Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

2 1985. JŰLIU5 20., SZOMBAT Ota A HÉT VIlÁCPOiniKAI KÍRDÉSíimMmsm Zavarjelek a washingtoni gépezetben Hosszan elhúzódó kongresszusi vita a költségvetésről Párizsi értekezlet az Eureka-tervről — gátlásokkal Vlagyimir Lomejko sajtóértekezlete A békés élet emberi jog A hét minden napján a hírügynökségi telexgépeken szinte már rutinszerűen meg­érkezett a Reagan elnök egészségi állapotáról szóló tudósítás. Miután a hét elején az orvosok, a szövettani vizs­gálat eredménye alapján beje­lentették, hogy a daganat, amelyet az előző héten eltá­volítottak az elnök testéből, rosszindulatú volt, egymást követték a sajtóértekezletek a Bethesda kórházban. Az or­vosok nyilatkozatok tucatjait adták a sajtónak. Mintegy öt­venszázalékosra becsülték az esélyt, hogy valamennyi rákos sejtet a műtéttel sikerült el­távolítani, s így Reagan né­hány hetes lábadozás után teljes energiával folytathatja munkáját a washingtoni Fe­hér Házban. Persze — tették hozzá — időről időre, mintegy félévenként átfogó kivizsgá­lásra van szükség, hogy nem támad-e újra a rák Reagan szervezetében. Az elnök — akit szabadságon levőnek te­kintenek és mint ilyenkor szokásos, a hivatali ügyek vi­telét Bush alelnök látja el — mindennap megbeszélést foly­tat a Fehér Ház személyzeti főnökével a folyó problémák­ról és beszámolókat hallgat meg, okmányokat ír alá. Mint bejelentették: hamarosan meg­kezdi felkészülését a novem­berre tervezett szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóra. MII,TEN JELEI VANNAK BIZONYOS WASHINGTONI ZAVARNAK A GÉPEZET­BEN? Reagan ugyan gyorsan lá­badozik a műtét után, de a rosszindulatú daganatról szóló bejelentés, még akkor is, ha hangsúlyozzák az orvosi je­lentésben, hogy mennyire si­keres volt a műtét, a bizony­talansági érzet egyik kiváltó oka, amely ilyen hír nyomán elkerülhetetlenül hatalmába keríti a közvéleményt. Ezért hangsúlyozták Washingtonban oly nagy nyomatékkai, hogy Reagan máris megkezdi az előkészületeket a novemberi csúcstalálkozóra, s hogy szep­temberben mind ö, mind pe­dig Shultz külügyminiszter tárgyalásokat folytat a szovjet külügyminiszterrel, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszakán. De vannak egyéb olyan té­nyezők is, amelyek zavarokat okoznak a gépezetben. Eddig nem volt példa arra, hogy a kongresszusban ily nagyfokú Széthúzás uralkodjon a követ­kező pénzügyi év költségveté­se ügyében. Az állami defi­cit horribilis nagysága miatt, nyilvánvaló, hogy jelentős csökkentéseket kell végrehaj­tani a kiadási tételekből. Szó­ba került a katonai progra­mok megnyirbálása, mert Reagant a demokratapárti képviselők egy része elsősor­ban ezen a területen vádolja túlköltekezéssel. A katonai­ipari komplexum azonban rendkívüli befolyással rendel­kezik a washingtoni törvény- hozásban, ezért radikális csökkentésre aligha lehet itt számítani. A szociális, oktatá­si és egészségügyi programo­kat pedig már Reagan elnök­ségének korábbi éveiben új­ra meg újra jelentősen lefa­ragták. így sok törvényhozó attól tart, hogy megint ezek lesznek az elkerülhetetlen csökkentés ,,áldozatai”. S a Reagan-kormányzatot már ed­dig is kemény bírálatok érték, hogy amíg a fegyverkezési verseny fokozására mindig bőven talál pénzforrást, az oktatási, szociális és egész­ségügyi kiadások egyre ki­sebbre zsugorodnak a költség- vetés tételei között. További zavart keltő ténye­ző, hogy az amerikai gazda­ság növekedési üteme — minden optimista előrejelzés ellenére — ismét lelassult. A második negyedévben csupán 1,7 százalékkal gyarapodott a bruttó nemzeti össztermék. Ez természetesen kihatott a tőkés nemzetközi pénzpiacokra, s esett a dollár árfolyama. Már újra megszólaltak azok a köz­gazdászok, akik Reagan elnök választási kampánya idején figyelmeztettek: a fellendülés­ről szóló adatok nemegyszer esetlegesek, s szezonális okok­ra vezethetők vissza, s reá­lisabb képet kellene festeni az előrejelzésekben a helyzet kilátásairól. MIT EREDMÉNYEZETT A PÁRIZSI NEMZETKÖZI ÉR­TEKEZLET AZ EUREKA- TERVRÖL? Mint emlékezetes, az úgyne­vezett Eureka-tervet, a nyu­gat-európai szorosabb techni­kai-műszaki együttműködésre elsősorban az elektronikai programok területén, Francia- ország kezdeményezte. Ez ép­pen akkor történt, amikor Reagan elnök csillagháborús tervéhez Weinberger amerikai hadügyminiszter Nyugat-Euró- pa támogatását kérte. Olva­sóink bizonyára arra is emlé­keznek, hogy ez mily szokat­lan formában történt. Wein­berger ultimátumszerűén ki­lencvennapos határidőt adott az Egyesült Államok szövet­ségeseinek a megnyilatkozás­ra. Ez rendkívüli vihart ka­vart, s ebben a felháborodott légkörben született meg az ön­álló nyugat-európai program gondolata, amelyet Mitterrand francia államfő fogalmazott meg, s Eurekának keresztel­tek el a fejlesztési kutatások francia nyelvű rövidítése alapján, szemben az amerikai SDI-vel (a hadászati védelmi kezdeményezéssel), azaz a csillagháborús kutatási terv­vel. Mitterrand azzal érvelt, hogy ha Nyugat-Európa nem egyezteti össze kutatási tevé­kenységét, s csak szemlélője marad az amerikai SDI-nek, ez egyszerre több káros kö­vetkezménnyel jár majd szá­mára. Egyrészt legkiválóbb tudósait Washington az SDX- programban végzett munkára csábítja el. Túl ezen, az ame­rikai kutatások nyomán egy újabb területen növekszik Nyugat-Európa elmaradása az Egyesült Államok mögött. Az Eureka-terv azonban megle­hetősen megfoghatatlan volt, s bár több ország fejezte ki érdeklődését az együttműkö­désre, nem sok konkrét cse­lekedet történt erre. Ezért hívták most össze Párizsban a nemzetközi tanácskozást, ame­lyen nemcsak a Közös Piac országai, hanem több semle­ges állam is képviseltette ma­gát. A párizsi értekezlet nem sokkal vitte előre az Eureka ügyét. A már eddigi együtt­működés eredményeként az Eureka-terv sikereként köny­velték el néhány francia és nyugatnémet nagyvállalat együttműködését a közös prog­ramokban. De — mint több megfigyelő rámutatott — ezek a programok az Eureka meg­hirdetésétől függetlenül is létrejöttek volna, s így az új címke ráragasztása erre nem mozdítja elő látványos módon a francia ihletésű tervezet ügyét. Párizs mindenesetre továbbra is motorja kíván lenni az Eurekának. Mitter­rand elnök bejelentette: orszá­ga a terv megvalósításának első évében, 1986-ban egymil- liárd frank támogatást nyújt a kutatásokhoz. Az azonban a párizsi érte­kezlet után is tisztázatlan ma­radt, hogy valójában milyen területekre terjednek ki ezek a kutatások. Azt viszont hang­súlyozták, hogy nem valami­féle ellen terve az SDI elneve­zésű amerikai programnak. Washington mindenesetre enyhített korábbi ellenséges magatartásán az Eurekával szemben. Most már elhangzot­tak olyan washingtoni meg­jegyzések is, hogy talán gyor­sítja a haladást, ha párhuza­mosan önállóan is dolgoznak hasonló kutatási feladatokon. Sőt elképzelhetőnek tartották, hogy az SDI és az Eureka szakemberei között tapaszta­latcsere, sőt esetleg valami­lyen együttműködés is létre­jöjjön egy későbbi szakasz­ban ... Arkus István Mindenki számíthat együtt­működésünkre, akit a béke és az államok közötti egyenjogú kapcsolatok szándéka vezet — mondotta Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke, a nairobi nő­konferencián részt vevő ma­gyar kormánydelegáció veze­tője a pénteki plenáris ülésen. Bevezetőben a Magyar Nép- köztársaság kormánya és népe nevében üdvözölte a konfe­renciát, majd méltatta az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének tevékenységét a nőkkel szembeni hátrányos megkü­lönböztetés minden formájá­nak felszámolása érdekében. Mint mondotta, a nemzetközi helyzet romlása ellenére az elmúlt tíz évben sikerült ezen a téren megteremteni és to­vábbfejleszteni az együttmű­ködést. Az 1975-ben Mexikóban megtartott első világkonferen­cia óta jelentős eredmények születtek a női egyenjogúság megteremtésében, a világ szá­mos térségében azonban a nők és a gyermekek szociális hely-' zete tövább> romlott: és 'súlyos; problémákkal terhes. Az évti­zed célkitűzéseinek valóra vál­tását' nagymértékben akadá­lyozzák a fegyverkezési ver­seny és a különböző válság- jelenségek. A továbbiakban Duschek Pénteken Moszkvában „az európai biztonságért és együtt­működésért küzdő szovjet bi­zottság” elnevezésű, elsősor­ban tudósokból álló szovjet társadalmi szervezet sajtóérte­kezletén ismertette „Helsinki — tíz év után” című, most megjelent beszámolóját. Mint Jevgenyij Szilin, a bi­zottság elnökhelyettese meg­állapította, a helsinki tanács­kozás az enyhülés szülötte volt, és munkájával elősegítet­te annak elmélyítését. Oj sza­kasz kezdetét jelentette a bé­kés egymás mellett élés poli­tikájának megvalósításában és jelentős mértékben hozzá­járult az európai biztonság alapjainak lerakásához. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tervezett csúcstalálko­zójáról, mint a szovjet—ame­rikai kapcsolatok és ezen ke­resztül a* nemzetközi légkör alakulását is. befolyásoló fon­tos eseményről szólt a sajtóér­tekezleten Radomir Bogdanov, a Szovjet Tudományos Akadé­mia Egyesült Államok és Ka­nada kutatóintézetének igaz­gatóhelyettese. Mint elrnon­összecsapások robbantak k: péntekre virradóra a muzul­mán és a falangista fegyvere­sek között a Bejrútot ketté­választó „zöld vonal” mentén. A harcokban tüzérségi egy­ségek és rakétavetők is "'■észt vettek — közölték a "biztonsági erők. Súlyos incidens zajlott le pénteken Nyugat-Bejrútban; Eduard Sevardnadze megbeszélései Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, szovjet külügy­miniszter pénteken Moszkvá­ban fogadta Stanislaw Ko- cioleket, Lengyelország moszk­vai nagykövetét. Eduard Sevardnadze ugyan­csak pénteken fogadta Jean- Bernard Raimond-t, a Fran­cia Köztársaság moszkva' nagykövetét. A találkozón megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének tagja idén októberben esedékes franciaországi hiva­talos látogatásának. Lajosné állást foglalt a fajül­dözés és a megkülönböztetés minden formájával szemben. Rámutatott, hogy meg kell szüntetni a külső imperialista beavatkozást a Közel-Keleten, Közép-Amerikában és a világ más térségeiben ahhoz, hogy a népek önrendelkezési jogu­kat szabadon gyakorolhassák. Aláhúzta, hogy a palesztin népnek is elidegeníthetetlen joga önálló állam alapítása. A magyar delegáció vezető­je ezután részletesen szólt azokról az eredményekről, ame­lyeket hazánkban az elmúlt évtizedben sikerült megvalósí­tani a nők egyenjogúságának kibontakoztatása és továbbfej­lesztése érdekében. Felszólalásának befejezése­képpen kijelentette: „A Ma­gyar Népköztársaság nevében biztosíthatom önöket, hogy mindenki, akit a béke és az államok közötti egyenjogú kapcsolatok szándéka tölt el, számíthat együttműködésünk­re. A nemzetközi együttmű­ködésnek, amely g nőjf évti­zede során kialakult, 'tovább kell folytatódnia. A magyar közvélemény bízik abban, hogy á nairobi világkonferencia építő jellegű döntéseket fog hozni, amelyék megfelelnek a 'nők érdekeinek szerte a vilá­gon.” dotta, a Szovjetunió kész a találkozón a kapcsolatok javu­lásához vezető út ráeső részét megtenni, és ha az Egyesült Államok is így cselekszik, ak­kor a genfi eszmecsere ered­ményes lesz. Az európai együttműködés fontos elemének nevezte Oleg Bogomolov akadémikus, a szo­cialista világrendszer gazdasá­gi intézetének igazgatója, a KGST és az EGK közötti kap­csolatok jogi keretbe öntését. Emlékeztetett rá, hogy a KGST-országok ezt már tíz éve is javasolták, s most már remélni lehet, hogy ez a kér­dés végül is megoldódik — mutatott rá az akadémikus. Az Amerikai Egyesült Álla­mok tudományos életének csaknem 800 képviselője, köz­tük 53 Nobel-díjas tudós, fel­hívással fordult Ronald Rea- ganhez, az Egyesült Államok ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a zömmel drúzokat tömörítő Haladó Szocialista Párt egyik vezetőjére. Imád Navfalra. A drúz vezető és három testőre megsebesült. A bejrúti rádió szerint a rendőrség vetett véget a lö­völdözésnek. További részle­tek egyelőre nem ismerete­sek. A Szovjetunió értékelése szerint az emberi jögok kér­déseiről Ottawában tartott szakértői szintű értekezlet megmutatta, hogy folytatódik a Helsinkiben tíz évvel ezelőtt megkezdett s gyakran nem könnyű párbeszéd. Szovjet részről úgy látják, hogy bár a tanácskozáson a nyugati álla­mok magatartása miatt nem sikerült záródokumentumot elfogadni, a tanácskozás létre­jötte már önmagában pozití­van értékelhető — mutatott rá az ottawai tanácskozásról tartott pénteki sajtóértekezle­tén Vlagyimir Lomejko, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma sajtóosztályának veze­tője. A Szovjetunió — folytatta — mindig az államközi kap­csolatok egyik lényeges ele­mének tekintette az együtt­működést az emberi jogok te­rületén. Ez azonban csak egymás szuverenitásának és belső törvényeinek tisztelet­ben tartása és a be nem avat­kozás elvének alapján lehet­séges. A Szovjetunió véleménye szerint az emberi jogok nem csupán az egyéni szabadság- jogok összességét jelentik, ha­nem magukban foglalják a jogot a békés élethez, vagyis a munkához, pihenéshez, szo­ciális ellátáshoz való tényle­ges — és nemcsak deklarált — jogokat. A sajtóértekezleten részt vett Vszevolod Szofinszkij, az Vádaskodások és fenyege­tések hangzottak el az Egye­sült Államok és Honduras részéről a nicaraguai forra­dalom győzelmének 6. évfor­dulóján. Csütörtökön, ói' évforduló előestéjén, Washington hiva­talos jegyzékben vádolta meg a sandinista kormányt, hogy az „terrorista merényleteket” készít elő a szomszédos Hon- durasban tevékenykedő ame­rikai állampolgárok ellen. A jegyzék a nicaraguai ható­ságokat tette felelőssé azért is, hogy egy hónappal ez­előtt hat amerikai állampol­gárt, köztük négy tengerész- gyalogost, megöltek San Sal­vadorban. Washington „meg­Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ju­goszláviai tartózkodása során Dragoljub Sztavrevnek, a Macedón Szocialista Köztár­saság' Végrehajtó Tanácsa el­nökének meghívására, július 17. és 19. között hivatalos, baráti látogatást tett Mace­dóniában. A miniszterelnök-helyettes a köztársaság vezetőivel át­elnökéhez és Mihail Gorba- csovhoz, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárához az űr­fegyverkezés megakadályozá­sát célzó tárgyalások azonnali megkezdése érdekében. A fel­hívás a tudomány és az embe­riség céljaival ellentétesnek tartja a csillagháborús készü­lődést, ezért sürgeti a mielőb­bi megegyezést. Az Országos Béketanács kul­turális és tudományos ’ bizott­sága mint a békeszerető ma­gyar tudósokat, művészeket, írókat, és újságírókat tömörítő testület pénteken kiadott köz­leményében támogatásáról biztosítja ezt a felhívást. Kife­jezi azt a reményét, hogy a novemberre tervezett szovjet- amerikai csúcstalálkozó ebben a kérdésben is előrelépést hoz majd. ottawai értekezlet szovjet küldöttségének vezetője is. Elmondotta, hogy a Szovjet­unió részese az ENSZ által elfogadott s az emberi jogok kérdésével foglalkozó vala­mennyi egyezménynek, míg ugyanez nem mondható el az Egyesült Államokról. Az ame­rikai küldöttség kénytelen volt elismerni egyes emberi jogok megsértését az Egye­sült Államokban: a nyolcmil­liós munkanélküliséget, a faji megkülönböztetést, s azt, hogy mind ez ideig nem biztosítot­ták a nők teljes egyenjogúsá­gát. A Szovjetunióban ilyen jogsértések nincsenek. Ugyan­akkor a szovjet küldöttség sem tagadta, hogy előfordult a szocialista törvényesség megsértése. Vonatkozik ez a háborút követő és későbbi időszakra is. Ennek kapcsán Szofinszkij utalt arra, hogy néhány éve le kellett váltani, és meg kellett fosztani párt­tisztségétől és rangjától az akkori szovjet belügyminisz­tert. A tájékoztatón számos ame­rikai újságíró firtatta a szov­jet-izraeli kapcsolatok hely­zetét. Lomejko elmondta: a Szovjetunió mindig a normá­lis, egyenjogú államközi kap­csolatok híve volt. A Szovjet­unió és Izrael kapcsolatai nem a Szovjetunión múlnak, hanem Izraelen, amely ag­resszív politikájával lehetet­lenné tette a kapcsolatok fenntartását. felelő válaszintézkedések” meghozatalával fenyegette meg Managuát. A nicaraguai külügyminisz­térium határozottan visszauta­sította az amerikai ygdásko'- dásökáf. A Sandinista , Front lapja, a La Barricade "csü­törtökön teljes terjedelemben közölte az amerikai jegyzé­ket és a nicaraguai választ. A lap emlékeztetett arra, hogy jelenleg több mint 30 ameri­kai hadihajó tartózkodik ,a nicaraguai partok közelében. A sandinista Kormány véle­ménye szerint a flottafelvó- nulás arra szolgál, hogy Wa­shington bármely pillanatban tengeri zárlat alá vehesse közép-amerikai országot. tekintette a magyar—macedón kapcsolatok alakulását, az azok továbbfejlesztésével . és bővítésével összefüggő teen­dőket. A tárgyalásokon ki­emelten foglalkoztak a gaz­dasági kapcsolatok kérdései­vel. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok külön­böző területein megvannak a reális feltételei mind a meg­lévő forgalom kölcsönösen előnyös növekedésének, mind új együttműködési konstruk­ciók kialakításának. Mindkét fél érdekében áll e lehetőse­gek mielőbbi kihasználása. A tárgyalásokról emlékeztetőt írtak alá. Marjai József felkereste Vancso Aposztolszkit, a Ma­cedón Szocialista Közársa- ság Elnökségének elnökét, és találkozott Sztanko Mla.dc- novszkival, a köztársasági képviselőház elnökével. , . Marjai József és kísérete pénteken továbbutazott Sza­rajevóba. m(sMjWiD£N... a A SZOVJET kormány dön­tése értelmében Pjotr Lusev hadseregtábornokot nevezték ki a Németországban állomáso­zó szovjet hadseregcsoport új főparancsnokává — jelentette pénteken az ADN, az NDK hírügynöksége. ABU BAKR JUNISZ DZvSA- BTR dandártábornok, a líbiai fegyveres erők főparancsnoka négynapos romániai látogatá­sát befejezve csütörtökön el­utazott Bukarestből. Duschek Lcjosné felszólalása a nők világkonferenciáján Folytatódjék ez Szovjet felhívás ez enyhülésre Helsinki szelle Súlyos incidens Nyugat-Bejrútban Összecsapások Libanonban Magyar tudósok támogatják a békekezdeményezést Az űrfegyverkezés Amerikai fenyegetés a forradalom évfordulóján Managua elutasítja vádakat Marjai József Jugoszláviában Előtérben a gazd kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom