megosztásra* a feladatok koor­dinálására, a végrehajtás el­lenőrzésére. Ennek eredmé­nye, hogy jelentősen javultak a fiatalok élet- és munkakö­rülményei. Nagyobb törődés nyilvánul meg a pályakezdők iránt. A fiatal szakmunkások munkabére a munkába állás­tól számított 4—5 év után többnyire megközelíti az át­lagos munkáskeresetet. Fokozatosan javultak az is­kolai tanulás feltételei. Az ifjúság megítélésében kedvező szemléletbeli változás követ­kezett be. Az értékítélet alap­ja többnyire a fiatalok politi­kai magatartása a tanulás­ban és a munkában. Ugyan­akkor a fiatalok is sokat tesz­nek azért, hogy a közvéle­mény róluk alkotott vélemé­nye pozitívabb legyen. A rá­juk jellemző lendülettel, lel­kesedéssel szorgalmazzák és fogadják az új technikát és termelési eljárásokat, a kor­szerűbb termelési rendszere­ket. Jelentős bázisai a mun­kaversenyeknek, a brigád­mozgalmaknak, a társadalmi- munka-akcióknak. A tapasztalatok szerint azonban az ifjúság közéleti aktivitását csökkenti, ha az eléjük állított feladatok gyak- ran nem elég vonzóak, nem konkrétak, esetenként általá­nosak vagy nem teljesíthetők. Ha a különböző funkciókba történő beválasztásuk előtt és után a felkészülésük formális, nem tisztázott a feladatuk, később magukra maradnak, nem kapják meg a szükséges segítséget, támogatást, elma­rad az ellenőrzés is. Feszítő probléma a fiatalok család- és otthonalapításának kérdése. Többségük családi ház építé­sével, ön- és családja erejé­ből próbálja a lakáskérdését rendezni, amely egy időre a közéletből is elvonja őket. Továbbra is gond a falu és város közötti különbség, Bu­dapest közelsége meghatároz­za. a fiatalok igényszintjének alakulását, amelytől a lakó­hely lehetőségei elmaradnak. A bejáró és eljáró dolgozók szabad ideje az utazgatások miatt kevés. Az is igaz, hogy a bejáró fiatalok társadalmi tevékenységet többnyire a «munkahelyen végeznek, erről azonban a lakóhelyük semmit nem tud. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok alapvető érdekei azonosak és ugyanakkor . politikai maga­tartásukban, általános és szak­mai műveltségükben, érdeklő­désükben a munkahelyhez és a munkához való viszonyuk­ban, törekvéseik egy részében különböznek egymástól. Ez tükröződött a vitákban hoz­zászólók véleményeiből is. A munkásfiatalok többségénél a termelési, gazdasági feladatok végrehajtásával nagyobb gond nincs. Osztályhelyzetük, elhi­vatottságuk iránt érzett fele­lősségük egy részüknél azon­ban kívánnivalót hagy maga után, aminek oka lehet, hogy a munkásifjúság szocialista tudatának alakítása a gyakor­latban még nem vált egészen társadalmi üggyé. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok társadalmi, szociális helyzetében és politi­kai nézeteiben alapvető válto­zást hozott a termelőszövetke­zeti gazdálkodás megerősítése. A nagyüzemi gazdálkodás fel­tételeinek megteremtése na­gyobb követelményt állított a fiatalok elé is. A korszerű munkahelyi körülmények, az előttük megnyíló prespektíva a szövetkezetekben dolgozó fiatalok számának növekedé­sét is eredményezte. A KISZ- szervezetek fórumot teremtet­tek a fiatalok megfelelő infor­málódására, véleményének ki­fejtésére. Képessé váltak és maguk mellé tudják állítani a fiatalokat a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához. Ha megvizsgáljuk, hogy a KISZ hogyan képes érdekvé­delmi feladatainak ellátására, akkor a tapasztalatokkal nem lehetünk eiegedettek. A K.1SZ- szervezetek munkáját minden­kor meghatározza a KISZ-ve- zetők felkészültsége, rátermett­sége. Az érdekvédelmi felada­tok ellátása úgyszintén függ a KISZ-vezetők felkészültségétől. A kérdésre a válasz lényegét mégis az adja, hogy a párt­szervek, a munkahelyi vezetés mit tettek az érdekvédelem ér­vényesüléséért. Megállapítható: hogy a KISZ-vezetők feladatuknak eleget tudjanak tenni, segítik a beiskolázásukat, munkavégzé­sükhöz megteremtik a feltéte­leket. Ügyeinek arra, hogy az üzemi-munkahelyi demokrati­kus fórumokon az ifjúság kép­viselői az ifjúság jogait ér­vényesíthessék. Mégis előfor­dul, hogy például a KISZ-ve- zető jelenléte a gazdaságveze­tői tanácskozáson formális, vagy a munkahelyi vezetés nem minden esetben kéri ki a fiatalokat érintő kérdésekben a véleményüket. Jutalmazás, ki­tüntetés elbírálásánál a KISZ- vezetöség véleményének meg­kérdezése esetenként elmarad. Megtörténik az is, hogy a kü­lönböző testületi üléseken a fiataiok felvetéseire a konkrét válaszadás elmarad. Fejlődött a KISZ pártirányí­tása. A községi, üzemi párt- bizottságok tevékenységében ma már állandó elemként sze­repel az ifjúságpolitikai mun­ka. A működési területükön figyelemmel kísérik az ifjúság­gal összefüggő kérdéseket, s ezek megoldását saját prog­ramjuknak tekintik. Az aiap- szervezetekben ez még nem vált általánossá. Évente, két­évente egy-egy ifjúsággá! kap­csolatos téma szerepel a veze­tőség, a taggyűlés napirendjén. Legtöbbször leszűkítik a KISZ- szervezet munkájának étéke­lésére. Az előbbrelépés ellenére a hiányosságok közé sorolható, hogy nem minden esetben megfelelő a KISZ-ben párt­megbízatásként tevékenykedő fiatal felkészítése, nem konk­rét a feladat meghatározása. Nem kísérik kellőképpen fi­gyelemmel a munka végzését, a nehézségei megoldásához nem kapja meg időben a szük­séges segítséget. Monor és vonzáskörzete te­rületén az ifjúság körében folytatott kádermunka a párt káderpolitikai elvei alapján érvényesül — ezt valamennyi fórum résztvevői elismerték. A középtávú káderutánpótlási és káderképzési tervben a fia­talok megfelelő arányban sze­repelnek. Jobb, eredményesebb a fiatalok képzése, a feladatok­ra történő felkészítése, az utánpótlás helyben történő ki­nevelése. Nagyobb figyelem irányul a vezetésre alkalmas tehetséges fiatalok képességei­nek kibontakoztatására. A ve­zetői funkcióba történő beál­lításuk körül esetenként még jelenleg is tapasztalható szem­léletbeli gond: kevés tapaszta­lattal rendelkezik — mondják, vagy környezetében bizalmat­lanság tapasztalható a szakmai tudása iránt. Holnapi számunkban néhány konkrét véleményt idézünk. Vereszki János A nehéz időkben, mostoha piaci körülmények között sem hagyott fel a baromfi tartással a gombai Fáy András Terme­lőszövetkezet. Tojótyúkállományukat fo­lyamatosan frissítik, cserélik, de úgy, hogy számukra nem­csak a tojás hoz hasznot. Évekkel ezelőtt egy okos öt­let nyomán döntötték el, hogy a cserére érett tyúkokat nem vágóhídra szállítják, hanem saját maguk értékesítik. Az első ilyen akció meghirdeté­se után talán maguk is meg­lepődtek a sikeren, mivel nemcsak a környékből, hanem távolabbi településekről is fölkeresték a monori úton le­vő baromfitelepüket. Az álta­Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron: köz­ponti ügyelet (Steinmetz kapi­tány u. 62., telefon: 70.), Mo- noron, Monori-erdőn, Vasa­don, Csévharaszton és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono- ron, a szakorvosi rendelőinté­zetben), Maglódon és Ecseren: dr. Gáspár Pál (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Űriban és Mendén: dr. Marosi Gyöngyi (Ménde), Üllőn: dr. Balázs László, Vc- cséscn: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy Zs. u. 68.). Bejelentés nyomán ^ Egyáltalán semmi nem történt? 2 Egy bejelentés nyomán í próbálom kibogozni a do­ji log szálait, s bár egyíolytá- v, ban családok belső, látszó- ^ lag másra egyáltalán nem £ tartozó ügyeiről van szó, ij nem tudok szabadulni a ^ gondolattól, hogy ami a bc- í szélgetésekben elhangzik, egyáltalán nem magánügy. ^ És végül — amikor leszűr- ^ ni próbálok valamiféle tár- í, gyilagos összegezést — me- i gint megdöbbenek azon, ^ pedig nem először tapasz- í talom, hogy az egymásba ^ font sorsok között milyen hidegvérrel is képesek fel- ^ nőtt emberek, tönkretenni í — egy gyereket. A bejelentés úgy szólt: men­jünk ki, nézzük meg, milyen körülmények között él egy 12 éves kislány, akit a bontópe­res tárgyaláson az anyjának ítélt a bíróság, s akit ott a lehető legrosszabb hatások ér­nek. A bejelentő tudni vélte, hogy az apa a nyilvánvaló té­nyek ellenére is hiába küzd azért, hogy hozzá kerüljön a gyerek. Nem tudja bizonyíta­ni volt felesége italozását; sen­ki nem hajlandó tanúskodni neki amellett, hogy a gyereke veszélyeztetett, s hivatalos he­lyeken sem biztatják. Sőt. le­beszélik arról, hogy gyermek­elhelyezési pert indítson, mond­ván: a joggyakorlatban egy férfinak még ma is igen ke­ményen kell bizonyítania az anya alkalmatlanságát a ne­velésre — és ebben a bizonyí­tásban szinte teljesen magára marad. Újra válófélben A helyszínen próbálok tá­jékozódná. A szép. nagy, még vakolatlan téglaház — ahol a kislányt, az anyát és az új férjet keresem — néma, csak egy kutya acsarog a belső ud­varban. Kopogok a szomszéd­ban, mindjárt tudják, milyen ügyben járhatok, mondják is, hogy van véleményük, de in­kább nem szólnak egy szót sem, mert félig-meddig ro­konságban vannak a házas­párral, és nem akarnak hara­got. Tanácsot azért adnak ^ke­ressem a kislány nevelőapját a közeli kocsmában. — Itt? — néznek rám el ke­rekedett szemmel a fröccsö- zők, féldecizők, amikor mon­dom a fiatalember nevét, akit nem ismerek. — Hiszen az nem iszik, azt ugyan ilyen he­lyen ne keresse! Mégis megtalálom a másik vendéglőben, egy üveg Márka üdítő társaságában. Nyílt be­szédű, őszinte embernek lát­szik, keveset beszél ugyan, de azzal sokat mond. luk eladásra kínált tojók ugyanis nemcsak konyhai cé­lokra — pörköltnek, rántott húsnak — alkalmasak, hanem kisüzemben némi átszoktatás­sal még tovább tarthatók úgy, hogy szinte garantált „mindennapra egy tojás.. Az újabb olcsó baromfi­akciót augusztus 10-től szep­tember 1-ig szervezik meg. Telepükön a tojóházaknál hét­köznap reggel 6-tól 15, szom­baton és vasárnap 12 óráig várják az érdeklődőket. A tyúkokat egységesen 70 forin­tért adják, hangsúlyozva, hogy számukra ez nem egy­szerűen üzlet, hanem szolgál­tatás is... Ügyeleti gyógyszertár: Mo­noron a fő;éri, Vecsésen a Já­nos utcai. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 14 óráig Monoron, a s akorvosi rende­lőben, egyéb ii '»pontban, tehát szombaton 14-től, hétfőn reg­gel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi ut­cai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Csaj­bók Ferenc (Monor, Kistói u. 12.). Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógy­szertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. — Nézze... Én úgy látom, a kislánynak valóban jobb he­lye lenne az apjánál. Mi ugyan­is ,a feleségemmel válófélben vagyunk, hónapok óta csak annyi a kapcsolat közöttünk, hogy én pénzt adok az ellá­tásukra is, hiszen neki nincs munkahelye. Felfüggesztették a rá bízott értékek hűtlen ke­zelése miatt. A gyerektartás­ból nem tudnak megélni ket­ten. Ma kórházba ment, vit­te magával a kislányt is. Ügy tudom, az idegeivel kezelik. Iszik, és szedi a gyógyszert... De én ezekről a dolgokról nem szívesen beszélek. Hát igen, volt a múltkoriban az a rendőrségi ügy .. . Hogy betör­ték a fejét. Erről meg csak annyit tudok, hogy amikor ki­jött a körzeti megbízott, a fe­leségem nem mondott sem­mit. vele nem történt semmi különös, tán elesett és azért tört be a feje, vagy mi... Szó­val ez egy lezárt ügy. Beszédes irkalapok — Kétségbeestem, amikor a szóbeszéd eljutott hozzám. Ür- isten, hát még ez is...? A kis­lány apai nagyanyjának a szeme csupa könny. — Azt már régóta tudom, hogy erő­sen iszik, hiszen emiatt .váltak el a fiammal, már akkor tele volt a konyha üres üvegek­kel, és azokat is ürítgetni meg a családdal is törődni, hát ez együtt nem megy. De hogy még verekedésbe is belekeve­redik ...? — Az a kicsi lány maga mos­sa a ruháit, és főz magának, ha éhes, meg jön hozzám, hogy mama. kérek valami pénzt, mert nincs otthon egy fillérünk se ... A fiam fizeti a gyerek­tartást, de azért én az uno­kámat minden szükséges hol­mival ellátom, és t.anítgatom, amire tudom ... Hogy hogyan mossa a fehérneműjét, hogy gyakran fürödjön, tanulja meg a rendet, a tisztaságot. Kicsi korában én neveltem, nem tud­nék elszakadni tőle, és most látnom kell, hogyan kénysze­redik kétségbeejtő körülmé­nyek közé.... Irkalapok. Rajtuk virágbk, szívek. „Szeretlek, drága nagy* mamám.” „Köszönök min­dent, mama.” Piros betűk, gyerekbetűk. — Ragaszkodik hozzám. És nagyon szereti az anyját is. Ha rosszat találok szólni rá, vé­di, és nem panaszkodik, egy szót nem lehet kihúzni belő­le, ami az anyja ellen szólna. A múltkoriban megkérdez­tem: csillagom, nem lenne jobb neked nálunk, nem len­ne jobb itt iskolába járni? Dehogynem — mondta —, na­gyon, nagyon jó lenne, ha itt lehetne velem anyu is. Ha nálunk van. nem nevel­jük az anyja ellen. Az után a rendőrségi ügy után mégse bírtam ki, hogy meg ne kér­dezzem: hát mi van körülöt­ted. kislányom, mi történt megint? Semmi, azt felelte, egyáltalán semmi nem tör­tént. Szerepek tömege Sír a nagymama. Fia — a kjslány édesapja — tanácsta­lan. — Végigjártam a hivatalos fórumokat. Nem lepett meg, hogy a tanácsi környezetta­nulmányban az szerepelt: volt feleségem életkörülményei tel­jesen normálisak. Hiszen ami­kor a válóperünk előtti, a gye­rek elhelyezését megelőző kör­nyezettanulmány zajlott, akkor is tele volt a konyha mosat- lan edényekkel, üres meg fé­lig telt italosüvegekkel, min­den a feje tetején állt, s a pa­píron végül' az szerepelt: fe­leségem ellátja a háztartást, a lakást rendben tartja. Egyet­len tanút nem tudok szerezni, aki egy új eljárásban azt bi­zonyítaná, ami a valóság. S én nem merem kitenni a gyereket sem, magamat sem egy olyan procedúrának, amiben eleve vesztésre állok. A gyámügyi főelőadónak nem új, amit elmondok, bár ezzel a konkrét esettel nem ő fog­lalkozik, a képlet, számára na­gyon ismerős — és ennél jóval cifrábbak sem lepik meg. A családi zűrzavarokban a gye­rekre a „szerepek” elképesztő tömegét ruházzák rá a felnőtt főszereplők: lehettek ők a bosszú eszközei, a zsarnokság tárgyai, és alanyai a tehetet­lenségnek, a felelőtlenségnek, védőpajzsok a támadásnál, hi­vatkozási alap a védekezés­nél ... — Bejött ide egyik reggel egy férfi, hozta a 12 és a 13 éves lányait, hogy azonnal ve­gyük őket állami gondozásba. Kérdem: miért? Mert a fele­sége az éjjel nem jött haza. Vagy a másik eset: ebben a három gyerekét egyedül ne­velő apára érkezik csőstül a bejelentés, de állítom, hogy ha az anyjuk nevelné hasonló mó­don a srácokat, az ellen sen­kinek nem ienne kifogása. Mert a közfelfogásban még ma is uralkodó, hogy a gye­rekeket ellátni és nevelni csakis az anya képes. Az igazsághoz tartozik, hogy egy férfinak a hivatalos eljá­rás során is nagyon meg kell támogatnia magát tanúkkal és tényekkel, ha az ellenkezőjét akarja bizonyítani. Az alko­holizálást bizonyítani pedig ta­lán a legnehezebb, ennek az egész rendszere valahogy nincs a helyén. A múltkoriban egy körzeti orvosi asszisztens' az­zal adta át az illető férj állan­dó ivászatról tanúskodó kör­nyezettanulmányát: de az ég szerelmére, meg ne tudja a férfi, hogy ezt a „környezést” ő csinálta, mert agyon is üti, tulajdonképpen _ nem is érti, miért éppen az ő dolga ez... Várni, reménykedni Megyek tovább. A történet két szereplőjével — a kis­lánnyal és az édesanyjával — sehogy sem sikerül találkoz­nom. A nagymamával beszél­getek újra: jó lenne-e, ha fia, foggal, körömmel végighar­colná az eljárást, s a gyereket — aki talán érzi, hogy anyjá­nak életében a mentőöv sze­repe az övé, s éppen ezért na­gyon ragaszkodik hozzá — esetleg karhatalom segítségé­vel kellene áthelyezni egy ér­telmesebb élet színterére? Nem. az nem lenne jó. ma­rad az egyetlen megoldás: fi­gyelemmel kísérni a sorsát, várni és reménykedni, hogy n;em kallódik el. A sérülések­től megvédeni így ugyan kép­telenség — de áldozat talán nem lesz belőle. Mert gyermek­áldozatokból amúgy is jócs­kán túltermelésünk van .., K. Zs. Mérce Nemrégiben a monori KlOSZ-székházba invitálta a tanács illetékes osztálya azo­kat a kiskereskedőket és kis­iparosokat, akik bármilyen mérleget, vagy mérőeszközt használnak. Ott valamennyi berendezést, műszert — a mé- terrúdtól a mikrométerig —- hitelesítették. Lehet, hogy ezen az akción ott volt annak a vendéglőnek a vezetője is, amelyben kifo­gásolható minőségű süteményt szolgáltak fel, s a szenvedő alany — külső munkatársunk — ezt nyilvánosan is szóvá tette. Az üzletvezető természete­sen azonnal reagált: felkeres­te szerkesztőségünket, hogy a bírálatot visszautasítsa. Mivel érvei nem győztek meg min­ket, előjött az aduval. — Kérem, hozzánk színé­szek, művészek, befolyásos emberek is járnak! Csak ámultunk. Tehát hiába szeretem én a zöidbablevest tejfölösen, ebben a vendéglő­ben úgy fogom enni, ahogy X művész úr, vagy Y elvtárs sze­reti? Hogy ezt a mércét hol hite­lesítették?! V. J. A Gombai-tavon Tilalom Tizenöt mázsa pontyot tele­pített a Gombai-tóba július 24-én, szerdán a Monor és Vidéke Horgászegyesület. A halak kiemelése érdeké­ben ezért augusztus 3-án reg­gel négy óráig általános tilal­mat rendeltek el, tehát rab­lózni vagy keszegezni sem szabad. (ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) Egy hasznos ötlet révén ÜGYELET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom