Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
1985. JÜLIUS 24., SZERDA Napraforgó-permetező az égen A terméskötés elősegítésére, a tányérbetegségek megelőzésére, a tápanyag-utánpótlás javítására a magasból permetezik a napraforgót a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet hatszázötven hektáros tábláján. A MÉM Repülőgépes Szolgálat helikoptervezetője, Túrái Imre szórja le a komplex növényvédő szert. Hancsovszki János felvétele Dabason önállóan Mi kell az építkezőknek? Népi eüenőrök munkája I Csupán ez év áprilisában lett önálló — miután ^ különvált a monoritól — a Dabasi Népi Ellenőrzési | Bizottság. A kilenctagú testület azóta vizsgálatokat foly- £ tatott például a termelőszövetkezetek és Áfészek rep- ^ rezentáciős költségeinek felhasználásáról, a tanácsi irá- ^ ^ nyitás alatt álló gazdasági ellátó szervezetek teyékeny^ ségéről, a lakosság építőanyag-ellátásáról, valamint a » zöldség- és gyümölcstermékek útjáról tájékozódva. Jelenleg egy szélesebb körű elemzéshez gyűjtenek itt is tényeket; azt vizsgálják, mik az okai a termelőszövetkezeti melléküzemágaknál a jövedelmezőség csökkenésének. A Dabasi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz bejelentések is érkeztek a lakosságtól, melyeket a lehető legnagyobb figyelemmel vizsgáltak ki. így megállapították, hogy ugyan szakmailag indokoltan, ám mégis szabálytalanul — engedély nélkül — létesítettek második igazgatóhelyettesi állást a táborfalvai általános iskolában, s az a kisiparos, akiről Bugyin úgy vélték, hogy jogtalanul leszázalékolt embereket foglalkoztat, akik után nem adózik, Tétlennek bizonyult: mindenki szabályszerű szerződéssel dolgozott nála. Ugyancsak alaptalannak bizonyult az a bejelentés is, amely az Örkényi húsipari felvásárlót gyanúsította súlycsalóssal. Gyá- lon egy családra érkezett panaszt vizsgáltak, s jelenleg egy másik bejelentés nyomában járnak, mely a Dabas és Vidéke Áfésszel kapcsolatos. Külön is említést érdemel az a jelentés, amely a magánlakás-építések anyagellátásával foglalkozó vizsgálatuk után született. Mint ebből kiderült, az 1982 óta tartó időszakban többször, majd ez év májusában helyszíni ellenőrzésen is hat népi ellenőr a körzet két legnagyobb építőanyag-telepét, a Dabas és Vidéke Áfész dabasi Tüzép- telepén, valamint az Öcsa és Vidéke Áfész ócsai telepén ellenőrzött. Legutóbbi megállapításaik szerint több termékcsoportban hosszabb-rövi- debb ideig tartó hiányok voltak — például kisméretű tömör téglából, válaszfallapok- bó\ hazai gyártmányú cserépből. égetett falazóelemekből, ps'ából, egves nyílászárókból. fenvő fűrészárukból nem volt elegendő. Mint a bizottság elnöke, Kuli Sándor elmondotta, az import anyagok nem pótolták • hazaiak hiányát, hiszen drágábbak. A vevők reklamációi — a minőségre vonatkozók — megalapozottnak bizonyultak. Így a sum- mázat ekképp hangzott: a vizsgált két telep árumeny- nyiségben, választékban, minőségben nem tud maradéktalanul eleget tenni a lakossági igényeknek, a nyújtott szolgáltatások elmaradnak a hasonló árukat forgalmazó fejlettebb, korszerűbb boltokétól vagy az állami Tüzép- teiepekétől. S hogy ez miért fontos? Legfőképpen azért, mert ebben a körzetben most ezernél több magánépítkezés folyik, s az építkezőknek bizony nem mindegy, ha helyben nem kapni megfelelő építőanyagot, s azért messzebbre, netán a gyártóműig kell elmenni ... V. G. P. Repcével kezdenek Étolajszezcn Megkezdődött a repcefeldolgozás szezonja a növény- olajipar négy gyárában. Naponta egyelőre megközelítően 600 tonnával dolgoznak fel ebből az ipari növényből. Az idén a repcetermés valamelyest elmaradt a várakozástól, tavasszal ugyanis a vetés égy része kifagyott, összesen mintegy 74—76 ezen tonna terméssel számolnak az üzemek, ami elegendő a tervezett 4—5 ezer tonna repceétolaj előállítására, a hazai igények kielégítésére. A minőség viszont sokat javult; olyan speciális fajtával váltották fel a. korábbiakat, amelyből már hiányoznak az ízhatást rontó, nem kívánatos hatóanyagok. Kedvezőbb lett a repcetermesztés jövedelmezősége is, az ipar az idén emelte az átvételi árakat. A repce szezonja augusztus közepéig tart, azután a karbantartó brigádok kijavítják az esetleges géphibákat, hogy szeptember elején a napraforgó feldolgozása zavartalanul indulhasson. A mezőgazdasági üzemek több mint 300 ezer hektáron termesztenek az idén napraforgót, ebből a hazai szükségleteknek megfelelően mintegy 35 ezer tonna étolaj készül, s a többi között margarint is gyártanak belőle. A fejlesztési koncepció vitája Fontosakból a legfontosabbak A korábbi gyakorlattól eltérően, sajátos módon készül a megye elkövetkezendő ötéves fejlődését megalapozó, átfogó elképzelés. Amint a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottság együttes ülésén is többen aláhúzták, a koncepció jellege, a jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyok indokolttá teszik, hogy a majdani középtávú terv megalapozása is új vonásokat mutasson. A tervezéssel párhuzamosan körvonalazódtak például a jövőre érvénybe lépő új tanácsi gazdálkodási szabályok. Ezeket az elképzelés kialakításánál már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hiszen alapvető változásokat hoznak. Ugyancsak számításba kellett venni, hogy a reális igények mindenképp, meghaladják a gazdasági helyzet teremtette lehetőségeket, tehát különös szerepe van az optimális fejlesztési csomópontok és arányok megtalálásának. Mindezek elkerülhetetlenné tették, hogy szélesebb társadalmi alapokon kérjenek véleményt már az előkészületek első szakaszában a jövőt meghatározó koncepcióról. (Korábbi lapszámainkban már ismertettük nagy vonalakban magát az elképzelést, illetve összegeztük a társadalmi szervek vezető testületéinek véleményét.) Az Cíkigi vitákban elhangzottakkal lényegében tegnap is kialakult az a vélemény, hogy az előzetes elképzelés jól tükrözi a terület- és településfejlesztésben Pest megyében munkáló súlyos feszültségeket. Természetesen nem parttalanul jelezve az igényeket, hanem számbavéve a megoldás valóságos lehetőségeit is. Ezért, nem véletlenül, a vitában hozzászólók többsége foglalkozott a leginkább égető, kiemelt támogatást' igénylő 'problémái}; körülhatárolásával, azok rangsorolásával. Egyértelrhűvé vált tak a problémakörök, illetve a megoldás sorrendje is. A legsúlyosabb gond az egészséges ivóvíz biztosítása, ezt követi a lakáshoz jutás feltételeinek megteremtése, az oktatás feltételeinek a mai kor igényeinek megfelelő szinthez közelítése illetve az egészség- ügyi és szociális ellátás javítása. Az érvek és ellenérvek ütközése nyomán az az egységes álláspont kristályosodott ki a testületek közös állásfoglalásában, hogy ezek a területek, amelyek leginkább rászorulnak a céltámogatásra, a központi segítségre. Még ilyen alapállásnál is számítani kell arra — amint a tapács . tervgazdasági bizottságának véleményé rámutatott —, hogy az agglomerációban nem enyhülnek kellőképpen a gondok, többi között a vízellátásban, önmagában az érdi megoldása is meghaladja már a megye lehetőségeit ... A GYÓGYÍTÓ HALÁLÁRA Amikor dr. Bágyoni Attila halálhírét hozták, sorra jöttek az ismerősök, a kollégák hitetlenkedve: Hogyan lehetséges ez? Hiszen olyan fiatal volt... Valóban, 58 esztendő kevés, de mindig is voltak, akik gyorsan éltek, akik nem méricskélték az időt, hanem kitöltötték. Mindannyiunk hasznára. Mint ő. Nem közhely: közéleti ember volt. Számon tartották orvosként, íróként, szociológusként, tanácsi szakemberként. Cikkek, elmélyedésről tanúskodó elemzések, tanulmányok százai, színdarabok s népszerű könyvek jelzik megannyi mérföldkőként; minden ismeretét, minden tudását közkinccsé szándékolta tenni. Könyvespolcainkon ott vannak kötetei: Szenvedélyek rabságában. A telefondoktor 100 tanácsa. Szex, szerelem, család. S talán életének is hitvallása a könyv címe, melynek egyik szerzője volt: Okos szóval, türelemmel. Pest megyében nem csak soraiból ismerték őt: 1957-től 64-ig Szigetszentmik- lóson volt körzeti orvos. Betegeket gyógyított. Azután szervező orvosi feladatot kapott, majd a Pest Megyei Tanács egészségnevelési; csoportját vezette 1974-ig, később a Fővárosi Egészségnevelési Intézet élére került, azután az Országos Egészség- nevelési Intézet igazgatója lett. Nem mellékesek a fordulatok: egyetemi évei idején az Apáthi István Medikus Népi Kollégium szervező tagja volt. egy időben az Egészségügyi Minisztérium sajtófőnöki teendőit is ellátta. Aki ismerte, nem is próbálta valamelyik szakma — az orvosi, a szociológusi, az írói vagy a tanácsi — mundérjába gyömöszölni őt. Ügy mondanám: gyógyító ember volt. Íróként, körorvosként és egészségnevelőiként is, okos szóval, türelemmel, s kora előrehaladtával mind nehezebb terepen. Hiszen tudta, .hogy a bajt nem elég legyűrni, a beteget meggyógyítani, a kórt kikúrálni. Tudta: olyan nemzedékeket kell fölnevelni, amelyeknek tagjai az egészséges életvitelt, szokásokat tekintik természetesnek, mert így megelőzhető sokféle betegség, S tudta azt, hogy a megrögzött szokásokon változtatni talán a legnehezebb,.. Karrierje, kitüntetései tanúsítják: mind magasabb színvonalon próbálta ezt elérni. Ahogyan ő mondaná: nem élt hiába, ha csak egyetlen embert sikerült is rávennie, hogy tegyen többet saját maga, gyermekei testi-lelki épségéért. Százezreik, tán milliók olvasták sorait, hallgatták előadásait, ismerték meg véleményét a televízióból is. Türelmes, okos szava hiányozni fog nekik, nekünk. ★ Dr. Bágyoni Attilát ma délután 3 órakor búcsúztatják — immár örökre — a Farkasréti temetőben. Természetesen nem megalapozatlanul hangzott el olyan vélemény, mely a lakásproblémák felszámolását a vízellátással egyenértékűnek tartotta. Valóban jelentős azoknak a száma a megyében, akiknek az otthonhoz jutása egyedül az állami bérlakásba költözéssel lehetséges. A fiatalok széles rétege is csak fokozottabb állami, vállalati támogatással reménykedhet önálló lakáshoz jutásban. A koncepciónak is tartalmaznia kell tehát mindenképp a legszükségesebb számú állami lakás megépítésének, a lakáshoz jutási feltételek gyarapításának a határozott igényét. Az elosztásban differenciálni kell, hiszen a gondok a megye nem minden területén jelentkeznek azonos súllyal. A» oktatás kiemelt fejlesztését a megye sajátos helyzete, a lakosság számának folyamatos gyarapodása mellett mindenekelőtt a jövő nemzedék korszerű felkészültségéért érzett felelősség támasztja alá. A demográfiai hullám úgy éri el a középiskolásokat, hogy még az általánosban is tetőzik. A feszített tanteremépítési program így is csak azt eredményezi, hogy nem romlik a helyzet. Változatlanul igénybe kell venni a továbbiakban is a szükségmegoldásokat. A modern kor követelményeit figyelembe véve kikerülhetetlen a technikai felszereltség, a személyi feltételek javítása is. Az egészségügyön belül különösen a szociális otthonok befogadóképességének bővítésében nagyok a lemaradások. A házi szociális gondozás kiterjesztése nem oldja meg valamennyi rászoruló problémáját. A várhatóan valamelyest bővülő pénzkeret tetemes részét az intézmények működési költségeinek fedezése viszi el. A céltámogatásokon kívül szerényebb összegek jutnak egyéb területek fejlesztésére, melyek természetesen a lakosság szempontjából igen fontosak, így a kereskedelem, az úthálózat, a hírközlés bővítésére. Ezek átcsoportosítása — amint a vitában felvetődött — az alapvető arányokat borítaná föl, s csak újabb súlyos feszültségek forrásává válna. Hangsúlyozottan esett szó a tegnapi együttes ülésen a források gyarapításának lehetőségeiről is. A koncepció számításba veszi a társadalmi ösz- szefogásban rejlő tartalékokat éppúgy, mint a lakosság anyagi hozzájárulását a célok eléréséhez. Több fölszólaló aláhúzta: gondosan kell kialakítani az érdekeltség rendszerét, mert akkor az állampolgárok is hajlandók a nagyobb áldozatokra. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni,' hogy a települések közvetlenül érdekeltek a helyi üzemek teljesítményének növekedésében, hiszen akkor több támogatást remélhetnek. Szorosabbá kell tenni tehát az együttműködést a tanácsok és a gazdasági egységek között. Végezetül kiemelték — S « a tanácsi gazdálkodás új vonásaiból adódik —, a döntés a helyi testületek kezében van. A községekben, városokban határoznak arról, mire költik a pénzüket. A megyei koncepció csak iránymutató lehet. A megnövekedett hatáskörrel járó felelősség az, aminek jellemeznie kell majd a középtávú elképzelések formálódását. M. J. fi MÉM összesítése Az aratás félidejében Kedden félidőhöz érkezett az aratás; ezen a napon — o MÉM összesítése szerint — a kombájnok elkészültek a kalászos gabonatermő terület felének betakarításával. Az aratás derekánál valamennyi kombájn kint dolgozik a határban. Ilyenkor hozzák, le a .földekről a legnagyobb tömegű gabonát, mivel a déli országrészekben még dolgoznak a gépek, északon pedig már megkezdték a munkát. A különbség az éghajlati eltérésből és ennek nyomán az érésben mutatkozó késedelemből következik be hazánkban, visszatérő rendszerességgel. A félidő táján több olyan nap is van, amikor a termőterületnek viszonylag nagy részén, akár 7—8 százalékán is végigmennek a kombájnok. Később a munka tempója lassul és megkezdődik a gépek átcsoportosítása a gabonatermő tájkörzetek között. A mezőgazdászok sokfelé eltérően ítélik meg, hogy szükség lenne-e újabb csapadékra, amely ugyan késleltetné az aratást, ám kedvezne a kapásnövényeknek. Vannak olyan területek az országban, például Békés, Csongrád. Pest és Bács-Kis,kun megyében, ahol egyértelműen kiadós esőzésre lenne szükség, hiszen a kukorica megkívánná a nedvességutánpótlást. Többfelé azonban, így például a Dunántúl számos térségében a mezőgazdák szerint még futja a talaj vízkészletéből, s — ha lehetne — az esőzéseket egy későbbi időszakba tennék át. Az aratással egyidőben jó ütemben haladnak a tarlómunkákkal, és 55 ezer hektáron úgynevezett másodvetésre került sor. A gyümölcsöskertekböl folyamatosan érkeznek a szállítmányok a piacra. Málna már nem sok van, annál több sárga- és őszibarackot hoznak föl a gazdaságokból. Lassan beérik a szabadföldi paprika és a paradicsom is, és eljön a lecsószezon ideje, amikor nem a költségesebb fóliaházakból kerül a termés a vásárlók elé, hanem a szabadföldekről. Éspedig remélhetőleg rövidebb úton és kevesebb átrakással, mint ez elmúlt években. (A " ‘ ' ""i _ eüsfe; ,.v sj: Az érdi Bentavölgye Tsz-bcn a másodvetéshez készítik elő a talajt
