Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

NAGYKŐRÖSI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1985. JÚLIUS 19., PÉNTEK A jó munkát meg kell fizetni A jövedelem a teljesítménytől függ A magyar embert — állítólag — szerte a világon ar­ról ismerik meg, hogy bárkivel beszélget, az e'ső né­hány mondat után már arról érdeklődik társától, vajon mennyi a fizetése? Ez a kérdés természetesen fontos, s mi most annak néztünk utána, hogy városunk legna­gyobb termelő üzeme, a Nagykőrösi Konzervgyár milyen bérfejlesztési stratégiát alkalmaz. Vagy, hogy pontosab­ban fogalmazzunk, alkalmazhat. Ez utóbbi feltételes módra azért van szükség, mert a köz- gazdasági szabályzó, illetve feltételrendszer a vállalatok­nak többfajta béremelési-bér­szabályozási eljárást enged meg. A Nagykőrösi Konzerv­gyár az agrár-élelmiszerter­melő gazdasági egységekre vo­natkoztatható, úgynevezett bruttó jövedelem színvonaltól függő jövedelemszabályozást választotta. Arányosan többet Ez a hétköznapi nyelvre le­fordítva nagyjából azt jelenti, hogy a vállalat eredményétől, valamint az egy főre jutó bruttó jövedelem nagyságától függően lehet bért emelni, s e mellett adómentes érdekelt­ségi alapot képezni. Mint lát­hatjuk tehát, a lényeg a nye­reség. A konzervgyár ebben az év­ben két alkalommal hajtott végre bérfejlesztést. Január elsején 5,5 százalékos mérték­ben emeltek, s most legutóbb június elsejével megközelítő­leg 3,5—4 százalékos növelést valósítottak meg. Azért nem egyszerre végezték ezt, mert az említett szabályozó rend­szer a két időpont között tette lehetővé a forma megválasz­tását. A legutóbbi emelés szempontjairól Márki László főosztályvezetőt kérdeztük. — Ha egy mondatban kelle­ne a lényeget összefoglalni, akkor arra irányuló lépések jellemeznék a béremelést, melynek az lesz végeredmé­nye, hogy aki értékesebb mun­kát végez, többet, és azzal arányosan többet vihessen ha­za. Természetesen ez külön­böző állományú csoportokra más és más százalékot, illetve órabérkülönbséget eredmé­nyez. Ügy gondolom, a kon­zervgyári munkát ismerők számára nem kell külön ma­gyarázni, hogy a szakmunká­sok, a nehéz, kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozók, például töltő-záró­gépkezelők, az átlagot megha­ladó mértékben keile't, hogy kapjanak. — Régi vágyunk az is, hogy a műszaki értelmiség bérfej­lesztésének mértéke is na­gyobb legyen. Ezt a termelés- irányítókra is vonatkoztatjuk A folyamat a június elsejei lépéssel jó irányban halad. Az egészet érintő — Az üzemvezetők, osztály- vezetők, főosztályvezetők nyil­ván még kvalifikáltabb mun­kát végeznek, nagyobb a fele­lősségük, jobban függ tőlük közvetetten, de közvetlenül is az eredményesség. Így átlagot meghaladó mértékű bérfej­lesztésben részesültek. — Mindent összevéve, a gyár kb. 12,5 millió forinttal többet fizet majd ki bérre. A pon­tossághoz tartozik, hogy az emelés egy részét úgynevezett külön adóval vállaltuk. — Egy-egy példán mutatva, mennyivel vihet többet haza a gyári dolgozó? — Az alkalmazotti állomány átlag havi kétszáz forintot ka­pott. A művezetők hat—nyolc­száz forintot vihetnek haza. Nagyon fontos tény, hogy ezek a pénzek az alapbér emelésé­ből származnak, nem úgy, mint a következő, a már emlí­tett üzemvezetői-osztályvezetői szint emelései, ök kétezer kö­rüli összeggel kapnak többet, de nem alapbérként. Szigorú követelményrend­szert építettünk ki, s ez utób­bi összegekből csak akkor lesz alapbér, ha a vállalat a kí­vánt eredményt hozza. Ezen kívül természetes módon arra is kívánunk ösztönözni, hogy a különböző üzemi, osztály­érdekeket összehangolva, a vállalat egészét kedvezően érintő döntéseket hozzanak. Szezonban például alapvető időnként a munkaerő-átcso­portosítás. Lényeges tehát, hogy az üzemvezető ne a ke­vésbé használható embereket adja át a munkáskézre igényt tartó szomszédjának, hanem azt, aki ott a legtöbb hasznot tudja majd hajtani — a vál lalatnak. Osztályvezetőknél; vegyék figyelembe másikuk problémáját is. — Milyen volt a rendszer fogadtatása? — Elég nehéz volt a meg­értetés. Általában így van ez új dolgokkal, sokan húzódoz­tak. Hiszen nincs garantált bér, a fejlesztést ki kell gaz­dálkodni, s a rendszernek az is lényege, hogy csakis a tel­jesítményre lehet fizetni. Minőséget 'f A Nagykőrösi Konzerv- ^ gyár tehát a minőségi mun- ^ kát, a teljesítményt tükrö- ^ ző bérrendszert választotta í Nem árt emlékeztetni az f ezt megelőző lépésekre sem: ^ a műszakpótlékot is emel- ^ ték, jelenleg a délutánosok ^ 25, az éjszakások 50 száza- ^ lék pótlékban részesülnek. ^ A gyári átlagdolgozó tava- ^ lyi bére a 4700 forintot ér- í te el, ami a városi átlagot V. meghaladja. B. O. Borgazdaság Kevés a bérfőzés A Kecskeméti Borgazdasági Kombinát nagykőrösi szesz­főzdéjében az idei év első fe­lében 12 ezer hektoliterfok mennyiségben főztek vegyes­pálinkát. Kizárólag saját alapanyagból dolgoztak, ami­ből még mindig maradt any- nyi, hogy kitart az új gyü­mölcs jöveteléig. A pálinka­főzők azonban borúlátóan néznek a jövőbe, a termésből következtetve, nem sok cefre jut idén az üstökbe. Már ta­valy is kevés volt a bérfőzést igénylők száma, s amennyiben nem lesz meg a havi 50 ton­na cefremennyiség, úgy bér­főzést idén nem tud vállalni az üzem. Mozi A nagyteremben Bátorság, fussunk! Színes szinkronizált francia filmvíg­játék. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Piros pulóver. Színes, szinkronizált francia film, fél 6-kor. Felemás kívánságok Kisebb a kukoricatábla A földművelő ember mindig' felemás kívánságokkal ostro­molta az időjárás-felelőst, hi­szen egy időben akár kiadós zápornak és napfényes, száraz időnek is hasznát venné. Igaz, a betakarítás zavartalan befe­jezése eső nélkül sikerülne a legjobban, ugyanakkor a ka­pásnövények újból áhítozzék a csapadékot. A gazdák félté­se, törődése indokolt, hiszen a korábbi sanyarú évek után ígéretes képet mutat a határ, s szeretnék megőrizni ezt az állapotot. Sokat álltak A ceglédi Lenin Tsz-ben befejezték a konzervborsó be­takarítását. Vegyes tapasztala­tokat szereztek a tsz-beliek. s ezek megkérdőjelezik a nö­vény további termesztését. A 4,2 tonnás hektáronkénti ter­mésátlag értékesítésével átvé­telével gondok voltak. A Nagy­kőrösi Konzervgyár nem volt megfelelő partner — hallottuk a tsz-ben. Sokat álltak, vártak fölöslegesen a gépkocsik a gyár előtt, mire lepakolhatták terhüket. A betakarítás csak húzódott, s végül megvénült a borsó. Juhot őriz a villanyszerelő Több szakmát ismernek Borsó fut a töltősoron 1 Műszakonként 50 ezer úgynevezett 1/1-es üveg telik meg zöld­borsóval a Nagykőrösi Konzervgyár NDK gyártmányú töltő­során. A köznapi kifejezésben 1 literes befőítesüvegek jelen­tős része kerül exportra. Képünkön: Andó Lászlóné a töltő- berendezést kezeli. HancsovszKi János (elvétele Az utóbbi években elég gö­röngyösek a gazdasági élet útjai. Változnak az igények, a piacok, a pénzügyi és érté­kesítési lehetőségek, s több gyár, gazdaság és üziem gyár­tási, termelési profilját meg kell változtatni. Ezért java­solják a vezetők a fiatalok­nak, igyekezzenek több ter­melési ágazatot megismerni, hogy könnyebb legyen az át­állás. Nagykőrösön ezt nem kell mondani. Sokan több ágaza­tot és szakmát ismernek. Is­merek volt szappanfőző mes­tert, aki jó asztalos, majd ki­váló, szőlő- és gyümölcsterme­lő lett, s több iparost, aki eredményes uborka- és pa­radicsomtermelő, s általában zöldségkertész. A vasárnapi piacon Vincze László termelő, Kovács László vidéki kereskedőnek 14 láda szép uborkát adott el. Ládán­ként 20 kg-os átlagsúlyban, 8 forintos árral. Vincze Lászlót régen isme­rem. Fiatal korában villany- szerelő volt. Szorgalmas mun­kával a város szélén szép kis tanyát szereztek feleségével. Vincze László szerette az ál­latokat, és később juhtenyész­téssel kezdett foglalkozni, majd az Arany János Tsz egyik juhásza lett. Jelenleg 450 birkát gondoz a tsz-ben Vincze László. Munkájába besegít a családja is. Legutóbb kissé nagyobb volt a nyáj, 530 bárányt el­letett és nevelt eladásra. Kis tanyájukon 1800 négy­szögöl telke van, ahol 400 négyszögöl uborkájuk, ha­sonló paradicsomjuk s egyéb veteményük van. Az egeret is megfogják Legyet kapnak és puha muhart Az 1930-as években a nagy­kőrösi piacon járva, Móricz Zsigmond, a nagy magyar író. azt állapította meg, hogy eb­ben a városban minden meg­terem. Én is erre gondoltam a napokban, amikor a barom­fipiacon egy Száraz-dűlőbeli fiatalasszony, Hajagos Béláné párnapos vadkacsákat és tar­ka kispulykákat árult, me­lyekből régen Nagykőrösről karácsonyra még az angol ki­rály asztalára is szállítottak. Szinte megcsodálták a vá­sárlók a nagy kosárban vígan topogó kis szárnyasokat, ame­lyek közül pulykát már-már csak múzeumban lehet majd találni, vadkacsát meg. kevés tavas vidékünkön, a vadászok is alig tudnak lőni. — Maga keltette ezeket a vadkacsákat és pulykákat? — kérdeztem. — Nem én, hanem a kot­lóstyúkjaim. — Hol tartja őket? — A bekerített udvarban, a többi baromfiakkal. Azt mondják, hogy a pulykát csak legelőn lehet nevelni. Tévedés. Ugyanazt esznek, mint a többi baromfi. Hozzá sok lucernát és puha muhart adjon nekik. Nagyapám meg cukros-ecetes légyfogójával még rovart is fog nekik. — A vadkacsa nem repül el? — Évek óta tartom őket, de még egy sem repült el. Ame­lyik nagyon próbálkozik, meg­kötöm a szárnyát. — Kisebb, mint a rendes kacsa. — De a vadhúst kedvelők keresik. Állandó vevőim van­nak. Vadász is vásárolt már, amikor nem tudott lőni. — Hogy fogott hozzá a vad­kacsa tartásához? — Férjem egy barátja a tsz- ben dolgozik, s pár éve, ami­kor a kombájn levágta a bú­zát, a tarlón találta a tojáso­kat. Elhozta nekem, s én ki­keltettem. Az idén sok kelt, azért adok el belőle. Ma 30—35 forintjával keltek el darabonként a kedves kis jószágok. ★ Karai Attila ügyes, harma­dik osztályos általános iskolás tanuló, ö szép tengeri mala­cokat árult. Az anyát 50, a ki­csiket 30 forintjával kínálta. — Gazdáiknak sok örömet szerző, kedves kis jószágok — mondta. —Mióta tartod? — Évek óta, s ezek mellett nyulaim is vannak. — Mit esznek? — Főleg árpát és kukoricát, de azt mondják, hogy ha há­zacskájukból szabadon enge­dik őket, az egeret is megfog­ják. Kedves ajándék lehet a kisgyerekeknek. Kopa László Vincze László elmondta, hogy az Arany János Tsz ko­moly gondot fordít a juhte­nyésztésre, bőven van a jószá­goknak legelő és szívesen dol­gozik náluk. Az uborkát április 28-án kezdték vetni és kétszer pó­tolták. A termés szép, egyen­letes. Nagy figyelemmel gon­dozzák. A ködökkel járó, vál­tozó időjárás mellett sokszor kell permetezni. K. L. Áramszünet t A DÉMÁSZ najgykő£ösj j\zem- ig'a’zgatóságá. értesíti fogyasz­tóit, hogy július 22-23-24-én reggel 7 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Zrí­nyi utcában a Ceglédi úttól az llosvai útig, valamint a Tihany, a Dobó I., a Vasvári P., az llosvai, a Hold és a Tátra utcákban. Remélik, hogy a görögdiny- nye eladásával nem lesznek ilyen gondjaik. Száztíz hektá- . ron terem ez a közkedvelt nyári gyümölcs. Egy részére a Dél-Pest megyei Áfész felvá­sárlótelepe a vevő, de keres­nek más értékesítési megol­dást is. A szövetkezetben a be­takarítással párhuzamosan fo­lyik a lucerna feldolgozása^. Naponta jelentős mennyiségű lucernaliszt készül. Alapanyag van bőségesen, jó a termés eb­ből a fontos takarmányból. A kapásnövények terméski­látásai sem rosszak. Szép a kukorica, a naprafogó és a cukorrépa, s ahhoz, hogy a be­takarításkor se érje csalódás a gazdaságot, további esőkre lenne szükség. A vetésszerkezet az évek so­rán formálódott a jelenlegi összetételűvé. Igyekeztek ösz- szehangolni a termőhelyi adott­ságokat. a népgazdaság és a piac igényeit, továbbá a nye­reségességet. Ez utóbbi szem­pont miatt az idén némi vál­toztatást hajtottak végre. A nagy költséggel termelhető ku­korica 1500 hektárnyi területét 1200 hektárra csökkentették. Ennyivel növekedett a gabona, a napraforgó és a lucerna táb­lája. Sok évi tapasztalatuk sze­rint ezer hektár az a földterü­let, amelyen a kukorica soha­sem hagyja cserben őket. Ezt figyelembe kell venni. Az aszály gyakorisága miatt biztonságosabban foglalkoz­hatnak a rövid tenyészidejű növényekkel, melyek nincse­nek kitéve a forró, száraz idő­szaknak. A végrehajtott vál­toztatások révén kevesebb a termelési költség, kisebb a kockázat. Igaz, hogy adott te­rületről szerényebb nyereség várható, mint a kukoricából, de arra nagyobb biztonsággal számíthatnak. Lesz Iucernaiiszt A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben ugyan­csak forrólevegős szárítón sza­badul meg fölös nedvességtar­talmától a lucerna. Liszt lesz „ belőle, amelyet belföldön -ad- i n,ak ,eh A. tengeri, a cukorrépa és a napraforgó ott is megfele­lően fejlődik. A Kossuth Tsz- ben a kapásokról hasonlóan nyilatkoztak, s egybehangzóan azt mondták mindenhol, hogy várják a további esőket, hadd cseperedjenek a növények. T. T. Sporthírek Megnyerték a versenyt Kilenc üzem dolgozói vetél­kedtek Szolnokon, a Nagykun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hagyományos, éven­ként megrendezésre kerülő sportnapján, a szokásos há­rom sportágban. Férfi kispályás labdarúgás­ban tíz csapat versenyzett. A Nagykőrösi Fafeldolgozó Üzem (Ugi Rácz Ferenc — Molnár István, Uhrin Tamás, Száraz János, Deák Péter, Hatvani József, Tóth Ferenc, Pesti Ambrus) gárdája fiatal össze­tételben jól játszott. A selej­tezőben Abádszalókot 5-1-re és a szolnoki központot 2-0- ra, a döntőben pedig a Bu­dapesti Műszaki Erdészetet 2-0-ra legyőzték és megérde­melten az első helyen végez­tek. Ugyanők férfi kézilabdá­ban a tiszafüredieket 11-5-re legyőzték és ebben a sportág­ban is elsők lettek. Női kispályás labdarúgás­ban és női kézilabdázásban kevesebb csapat vetélkedett. A lelkes körösi lánjrok (Kótai — Tinesz, Várkonyi I., Vár- konyi E., Rákosiné, Hatvani­né) mindkét sportágban a második helyen végeztek. Atlétikában női távolugrás­ban 414 centiméterrel Tinesz Ágnes bizonyult a legjobb­nak, Várkonyi Ildikó 386-tal a harmadik lett. Férfi súlylökésben Hájas András 970 centiméterrel a második, női 100 méteres sík­futásban pedig Kótai Judit 16.1 másodperccel a harmadik helyen végzett. A pontversenyt — egy év kihagyás után — ismét a Nagykőrösi Fafeldolgozó Üzem nyerte. A Iádagyáriak július végén Tiszafüredre hivatalosak, kis­pályás labdarúgó villámtorná­ra. Kollégisták versenyén A Pest megyei kollégiumok első ízben kiírt találkozói ke­retében Cegléden 3 sportág­ban körzeti sportversenyt is rendeztek. A Nagykőrösi Arany János Gimnázium kol­légiumának képviselői min­den számban elindultak. Kis­pályás labdarúgásban 6 csa­pat közül szoros mezőnyben negyedikek lettek a körösiek. Leány kézilabdában 4 együt­tes versenyében a mieink a 2. helyen végeztek, Lakos Piros­ka és Fajt Erzsébet volt a legjobb körösi. Asztalitenisz fiú egyéniben Szekeres Ferenc ötödik, leány egyéniben pe­dig Pázmány Patricia negye­dik lett. Maratoni futóverseny A megyei sportvezetés ha­gyományossá kívánja tenni a múlt évben először megrende­zett nagykőrösi maratoni fu­tóversenyt. Idén szeptember hetedikén kerül sor a nem­zetközi viadalra. Míg a múlt évben Nagyerdő—Csemö felé és vissza, városunkban veze­tett az útvonal, most a Törtei felé vezető úton kívánják megrendezni. Sportvezetői tanfolyam Szeptemberben Nagykőrösön kihelyezett segédedzői tanfo­lyam indul. A foglalkozásokat szombaton tartják. Az érdek­lődők délelőttönként a ta­nácsházán, a művelődési, egészségügyi és sportosztályon jelentkezhetnek. Szőke Sándor városkörzeti sportfeiügyelőnél. S. Z. ISSN 0133—ntt rösl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom