Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

Felújítható alkatrészek Az udvaron és a raktárban egyaránt sokféle alkatrész várja az érdeklődőket a Gödöllő Autójavító Kisvállalat bontórészie­gében. A bontóból fél év alatt 1 millió 600 ezer forint értékű használt alkatrészt, illetve részegységet adtak el. Képünkön: felújítható ajtók között válogat egy autós. Hancsovszki János felvétele MÉM Műszaki Intézet Ajánlat a hagyományosra Bevált és bevezetett módszer a gazdaságoknak LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM 1985. JÜLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Jó tesz, ha úgy tesz Kisáruházaí nyitottak Ikladon tői tizenegy óráig, a többi munkanapon a nyitási idő­pont ugyanaz, viszont csak délután fél hatkor zárnak, s nem tartanak ebédidőt sem. Akár a városban Barczán Sándor üzletvezető és a bolt másik négy dolgo­zója hófehér munkaköpeny­ben segíti a vevőket, akik a rövid ünnepi megnyitó után azonnal birtokukba vették az áruházat. Csaknem százan szorongunk a gondolák kö­zött. Gyorsan megtelnek a kosarak. Rigó Józsefné pénz­táros nagy gyakorlattal keze­li a pénztárgépet. — Ki volt az első fizetője? — kérdezem. — A szomszédos Domony községből Benkó Lajosné ta­nítónő. — Ügy tervezzük — mond­ja Katona Sándor áruforgal­mi osztályvezető —, hogy ez az üzlet egyaránt alkalmas lesz a domonyi és ikladi igé­nyek kielégítésére. Rajtunk nem múlik, hogy a polcok mindig ilyen gazdag kínálat­tal várják a vevőket. — J4 lesz, ha így lesz — vágja rá a 72 éves Ecker Já- nosné —, mert a pénzünkért szeretnénk itt helyben mindig minden jót és szépet megkap­ni, akár a városban. Fercsik Mihály A HÉV-vonalon Vágányjavítás Tegnapelőtt ért véget a HÉV gödöllői vonalán egy olyan kéthetes turnus, amelyben Mogyoród és Gödöllő között a harmincas fő közlekedési út felőli sínpár karbantartását, a pálya és a felső vezeték javí­tását a BKV szakemberei el­végezték. Itt dolgozott a kő- ágyjavító Plasser gép, amely tucatnyi ember munkáját vég­zi el naponta. Amíg a karbantartás tar­tott, a csúcsforgalmi időkön kívül, nappal Budapestről Gö­döllő felé minden második szerelvény csak Mogyoródig közlekedett. Ez a koriátozás most megszűnt. Mostantól augusztus 2-ig azonban újabb, már egysze­rűbb időszakos forgalmi vál­tozás lesz, mert a munkálato­kat Mogyoród és Gödöllő kö­zött a másik vágánypáron folytatják. Hétfőtől péntekig naponta 8.47 órától 16.30 óráig a fővá­rosból kifelé haladó vonatok Mogyoródon tíz percig állnak, magyarán: bevárják a Gödöl­lőről érkező ellenvonatokat. A HÉV cinkotai üzemegységében az utazók türelmét és megér­tését kérik. Vácszentlászló Öntöznek Noha a talaj alsó rétegeiben több a nedvesség, mint koráb­ban. öntözni szükséges. A nagy meleg a kertészeti növényeket is megviseli. Ehhez alkalmaz­kodnak a Vácszentlászlói Zöld­mező Termelőszövetkezetben, A kertészetben összesen tizen­négy hektáron öntözik a hagy­mát és a szabadföldi uborkát. Ha itt eleget tesz a brigád, ak­kor hozzálátnak a másodvetésű silókukorica locsolásának. Mozi Abigél. Kétrészes, színes magyar film. Csak 4 órakor. Lady Chatterley szeretője. Színes, szinkronizált angol film, 8 órakor. A péceSiek bánata Füstölög a szeméttelep Néhány évvel ezelőtt indí­totta útjára a MÉM Műszaki Intézet a Mezőgazdasági mű­helykönyv című kiadványsoro­zatát, amely a gépek üzem- fenntartását: karbantartását és javítását végző szakemberek körében meglehetősen népsze­rű lett. A sorozat egyes füze­tei vetekszenek azokkal a szakmai közleményekkel, ame­lyeket az intézet — esetenként valamilyen más céggel, intéz- snénnyel közösen — új gépek­ről, új gépesítési eljárásokról, technológiákról kiad. Ez persze nem véletlen, hi­szen — lehet, hogy a mezőgép­javítás ebben is példát mutat, mondjuk az autójavítóknak? — a régi és az újabb, a kor­szerűbb és részben elavult fa­lusi gazdaságok műhelyeiben ismét valódi javítás folyik. S nem csupán alkatrészcsere! Hogy így lehet, éppen a MÉMMI-nek is része van ben­ne, amely a különféle gépek javítástechnológiájának kidol­gozásakor sok tekintetben a klasszikus javítási módokat ajánlja. Ebben a helyben vég­zett alkatrész-felújítást szor­galmazza, s nem a gépelem cserélését. Nem tagadhatjuk: most már jól jönne mindazok munkája, akik ebben a dologban á ku­tatók oldalán álltak. Hiszen ma már igen sok az olyan el­öregedett gép a mezőgazda­ságban, amelyre — noha amor­tizálódott — még szükség van, ezért javításukról gondoskodni kell A legfőbb partner a nagy szakértelemre szert tett mű­helyben dolgozó munkásgárda. Természetesen csakis ott jutott «1 hozzá a javítástechnológiai folyamatok új rendszere, ahol a művezetők, a műhelyvezetők figyeltek a tudomány gyakor­latias vonatkozásaira és közve­títették azt. Nem szabad megfeledkez­nünk azokról sem, akik a szak­oktatásban vagy éppen az egyes termelési rendszerek ke­belén belül ösztönözték, s szor­galmazzák az újat. A MÉM- Ml-t azért is említhettük kü­lön, mert a megfelelő szakmai részlegének, a javítástéchnoló- giai főosztálynak éppen az a feladata, amivel a nagyüzemek gépeinék korszerűbb állagmeg­óvását segítheti. Teszi ezt az imént említett kiadványsoro­zattal is. amelynek eddig már harminc füzete jelent meg, s nemrégen hagyta el a nyomdát négy újabb ia. Az E—281 magajáró szecská­zógép és az E—516-os arató­cséplő adaptereinek javításá­hoz nélkülözhetetlen könyv nagy hiányt pótol. Hasonlóan érdeklődésre tart számot a Rába—180-as traktor három- kötetes javítási könyve, ame­lyet az intézet a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral közösen jelentetett meg. S hogy mennyire fontos a termelési rendszerek szerepe: e javítási technológia elkészíté­séhez és gyakorlati kipróbálá­sához nagy segítséget nyújtott a nádudvari KITE, a bábolnai IKR, a szekszárdi KSZE. Ki­próbált, számos nagyüzemben tehát már jól bevezetett, aztán bevált eljárást ajánl ismét a MÉMMI. Az ésszerű, a szak­szerű javítómunkát így segítik pontosabbá, s talán olcsóbbá is tenni az üzemekben. A mikor megszűnt a kalan­dozások sora, gyökeret eresztett az ember, megtelepe­dett, a tájat a maga hasznos­ságára akarta formálni. Folyót, vizet keresett, erdős-bozótos, elgazosodott állapotú tájat ta­lált itt. A régi krónika arról is szól, hogy: minden talpalat­nyi művelhető földet az erdő körme közül kellett kivájni, Gödöllő őslakosságának nagy családi és munkafegyelmére ugyancsak szükség volt, hogy megállja a sarat. Kemény mun­ka nyomán népesült be a tér­ség. Ismét a régi krónikát idéz­zük: nem csak emberrel van teli a község, hanem állatokkal is, és eredményes a földműve­lés is. Az 1700-as évek elején bő­ven termett errefelé búza, ár­pa, zab, s valamennyi köles is. Szép állomány volt akkori­ban ökörből főj ős tehénből, juhból, kecskéből Ló alig akadt. Szép lehetett a szőlő. Az irás szerint 805 akó bor ter­mett. Ezeken az olvasmányélmé­nyeken járt az eszem, miközben a család készülődött, hogy kö­rülnézzen a gödöllői kirakodó- és állatvásáron. Sok gödöllői tudja, hogy a településnek Grassalkovich szerzett mezővárosi jogot. Ez azt is jelentette, hogy évente négy vásárt tarthattak, május 20-án, űrnapján, június 29-én, Péter-Páikor, október 1-én, Iklad neve először egy 1356-ban keltezett okiraton bukkant fel. A török hódolt­ság a falut elpusztította, majd a 18. század kezdetén német bevándorlók kerültek a falu­ba. A legnevezetesebb nagy- birtokos dinasztia a Ráday grófoké volt. Mai híressége a mintegy négyezer dolgozót foglalkoztató Ipari Műszer­gyár, amelyben elsősorban törpe- és kismotorokat ké­szítenek a háztartási, a szer­számgépekhez, és a műszer- gyártás céljaira. Mindenért Aszódra A falu lakói jómódú, szor­galmas emberek, akik mun­kájuk révén napról napra képesek szépíteni otthonukat, de sok társadalmi munkát végeznek azért is, hogy la­kóhelyük gazdagodjon. Űj is­kolájukat sok község meg­irigyelhetné. És hogy falujuk képe ked­vezően változik, annak éppen ezekben a napokban lehet­tünk tanúi, amikor megnyi­tották a település új híressé­gét, Iklad ABOkisáruházát. Meghívók, plakátok adták hí­rül a lakosságnak az ünnepi esemény idejét, s bár mun­kaidő volt, sok háziasszony, gyerek és nyugdíjas, vagy éppen szabad műszakban lé­vő kíváncsiskodó, meg . vásá­rolni akaró ikladi várta, hogy benyithasson az üzletbe. Nagy Lajos tanácstag ko­sárral a karján érkezett, s olyan boldog. volt, mint saját háza avatásán. — Sokat harcoltunk, kilin­cseltünk, hogy falunknak 'ilyen korszerű üzlete legyen, s íme, megértük. Eddig egy fél kiló húsért is Aszódra kellett utaznunk, s az amúgy sem olcsó karajt az autóbusz­költség tovább drágította. Hogy ünnepi eseménye ez a falunak, azt a vendégek is igazolják. Eljött Ikladra dr. Cselőtei László egyetemi ta­nár, a kerület országgyűlési képviselője, Békési Istvánné országgyűlési képviselő, az országgyűlés kereskedelmi bi­zottságának tagja, Szendrődi László, a MÉSZÖV tanácso­flzent Remigius napján, vala­mint décember 13-án, Luca- napkor. A későbbiekben a va­sárnapok, miként manapság is, csak megközelítőleg jelezték a vásár idejét, többször változ­tak. Mit ért volna a vásárjog hely nélkül? Több mint két­száz évvel ezelőtt erdőirtással alakítottak ki vásárteret, kö­rülbelül 150X1000 méteres tér­ségen a kastély előtt. Ahogyan az időpont, a vá­sár helye is változott az idők folyamán. E sorok írója is több részén a községnek, városnak lehetett tanúja az ilyenkor szo­kásos színes kavalkádnak. fi­gyelhette az emberi tömeget, mely egy kicsit mindig ünnep­nek tartotta ezt az eseményt. Bemutathatta, áruba bocsát­hatta termelvényeit, maga ne­velte állatait, az ellenértékből megvehette a számára szüksé­ges dolgokat. Cserebere volt ez. nagy alkudozásokkal, te­nyérbe csapkodással Régen létfontosságúak voltak a vásárok. Nem véletlenül tu­dósít így a krónika: a pesti rá­kost vásárok, Gödöllő saját vá­sárai és más szomszédos váro­soké (és településeké) értékes sa, Huszár János, az aszódi ’ nagyközségi pártbizottság tit­kára, Bagyin József a közös tanács elnöke. Varga László a Túrái Gal- gavidéke- Áfész igazgatóságá­nak elnöke elmondta, kez­detben úgy tervezték, hogy az ABC-kisáruház átadását valamelyik jeles ünnephez kö­tik, de aztán úgy döntöttek, az elkészülés után azonnal átadják, mivel biztosak ben­ne, hogy az ikladiak hétköz­napját ünneppé varázsolja a bolt megnyitása, amely jó el­látást, gazdag áruválasztékot, kulturált kiszolgálást ígér az eddig mindezt nélkülöző la­kosságnak. Tőkehús, töltelék Bagyin József tanácselnök tájékoztatása szerint a kis- áruház alapterülete megha­ladja a 300 négyzetmétert, amelyből az eladótér foglal el száz négyzetmétert. A ré­gi kastélynak ezen a részén egykor vendéglő működött, s most, a jogos igények alap­ján, mintegy másfél milliós értékű munkával az aszódi költségvetési üzem alakította ki a minden igényt kielégítő kereskedelmi egységet, amely­nek az évi forgalmát kilenc­millió forintra tervezik, s hogy ez meglegyen,. több mint egymillió .forintnyi értékű áru kínálja magát á polcokon. Varga László mutatta be az üzletet. — Kialakítottunk egy ipar­cikk-részleget, amelyben első­sorban napicikkek és konyhai kellékek vásárolhatók. Mivel a faluban nincs hentes, ezért a tőkehúst is itt mérjük. Bő­séges a kínálat töltelékáruból is. Széles a vegyi áruk válasz­téka. Van bőven. A bébiéte­lek, italok bőségének elsősor­ban a kismamák és csecse­mők örülnek. Nehéz lenne felsorolni, mi minden talál­ható a roskadozó polcokon. És hogy a vásárlásra le­gyen mód, a nyitva tartási idő megállapításánál figye­lembe vették a lakosság igé­nyeit. A kisáruház heti öt­ven órát tart nyitva. Hétfőn és szombaton reggel fél hét­alkalmat teremtettek mind a nagy árutömeget mozgató ura­dalom, mind a telkes gazdák számára. Aztán jött olyan idő, amikor ítéletet mondtak a vásárok fő. lőtt Fölösleges, hangoztatták, majd a szép áruházakban, meg az állami felvásárlás ré­vén hozzájuthatunk minden kívánt jószághoz. Az élet azonban, mint oly sokszór, ezúttal is rácáfolt az elmélet: e. Itt vagyunk a vásá­ron, főj, >m az unokám kezét, mint ha idan az enyémet á nagyapám Fel is emelem a kis Gergőt, hogy jobban lássa a szép tarka borjút; a visító ma, lacot, s azt. hogy arrébb éppen lovat járatn k. A kirakodóré­szen is sokféri portékát kínál­nak. Szerszán okát. amelyeket a környék kertes házaiban használnak. De a sült kolbász illata is szálldos. A harmincas években Gödöl­lőn hétfői napokon voltak a vásárok. Jó tanítónk, Marton Károly elengedett ilyenkor bennünket, előbb fejezte be a tanítást. Akkoriban a volt egészségház, ma mentőállomás körül volt a sokadalom, a kira­kodórész. Emlékszem például, Évek óta mérgelődünk és szenvedünk a Pécelt esténként elárasztó füst miatt, amely a szemétteleptől terjed szét, s borítja be szinte az egész köz­séget. Ilyenkor nem lehet ab­lakot nyitni, az idősebbek ful­ladó znaik. Nem ma kezdődött ez, tudják az illetékesek is. Az úgynevezett Csúnya-erdőben lévő vízmosásos mélyedés megtelt szeméttel, amely az öngyulladás és a tűzrakás kö­vetkeztében szinte folyama­tosan ég, az ott élő rengeteg patkány legnagyobb örömére, mert így télen sem-fáznak. hogy már teherautók hozták a bonyhádi zománcos edényeket, tepsiket, szép virágos mintás vödröket. Kiabálás emberek is voltak, akik rigmust faragva kínálták portékájukat. Híres volt az, hogy: idenézz, törökméz, fele cukor, fele méz. Mások fogfá­jás ellen ajánlottak csöppeket. A késesek folyton élezték, kö­szörülték a pengéket. Engem azonban a sokféle gyerekjáték izgatott, mint most az unokámat. Akkoriban is volt felhúzós játék, ma is itt vannak a lendkerekes meg az elemes játékok. Végül egy Ka­ticában egyezünk meg, ide-oda mozogva fut előre, ilyen még nincs neki. ' Nézelődünk a forgatagban. Ismerősökbe botlunk. Ti is? Mi is. Velünk együtt ma is so­kakat vonz a vásár, noha tele vagyunk a legkülönbözőbb üz­letekkel, Hogy mennyire vonz, bizonyítja a statisztika: Ma­gyarországon az idei első fél­évben 1321 vásárt rendeztek. G ödöllőnek valamikor vá­sárai adtak rangot, azok emelték fel. Közösségi tér is volt a vásár, rokonok, barátok, ismerősök gyülekezője. Olyan kis búcsúféle is. Ma is kínál látnivalót. Az idősebbnek, aki régi vásárok­ra emlékszik, s a fiatalnak, aki most gyűjti emlékeit. Szántai Sándor A szeméttelepet állandóan . kezelik, úgyszólván naponta terítenek rá földet, ám ez sem használ. A több méteres izzó parázs újból és újból lángra kap. Az illetékesek türelmet kér­nek, arra hivatkozva, hogy már készülnek az új telep ter­vei. Elkészültéiig azonban még eltelik egy kis idő, hiszen a telep több millió forintba ke­rül. Valamit addig is lehetne és kellene tenni. Tűrhetetlen,, hogy Pécelen ezrek szívják naponta a gomolygó füstöt. Esetenként a smogriadót is el lehetne rendelni. De mit érne a riadó, ha nincs hatásos intézkedés? K. I. Galga Menti Kupa Foci, tenisz Két sportágban, labdarú­gásban és teniszben írták kj a Galga Menti Kupát. A ver­senyt Galgahévízen rendezik' meg augusztus Ü8-án. A kispá­lyás labdarúgásban hatfőnyi csapatok nevezését várják. Te­niszben egyéni és páros ver­senyt rendeznek. Jelentkezni a galgahévízi művelődési ház­ban lehet, Vörös Hadsereg út 106. Nevezési határidő augusz­tus 10. Azonnal felveszünk felsőfokú végzettségű gazdasági vezetőt, valóm int építésztechnikust Bérezés: megegyezés szerint. PÉCEL NAGYKÖZSÉGI TANÁCS V. B. KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM Pécel, Kossuth Lajos u. 18. Telefon: Pécel, 63. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) F. I. Séták a városban Vásárok egykor és ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom