Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIÍ. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1985. JÚLIUS 23., KEDD Aratók között Párás reggeltől sötét estig Gúnyt űzött az időjárás a múlt hét közepén az aratókkal. A vonzáskörzet központjában, Monoton szinte egész délelőtt kiadós zápor áztatta a gabonaföldeket, így természetesen megállásra kényszerültek a kombájnok a helyi Kossuth Tsz-ben. Azt gondoltuk, másutt is kényszerszünetet kellett tartani, de szerencsére nem, így folytatódhatott e fontos nyári kampánymunka. A hét végén — szombaton, vasárnap — sem pihentek az emberek és gépek sehol sem. A korábbi pihenő- és szabadnapok egyszerű hétköznappá változtak. Így van ez rendjén, hiszen minél előbb fedett helyen szeretnék tudni a búzát. A sülysápi Tápióvölgye Tsz- ben tegnap este túljutottak az aratás félidején, csaknem ezer hektáron fejezték be a búza vágását. Virág István, a közös gazdaság elnöke meglepően nyu- godtnak látszott, amikor az aratással kapcsolatban érdeklődtünk tőle: — A 120 hektár őszi árpa aratását fejeztük be először, 53 mázsa termett hektáronként. A ■ Vetőmag Vállalattal kötött szerződés szerint vetőmagként értékesítjük az összes termést. Befejeződött a szemek tisztítása, sőt már a fémzárolásnál tartunk. —'Háfty hektár búza vár' betakarításra? — 1 ezer 752 hektáron termesztünk búzát, ennek levágása bizony komoly gondot jelent termelőszövetkezetünknek. Hét Claas Dominator és két E— 516-os kombájn falja a kalászt mindennap. Naoonta általában 100—200 hektáron tudjuk levágni a búzát. Természetesen csak akkor, ha kedvez az idő. Mert bizony a reggeli párás órákban nem indulhatnak a kombájnok, este viszont csak a sötétedéskor fejezik be a munkát a táblákon. — Hová szállítják a búzát? — Á Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal 800 vagon búza leadására kötöttünk szerződést. Ebből 250 vagont a kókai malomba szállítunk, a többit saját magunk raktározzuk a vállalat megbízásából. — A szemeket szárítani kell? Ömlik a szem a Claas Dominator hatalmas gyomrából a ZIL- teherautó platójára Az aratással egy időben folyik a szalmabálázás, a lakosságnak ingyen adják a nem bálázott. Ömlesztett szalmát. Már hozzáfogtak a műtrágyázáshoz és tarlóhántáshoz is. A búzán kívül 132 hektár len betakarítása is a feladatok közé tartozik. — Többször csak a déli órákban indulhatnak a kombájnok a párás levegő miatt — mondta Müller László Ferenc, az ecseri Rákosmeze je Tsz termelési elnökhelyettese. Ezekben a napokban az ecseri táblákban aratnak a kombájnok. 1 ezer 100 hektár búzát kell learatnunk, a felével végeztünk hétfő estig. — Egyébként az ecseri szárítóüzemre nagy feladat hárul ezekben a napokban, hiszen nemcsak a saját termést kell optimálisra szárítani, hanem például a fóti Vörösmarty és a kerepestarcsai Szilasmente tsz-ét is. Egyelőre győzik energiával ... Csak hát sokba kerül, de kell, mert a táblákba csak megfelelő szárazságú szemek kerülhetnek. — Az aratásban részt vevők ellátásáról még a tavalyinál is jobban gondoskodunk. Megnövelt mennyiségű, másfél adagos ebédet szolgálunk fel részükre. Állandó hideg víz áll a kombájnosok, szállítók rendelkezésére, s még feketekávét is kapnak, ök mindezt jó és pontos munkával igyekeznek meghálálni, eddig sikerrel. Gér József Nézzük csak... Id. Czövek Rudolf kombájnellenőr ifj. Kiss György rakományát ellenőrzi Hancsovszki János felvételei — Amikor legelőször nekilódultak a kombájnok, a szemek nedvességtartalma elérte a 24—25 százalékot, most már „csak” 17 százalékos, de a megfelelő a 14 százalék lenne. Így a szárítás nélkülözhetetlen, a Bábolna típusú szárító alig győzi szusszal, no meg olajjal... Vermes Győző elnökhelyettes szerint július utolsó napjaiban biztosan befejezik az aratást a Tápióvölgyében. Természetesen ehhez a jó időjárás nélkülözhetetlen ezen a héten. Bizakodnak, mert eddig szerencsére nem volt fennakadás. Kihaiéféiben Eevő mesterség Kiísiin hasít szíjat a sirfelő A múlt századot idézi csésen a Vörös Hadsereg útján lévő ^zíi iártó-fnűhely. Kirakatában cifrán, magukat kelletően, csatos övék, szíjostorok, pénztárcák, szájkosár, lószerszám és ki tudja felsorolni, mi minden sorakozik. Muzeális értékek Ott áll a műhely közepén az ősi szerszám; a küsü. Tö- r „ős nevét nyilván azért őrizte meg, mert mesterségbeli tudásuk egy részét is a küsü hazájából hozták a régi világ mesterlegényei. De van ott kalapács, sínvas, körző, félhold, negyedhold hasítókések. Ügy mondják szaknyelven sirfelőkések. Van dikics és még ezernyi apró ősi szerszám. Ma már muzeális értékek. — Még az elődeink műhelyéből valók — mondja Szűcs Lászióné, az üzlet tulajdonosa, aki maga is kitanulta a szakmát, amikor feleségnek került a szíjjártó dinasztiába. Szűcsné Berta Ilonka ma már özvegyi jogon tulajdonos. — Ezt a szakmát nem lehet nem szeretni — mondja. — Én amíg mozogni tudok, űzöm ezt a mesterséget. Ferenc fiam is örömét leli benne. Kettesben mesélik tovább, a kis vecsési üzletből visszafelé milyen messze vezet az út. Nagykőrösről 1870-ben került Monorra a Szűcs família, s a Liliom utcában alapították meg szíjjártó műhelyüket, így lett monori Szűcs Zsig- mond és felesége, Sarkadi Teréz. Az ő házasságukból született a nyolc Szűcs gyerek. Három leány és öt fiú. Mi sem természetesebb, hogy az öt Szűcs fiú az ősi szakmát vitte tovább. Művészet is Zsigmond mester iskolázott ember volt. A latin nyelvet a gimnáziumban, a többit vándordíján tanulta. Ö művészetként is nagyra tartotta a szíjjártó tudományt. Bejárta a fél világot, minden csínját- bínját megismerve okította majdnem tucatnyi fiát. De volt lánya is, aki értett a bőrökhöz. Ajtónyitogatók Mikor idős Szűcs Zsigmond Monoron az 1930-as években lehunyta a szemét, azonos nevű fia már Törökszentmik- lóson öregbítette a szakma jó hírét. Lajos és Sándor Szolnok városában alapította meg műhelyét. Antal Monoron lett az akkori Zelizi mester kon- kurrense. Szűcs László az 1930-as években Vecsés Fő utcáján nyitott műhelyében készítette a díszes lószerszámot a rangos stráfkocsik fogataihoz. — Akkoriban — emlékezik vissza Szűcsné — a vásározás volt a nagy üzlet. De a hideg hajnalok, a téli tipegés- topogás, a napokig tartó utazások megviselték az egészséget. Korán haltak az ilyen életet próbált emberek. Szárnypróbálgatások Elégve hagyni mély nyomokat... Ám a család nem lett hűtlen a mesterséghez. Szűcs Sándor három fia lett a kilenc közül szíjjártó. Szerte az országban élnek. Szűcs Zsig- mondnak tíz gyereke volt, közülük van orvos fia Debrecenben, van mérnök, bányász, de van szíjjártó is! Szűcs Fe-i rencnek pedig talán — mint mondja — már nem is hobbija, de életeleme a munkája, csakúgy, mint az édesanyjának. Egyre-másra nyílik az ajtó, iskolatáskát, retikült, kutyapórázt hoznak, javítanák meg. De van ott mindenféle lelke vesztett futball-labda is. Kezük nyomán minden megújul. S miközben beszélgetünk, halad a munka. Kíváncsiskodó gyerekek térnek be. Rácsodálkoznak valamire, s Szűcsék máris magyarázzák, mire való. Ódon ékesség — Ügy tűnik, kihalóban a szakma, de én még bízom benne, hogy lesz követőnk, hiszen, ha belefog valaki, ezt a szép mesterséget nem tudja abbahagyni! — mondja Szűcsné, Ilonka néni, és szeretettel végigsimít a küsün, amely magyarul varrószék, s az ódon műhely ékessége. Féltve őrzött kincsük. Fekete Gizella hiszen estére újra megjön mindennapi barátjuk: a tv-maci. örülnek a felnőttek is, a műsor ugyanis némi felüdülést, pihenést jelent az egész napos fárasztó munka után. Persze, amikor olyan a műsor ... Kiss Sándor értette, mert idővel megérett benne a gondolat, hogy a körből, amely születése pillanatában bezárult körülötte, ki lehet lépni! Évekig kereste azt a kilépési formát, lehetőséget, anélkül, hogy egy pillanatra is elfeledkezett volna helyzetéről. Az írott szó varázsa segítette megtalálni a számára létező egyetlen és helyes utat... Először a Gödöllői Agráregyetem Mezőgazdasági Mérnök című lapjában jelentek meg versei, majd 1983 novemberében és decemberében az Ifjúsági Magazin közölte két alkotását. Közben barátai, pártfogói akadtak munkahelyén, lakóhelyén; ma már hiányolják, ha legújabb verseiből nem kapnak egy-egy dedikált példányt. A publikáláshoz a bátorítást és segítséget attól a Lukács Bélánétól kapta, aki a vasadi klubkönyvtár vezetője, majd ő munkálkodott azon is, hogy első. közönség előtti fellépései sikeresek legyenek. Mostanság önálló kötet kiadásának gondolatával foglalkozik, s érthetően szűkebb pátriáját szeretné megismertetni verseivel: Monor és vonzáskörzete művelődési intézményeiben szívesen adna elő kilencvenhárom megírt verséből, különösen az irodalmi körökkel működne együtt. Aszódi László Antal (ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) Lassú fékezéssel / megállni/ szemafor előtt / múltba mélyedéssel / átszőni / sorvadó időt, / oltani / vakító lámpát / szerepből kilépni / bátran / könnyeden, / szítani / fáradok lángját / lobogni / feszülni az / alvók egén / lassú robbanásban / elégve / hagyni mély nyomot: érett alkotásban / kibomló / boldog dallamot. Azt hiszem, ennél beszédesebb ars poeticát nem is adhatott volna önmagáról Galambos Pál, a vasadi Kossuth Szakszövetkezet telefonkezelője, hiszen a sorokból kiviláglik hullámzó kedélyállapota, formálódó egyénisége, élettapasztalata, sajátos látásmódja, elfáradása, újraindulása, elkeseredése és fantasztikus lelkesedése, életszeretete! De ennél azért kicsit részletesebben szeretném őt bemutatni, mint induló költőt. aki fél évtizede ragadott először tollat, önkifejezési vágyból, s talán, hogy megmutassa, ő is létezik, ezen a földön él, közöttünk, ér annyit, mint bármelyikünk, s neki is van mondanivalója. Felsőnyáregyházán él édesanyjával kettesben. A szövetkezetben 1981-től dolgozik mint telefonközpont-kezelő, korábban ugyanott gépkocsiadminisztrátor volt. Közgazdasági szakközépiskolát végzett. de korántsem olyan feltételek között, mint az emberek többsége. Ugyanis születésétől fogva mozgássérült. Az általános iskola alsó tagozatát magánúton végezte el. a felsőt — tolókocsiban közlekedve — Nyáregyházán. A mozgássérültek intézetében is lakott 1967-től 1972-ig. Ezek az évek megrendítő élményt jelentettek számára: rájött, sorsában nem egyedül van, ugyanakkor azt is megA korszerű olcsóbb Szervezettebb a javítás Nem kell a pohár víz a tévé tetején, s ha esetleg füstölögni kezd a készülék, ne a poharat markolásszuk s öntsük nyakon a berendezést, ahogy a rádióban hallottuk. Inkább a kapcsológombot ragadjuk meg, hiszen a régi típusú lámpákkal, csövekkel működő készülék, különösen a színes, nagy áramfogyasztó, 350 Wattos; amellett, hogy áramot pocsékol, szinte kazánforrósá- got áraszt, szemben az energiatakarékos tranzisztoros, újabban pedig az integrált áramkörös rendszerben működő készülékekkel, amelyek fogyasztása csupán 100 Watt. A jó tanácsot Szente Varga Sándortól halljuk, aki a Gel- ka tv-műszerésze, s elmondja még, hogy a készülékek 40 százaléka már színes. Jellegzetes tünet ezeknél a korszerű készülékeknél, hogy a hálózati fásziiltséget. átalakító egység — magyarán a kapcsoló — gyakran meghibásodik, ez azonban szinte percek alatt, a helyszínen javítható. A Gelka műszerészei napközben nem érnek rá a körmüket rágni, hiszen a lakóházak felében már ott a tv, és szinte családtagnak számít. Ennyi készülék között hiba is akad jócskán. A javítás persze szervezettebbé vált, felosztották a területet. Szente Varga Sándor Üllő, Ecser és Maglód készülékeit javítja. Üllőt szerdán és pén tgken látogatja; természetesen először a hiba- bejelentő helyeket keresi fel, a takarékszövetkezet és a Hatháza boltot, ahol a bejelentett címeket veszi át. Naponta 15—20 készülék javításával okoz örömet a műsort váró családnak. Különösen a kisgyerekek örülnek, amikor kivilágosodik a kép, Válaszol az illetékes Zsúfolt és üres járatok Lapjuk 1985. június 13-i számában megjelent „Üj, de nem jobb” című cikkben foglaltakra az alábbi tájékoztatást adjuk: A hivatalos autóbuszmenetrend éves változása úgy a menetrend-tervezőktől, mind a végrehajtó, szolgálat forgalomirányítóitól az átlagosnál nagyobb figyelmet és összehangoltabb munkát igényel. Az egyébként gondosan elkészített menetrend mit sem ér, ha annak gyakorlati végrehajtása, az utazóközönség sokirányú tájékoztatása nem megfelelő színvonalon történik. A cikkben jelzett „teljes káosz” nem a menetrendváltozás előkészítésének hiányosságaira vezethető vissza, hanem arra, hogy a forgalmi szolgálattevő nem állt feladata magaslatán. Ezért és a hasonló esetek elkerülése végett felhívtuk a monori üzemigazgatóság figyelmét a forgalmi szolgálat ellátásának javítására, a menetrendben előírtak betartatására. A gyömrői helyi járat módosítását, illetve a temető felé közlekedő járatok napközbeni leállítását a sajnálatosan gyenge utasforgalom tette szükségessé. A kifogásolt járatok leállításával egyidejűleg olyan eszköz-foglalkoztatást léptettünk életbe, amelynek következtében a délelőtti órákban kiálló autóbusz Gyömrőn nem tartózkodik. A lakosság problémáját megértjük, de jelen gazdasági helyzetben a járatok visszaállítását nem ígérhetjük. Míg napközben a járatok kihasználatlansága, addig a hi- vatápforgalmi csúcsidőszakban közlekedő járatok zsúfoltságának megszüntetése, illetve enyhítése okoz gondot vállalatunknak. Elfogadjuk, hogy a reggeli időszakban egy-egy járat zsúfoltsága az elviselhe- tőség határát súrolja, és nem tudjuk garantálni a méltán elvárt kulturált közlekedést. A tanulók távolléte miatt utasforgalmi felmérést csak ősszel tudunk végezni, de a rendelkezésünkre álló adatok alapján már most keressük a kibocsátott helykapacitás növelésének lehetőségét. A fenti levelet Sohár István, a Volán 20. számú Vállalat (Volánbusz) budapesti központjának forgalomirányítási és Bogáti Zoltán, a forgalomfejlesztési osztály vezetője írta alá. Kulturális program Gyomron: kedden 17 órától autóvezetői tanfolyam. Sülysápon: 17 órától tánc- tanfolyam. A Vízügyi Építő Vállalat földmunkagép-javitó üzeme FELVESZ anyaggazdálkodási csoportvezetőt meó-csoportvezetőt, hegesztő, lakatos, gépszerelő, esztergályos, betanított munkásokat Jelentkezni lehet a következő címen: Vecsés, Dózsa jyörgy út 82. vagy a 343-780-as, illetve a Vecsés 60-as telefonon,
