Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

1985. JÜLIUS 24., SZERDA Napraforgó-permetező az égen A terméskötés elősegítésére, a tányérbetegségek megelőzésére, a tápanyag-utánpótlás javí­tására a magasból permetezik a napraforgót a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet hat­százötven hektáros tábláján. A MÉM Repülőgépes Szolgálat helikoptervezetője, Túrái Imre szórja le a komplex növényvédő szert. Hancsovszki János felvétele Dabason önállóan Mi kell az építkezőknek? Népi eüenőrök munkája I Csupán ez év áprilisában lett önálló — miután ^ különvált a monoritól — a Dabasi Népi Ellenőrzési | Bizottság. A kilenctagú testület azóta vizsgálatokat foly- £ tatott például a termelőszövetkezetek és Áfészek rep- ^ rezentáciős költségeinek felhasználásáról, a tanácsi irá- ^ ^ nyitás alatt álló gazdasági ellátó szervezetek teyékeny­^ ségéről, a lakosság építőanyag-ellátásáról, valamint a » zöldség- és gyümölcstermékek útjáról tájékozódva. Jelenleg egy szélesebb körű elemzéshez gyűjtenek itt is tényeket; azt vizsgálják, mik az okai a termelőszövetkezeti melléküzemágaknál a jöve­delmezőség csökkenésének. A Dabasi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz bejelentések is érkeztek a lakosságtól, me­lyeket a lehető legnagyobb figyelemmel vizsgáltak ki. így megállapították, hogy ugyan szakmailag indokoltan, ám mégis szabálytalanul — engedély nélkül — létesítet­tek második igazgatóhelyet­tesi állást a táborfalvai ál­talános iskolában, s az a kis­iparos, akiről Bugyin úgy vélték, hogy jogtalanul leszá­zalékolt embereket foglalkoz­tat, akik után nem adózik, Tétlennek bizonyult: minden­ki szabályszerű szerződéssel dolgozott nála. Ugyancsak alaptalannak bizonyult az a bejelentés is, amely az Örké­nyi húsipari felvásárlót gya­núsította súlycsalóssal. Gyá- lon egy családra érkezett pa­naszt vizsgáltak, s jelenleg egy másik bejelentés nyomá­ban járnak, mely a Dabas és Vidéke Áfésszel kapcsolatos. Külön is említést érdemel az a jelentés, amely a magán­lakás-építések anyagellátásá­val foglalkozó vizsgálatuk után született. Mint ebből ki­derült, az 1982 óta tartó idő­szakban többször, majd ez év májusában helyszíni ellenőr­zésen is hat népi ellenőr a körzet két legnagyobb építő­anyag-telepét, a Dabas és Vi­déke Áfész dabasi Tüzép- telepén, valamint az Öcsa és Vidéke Áfész ócsai telepén ellenőrzött. Legutóbbi meg­állapításaik szerint több ter­mékcsoportban hosszabb-rövi- debb ideig tartó hiányok vol­tak — például kisméretű tö­mör téglából, válaszfallapok- bó\ hazai gyártmányú cserép­ből. égetett falazóelemekből, ps'ából, egves nyílászárók­ból. fenvő fűrészárukból nem volt elegendő. Mint a bizottság elnöke, Kuli Sándor elmondotta, az import anyagok nem pótolták • hazaiak hiányát, hiszen drágábbak. A vevők rekla­mációi — a minőségre vo­natkozók — megalapozott­nak bizonyultak. Így a sum- mázat ekképp hangzott: a vizsgált két telep árumeny- nyiségben, választékban, mi­nőségben nem tud maradék­talanul eleget tenni a lakos­sági igényeknek, a nyújtott szolgáltatások elmaradnak a hasonló árukat forgalmazó fejlettebb, korszerűbb bolto­kétól vagy az állami Tüzép- teiepekétől. S hogy ez miért fontos? Legfőképpen azért, mert eb­ben a körzetben most ezernél több magánépítkezés folyik, s az építkezőknek bizony nem mindegy, ha helyben nem kapni megfelelő építőanya­got, s azért messzebbre, ne­tán a gyártóműig kell el­menni ... V. G. P. Repcével kezdenek Étolajszezcn Megkezdődött a repcefel­dolgozás szezonja a növény- olajipar négy gyárában. Na­ponta egyelőre megközelítően 600 tonnával dolgoznak fel ebből az ipari növényből. Az idén a repcetermés va­lamelyest elmaradt a vára­kozástól, tavasszal ugyanis a vetés égy része kifagyott, összesen mintegy 74—76 ezen tonna terméssel számolnak az üzemek, ami elegendő a tervezett 4—5 ezer tonna rep­ceétolaj előállítására, a hazai igények kielégítésére. A mi­nőség viszont sokat javult; olyan speciális fajtával vál­tották fel a. korábbiakat, amelyből már hiányoznak az ízhatást rontó, nem kívánatos hatóanyagok. Kedvezőbb lett a repcetermesztés jövedelme­zősége is, az ipar az idén emelte az átvételi árakat. A repce szezonja augusztus közepéig tart, azután a kar­bantartó brigádok kijavítják az esetleges géphibákat, hogy szeptember elején a napra­forgó feldolgozása zavartala­nul indulhasson. A mezőgaz­dasági üzemek több mint 300 ezer hektáron termeszte­nek az idén napraforgót, eb­ből a hazai szükségleteknek megfelelően mintegy 35 ezer tonna étolaj készül, s a töb­bi között margarint is gyár­tanak belőle. A fejlesztési koncepció vitája Fontosakból a legfontosabbak A korábbi gyakorlattól elté­rően, sajátos módon készül a megye elkövetkezendő ötéves fejlődését megalapozó, átfogó elképzelés. Amint a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bi­zottság együttes ülésén is töb­ben aláhúzták, a koncepció jel­lege, a jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyok indokolttá teszik, hogy a majdani közép­távú terv megalapozása is új vonásokat mutasson. A terve­zéssel párhuzamosan körvona­lazódtak például a jövőre ér­vénybe lépő új tanácsi gazdál­kodási szabályok. Ezeket az el­képzelés kialakításánál már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hiszen alapvető válto­zásokat hoznak. Ugyancsak számításba kellett venni, hogy a reális igények mindenképp, meghaladják a gazdasági hely­zet teremtette lehetőségeket, tehát különös szerepe van az optimális fejlesztési csomópon­tok és arányok megtalálásá­nak. Mindezek elkerülhetetlen­né tették, hogy szélesebb tár­sadalmi alapokon kérjenek vé­leményt már az előkészületek első szakaszában a jövőt meg­határozó koncepcióról. (Koráb­bi lapszámainkban már ismer­tettük nagy vonalakban magát az elképzelést, illetve össze­geztük a társadalmi szervek vezető testületéinek vélemé­nyét.) Az Cíkigi vitákban elhang­zottakkal lényegében tegnap is kialakult az a vélemény, hogy az előzetes elképzelés jól tük­rözi a terület- és településfej­lesztésben Pest megyében munkáló súlyos feszültségeket. Természetesen nem parttalanul jelezve az igényeket, hanem számbavéve a megoldás való­ságos lehetőségeit is. Ezért, nem véletlenül, a vitában hoz­zászólók többsége foglalkozott a leginkább égető, kiemelt tá­mogatást' igénylő 'problémái}; körülhatárolásával, azok rang­sorolásával. Egyértelrhűvé vált tak a problémakörök, illetve a megoldás sorrendje is. A legsúlyosabb gond az egészséges ivóvíz biztosítása, ezt követi a lakáshoz jutás fel­tételeinek megteremtése, az ok­tatás feltételeinek a mai kor igényeinek megfelelő szinthez közelítése illetve az egészség- ügyi és szociális ellátás javí­tása. Az érvek és ellenérvek ütközése nyomán az az egysé­ges álláspont kristályosodott ki a testületek közös állásfoglalá­sában, hogy ezek a területek, amelyek leginkább rászorulnak a céltámogatásra, a központi segítségre. Még ilyen alapállás­nál is számítani kell arra — amint a tapács . tervgazdasági bizottságának véleményé rá­mutatott —, hogy az agglome­rációban nem enyhülnek kel­lőképpen a gondok, többi kö­zött a vízellátásban, önmagá­ban az érdi megoldása is meg­haladja már a megye lehetősé­geit ... A GYÓGYÍTÓ HALÁLÁRA Amikor dr. Bágyoni Attila halálhírét hozták, sorra jöttek az ismerősök, a kollé­gák hitetlenkedve: Hogyan lehetséges ez? Hiszen olyan fiatal volt... Valóban, 58 esztendő kevés, de mindig is voltak, akik gyorsan éltek, akik nem méricskélték az időt, hanem kitöltötték. Mindannyiunk hasznára. Mint ő. Nem közhely: közéleti ember volt. Szá­mon tartották orvosként, íróként, szocio­lógusként, tanácsi szakemberként. Cikkek, elmélyedésről tanúskodó elemzések, tanul­mányok százai, színdarabok s népszerű könyvek jelzik megannyi mérföldkőként; minden ismeretét, minden tudását köz­kinccsé szándékolta tenni. Könyvespol­cainkon ott vannak kötetei: Szenvedélyek rabságában. A telefondoktor 100 tanácsa. Szex, szerelem, család. S talán életének is hitvallása a könyv címe, melynek egyik szerzője volt: Okos szóval, türelemmel. Pest megyében nem csak soraiból is­merték őt: 1957-től 64-ig Szigetszentmik- lóson volt körzeti orvos. Betegeket gyógyí­tott. Azután szervező orvosi feladatot ka­pott, majd a Pest Megyei Tanács egész­ségnevelési; csoportját vezette 1974-ig, ké­sőbb a Fővárosi Egészségnevelési Intézet élére került, azután az Országos Egészség- nevelési Intézet igazgatója lett. Nem mel­lékesek a fordulatok: egyetemi évei ide­jén az Apáthi István Medikus Népi Kol­légium szervező tagja volt. egy időben az Egészségügyi Minisztérium sajtófőnö­ki teendőit is ellátta. Aki ismerte, nem is próbálta valamelyik szakma — az orvosi, a szociológusi, az írói vagy a tanácsi — mundérjába gyömöszöl­ni őt. Ügy mondanám: gyógyító ember volt. Íróként, körorvosként és egészségne­velőiként is, okos szóval, türelemmel, s ko­ra előrehaladtával mind nehezebb terepen. Hiszen tudta, .hogy a bajt nem elég legyűr­ni, a beteget meggyógyítani, a kórt kikú­rálni. Tudta: olyan nemzedékeket kell föl­nevelni, amelyeknek tagjai az egészséges életvitelt, szokásokat tekintik természe­tesnek, mert így megelőzhető sokféle be­tegség, S tudta azt, hogy a megrögzött szo­kásokon változtatni talán a legnehezebb,.. Karrierje, kitüntetései tanúsítják: mind magasabb színvonalon próbálta ezt elérni. Ahogyan ő mondaná: nem élt hiába, ha csak egyetlen embert sikerült is rávennie, hogy tegyen többet saját maga, gyermekei testi-lelki épségéért. Százezreik, tán milliók olvasták sorait, hallgatták előadásait, ismerték meg véle­ményét a televízióból is. Türelmes, okos szava hiányozni fog nekik, nekünk. ★ Dr. Bágyoni Attilát ma délután 3 órakor búcsúztatják — immár örökre — a Far­kasréti temetőben. Természetesen nem megala­pozatlanul hangzott el olyan vélemény, mely a lakásproblé­mák felszámolását a vízellátás­sal egyenértékűnek tartotta. Valóban jelentős azoknak a száma a megyében, akiknek az otthonhoz jutása egyedül az ál­lami bérlakásba költözéssel le­hetséges. A fiatalok széles ré­tege is csak fokozottabb álla­mi, vállalati támogatással re­ménykedhet önálló lakáshoz jutásban. A koncepciónak is tartalmaznia kell tehát min­denképp a legszükségesebb számú állami lakás megépíté­sének, a lakáshoz jutási felté­telek gyarapításának a határo­zott igényét. Az elosztásban differenciálni kell, hiszen a gondok a megye nem minden területén jelentkeznek azonos súllyal. A» oktatás kiemelt fejleszté­sét a megye sajátos helyzete, a lakosság számának folyama­tos gyarapodása mellett min­denekelőtt a jövő nemzedék korszerű felkészültségéért ér­zett felelősség támasztja alá. A demográfiai hullám úgy éri el a középiskolásokat, hogy még az általánosban is tetőzik. A feszített tanteremépítési program így is csak azt ered­ményezi, hogy nem romlik a helyzet. Változatlanul igénybe kell venni a továbbiakban is a szükségmegoldásokat. A mo­dern kor követelményeit figye­lembe véve kikerülhetetlen a technikai felszereltség, a sze­mélyi feltételek javítása is. Az egészségügyön belül kü­lönösen a szociális otthonok befogadóképességének bővíté­sében nagyok a lemaradások. A házi szociális gondozás ki­terjesztése nem oldja meg va­lamennyi rászoruló problémá­ját. A várhatóan valamelyest bő­vülő pénzkeret tetemes részét az intézmények működési költ­ségeinek fedezése viszi el. A céltámogatásokon kívül szeré­nyebb összegek jutnak egyéb területek fejlesztésére, melyek természetesen a lakosság szem­pontjából igen fontosak, így a kereskedelem, az úthálózat, a hírközlés bővítésére. Ezek át­csoportosítása — amint a vitá­ban felvetődött — az alapvető arányokat borítaná föl, s csak újabb súlyos feszültségek for­rásává válna. Hangsúlyozottan esett szó a tegnapi együttes ülésen a for­rások gyarapításának lehetősé­geiről is. A koncepció számí­tásba veszi a társadalmi ösz- szefogásban rejlő tartalékokat éppúgy, mint a lakosság anyagi hozzájárulását a célok elérésé­hez. Több fölszólaló aláhúzta: gondosan kell kialakítani az érdekeltség rendszerét, mert akkor az állampolgárok is haj­landók a nagyobb áldozatokra. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni,' hogy a települé­sek közvetlenül érdekeltek a helyi üzemek teljesítményének növekedésében, hiszen akkor több támogatást remélhetnek. Szorosabbá kell tenni tehát az együttműködést a tanácsok és a gazdasági egységek között. Végezetül kiemelték — S « a tanácsi gazdálkodás új vo­násaiból adódik —, a döntés a helyi testületek kezében van. A községekben, városokban ha­tároznak arról, mire költik a pénzüket. A megyei koncepció csak iránymutató lehet. A megnövekedett hatáskörrel já­ró felelősség az, aminek jelle­meznie kell majd a középtávú elképzelések formálódását. M. J. fi MÉM összesítése Az aratás félidejében Kedden félidőhöz érkezett az aratás; ezen a napon — o MÉM összesítése szerint — a kombájnok elkészültek a kalászos gabonatermő terület felének betakarításával. Az aratás derekánál vala­mennyi kombájn kint dolgo­zik a határban. Ilyenkor hoz­zák, le a .földekről a legna­gyobb tömegű gabonát, mi­vel a déli országrészekben még dolgoznak a gépek, észa­kon pedig már megkezdték a munkát. A különbség az ég­hajlati eltérésből és ennek nyomán az érésben mutat­kozó késedelemből következik be hazánkban, visszatérő rendszerességgel. A félidő tá­ján több olyan nap is van, amikor a termőterületnek vi­szonylag nagy részén, akár 7—8 százalékán is végigmen­nek a kombájnok. Később a munka tempója lassul és megkezdődik a gépek átcso­portosítása a gabonatermő tájkörzetek között. A mezőgazdászok sokfelé eltérően ítélik meg, hogy szükség lenne-e újabb csapa­dékra, amely ugyan késleltet­né az aratást, ám kedvezne a kapásnövényeknek. Vannak olyan területek az országban, például Békés, Csongrád. Pest és Bács-Kis,kun megyé­ben, ahol egyértelműen ki­adós esőzésre lenne szükség, hiszen a kukorica megkíván­ná a nedvességutánpótlást. Többfelé azonban, így pél­dául a Dunántúl számos tér­ségében a mezőgazdák sze­rint még futja a talaj víz­készletéből, s — ha lehetne — az esőzéseket egy későbbi időszakba tennék át. Az aratással egyidőben jó ütemben haladnak a tarló­munkákkal, és 55 ezer hek­táron úgynevezett másodve­tésre került sor. A gyümölcsöskertekböl fo­lyamatosan érkeznek a szál­lítmányok a piacra. Málna már nem sok van, annál több sárga- és őszibarackot hoznak föl a gazdaságokból. Lassan beérik a szabadföldi papri­ka és a paradicsom is, és el­jön a lecsószezon ideje, ami­kor nem a költségesebb fólia­házakból kerül a termés a vásárlók elé, hanem a sza­badföldekről. Éspedig remél­hetőleg rövidebb úton és ke­vesebb átrakással, mint ez elmúlt években. (A " ‘ ' ""i _ eüsfe; ,.v sj: Az érdi Bentavölgye Tsz-bcn a másodvetéshez készítik elő a talajt

Next

/
Oldalképek
Tartalom